Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 1976. OKTÓBER 17., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM M A: A HARMINCEGY MILLIÓ ZOKNI GYARA (3. oldal) KIÁLLÍTÁS nyílt A KNER NYOMDÁBAN (4. oldal) A KISGÉP IS LEHET NAGY ÜZLET (5. oldal) A közművelődés törvénye A törvény szelleme előbbrevalö, mint a betűje, ez úgy is igaz, hogy a jó törvény arra épül, amit a társadalom már elért, ami sokak számára máris valóság. A művelődés törvényerőre emelkedése ugyancsak a művelődés meglevő igényére és lehetőségeire alapozódik, de jele annak is, hogy mindez nem áll kívül a mindennapi élet íő vonalán, hanem része annak. Szót sem érdemes ejteni ma már arról, hogy a tanulás, a művelődés nem ér véget az iskola elvégzésével, akárhány évesen fejezze is be valaki iskolai tanulmányait. Ahhoz, hogy ki-ki a munkáját jól és egyre jobban végezhesse, szakmai tudását kell elsősorban folyamatosan megújítania, de a műveltség teljessége tekintetében is lépést kell tartania. Régóta tudjuk, hogy egész ember, pontosabban: teljes ember csak az lehet, aki a kultúra egészének megismerésére, kedvelésére törekszik, akinek élete minden tekintetben kulturált, akiben az egyetemes emberi műveltség sokoldalú egyensúlyban van. S ez talán még inkább illik azokra, akiknek iskolai végzettsége még hiányosnak mondható. Hiba lenne tagadni, hogy sokan vannak még, akik idő előtt abbahagyták az iskolát, még ha kor szerint eleget tettek is törvényszabta kötelességüknek. A később. már felnőtt korban tovább tanuló ember aligha juthat előbbre, ha iskolás módszereikkel próbálja pótojni' mulasztását. A felnőttkori továbbtanulásnak különösképpen is együtt kell járnia a művelődéssel. Ezt is szolgálhatja az, amit ugyancsak törvényerőre emelt az országgyűlés: a kulturális együttműködés a kultúra minden területe között. Elsősorban anyagiakban, hiszen a különféle költségek összevonásával, közösen, jobb és alkalmasabb kulturális intézmények épülhetnek és tarthatók fenn, mint az erők szétmorzsolá- sával, elkülönülésével. De az ilyert együttműködés nemcsak anyagi, hanem kiváltképp szellemi haszonnal is kecsegtet: hirdeti és megvalósítja a művelődés egységét. Ha az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a mozi, az uszoda együtt van, talán egy helyen is, akkor ez is jelzi a régi latin mondás igazát és megvalósulását: non scolae séd vitae aiscimus — nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ilyesfajta egység és együttműködés mindenütt fontos, de különösképpen ott, ahol az 1 önálló erő kevesebb: például a kisvárosokban, a községekben. S talán az is elmondható ma már, hogy a városiasodás nem csak jogi kérdés, nem csak az aszfaltozott járda dolga, hanem talán ezeknél is jobban a művelődésé. Akár van városi rangja egy helységnek, akár nincs, valóban várossá mindenkor lakóinak művelődése, műveltsége teszi. Képletesen szólva: a tudás, a gondolat a lakosság fejében, ez ad rangot kicsiny, vagy nagyobb helységnek egyaránt. A műveltség igényét fölkelteni is, kielégíteni is segít a televízió. Ahol nincs színház, vagy képtár, ott is lehet valaki részvevője színházi előadásnak, szemlélője képzőművészeti alkotásoknak — ha megfelelő időben kapcsolja be a tévét. Lehet, persze, beszélni arról, hogy a színházi közvetítés aligha vetekedhet a személyes élmény hatásával, s hogy a festményen elidőző kamera a színeket csak keveseknek tolmácsolja, de ez bizonyos értelemben másodrendű kérdés. Talán épp azért másodrendű, mert a „közvetítés” szomjassá teheti az embert a személyes élményre is. Nyilvánvaló, hogy a közművelődési törvény megvalósulásához személyi és tárgyi feltételek is szükségesek. A művelődés mindenképpen társas tevékenység, még akkor is, ha a könyvet olvasó ember valóban magában, magányosan művelődik. Kétségtelen, az igazi. művelődés alapja ez a négyszemköztíség a mű és a művelődő ember között, mégis, az igazi művek még a magányos órán is bekapcsolnak az emberiség időben és térben egyaránt végtelen közösségébe. így serkent a művelődés arra is, hogy társakat keressünk: az élményt megosszuk. A művelődés családi tevékenység ia, amely nem elégedhet meg azzal, hogy a család együtt ül a képernyő előtt: az élmény megosztása több ennél, társakat ad, előadásokra, beszélgetésekre hív. Másrészt tárgyi feltételei is vannak a művelődésnek. Könyvtárak, művelődési házak, korszerű mozik, színházak kellenek hozzá. & ha van is sok minden, hiányzik is sok más. A művelődési házak nem csekély része elavult. A mozik között is sok a korszerűtlen. Színházakat kell tervezni, felújítani, mindezt a törvény szelleme, a szellem törvénye — talán így is mondható — a társadalom közös feladatává teszi. Hiszen a művelődés nem mellékes dolog, nem a szabad idő, a magánélet elhanyagolható kicsiny részlete. A művelődés elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ember — teljes ember legyen. Zay László Magyar—román megbeszélések Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szombaton fogadta Dumitru Turcust, a Román Kommunista Párt KB külügyi osztályának helyettes vezetőjét, valamint Constantin Oancea külügyminiszter-helyettest, akik magyar partnereik meghívására október 13. és 17. között látogatást tettek Budapesten és megbeszéléseket folytattak a két testvérpárt, továbbá a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Varga István, a KB osztályvezető-helyettese és Roska István külügyminiszter-helyettesi Jelen volt Victor Bolojan, Románia magyarországi nagykövete. (MTI) Békéstől Kondorosig csatorna épül Üjabb 16 ezer hektárra jut el a Tisza vize 1980-ig megyénkben Négy nagy öntözőíürtöt alakítanak ki öntözésre. Az ötezer hektárból 3 Békés megyében a vizek közelsége, és a folyamatos öntözésfejlesztő beruházások folytán csaknem 35 ezer hektár szántóföld, rét és legelő kaphat rendszeresen mesterséges csapadékot. Ebből a 35 ezer hektárból több mint -1 ezren váltak elavulttá, használhatatlanná az utóbbi időben a berendezések. A negyedik ötéves terv időszaka Dán egyébként olyan mértékű volt ez az elhasználódás, hogy az öt év alatt újonnan öntözésbe vont 6 ezer hektárral is csak a szintentartás oldódott meg. Jelenleg megyénkben a mezőgazdaságilag művelt terület 7,1 százaléka öntözhető. Mivel a Békés megyei vízkészletek már korábban is csak a szükséglet kisebb hányadát fedezték, világossá vált. hogy jelentősebb előrelépést az öntözésben csak a Tisza IX. vízlépcső és a nagykunsági főcsatorna megépülése hozhat. Ennek a lehetőségnek a megvalósulása az ötödik ötéves terv végére várható. A számítások szerint Kisköréről a Hortobágy—Berettyó főcsatornán áf 1979-re ér a Tisza vize megyénkbe, s az Békésszentand- rástól Békésig bárhol kivehető. Az ötödik ötéves tervben az előbbiekre alapozva négy új öntözöfürtöt építenek ki, s ezzel újabb 15 ezer 800 hektár válik öntözhetővé. Kiemelt beruházás az úgynevezett NK—XIV-es öntözőfürt, amelynek főműve a Békés alatt megépülő vízki vételi-főmű és a Muronyon, Kamuton át Kondorosig vezető új 23 kilométeres főcsatorna. Ennek előirányzott beruházási költsége megközelíti a 140 millió forintot. Az első 10 ! kilométeres szakasz tervei elké- ' szültek, a kivitelezést 1978-ban kezdik meg és 1980-ig az első 5 ezer hektárt már be is rendezik ezret a Tisza II. öntöző modell- gazdasága, a kondorosi Egyesült Tsz vállalj,, a kamuti Beke, a mu- ronyi Lenin, a békési Viharsarok és a békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz pedig átlagosan 500—500 hektárt. A második öntözőfürt Szarvas térségében a décs—fazekaszugi öntözőrendszer bővítésével épül ki 11 és fél millió forintból, s alapvetően a Szarvasi Állami Gazdaság rizsteumesztésének fejlesztését szolgába majd. A beruházás kivitelezése egyébként már meg is kezdődött, eredményeként további 2 ezer hektár válik ön-1 tözhetővé ebben a térségben. A j ballai öntözőfürt kialakítása a i A Gyulai Húskombinát építésének kezdetétől napjainkig a négy ifjúmunkás építőtáborban részt vevő 115 fiatal több mint 71 ezer órát dolgozott, amivel termelési értéke megközelítette a 6 millió forintot. A KJSZ-véd- nökségi operatív bizottság altat szervezett kommunista műszakokon 2800-an vettek részt, csaknem 17 ezer órát dolgoztak. Ennek értéke elérte a 600 ezer forintot. Az operatív bizottság szervezésében összesen eddig csaknem 3 ezer fiatal vett részt a nagyberuházás megvalósításé- ' ban és munkájuk értéke mégha- j ladta a 7 és fél millió forintot. Gyoma—Endréd—Dévaványa körzetben 900 hektár rizs és 900 hektár legelő öntözését teszi lehetővé a tervidőszak végére. A 8 millió forintos beruházáshoz, az elképzelések szerint 1978-ban látnának hozzá. Jelentős a negyedik öntözésfejlesztő beruházás is. Ez a Körösladanynál 150 millió forintot meghaladó költséggel épülő duzzasztó kihasználását oldaná meg a szeghalmi Sárréti Tsz, a Szeghalmi Állami Gazdaság és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz földjeinek öntözésével. A tervekben itt 1200 hektár rizs és 3 ezer hektár egyéb kultúra vízigényeinek kielégítése szelepei Í5 millió forintos beruházással. Az operatív bizottság a napokban felhívással fordult a kivitelezésben, beruházásban részi vevő vállalatok, üzemek KISZ-tit- káraihoz, fiataljaihoz, A felhívás többek között hangsúlyozza: ,,1977. november 7-én ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A magyar és szovjet nép testvéri barátsága kötelez bennünket arra, hogy méltó munkasikerekkel fejezzük ki tiszteletünket a 60. évfordulón. Kérünk benneteket, hogy segítsétek elő a Gyulai Húskombinát — kormány által kiemelt beruházás — 1377. november 7-i próbaüzemének beindulását”. itWVWWVWiVVVmHMHmWVWUWVmVWWMWWWVWMVWPWW vwvvwtwvwww LJjabb akció a Gyulai Húskombinát építésének gyorsítására Lesz-e próbaüzem 1977. november 7-én? Befejezték a sárgarépa szedését A csanádapácai Széchenyi Tsz-ben ebben az esztendőben 25 hektáron termesztettek sárgarépát, amelynek a szedését egy hónappal ezelőtt kezdték meg és tegnap fejezték be. Képünkön a termelő- szövetkezet szedőgépe éppen az utolsó mázsákat takarítja be hűtőházi feldolgozásra (Fotó: Kocziszky László) i
