Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

Premier: november 5-én Hárman a közművelődési törvényről A jövő és függvénye ma Elég, ha egyetlen mondatot idézünk Pozsgai Imre kulturális miniszter ismert expozéiából: ,.A nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább.” Ez a mondat a közművelődési törvény lényé, ge. A részletek megvalósítása — hogy a lényeg is valósággá le­hessen — a népművelők, a. tár­sadalmi és gazdasági vezetők íeladata elsősorban. De csak: elsősorban. Rajtuk kívül min­denkié, aki érti a miniszter sza­vait. — Ahogy ol­vastam az or­szággyűlési tu­dósításokat, eszembe jutott a negyedszá­zad, amióta a közművelést csinálom — mondja Felel­ni ann József, nz orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatója. — Meny- nvit változott a helyzet huszon­öt év alatt! A „mindenes kultu- ros”-ból a népművelés tudomá­nyát ismerő emberré kellett változnunk ahhoz, hogy ma is a posztunkon lehessünk. Hogy a közművelődés törvénnyé emelkedett, kétségtelenül bizo­nyítja: a gazdasági építőmunka mellett a legfontosabb és nélkü­lözhetetlen. Igen, a miniszter szavaira utalok én is. Azt tartom, hogy állandóan gondolkodó, töprengő népműve. lök nélkül nincs szocialista köz. művelődés. Ma már olyan a kul­túra, mint a kenyér. Mindenki hozzájuthat, csak az a baj, hogy nagy tömegek nem érzik még, hogy — jelképesen szóljak — éhesek. Tehát felkelteni az ér­deklődést, megfogalmazni az igényeket, összefogni mindezek érdekében: a törvény erről is beszél. Régen kialakult bennem a meggyőződés, hogy mindenre reagáió közművelődési intéz­ményrendszer teremt mindent tudni akaró közönséget. Hogy mondhatnám ezt másképp? Ad­ni, megmutatni mit, hogyan kell, bő választékot teremteni a művelődés ezernyi fajtáiból, ak. kor majd egyre többen fedezik fel a tudás gyönyörűségét, a tá­jékozódás biztonságát. És a mél­tó, emberi szórakozást is. Megint csak vissza kell tér­nem a miniszter szavaira. Ami­kor azt fejtegette expozéjában, hogy a társadalomfejlesztés el­képzelhetetlen a közművelődés nélkül, hogy a mi — és mások — mai munkájától a szocializ­mus jövője függ. Jó volna, ha a szavak értelmét is megtalál­nák az emberek. És nemcsak a szakmabeliek, hanem minden rendű és rangú tanácsi, társa­dalmi, gazdasági vezetők is; mert most már nem kegy, vagy mi több: szükséges rossz a kul­túrára adott forint, hanem kö­telesség. Nem véletlen, hogy er. ről beszélek. Huszonöt év alatt sokat tapasztaltam, láttam, küz­döttem munkatársaimmal egvütt azért, hogy a közműve­lődési szemlélet megváltozzon. Volt, aki sohasem mondta szűk. I séges rossznak a művelődést, van, aki még ma is úgy ér$i, de már titkolja azért. Szóval, ne csak beszéljünk, hanem tegyünk is: most ez következik. Ha nem ísry lesz, írott malaszt marad a törvény. Az ifjúság művelése, önmű­velődésre szoktatása egyik leg­főbb gondom. Amit eddig elér­tünk, kevés. Az ifjúság óriási tömeg. Rendkívüli a feladat, amit értük tennünk kell. Az is­kolahagyott fiatalok kerülnek leginkább a közművelődés sen­kiföldjére, hogy ezt megelőzzük: hatásosabban kell együttműköd, nünk az iskolákkal. A tanulók közművelődési lehetőségeinek megtalálásában és szervezésé­ben még a dolgok elején tar­tunk. Olyan programok kellené­nek, melyek együtt haladnak az iskolával, kiegészítik a tanter­vet. az iskolai tananyagot. És ez az együttműködés — a tör­vény szellemében is — kötele­ző. Balogh György, a mezőkovács­házi járási könyvtár veze­tője. A közmű­velődési tör­vényről a, könyvtáros sze­mével alkotta meg a véle­ményét. — Szükséges volt, elkészült, jóváhagyták, várjuk az ered­ményeket. Persze, nem égi man­naként, hanem magunk is még jobban odaállunk a nekünk ki­jelölt sorba, és tesszük a dol­gunkat Amikor végigolvastam, és figyeltem már az előkészüle­teket is, különös jelentőséget tulajdonítottam annak, hogy a törvény felhívja a figyelmet a közművelők nagyobb megbecsü­lésére, és itt az anyagiak mel­lett az erkölcsiekről van súllyal szó! Az pedig kiváltképpen fi­gyelemre méltó, hogy az or­szággyűlési hozzászólásokban nem szakmabeli képviselők” is beszéltek a megbecsülés fontos­ságáról, jelenlegi helyzetéről. Hangsúlyozom: nem csak anya­gi elismerésről van szó. A mun­ka elismerésére százféle alkalom kínálkozik, sokszor egy kézfo­gás és egy „köszönjük” többet ér, mint 2 ezer forint jutalom. Mi is a piacról élünk, természe­tesen, de amit teszünk, azt hi­vatásból vállaltuk. Nos, azt hi­szem, így már könnyebb meg­érteni, miért szükséges a figyel­messég, a dicséret. A jó szó, ahogy a legegyszerűbben mond­hatnám. Az összefogás, amelyre a tör­vény is ösztönöz, sőt kimondja nélkülözhetetlenségét, csodákra képes. Öröm, hogy a mezőko­vácsházi járás szolgálhat jó pél­dákkal. Kisközségeinkben egy­más után épülnek új könyvtá­rak, a művelődés várai ezek! És ott van falaikban, könyvállomá­nyukban a község népének sok. sok forintja, melyet szívesen toldott meg támogatással az ál- ! lám is. Kevermes, Medgyesbod- | zás, Dombiratos avatott a kö- ! zelmúltban új könyvtárat, és változtatta azokat a köz érdé- ! Sárréti Termelőszövetkezet: Könyvhónapi esemény A műszaki könyvnapok ese- [ ménysorozatában, szerdán jól sikerült előadás hangzott el a ! szeghalmi Sárréti Termelőszö­vetkezet és a községi könyvtár közös szervezésében. A mű­szaki diagnosztika alkalmazása a mezőgazdaságban című elő­adást. melyet dr. Ankai János, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola tanszékvezető tanára tartott, mintegy 60 fő mezőgaz­dasági gépszerelő, és gépész­szakember hallgatta végig. Az előadó ismertette a me- i zőgazdaság gépesítésében az I utóbbi években végbement vál-' toZásokat, Kiemelte az új és) korszerű gépek, nagy traktorok í karbantartásának, műszeres vizs­gálatának fontosságát. Felhívta j a résztvevők figyelmét arra, hogy ezek a gépiek megkövete­lik a gépészmérnököktől, tech­nikusoktól, szerelőktől, a rend­szeres továbbképzést, az új is­meretek folyamatos elsajátítá­sát. Az előadás szünetében és az előadás után a résztvevők meg- | tekinthették a gépújdonságokat I bemutató szakkönyv- és folyó-1 irat-kiállítást. A rendezők gon- I doskodtak arról i6, hogy az ér­deklődők megismerkedhessenek I a legújabb diagnosztikai műsze- j rekkel. Kiss Sándor | kében mindenre kész művelő- | désj helyekké. Sajnos, a járás j központjában még nagyon 1á- : voli az, hogy kinőtt könyvié- • runk új helyre költözzön. Az ! okos és a jó szemléletű összefo. : gás azonban Kovácsházán is ■ meghozhatja a régen várt vál- ■ tozást. Többen szóltak a törvényja- ■ vaslat vitáján a hazafias neve- ■ lésről. Nagyon időszerű kérdés! ! Bizonyítani nem kívánom, is. ; mert mindenki előtt, hogy a [ szocialista hazafiság szellemi • ereje ifjúságunk jövőjét for- j múlja, és kell, hogy még jobban i formálja. Ehhez mi is hozzájá- j rulunk, elsősorban helytörténeti j kutatómunkával, a feltárások j közkinccsé tételével. Rendszere. ■ sen megjelentetünk füzeteket. ; melyek járásunk politikai, gaz- : dasági és kulturális múltját is- : mortetik. Most készülünk egy ■ összeállítással, mely a pártokta- ■ fáshoz nyújt helyi történelmi : anyagot; a munkásőrség 20. év- ; fordulójára megírjuk a járási ■ munkásőrszázad történetét, _Tá- • volabbi tervünk egy mezőko- : vácsházi járási életrajzi lexi- ■ kon összeállítása. Ezt is és min- j .fen mást a közművelődésért, az ; emberekért. : — A napok- ! ban készült el ; művelődési há- ; zunk közös ■ fenntartásé- : nak módosított j szerződésterve- • zete — említi, j mint a hét leg. : fontosabb mű- ■ velödéei esemé. j nyét Kucsera Lajos, a medgyes- : egyházi művelődési ház igazga- : tója. — Amiről a törvény be- ■ szél, amit határozottan előír: jj az irányítás összehangolása, « : rendelkezésre álló anyagi erő- : források célszerű és tervszerű \ felhasználása, Medgyesegyházán ! már hagyomány. A tanács mel- t lett valamennyi gazdálkodó : szerv szerződésben kötelezte ; magát a ház anyagi támogatá- ■ sára, ugyanakkor — szintén j szerződésben — vállaltuk a mű- ; velődési alkalmak állandó bőví- ; tését, szervezését. Egy idő után ■ úgy láttuk, jobbítani kell a szer- : ződésen. A tanácsülés is állást : foglalt emellett, majd elkészült • az új szerződéstervezet. Évi 400 ■ ezer forint alaptámogatást ka- : punk, ez a biztonságos, nyugodt ■ munka kitűnő lehetősége. A jj szerződés az anyagi támogatá- S son kívül részletesen tartalmaz- : za a feladatokat, melynek lé- ■ nyege, hogy a különböző mun- ■ kahelyeken népműveléssel fog- j lalkozó csoportok alakuljanak, : és ezekkel együtt vállalkozzunk jj a közművelődés általánossá és ■ rendszeressé tételére. j Igen, a rendszeresség, az ál- : landóság a legfontosabb. A ■ rendszertelenség kapkodást szül, ! az anyagi biztonság hiánya : ugyanúgy. Ezért igyekszünk ki- ; iktatni minden zavaró tényezőt, • hogy tudásunk, erőnk legjavát, ! egészét adhassuk hivatásunkért. : Ä szerződéstervezet elkészítése • mellett már az 1977-es munka- j terv felvázolása is megkezdő- | dött. Hogy a legalaposabban is- ; merhessük a közigényt, 22 kér- • désből álló körlevelet intéztünk j a fenntartóinkhoz és másokhoz ; is. Ezekben a kérdésekben ve- j leményt, javaslatokat várunk a • szocialista brigádok vetélkedői- nek megszervezésétől a „Min­denki islcolájá”-ig, a nyugdíja­sok vitafórumától a művelődési ház társadalmi vezetőségének eddigi tevékenységéig. A vála­szok az új esztendő tervének nyereségei lesznek. A törvényt nagyon sokra tar­tom. Időszerű és éppen most az! Akik népművelők, tudják és érzik, hogy egyre jobban tágul az érdeklődés, és egyre nagyobb tömegek várják a tanácsot: ho­gyan éljenek szebben, okosab­ban, szellemiekben is gazdagod­va? Erre naponta kell választ adnunk, ezért vállaltuk hivatá­sunkat, mely szépségekben, és küzdelmekben talán egyedül­álló ... Sas» Ervin % Reingold, a penzai színház főrendezője Békéscsabán próbál A békéscsabai ifjúsági ház ab-j lakaiból messzire áradó fény, jó ritmusú tánczene csalogatta a járókelőket. Szakköri foglalko­zások, zenekari próbák, a nagy­teremben pesti művészek fellép­tével Univerzál divatbemutató várta az embereket. A harma­dik emeleten színházbarát fia­talok gyülekeztek, kedves ven­dégük érkezett, Szem jón M. Reingold szovjet rendező és „második nyelve” Neumark An­na tolmács és műfordító, a mű­vész ki nem mondott gondola­tainak is értője. Vendégünk az OSZSZK érde­mes művésze, hatodik éve főren­dezője a Penzai Állami Luna- csarszkij Színháznak, Két éve rendezte színházunkban Izidor Siók: Az élet megy tovább cí­mű színművét. Mast ismét vá­rosunkban üdvözöljük, Zsuho- viczkij: Próbatétel című darab­ját állítja színpadra. A vendég szívesen válaszolt a sok-sok kérdésre. — A Szovjetunió „színházi nagyhatalom” — mondotta, öt­száz színház dolgozik országunk­ban, de minél több a színház; annál több a gond. Ha megpró­bálnánk a mai szovjet színhá­zat jellemezni, két fő irányt lá­tunk. A művészek nagy csoport­ja az életet általánosítva, de a hétköznapokhoz közelítve akar játszani. A nézőt a játék körébe vonják, hogy ne kívülállóként szemléljen, hanem hozzátartozó­ja legyen a színpadi hősöknek. Sztanyiszlavszkij tanítványaként az élet belső problémáit, az em­beri szellemet kívánják bemu­tatni. A másik fajta színház Brecht elveit követi, a jelképek, szimbólumok költői eszközével ábrázol. Talán legklasszikusabb képviselője ennek az irányzat­nak a nemrég Budapesten járt Taganka Színház. A vidéki szíft- házak repertoár jellegűek, egy- egy nagy sikerű művet több évig is játszanak. Már négy éve mű­soron van Bródy Sándor: Taní­tónője. Flóra kisasszony törté­nete címmel, Izidor Stok fordí­tásában. Ezután a penzai színész-kö­zönség találkozókról mesélt, ké­sőbb oedig az amatőr színját­szásról. — Mindennaposak a művész­közönség találkozók. Gyakran mondanak verset színészeink üzemekben, gyárakban a terme­lési szünetekben vagy az isko­lákban órákon és ünnepségeken. A drámai amatőr színjátszás most nem a legerősebb, inkább más műfajokkal próbálkoznak a fiatalok: zenével, tánccal, ének­kel ... Hivatásos fiatal színé­szek Moszkvában .stúdiókat ala­kítva járják a klubokat... Még nem tudnak annyit, mint az idő­sebbek, de sok újjal próbálkoz­nak. sokfelé hallatják a hang­jukat. Végül újra Békéscsaba, az úi rendezés jött szóba. — A színház művészei moz­dulatokból is megértik egymást. Neumark Anna állandóan' segít a gondolatok kicserélésében. A békéscsabai színészek úgy ked­veskednek nekem, hogy megpró­bálnak oroszul tanulni, ezért az­tán megértjük egymást. Az ered­ményt november 5-én este lát­ják majd, Zsuhoviczkij: Próba­tétel című színművének bemu­tatóján, ^ Bede /soka Reinsold Bitskey Károllyal és Cserényi Bélával elemzi a színmű­ben szereplő tudós érzéseit, környezetének életét (Fotó: Deményl Befejeződött a Ki mit tud? megyei versenyének előszervezése Százhuszonheten neveztek a Ki mit tud? vetélkedő Békés me­gyei versenyeire. Legnépesebb a versmondók mezőnye. Az elő­döntőket öt helyen rendezik, november 6-án Szarvason, 7-én Orosházán. 13-án Gyulán, 20-án | Békésen, a művelődési közpon­tokban. Békéscsabán a novem­ber 14-i elődöntő színhelye az ifjúsági ház lesz, a döntő de­cember 14-én, a Jókai Színház-' ban lesz. amelyen központi zsű­ri értékeli a versenyzők bemu­tatkozását. Megyénknek két biztos to­vábbjutó versenyzője van. Bon- ezós Piroska versmondó, aki előző szerepléseivel jogot nyett a területi döntőben való rész­vétéire és a Hat szív együttes, akik az országos válogatón lép­hetnek lel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom