Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-19 / 247. szám
Miniszteri rendelet az idegenvezetésről Búsavetés Méhkeréken A méhkeréki Nicolae BaleesCM Ts*-ben ebben »a earr,(endöben ezer hektáron vetnek kalászos gahoriót A méhkeréki közös gazdaság földjein szeptember vége óta dolgoznak a vetőgépek, s ma már a búzatermesztésre kiielölt területek háromnegyed részén nyugszik jól előkészített magágyban a- vetőmag (Fotó: Kocziszky László) nwwwwwvwvmwmvMiuwwwtwmmwvtuvwMw Tanácsülés Gyulán Hz Ipari munkások ölelés munkakörülményei tlj szolgáltatás egy rendelet nyomán A belkereskedelmi miniszter | rendeletet adott ki,, amely sza- ( bályozza az idegenvezetés rend- ] jét. A korábbinál alaposabb, részletesebb rendelkezés pontosan meghatározza, hogy mi tekinthető idegenvezetésnek, milyen j szervek foglalkozhatnak vele, j szabályozza az idegenvezetők működését és képzésüket, a felvételtől a vizsgáig. A rendelet szerint az idegen- vezetés — az ország idegenforgalmi értékeinek megismertetése, illetve magyar turistacsoportok külföldi vezetése céljából — díjazás ellenében nyújtott szol- | gáltatás; a tanácsi idegenforgalmi hivatalok, valamint 1 olyan vállalatok, szövetkezesek foglalkozhatnak vele, amelyek alapszabályában Szerepel az utaztatásszervezéssel kapcsolatos tevékenység. A szabályozás egész sor, korábban annak tartott tevékenységet kizár az ide- __ genvezetés köréből. így például nem számít idegenvezetésnek vállalati dolgozókból álló kiránduló csoportok, a Tll" által önállóan szervezett kiránduló csoportok, sz kmabeliek alkalomszerű vezetése. Nem idegen, vezetés az sem, ha például múzeumban, könyvtárban, kiállításon, termeszetvédelmi területen az ott dolgozók vezetnek csoportokat. Idegenvezető csak tanfolyamot végzett, sikeres vizsgát tett és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola által kiállított igazolvánnyal rendelkező és nyilvántartásba vett személy lehet. Idegenvezetői tanfolyamokat elsősorban a főiskola rendez, hozzájárulásával azonban az idegenforgalmi hivatalok is megszervezhetik a képzést, a náluk kiképzett személyek azonban csak a megye területén művalamennyi felelős a kommunista mozgalom sorsáért, kudarcaiért és győzelmeiért”. A burzsoá propaganda most mégis úgy csinál, mintha az egységes berlini állásfoglalás csupán azért jöhetett volna léire, mert „új központot, központi utasításokat erőszakolnak a kommunista mozgalomra”. Az ilyen mondvacsinált beállítások azt a célt szolgálják, hogy lazítsák a kommunista mozgalom kapcsolatait legtapasztaltabb, legerősebb osztagával, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, és persze azt, hogy a haladó közvélemény kevésbé tájékozott részét fantomok elleni küzdelemre sarkallja. Kettős vonalat követnek: egyrészt fellépnek az egyes kommunista pártok „veszélyeztetett önállóságának védelmében”; másrészt igyekeznek mértéktelenül felnagyítani a kommunista mozgalomban ténylegesen létező vitákat, megítélésbeli különbségeket, eltorzított képet adva e vitákról. A burzsoá propagandának ez a torzító kampánya is arra figyelmeztet. amit egész történelmi tapasztalatunk bizonyít: a közös ellenség, az imperializmus ellen vívott együttes harc megköveteli a proletár internacionalizmuson, a kölcsönös szolidaritáson alapuló összefogás szüntelen erősítését. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozott álláspontja, hogy ma, amikor a kommunitsa világmozgalomködhetnek idegenvezetőként. Országos és külföldi idegenvezetésre — ez utóbbi legalább egyéves gyakorlat után — a főiskolai tanfolyam sikeres elvégzése és természetesen az idegenvezetői igazolvány jogosít fel. Az idegenvezetői igazolvány két évre szól, érvényessége további két évre csak továbbképzés után hosszabbítható meg. A rendelet intézkedik arról is. hogy az idegenvezetők tevékenységét rendszeresen ellenőrizni kell; ez — a belkereskedelmi miniszter és az OTT irányelvei alapján — az őket foglalkoztató szervek feladata. A rendelet előírja, hogy az arra alkalmatlannak talált idegenvezető foglalkoztatását meg kell szüntetni. Az idegenvezetői igazolvány visszavonása a belkereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Megannyi közúti ellenőrzés tanúsítja — még napjainkban is —, hogy számos vállalat lehel- gépjárműve a célfuvar végeztével hazafelé üresen közlekedik, j Naponként sok ezer gépkocsi ese- j lében ez tetemes üzemanyag- j veszteség országosan. E felisme- J rés nyomán hozta meg 14 1975- I ös rendeletét a Közlekedés- és ! Postaügyi Minisztérium. A ren- [ delet kötelezően írja elő vala- | mennyi vállalat, ezek trösztjei, a j különböző közös vállalatok, to- | vábbá szövetkezetek, szövetkenak nincs sem központja, sem vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, hazájuk hagyományainak és jelenlegi viszonyainak gondos mérlegelésével, helyzetük sajátosságait figyelembe véve alkalmazzák a marxizmus—leni- nizmus általános érvényű tanításait, különösen * fontos forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzése, egymás tapasztalatainak alapos megismerése és hasznosítása. Szükség van a rendszeres eszmecserékre, a kialakult helyzet közös elemzésére és az ebből adódó tennivalók együttes meghatározására. Az internacionalista szolidaritásban, a nemzetközi munkás- mozgalom semmivel sem helyettesíthető fegyverében van az erejük. Az internacionalizmus elveiről szólva, Kádár János a berlini konferencián fejtette ki pártunk felfogását annak legfontosabb mai jellemzőiről. Az internacionalizmus a testvérpártok kölcsönös szolidaritását és támogatását jelenti; magában foglalja a nemzeti és nemzetközi érdekek összhangját; feltételezi a testvérpártok önálló és egyenjogú működését; végül pedig elválaszthatatlan a nacionalizmus és a szovjetellenesség ellen vívott harctól, a burzsoá és antimarxista nézetek elleni küzdelemtől. Várnai Ferenc zeti vállalatok, illetve társulásaik számára a tehergépjárművek jobb kihasználását. A KPM említett rendeletére gyors és konkrét intézkedésekkel reagált a Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat. Több más tevékenysége mellett Budapesten, Győrben, Kaposváron, Pécsen, Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán és Békéscsabán diszpécseri irodát nyitott. Ezek feladata, hogy az adott megye fogyasztási szövetkezeteinek tehergépkocsijai ne üresen térjenek vissza, hanem más szövetkezetek, vállalatok, gazdaságok számára szállítsanak. A SZÖVAUT által 1975-ben Békéscsabán is létrehozott szállítási diszpécseri irodát jól fogadták a megye fogyasztási szövetkezetei. Felismerték az ÁFÉSZ-ek: a diszpécseri szolgálat számukra, anyagi előnyt jelent. Ezért is igényelte már a múlt évben a megye csaknem valamennyi fogyasztási szövetkezete a SZÖVAUT-nak ezt a szolgáltatását. Sarkad, Gvula, Vésztő. Békéscsaba, Mezőko- vácsháza. Tótkomlós, Békés, Szeghalom és Mezőberény fo- gvasztási_szövetkezetei különösen számítottak már 1975-ben a diszpécseri iroda visszfuvart szerző tevékenységére. Ez ugyanis jelentős bevételt hozott a szövetkezeteknek. A SZÖVAUT megyei irodája ebben az évben több mint 377 ezer forint értékű visszfuvart szerzett az ÁFÉSZ-eknek. A fuvarszerzésen túl új gépkocsikat szerez be a szövetkezetek részére, műszaki szemléket tart, s ahol igénylik, szállításra vonat, kozó általános adminisztratív vizsgálatot végez. Külön is említést érdemel e szolgáltatások közül a más cégeknek történt fuvarozások okmányainak felülvizsgálata. 1975-ben például az ilven fuvarlevelek téves számfejtéseinek felderítése a dévavá- nyai. a gyulai, a mezőberényi. a nagyszónási. a sarkadi, a knndo- rosi ÁFÉSZ-nek és a MÉK-nek több tízezer forintot eredményezett. Békés megyben a SZÖVAUT műszaki szakemberei augusztusban tartották meg az ÁFÉSZ-ek által üzemeltetett tehergépkocsik szemléjét. A közelmúltban Tavik Lászlónak, a vállalat szemlebizottsága vezetőjének leveléből olvastuk: „Az ÁFÉSZ- ek tehergépkocsijainak műszaki, esztétikai állapota Békés megyében a legjobb.” Ez mindennél többet mond. Valamennyi szövetkezet közül is kiemelten vizsgázott a mezőkovácsházi, a gyulai ÁFÉSZ, illetve a békéscsabai szövetkezet úikígyósi telepének gépkocsiparkja. Balkus Imre Az elmúlt napokban tartotta i ülését Gyula város Tanácsa, amelyen ' több közérdeklődésre ! szamot tartó napirendet vitattak j meg. Többek között a város ipari • munkásainak élet- és munkakörülményeiről szóló jelentést. Egy j 1930-as adat szerint a megye keresőinek mindössze hét százaléka dolgozott az iparban. A fel- szabadulás után rohamossá vált j az iparosítás, és most már Gyufa is ipari jellegű városnak számít. J A város lakosságából 13 ezer % foglalkoztatottak szánta, s ebből csaknem 8 ezer dolgozik ipari jellegű munkahelyeken. Ez a gyors ütemű fejlődés jelentős változást eredményezett a munkásság életmódjában, gondolkozásában. Manapság nemcsak igénylik, hanem egyre nagyobb szerepet vállalnak a közéletben. Számos funkciót látnak el különböző társadalmi és tömegszervezetekben. állami testületekben, és a város ország- gyűlési képviselője is munkásnő. A bizottság reprezentatív felmérést végzett a város munkásainak életf és munkakörülményeiről, amiről a legnagyobb ipari üzemekben — állatforgalmi és húsipari vállalatnál, a harisnyagyárban, a szabó szövetkezetben, a vízműveknél és a fa-, fémbútoripari szövetkezetben — győződött meg. A szociális .létesítmények vizsgálatánál megállapították, hogy az előző évekhez viszonyítva némileg javult a helyzet. Fürdőhelyiség, zuhanyozó, mosdó épült a harisnyagyáfban. A húsiparnál nemrég adták át az új szociális létesítményt. Orvos: rendelő áll a munkások rendelkezésére és korszerű felszerelésekkel fogorvosi rendelőt is kialakítottak. Nem ilyen egyértelműen jó a helyzet a vízműveknél, ahol egyes üzemrészekben bár megoldódott a szociális .elhelyezés, gondot jelent ez még mindig a külső építési területeken. Szociális helyiségeket alakított ki a legutóbbi években a MEZŐGÉP, a Dürer Nyomda, a DEFAG, a tejipari és a betonáru szakipari vállalat. Akad ellentétes példa is. A bútoripari vállalatnál még ebben az ötéves időszakban sem tervezték be a szociális helyiség felépítését. Megvizsgálták az étkeztetés helyzetét is, ami egve- dül a húsüzemnél volt kielégítő. A munkássásr kulturális helyzete örvendetesen sokat javult. Korszerű művelődési központ áll rendelkezésükre, elterjedt a rádió, televízió, egyre többen vásárolnak könyveket és a megvizsgált üzemek munkásainak 70 százaléka rendszeresen olvas újságot, folyóiratot. Érdekes, bogy egyre népszerűbb és sokan látogatják a különböző kulturális intézményeket! Moziba, könyvtárba és TIT-előadóterembe szinte rendszeresen járnak a munkások és örvendetesen magas a múzeumi látogatások száma. A dolgozók részvétele a közművelődésben jónak mondható. Egy példa: a város üzemeiben 300 szocialista brigád működik, s közülük az elmúlt évben 62 brigád nevezett be a közművelődési vetélkedőkbe. Ami a felnőttoktatást illeti, egyáltalán nem megnyugtató, hogy a városban csaknem 900 olyan ipari munkás van, aki nem végezte el a nyolc általános iskolát. , Az elmúlt évben is és az idén is, az ipari üzemek vezetői már szinte kivétel nélkül foglalkoztak a munkások lakáshelyzetének javításával. Az elmúlt öt év alatt csaknem 400 fizikai dolgozó családja kapott OTP- és szövetkezeti lakást. Ezenbelül 143 család a munkáslakás vásárlási akcióban jutott új otthonhoz. A húsüzemben az elmúlt évben felmérést végeztek a nagycsaládosok lakáshelyzetéről és ekkor kiderült, hogy 31 három-, vagy ennél többgyermekes családfő dolgozik az üzemben. Közülük mindössze 11 családnak volt rendezett a lakáskörülménye. A vállalat hosz- szú lejáratú, kamatmentes kölcsönt folyósít, a lakásvásárlók és -építők számára. A KISZ 50 ezer forintos összegben kölcsön- alapot létesített. A jelentés meghatározza azokat a feladatokat is. amelyeknek megvalósítása döntően fontos a munkások életkörülményeinek további javításában. Kiemelt feladatként említi meg a szociális-kulturális. egészségügyi ellátás további javítását. A tanács és a végrehaitó bizottság, beiktatja munkatervébe a további gondok feltárását és a célkitűzések lelkiismeretes végrehajtását. B. O. 3 miMm,1976. OKTÓBER 19. OKISZ és SZÖVOSZ megállapodás öt évre szóló lakáskarbantar- L get megad ahhoz, hogy az építési megállapodást írtak alá a tőipari kivitelezők a lakásszö- SZÖVOSZ és az OKISZ vezető vetkezetek által műszakilag képviselői. A lakásszövetkezeti , megalapozott karbantartási és épületek • karbantartásának és felújítási munkákat az ötödik felújításának elősegítését célzó 1 ötéves tervidőszakban az edöi- megállapodás alapján az OKISZ , gieknél nagyobb mértékben és és a SZÖVOSZ minden segítsé- | gyorsabban elvégezhessék.
