Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

Múzeum és lakások % rM Munkavédelmi vizsgálat a megye állami gazdaságaiban A Szakszervezetek Békés me- í gyei Tanácsának munkavédelmi osztálya az ősz folyamán társa­dalmi aktívák bevonásával vizs­gálatot tart a megye állami gaz­daságaiban. Ellenőrzik a munka- körülményeket, a munkavédel­mi helyzetet és a szociális ellá­tottságot, amely az utóbbi évek­ben jelentősen javult, de még mindig van tennivaló. Különösen fontos a balesetek megelőzését szolgáló veszélyforrások, vala­mint az egészségre ártalmas kö­rülmények megszüntetése, to­vábbá az, hogy a gyorsan fejlődő technikai eszközöket és a vegyi­anyagokat kellő képzettséggel rendelkező szakemberek kezel­jék. A vizsgálat eredménye alapién az SZMT decemberben értékeli a helyzetet és ennek megfelelően tesz javaslatot á hibák megszün­tetésére. A harminccgymillió zokni gyára Békéscsabán, a Gyulai úton, a Munkácsy Mihály Múzeum szom­szédságában új, négyemeletes épület készül. A földszinten kap majd otthont a múzeum, az emeleten pedig 24 lakás lesz. A mintegy 20 millió forintos munkát a tervek szerint a jövő év végén adják át Fotó: Veress Erzsébet Tudják, mit jelent a strimfli? A der Strumpf-ból cakkoztuk magyarra és — hogyne tudnánk — azt jelenti, hogy harisnya. Jö­vevényszó, mint ahogyan maga az ipar, a harisnyagyávlás is jö­vevény volt, a K. und K. fedő­név alatt megbúvó monarchia­érdekek szigorú érvényesítésével. Z»i1rí*(P* felső folton •• Szakmai bemutatók a szarvasi Öntözési Kutató Intézet Hibridkukorica-telepén Valóságos búcsújárás kezdő­dött a szarvasi Öntözési Kutató Intézetben. Szinte egymásnak adják a kilincset az ország min­den tájáról csoportosan érkező tudományos kutatók, vezető szakemberek és gyakorló mező­gazdászok. A napokban az !KR, a KITE kukoricatermelési rend­szerek, a gödöllői, a debreceni agrártudományi egyetem képvi­selői jártak többek között Szarvason, legutóbb szőkébb pátriárkánk, a szarvasi járás gyakorló mezőgazdászait fogad­ták* az intézetben. — Mi nagyon örülünk annak, hogy országszerte megnőtt az érdeklődés a szarvasi nemesítés'!! hibrid kukoricák iránt — mondjál erről dr. Kovács Góbiimé Fleischmann-díjas tudományos kutató. Magyarországon 1976-ban negyedmillió hektáron termesz­tettek szarvasi nemesítést! hib­rid kukoricát. Négy fajtánk sze­repel köztermesztésben, de a leg­újabb nemesítést!, fajtaelismerés előtt álló, rövid tenyészidejű ku­koricák is jól vizsgáztak. Öröm­mel hallottam a tapasztalatcse­re-látogatásra érkezett szakem­berektől, hogy az orosházi Üj Élet, a Béke Tsz-ben és más ki­válóan gazdálkodó mezőgazdasá­gi üzemben az idén’ — a kedve­zőtlen időjárás ellenére — hek­táronkénti 95—100 mázsa termést ad az elismerés előtt álló Se— 5373 hibrid kukorica. Persze iga­Venezuela rizst és más élelmi­szert ad el. Argentína az 1,2 milliárdos hitel alapján gépe­ket, berendezéseket küld. Ha­sonlóan Kanada és Peru is. A Japánnal folytatott külkereske­delem értéke két év alatt meg­duplázódott. Spanyolország pe­dig azzal, hogy 900 millió dol­láros exporthitelt nyújtott, új lehetőséget teremtett a két or­szág gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. Jól tükrözi a va­lóságot a venezuelai külkeres­kedelmi intézet elnökének vé­leménye: „Olyan időket élünk, amikor versenyeznek a kubai piacért.” Emlékszem rá. éjszakákat át­vitatkoztunk külföldi kollégák­kal arról, hogy mi a kubai va­rázs titka. Az analízis lehet sok­oldalú. de egy ponton közös a vélemény: a forradalmi kor­mány következetes, egyértelmű politikája. Abban is, hogy a te­kintélynövekedés a szocialista közösség nemzetközi pozíció- erősödésének szerves része, e folyamat egy láncszeme. Ter­mészetesen a szigetország leg­biztosabb partnerei a KGST- tagországok, különösen azóta, amióta Kuba is tagja a szo­cialista. gazdasági integrációnak. A forradalmi kormány felhasz­nálja a testvérországok forra­dalmi tapasztalatait, nemcsak gazdasága fejlesztésében. ha­nem a nemzetközi küzdőtéren is. Hazánk a többi szocialista országgal együtt elsőként sie­tett Amerika szabad földjének segítségére. Az akkor kialakult kapcsolatok azóta bővültek, tar­talmasabbá váltak. Kezdve az első Ikarus-buszoktól a magyar szerszámgépeken, híradástech­nikai eszközökön át, a telefo­nokig, gyárberendezésekig — jelzik együttműködésünk széle­sedését. Jelenleg is dolgoznak magyar szakemberek a kubai gazdaság különféle ágazatai­ban. Sportedzőink sikerei, kul­turális csoportjaink, előadómű­vészeink fogadtatásai, a külön­böző kiállítások arra is utal­nak. hogy kapcsolataink kiter­jednek arra is, hogy a két nép jobban megismerje egymás tör­ténelmét, kultúráját, művésze­tét. Történelmünknek vannak száz évre visszanyúló közös lap­jai is: amikor Kossuth katonái 1851-ben Magyarországról me­nekülni kényszerültek, több mint 200 szabadságharcos küz­dött a kubaiakkal együtt a spa­nyol hódítók ellen. Egyikük Ha­vanna kincstárnoka is volt. Ma a békés építőrpunka kö­zepette a magyar üveggyár, a havannai Budapest-rakparton a Ganz-daruk jelzik a testvéri segítség újkori példáját. A havannai külügyminisztéri­umban láttam egy kiállítást. A bejárattól balra volt egy ran­gos kép: Che Guevara aláírja a magyar—kubai diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okmányt. A dátum.; 1960. de­cember 18. Akkor még elsősor­ban az imperializmusellenes- ség, a tarlós szabadság megte­remtésére irányuló akarat kötött össze bennünket. Később az eszmék közössége, a szocialista rend melletti kubai döntés fűz­te még szorosabbra a szálakat. Ennek az izmosodó barátságnak megannyi láncszeme mondatja velünk is: Cuba sí! — Kuba igen! Király Ferenc zán a nagyüzemi termesztésben vizsgáznak a hibridek. Ebből ez év tavaszán hat vagonnyí vető­magot adtunk ki. Segítünk azon­ban szaktanácsadással a hibrid- kukorica-vetőmagtermelő gazda­ságoknak, hogy minél gyorsab­ban terjedjenek a bőtermő fajok. Köztudomású, hogy a hús­program megvalósítása évről év­re több szálas- és abraktakar- ményt követel. Egyéb, ugyancsak fontos növények rovására a ta­karmánytermő terület nem nö­velhető. Nincs más választás: a hozamokat kell növelni. — A naponta megrendezésre kerülő tapasztalatcserék igen hasznosak — magyarázza a tudós asszony. — Kutató és gyakorló mezőgazdász együtt oldhatja meg a kukoricatermesztés gond­jait. Akik kinn a mezőn irányít­ják a termelést, gyakorlatban látják a vetéstől a betakarításig a növény fejlődését, az öntözés hatását, azonos talajon milyen sűrű az ideális tőállomány. Mi magunk is sokat járunk az álta­lunk patronált mezőgazdasági üzemekbe, de ilyenkor ősszel az eszmecsere mindennél többet ér. — Már a korábbi fajtáink is jól beváltak. De had mondjam el, épp a gyakorló mezőgazdászok inspirálására tűztük célul: az újabb nemesítésnél törekedjünk a rövid tengészidöre, a betegség nek ellenálló képesség fokozásá­ra. a bő termésre, •szárszüárd- ságra, hogy a gépi betakarítást minden gazdaság megoldhassa. Az sem megvetendő szempont: milyen gazdaságosán állítható elő az új hibridek vetőmagja. Rendkívül körültekintőnek kell lennünk, ha egy új fajtát aka­runk előállítani. A legutóbbi bemutató nem korlátozódott a hibridkukorica­táblákra. Bemutatták a kukorica­termelés korszerű gépeit, az ön­tözés ■agrotechnikáját. Dr. Sza- lóky Sándor tudományos kutató bemutatta a lizi-méter alkalma­zását, amely a kukorica vízház­tartását ellenőrzi. Pontos adato­kat szolgáltat arról, hogy azonos talajon, különböző fajta, tőállo­mány és agrotechnika alkalma­zása mellett az év különböző szakában mennyi vizelj vesz fel és mennyit párologtat a kukori­ca. Ugyanakkor megnézték a vendégek a lucernanemesítés eredményeit is. Egyöntetű volt « vélemény: a Szarvasi öntözési Kutató Intézet tudósgárdája az új, bő termő fajták nemesítésé­vel. vetőmaggal, agrotechnikai és öntözési szaktanácsadással rend­kívül sokat segít a magyar me­zőgazdáságnak a takarmányter- melés fellendítésében. Ary Róza De ne hánytorga.ssuk Braun Mórt, Deutsch Jakabot és társait, ők végeredményben azt tették, amit akkor tehettek: osztrák ígé­rettel, magyar pénzzel létreno- ták az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparérugyárat.' Mindez történt 1900-ban, amiből kiderülj hogy tavaly volt 75 éves a gyár.1 Jubileumokból azért erre az ev- re is jut: a 90 éves magyar ha­risnyagyártást képviselő nagy­vállalat, a Budapesti Harisnya­gyár — amelyhez a gyulai is tar­tozik — most 25 éves. A durva nem jelző Az apropó tehát adott, bárt azt j mondja Horváth István igazgató, | hogy elég volt az ünneplésből, j inkább dolgoznak, mi meg azt, | hogy nemcsak a jubileumok ürü­gyén lehet írni valakiről, hanem a munka ürügyén is. Az pedig van bőven, címszavakban .sorol­ja az igazgató: terv, emeltszin­tű terv, export, minőség. Men­jünk sorjában. — Évente 21 millió pár árut munkálunk meg. ebből 23,3 mil­lió pár a harisnya és «okni, 6,1 millió a nadrágharisnya, a töb­bi egyéb áru, összesen mintegy 350 millió forint értékben — mondja Horváth István. — A IV. negyedévben harisnyából 200 ezer párt, nadrágharisnyából 90 ezer többletet vállaltunk a keres­kedelem igényeinek megfelelő­en. Exportra 1.9 millió dollár és 1,5 millió rubel értékű árut szál­lítunk. Ebből következik, hogy kiváló minőséget kell produkál­nunk. ami persze nemcsak az exportcikkekre, hanem a hazai­akra is vonatkozik. A gyár neve egyébként, amely­ben van egy .furcsa szó, röviden így hangzik: gyulai durva kötő­gyár. A jelző nem a gorombaság­ra. hanem a profilra vonatkozik, ugyanis nem végterméket állí­tanak elő, hanem félkész árut, a befejezés, a „finom” munka Bu­dapesten és Nagybátonyban tör­ténik. Ma még. — A késztermék irányába ha­ladunk, tavaly óta a színes áru j adjusztálása is itt történik, eb­ben a hónapban pedig a formá­zást, a csomagolást is megkezd­tük. Gyár és történelem A múlt szele óhatatlanul is megcsapja az embert a nagy szürke épület udvarán. A vas­tag falak múlt idők elnyűhetet- len tanúi. A .századforduló gyár- alapítási lázáé, a konjuktúráé, a csődé, a bedó-sztrájké, az. első munkásigazgatásé. A gyár törté­netében, mint csepoben a ten­ger, benne van a XX. század fe­szültségekkel terhes históriája is. Ez a múlt olyan, hogy emléket állítottak neki, nemrég jelent meg tír. Czeglédi Imre: A gyulai harisnyagyár 75 éve című köny­ve. Az ízléses kiállítású, a hely- történész igényességével készült könyv, nemcsak a gyárról, az emberről is elmond valamit. A hűségét. Nem kevés a 30—35—40 éve itt dolgozók száma. A rekor­der Székely József művezető, aki 43 évi munka után ment innen nyugdíjba. Öt követi Sebestyén Istvánná, ,a 38 itt dolgozott évé­vel. A mesterség anyáról lányra száll, egész családok dolgoznak a gyárban. A hűség mellett per­sze a pénz is számít., a három műszakban dolgozó kötők havi keresete 3500—4000 forint körüli, de volt már olyan, kötőnő is, aki 5200 forintot vitt haza egy hó­napban! Az öreg falak — kicsit büsz­kén, kicsit irigykedve — már a melléjük épült, újat is látják. Az utóbbi években 90 millió forintos rekonstrukció történt. A négy­szintes épületben kotőterem, rak­tár, szociális létesítmény kapott helyett. Tavaly a 75. évfordu­lón adták át. Mindenkinek három zokni Stein Imre főtechnológussal járjuk az új üzemet. 229 gép, kattog, húzza, hengerei mintáz­zák a fonalat. Egy vöcíürf élé ben folyóméter számra — ki tudja, hány kilométer — gyűlik'a kü­lönböző színű, mintájú zokni. „Most tartunk a 280. mintánál, amióta számoljuk” — mondja a főtechnológus. Nézzük az újabb gépeket — valamennyi világ- színvonalon álló csehszlovák gyártmányú — ezek már nem fo­lyóméterre gyártják a zoknit, automatikusan vágják, darabol­ják is. Három műszakban 85 ezer pár harisnyát, zoknit és 20 ezer nadrágharisnyát készítenek. Egy­napi termelésükből minden gyu­lai, a csecsemőtől az aggastyánig, háromszor válthatna zoknit. És még ez is kevés, ezért fej­lesztették a dobozi üzemet, ahol 370-en dolgoznak egy urasági lo­vardából átalakított csarnokban. Szeghalomban már új éoült, itt is 3—400 ember dolgozik majd. A falusi ipartelepítés nem köny- nyű, Dobozon néhány évvel ezelőtt délben még haza akartak menni jószágot etetni, és csodál­koztak. hogy ezt az üzemvezetés nem érti. Ez persze már a múlté, azóta munkában, szemléletben is sok­minden változott. Sőt, a strimfli- ből is harisnya lett. Seleszt Ferenc „Népek barátsága klub" „Népek barátsága klub” nyílt j a szentgotthárdi szakmaközi művelődési otthonban. A Szent- gotthárdon és a környékén le­vő 7 községben élő szlovén és német anyanyelvűek művelődé­séhez, hasznos szórakozásához biztosítja a szervezeti kerete­ket. A tervek szerint a klubban rendszeressé teszik a baráti ta­lálkozókat, barátsági esteket, az igényeknek megfelelő előadáso­kat, vetélkedőket, s különböző kiállításokat is rendeznek. A látogatókat magyar nyelvű saj­tótermékek és irodalmi alkotá­sok mellett anyanyelvükön írott újságok, folyóiratok és könyvek is várják. 3 BÉKÉS MEGYEL fTTWme,. 1976. OKTOBER 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom