Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
M A: 1976. OKTOBER 15., PÉNTEK Ära, 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM A M ÍZEL MI HÓNAP T VRTALMA (4—5. oldal) SZÍNHÁZI LEVÉL AZ ÉVADNYITÓRÓL (5. oldal) KI MIT TUD MEGYEI ELŐDÖNTŐ GYULÁN (6. oldal) Megkezdte munkáját az országgyűlés eszi ülésszaka Napirenden a közművelődésről szóló törvényjavaslat Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben: megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részi vett Kádár János,, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt. Radics Gyózöné, a Nógrád megyei 5. sz. választókerület országgyűlési képviselője, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója. Alig egy éve lett tagja — Szécsény választóinak bizalmából — az országgyűlésnek, ahol a kulturális bizottságban is tevékenykedett. Közéleti tevékenysége azonban több mint két évtizedre nyúlt vissza. Radics Gyózöné érdemeit az országgyűlés jegyzőköny vben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óla alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentési a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre, kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; A tanácstagok választásáról szóló vényjavaslat tárgyalása; tör® A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően, ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. Pozsgay Imre expozéja A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségünkért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a „köz” művelődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. — Első ízben már a reform- országgyűlések során felmerült annak gondolata, hogy szükség lenne a közművelődést törvény útján is szabályozni. A XXX. és a XX. században több alkalommal került napirendre egy közművelődési törvény megalkotásának javaslata. Ezek a javaslatok azonban szükségszerűen maradtak mindvégig csupán javaslatok. Hiszen addig, ameddig a nép a „nemzet alatti” vegetációra kényszerült gazdasági, politikai, szociális viszonyaiban, nem emelkedhetett fel kulturálisan sem. Ezért a közművelődésről nem születhetett törvény a felszabadulás előtt. A felszabadulás után soha nem látott lendülettel indult hazánkban a közművelődés, amelyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták, szövetségesek és szimpatizánsok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányítói és résztvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd áttekintést adott a felszabadulás utáni esztendőktől napjainkig terjedő időszak művelődési politikájáról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az 1953-as korszakos jelentőségű művelődéspolitikai határozatra. Társadalmunk fejlődésének gyorsulásával egy időben fordult a figyelem egyre erősebben a közoktatásra, a közművelődésre, a teljes közösség művelődésének tartalmi és intézményi kérdéseire. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudománypolitikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a közművelődés fejlesztéséről hozott párthatározat. E határozatok már az intenzív társadalomfejlesztés jegyében születtek, s ennek megfelelően a kultúra fejlesztésének intenzitását szorgalmazták, s a művelődési tevékenység minőségi fejlesztését segítették elő. — Erre az időszakra, az utóbbi évtizedre esik a „népművelés” fogalmának felcserélése a közművelődés fogalmával. A népművelés fogalmát, amely i művelőkre és művelendőkre, alkotókra, terjesztőkre és passzív befogadókra osztotta mechanikusan az embereket, váltottuk fel a közművelődés fogalmával, j Ez demokratikusabb és közös- I ségibb magatartásra ösztönöz. Olyanra, amely tudomásul veszi, hogy a művelődés az egész közösség és minden egyes állampolgár joga, lehetősége és feladata. A közművelődés fogalma tartalmazza azt is, hogy a művelődés nem egyszerűen elfogadást és passzív ismeret- szerzést jelent, hanem az alkotás és terjesztés folyamatában való cselekvő részvételt is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy éles határvonalat húzhatunk egy úgynevezett „népművelési” és egy „közművelődési” korszak közé. A közművelődés fogalma a személyek egymással való kapcsolatában és a személyiség' teljességében, a közösség oldaláról közelíti a művelődés értelmét, társadalmi hasznát s teszi hangsúlyossá a személyes részvételt, a közösségi jelleget és a művelődés folytonosságát. Egyszersmind feltételezi, hogy minden ember hordoz valami sajátos tudást, tapasztalatot, amit erdemes a közösségnek átadni. Marxnak azt a gondolatát, hogy a nevelőt is nevelői kell, úgy érthetjük tehát, hogy a neveltek is nevelnek. A nép nemcsak tárgya a művelődésnek, hanem alanya is. A földet művelik, de az ember művelődik! Ma már nem lehet a kultúráról a nép nélkül és mindennapi élettől elvonatkoztatott módon gondolkodni. Szerte a világon, felelősen gondolkozó tudósok, művészek, pedagógusok, politikusok kutatják az emberiség új lehetőségeit, s egyre többen az emberi művelődésben, mégpedig a nép művelődésében látják azt. Hogy az ember úrrá lehessen most már nemcsak a természet erőin, hanem a maga teremtette viszonyokon és eszközökön is. ahhoz szocializmusra, ahhoz műveltségre, ahhoz folyamatosán fejlesztett műveltségre van szükség. (PnhtfirMs ti 2. oldalon) Társadalmi méretűvé vált az űjítómozgalom Egy év alatt csaknem 2 800 javaslat érkezett Megyénk újítómozgalmának fellendítésére, az újítási tevékenységben jelentkező kérdések tisztázására az Országos Találmányi Hivatal újítási osztálya, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági osztálya újítási ankétot rendezett. Október 13-án, szerdán Gyulán, október 14-én, tegnap pedig Békéscsabán az SZMT- székház nagytermében mintegy 100 részvevővel került sor az an- kétra. Elsőként Irházi Lajosné. az SZMT titkára tartott tájékoztatót megyénk újítási helyzetéről és a szakszervezeti szervek ezzel kapcsolatos feladatairól. Az újítómozgalom fejlődését érzékeltetve elmondta, hogy 1966-ban megyénkben 2180 dolgozó nyújtott be újítást, 1970-ben 1657, tavaly pedig már 2738 újítási javaslat érkezeit. A számok is bizonyítják, hogy az 1974-ben ösz- szehívott újítók és feltalálók IV. országos tanácskozása, majd az 1975 januárjában életbe lépett újítási rendelet hatása kedvező volt. Külön örvendetes, hogy megyénkben az ú'ntási javaslattevők több mint 70 százaléka munkás, 31 százaléka pedig fiatal, s jelentős a nők aránya is. Ami az újítások hasznosságát illeti, a múlt évben a benyújtott javaslatok 56 százalékát fogadták el, s 48 százalékát vezették be, Ez az arány nem kedvező, mindenképpen indokolt áz újítások szakszerűbb, gyorsabb elbírálása, a még meglevő bürokratikus vonások kiiktatása, a díjazás javítása. A feladatokról szólva elmondta, hogy a gazdasági és társadalmi vezetésnek hatékonyabban szükséges támogatni az újító- mozgalmat. Nagyobb megbecsülést érdemel a műszaki dolgozók* a komplex és a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenysége. Az újítómozgalmat a szocialista munkaverseny szerves részévé kell tenni, ezáltal biztosítható az azonos értékű segítség. Tekintettel arra, hogy az újítók között sok a fiatal, továbbra is élni kell a KISZ Központi Bizottsága akcióprogramjában meghirdetett lehetőséggel, az Alkotó Ifjúság Pályázat szélesítésével. „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” — hangzik az ifjúsági szövetség jelszava, amely érvényes az újítások szorgalmazására is. Külön szólt a szakszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól, a mozgósításról, a hatékony propagandáról. Ezt követően Kaszap Gábor, az Országos Találmányi Hivatal újítási osztályának főelőadója az újítási rendelet gyakorlati alkalmazásáról, a jogszabályok értelmezéséről, a gazdasági hatékonyságról, a mozgósítási módszerekről. az újítómozgalom és a vállalati műszaki fejlesztés kapcsolatáról beszélt. Az ankét má; sodik részében konzultációra került sor, a jelenlevők elmondták tapasztalataikat, s műszaki tanácsot kértek egy-egy újítással kapcsolatban. I békéscsabai tanács vb-üléséről jelentjük Korszerű orvosi műszerek — Egészségügyi központ a Lencsési úti lakótelepen — Új napközi otthon az Árpád soron Tegnap, október 14-én ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megvitatták és elfogadták a soron következő tanácsülés napirendjét, Ezt követően az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről, valamint tevékenységéről tárgyalt a testület. Békéscsabán az egészségügyi hálózatban 884-en dolgoznak,az, orvosok száma 112. A dolgozók | mintegy 75 százaléka törzsgár- ’ datag. Az utóbbi években jelentősen javult az egészségügyi munka tárgyi feltétele. Korszerűsítették a kórház szülészeti, nőgyógyászati, valamint orto- phaediai és traumatológiai osztályt. A közelmúltban nagy értékű műszereket vásároltak. A körzeti orvosok új diagnosztikai eszközöket és hordozható EKG. készülékeket kaptak. Az anyavédelmi intézet létesítése több mint másfél millió forintba került. Még ebben az évben új egészségügyi létesítménnyel gazdagodik a város. A közelmúltban nyílt meg az Árpád soron az öregek napközi otthona. Ez év végén adják át rendeltetésének a Lencsési úti egészségügyi központot, ahol többek között két gyerrnekkörzeti orvos kezdi meg munkáját. Ugyancsak ezen a lakótelepen nyílik meg januárban a fogorvosi rendelő. Fokozatosan javul az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülménye. A város a fiatal orvosok lakásgondjainak megoldásához sok segítséget nyújt. —di Őrlik az idei fűszerpaprikát Kalocsán Megkezdte az idei termésű fűszerpaprika őrlését a Kalocsai Paprika, és Konzervipari Vállalat. A termőkörzetében várható 44 ezer tonnából eddig húszezer tonna őrleménynek- való érkezett meg a gyárba, ahol utóérleléssel készítik elő a zúzáshoz. Az idén bővítették az őrlókapacitást, s így szinte veszteség nélkül, folyamatosan tudják feldolgozni a nyersanyagot. Az idén 30 ország piaca fogadja a magyar paprikát. Legújabb vevője Japán. Az első exportszállítmányt már útba is indították. (MTI)
