Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-22 / 250. szám
Premier: november 5-én Hárman a közművelődési törvényről A jövő és függvénye ma Elég, ha egyetlen mondatot idézünk Pozsgai Imre kulturális miniszter ismert expozéiából: ,.A nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább.” Ez a mondat a közművelődési törvény lényé, ge. A részletek megvalósítása — hogy a lényeg is valósággá lehessen — a népművelők, a. társadalmi és gazdasági vezetők íeladata elsősorban. De csak: elsősorban. Rajtuk kívül mindenkié, aki érti a miniszter szavait. — Ahogy olvastam az országgyűlési tudósításokat, eszembe jutott a negyedszázad, amióta a közművelést csinálom — mondja Felelni ann József, nz orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatója. — Meny- nvit változott a helyzet huszonöt év alatt! A „mindenes kultu- ros”-ból a népművelés tudományát ismerő emberré kellett változnunk ahhoz, hogy ma is a posztunkon lehessünk. Hogy a közművelődés törvénnyé emelkedett, kétségtelenül bizonyítja: a gazdasági építőmunka mellett a legfontosabb és nélkülözhetetlen. Igen, a miniszter szavaira utalok én is. Azt tartom, hogy állandóan gondolkodó, töprengő népműve. lök nélkül nincs szocialista köz. művelődés. Ma már olyan a kultúra, mint a kenyér. Mindenki hozzájuthat, csak az a baj, hogy nagy tömegek nem érzik még, hogy — jelképesen szóljak — éhesek. Tehát felkelteni az érdeklődést, megfogalmazni az igényeket, összefogni mindezek érdekében: a törvény erről is beszél. Régen kialakult bennem a meggyőződés, hogy mindenre reagáió közművelődési intézményrendszer teremt mindent tudni akaró közönséget. Hogy mondhatnám ezt másképp? Adni, megmutatni mit, hogyan kell, bő választékot teremteni a művelődés ezernyi fajtáiból, ak. kor majd egyre többen fedezik fel a tudás gyönyörűségét, a tájékozódás biztonságát. És a méltó, emberi szórakozást is. Megint csak vissza kell térnem a miniszter szavaira. Amikor azt fejtegette expozéjában, hogy a társadalomfejlesztés elképzelhetetlen a közművelődés nélkül, hogy a mi — és mások — mai munkájától a szocializmus jövője függ. Jó volna, ha a szavak értelmét is megtalálnák az emberek. És nemcsak a szakmabeliek, hanem minden rendű és rangú tanácsi, társadalmi, gazdasági vezetők is; mert most már nem kegy, vagy mi több: szükséges rossz a kultúrára adott forint, hanem kötelesség. Nem véletlen, hogy er. ről beszélek. Huszonöt év alatt sokat tapasztaltam, láttam, küzdöttem munkatársaimmal egvütt azért, hogy a közművelődési szemlélet megváltozzon. Volt, aki sohasem mondta szűk. I séges rossznak a művelődést, van, aki még ma is úgy ér$i, de már titkolja azért. Szóval, ne csak beszéljünk, hanem tegyünk is: most ez következik. Ha nem ísry lesz, írott malaszt marad a törvény. Az ifjúság művelése, önművelődésre szoktatása egyik legfőbb gondom. Amit eddig elértünk, kevés. Az ifjúság óriási tömeg. Rendkívüli a feladat, amit értük tennünk kell. Az iskolahagyott fiatalok kerülnek leginkább a közművelődés senkiföldjére, hogy ezt megelőzzük: hatásosabban kell együttműköd, nünk az iskolákkal. A tanulók közművelődési lehetőségeinek megtalálásában és szervezésében még a dolgok elején tartunk. Olyan programok kellenének, melyek együtt haladnak az iskolával, kiegészítik a tantervet. az iskolai tananyagot. És ez az együttműködés — a törvény szellemében is — kötelező. Balogh György, a mezőkovácsházi járási könyvtár vezetője. A közművelődési törvényről a, könyvtáros szemével alkotta meg a véleményét. — Szükséges volt, elkészült, jóváhagyták, várjuk az eredményeket. Persze, nem égi mannaként, hanem magunk is még jobban odaállunk a nekünk kijelölt sorba, és tesszük a dolgunkat Amikor végigolvastam, és figyeltem már az előkészületeket is, különös jelentőséget tulajdonítottam annak, hogy a törvény felhívja a figyelmet a közművelők nagyobb megbecsülésére, és itt az anyagiak mellett az erkölcsiekről van súllyal szó! Az pedig kiváltképpen figyelemre méltó, hogy az országgyűlési hozzászólásokban nem szakmabeli képviselők” is beszéltek a megbecsülés fontosságáról, jelenlegi helyzetéről. Hangsúlyozom: nem csak anyagi elismerésről van szó. A munka elismerésére százféle alkalom kínálkozik, sokszor egy kézfogás és egy „köszönjük” többet ér, mint 2 ezer forint jutalom. Mi is a piacról élünk, természetesen, de amit teszünk, azt hivatásból vállaltuk. Nos, azt hiszem, így már könnyebb megérteni, miért szükséges a figyelmesség, a dicséret. A jó szó, ahogy a legegyszerűbben mondhatnám. Az összefogás, amelyre a törvény is ösztönöz, sőt kimondja nélkülözhetetlenségét, csodákra képes. Öröm, hogy a mezőkovácsházi járás szolgálhat jó példákkal. Kisközségeinkben egymás után épülnek új könyvtárak, a művelődés várai ezek! És ott van falaikban, könyvállományukban a község népének sok. sok forintja, melyet szívesen toldott meg támogatással az ál- ! lám is. Kevermes, Medgyesbod- | zás, Dombiratos avatott a kö- ! zelmúltban új könyvtárat, és változtatta azokat a köz érdé- ! Sárréti Termelőszövetkezet: Könyvhónapi esemény A műszaki könyvnapok ese- [ ménysorozatában, szerdán jól sikerült előadás hangzott el a ! szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezet és a községi könyvtár közös szervezésében. A műszaki diagnosztika alkalmazása a mezőgazdaságban című előadást. melyet dr. Ankai János, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola tanszékvezető tanára tartott, mintegy 60 fő mezőgazdasági gépszerelő, és gépészszakember hallgatta végig. Az előadó ismertette a me- i zőgazdaság gépesítésében az I utóbbi években végbement vál-' toZásokat, Kiemelte az új és) korszerű gépek, nagy traktorok í karbantartásának, műszeres vizsgálatának fontosságát. Felhívta j a résztvevők figyelmét arra, hogy ezek a gépiek megkövetelik a gépészmérnököktől, technikusoktól, szerelőktől, a rendszeres továbbképzést, az új ismeretek folyamatos elsajátítását. Az előadás szünetében és az előadás után a résztvevők meg- | tekinthették a gépújdonságokat I bemutató szakkönyv- és folyó-1 irat-kiállítást. A rendezők gon- I doskodtak arról i6, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek I a legújabb diagnosztikai műsze- j rekkel. Kiss Sándor | kében mindenre kész művelő- | désj helyekké. Sajnos, a járás j központjában még nagyon 1á- : voli az, hogy kinőtt könyvié- • runk új helyre költözzön. Az ! okos és a jó szemléletű összefo. : gás azonban Kovácsházán is ■ meghozhatja a régen várt vál- ■ tozást. Többen szóltak a törvényja- ■ vaslat vitáján a hazafias neve- ■ lésről. Nagyon időszerű kérdés! ! Bizonyítani nem kívánom, is. ; mert mindenki előtt, hogy a [ szocialista hazafiság szellemi • ereje ifjúságunk jövőjét for- j múlja, és kell, hogy még jobban i formálja. Ehhez mi is hozzájá- j rulunk, elsősorban helytörténeti j kutatómunkával, a feltárások j közkinccsé tételével. Rendszere. ■ sen megjelentetünk füzeteket. ; melyek járásunk politikai, gaz- : dasági és kulturális múltját is- : mortetik. Most készülünk egy ■ összeállítással, mely a pártokta- ■ fáshoz nyújt helyi történelmi : anyagot; a munkásőrség 20. év- ; fordulójára megírjuk a járási ■ munkásőrszázad történetét, _Tá- • volabbi tervünk egy mezőko- : vácsházi járási életrajzi lexi- ■ kon összeállítása. Ezt is és min- j .fen mást a közművelődésért, az ; emberekért. : — A napok- ! ban készült el ; művelődési há- ; zunk közös ■ fenntartásé- : nak módosított j szerződésterve- • zete — említi, j mint a hét leg. : fontosabb mű- ■ velödéei esemé. j nyét Kucsera Lajos, a medgyes- : egyházi művelődési ház igazga- : tója. — Amiről a törvény be- ■ szél, amit határozottan előír: jj az irányítás összehangolása, « : rendelkezésre álló anyagi erő- : források célszerű és tervszerű \ felhasználása, Medgyesegyházán ! már hagyomány. A tanács mel- t lett valamennyi gazdálkodó : szerv szerződésben kötelezte ; magát a ház anyagi támogatá- ■ sára, ugyanakkor — szintén j szerződésben — vállaltuk a mű- ; velődési alkalmak állandó bőví- ; tését, szervezését. Egy idő után ■ úgy láttuk, jobbítani kell a szer- : ződésen. A tanácsülés is állást : foglalt emellett, majd elkészült • az új szerződéstervezet. Évi 400 ■ ezer forint alaptámogatást ka- : punk, ez a biztonságos, nyugodt ■ munka kitűnő lehetősége. A jj szerződés az anyagi támogatá- S son kívül részletesen tartalmaz- : za a feladatokat, melynek lé- ■ nyege, hogy a különböző mun- ■ kahelyeken népműveléssel fog- j lalkozó csoportok alakuljanak, : és ezekkel együtt vállalkozzunk jj a közművelődés általánossá és ■ rendszeressé tételére. j Igen, a rendszeresség, az ál- : landóság a legfontosabb. A ■ rendszertelenség kapkodást szül, ! az anyagi biztonság hiánya : ugyanúgy. Ezért igyekszünk ki- ; iktatni minden zavaró tényezőt, • hogy tudásunk, erőnk legjavát, ! egészét adhassuk hivatásunkért. : Ä szerződéstervezet elkészítése • mellett már az 1977-es munka- j terv felvázolása is megkezdő- | dött. Hogy a legalaposabban is- ; merhessük a közigényt, 22 kér- • désből álló körlevelet intéztünk j a fenntartóinkhoz és másokhoz ; is. Ezekben a kérdésekben ve- j leményt, javaslatokat várunk a • szocialista brigádok vetélkedői- nek megszervezésétől a „Mindenki islcolájá”-ig, a nyugdíjasok vitafórumától a művelődési ház társadalmi vezetőségének eddigi tevékenységéig. A válaszok az új esztendő tervének nyereségei lesznek. A törvényt nagyon sokra tartom. Időszerű és éppen most az! Akik népművelők, tudják és érzik, hogy egyre jobban tágul az érdeklődés, és egyre nagyobb tömegek várják a tanácsot: hogyan éljenek szebben, okosabban, szellemiekben is gazdagodva? Erre naponta kell választ adnunk, ezért vállaltuk hivatásunkat, mely szépségekben, és küzdelmekben talán egyedülálló ... Sas» Ervin % Reingold, a penzai színház főrendezője Békéscsabán próbál A békéscsabai ifjúsági ház ab-j lakaiból messzire áradó fény, jó ritmusú tánczene csalogatta a járókelőket. Szakköri foglalkozások, zenekari próbák, a nagyteremben pesti művészek felléptével Univerzál divatbemutató várta az embereket. A harmadik emeleten színházbarát fiatalok gyülekeztek, kedves vendégük érkezett, Szem jón M. Reingold szovjet rendező és „második nyelve” Neumark Anna tolmács és műfordító, a művész ki nem mondott gondolatainak is értője. Vendégünk az OSZSZK érdemes művésze, hatodik éve főrendezője a Penzai Állami Luna- csarszkij Színháznak, Két éve rendezte színházunkban Izidor Siók: Az élet megy tovább című színművét. Mast ismét városunkban üdvözöljük, Zsuho- viczkij: Próbatétel című darabját állítja színpadra. A vendég szívesen válaszolt a sok-sok kérdésre. — A Szovjetunió „színházi nagyhatalom” — mondotta, ötszáz színház dolgozik országunkban, de minél több a színház; annál több a gond. Ha megpróbálnánk a mai szovjet színházat jellemezni, két fő irányt látunk. A művészek nagy csoportja az életet általánosítva, de a hétköznapokhoz közelítve akar játszani. A nézőt a játék körébe vonják, hogy ne kívülállóként szemléljen, hanem hozzátartozója legyen a színpadi hősöknek. Sztanyiszlavszkij tanítványaként az élet belső problémáit, az emberi szellemet kívánják bemutatni. A másik fajta színház Brecht elveit követi, a jelképek, szimbólumok költői eszközével ábrázol. Talán legklasszikusabb képviselője ennek az irányzatnak a nemrég Budapesten járt Taganka Színház. A vidéki szíft- házak repertoár jellegűek, egy- egy nagy sikerű művet több évig is játszanak. Már négy éve műsoron van Bródy Sándor: Tanítónője. Flóra kisasszony története címmel, Izidor Stok fordításában. Ezután a penzai színész-közönség találkozókról mesélt, később oedig az amatőr színjátszásról. — Mindennaposak a művészközönség találkozók. Gyakran mondanak verset színészeink üzemekben, gyárakban a termelési szünetekben vagy az iskolákban órákon és ünnepségeken. A drámai amatőr színjátszás most nem a legerősebb, inkább más műfajokkal próbálkoznak a fiatalok: zenével, tánccal, énekkel ... Hivatásos fiatal színészek Moszkvában .stúdiókat alakítva járják a klubokat... Még nem tudnak annyit, mint az idősebbek, de sok újjal próbálkoznak. sokfelé hallatják a hangjukat. Végül újra Békéscsaba, az úi rendezés jött szóba. — A színház művészei mozdulatokból is megértik egymást. Neumark Anna állandóan' segít a gondolatok kicserélésében. A békéscsabai színészek úgy kedveskednek nekem, hogy megpróbálnak oroszul tanulni, ezért aztán megértjük egymást. Az eredményt november 5-én este látják majd, Zsuhoviczkij: Próbatétel című színművének bemutatóján, ^ Bede /soka Reinsold Bitskey Károllyal és Cserényi Bélával elemzi a színműben szereplő tudós érzéseit, környezetének életét (Fotó: Deményl Befejeződött a Ki mit tud? megyei versenyének előszervezése Százhuszonheten neveztek a Ki mit tud? vetélkedő Békés megyei versenyeire. Legnépesebb a versmondók mezőnye. Az elődöntőket öt helyen rendezik, november 6-án Szarvason, 7-én Orosházán. 13-án Gyulán, 20-án | Békésen, a művelődési központokban. Békéscsabán a november 14-i elődöntő színhelye az ifjúsági ház lesz, a döntő december 14-én, a Jókai Színház-' ban lesz. amelyen központi zsűri értékeli a versenyzők bemutatkozását. Megyénknek két biztos továbbjutó versenyzője van. Bon- ezós Piroska versmondó, aki előző szerepléseivel jogot nyett a területi döntőben való részvétéire és a Hat szív együttes, akik az országos válogatón léphetnek lel.