Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. OKTOBER 1., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXI ÉVFOLYAM, 232. SZÁM M A: ÜLÉST TARTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA (3. oldal) IFJÚSÁGI PARLAMENT A BÉKÉS MEGYEI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALATNÁL (5. oldal) Csaták, kapun belül A betakarítással együtt jól halad a talaj-előkészítés, a búzavetés Körkép az őszi munkák startjáról Csaták, bár ritkán tudatja le­zajlásukat harci zaj. Legtöbb­ször főnöki szobák tárgyalóasz­tala mellett, üzemirodák plaká­tokkal, körlevelekkel, dekádki- mutatásokkal teleaggatott falai között vívják meg e küzdelme­ket, s olykor testületi tanácsko­zásokon, vagy éppen az üzemza­var, esetleg munkahiány miatt álló gépek környékén. A vállala­ton belüli érdekellentétek létez­nek, hatnak, figyelem mégsem sok jut tanulmányozásukra. Fé- lig-meddig ismeretlen terület ez, talán azért, mert közgazdasági, szociológiai és pszichológiai té­nyezőket egyaránt magába fog­lal. Minden termelői szervezet kü­lönböző részekből tevődik össze, s ezek együttműködnek ugyan — máskülönben darabjaira hullana a szervezet —, de illeszkedésük nem jön létre automatikusan Érdekeik eltérhetnek, s ha egyez­nek, ez sem örökös állapot, mert a változások új súrlódási felüle­teket teremthetnek. Objektív és szubjektív okok egyaránt közre­játszhatnak az érdekellentétek kialakulásában, ám az összete­vők felfedése nem egyszerű. Fő­ként akkor nem, ha csupán a tünetekre figyelnek, ezek szerint intézkednek. Ilyen esetekben az a látszat, hogy jó megoldás szü­letett,' ám „váratlanul” ismét fólbukkannak a gondok. A népgazdaság és a vállalat érdeke sem esik automatikusan egybe, hasonló a helyzet a ter­melői közösség különböző cso­portjainál. A baj tehát nem az, hogy léteznek érdekellentétek, hanem ha hosszú időn át, meg­oldatlanok maradnak. Sajnos, ez sűrű eset. Persze, nehogy elfe-' ledkezzünk egy fontos mozza­natról: vannak hasznos, fejlő- ést siettető érdekellentétek. Olyan helyzetben például, ami­kor az érintettek egyaránt a job­bat, a célszerűbbet kutatják —> mint az új gyártmány tervezé­sekor —, mást diktálhat a konst­ruktőrök, s mást a közgazdászok érdeke. Közös nevezőre jutni vi­szonylag egyszerű, mert mindkét fél akar valamit, ami a jövőt ala­kítja. A baj akkor van, amikor az érdekellentéteket lépni és ma­radni akarók vitája növeszti, amikor az „érdek” kényelmessé­get, közömbösséget sugall, a fel­adatok, a felelősség áthárítását tünteti fel célravezetőként. S még nagyobb a baj akkor, ami­kor a szervezet bizonyos csoport­jai vélt érdekeiket igazságként, szükségszerű tényezőként akar­ják elfogadtatni. Ha ez sikerül, a tevékenység egészét megbéní­tó zavarforrás épül be a gyári, vállalati irányítási mechanizmus­ba, kétségessé válik — esetleg eltűnik — az emberek előtt a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti választóvonal. Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni — az ízes mondás­sal mentette, magyarázta vala­ki a cégén belüli érdekellentéte­ket. Igen ám, de a „sasok” a fé­szekből kifelé igyekeztek, azon csatáztak, kinek sikerüljön ez előbb, gyorsabban! Azon bizony­kodtak, miért nem lehet megtar­tani a határidőt a nagy summá- jú exportmegrendelés teljesíté­sénél. Az alkatrészüzem néhány szerszám hiányát hánytorgatta fel, holott valójában arról volt szó: nekik könnyebb a típus­munkadarabok előállítása, egy­szerűbb ezzel „hozni a tervet”. A szerelde viszont előbbre sorolta a külföldi megrendelést, mert számára ez az előnyösebb, ám eközben felrúgott több belföldi megállapodást, ami miatt az ér­tékesítési osztály protestált.­Ma még ábránd, hogy akár az egyének, akár a közösségek ha­bozás nélkül fölismerjék tényle­ges érdekeiket — mert hiszen előbbi példánkban az export­szállítás teljesítése valamennyi részleg javát szolgálná —, s ah­hoz igazodva rselekedjenek. A kívánatosnál szükebb látóhatár csupán intézkedésekkel nem tá­gítható. Elrendelni valamit nem azonos az érdekellentétek forrá­sainak fölszámolásával, mert a következményeket téveszti ös-ze az okokkal. Mégis, az az általá­nos, hogy vagy szép szavakkal, vagy rendelkezésekkel próbálnak rendet tenni a vállalati vezetők, holott más kínálja a megoldást. E más az okokat feltáró elemző­munka, az ennek megállapítá­sait figyelembe vevő intézkedés- sorozat, a meggyőzés kombiná­ciója. Cselekedetek olyan lánca tehát, amelyből egyetlen szemet sem lehet kihagyni, mert ha ez történik, csak rövid idejű a si­ker, vagy el sem érhető. Nem szabad azzal elintézni a vállalaton belüli érdekellentéte­ket, hogy „károsak, mert szem­ben állnak a vállalati érdekelt­séggel”. A legtöbb helyen mégis csak eddig jutnak el. Tökéletes, mindenfajta súrlódástól mentes szervezet persze nincsen. Nem is ennek óhajáról van szó. Hanem arról a jogos kívánságról, hogy a kapun belüli csaták ne a ku­darcok, a vereségek, a megfuta- modások számát gyarapítsák, ha­nem a győzelmekét. Mészáros Ottó Azt mondják az idősek, hogy az a csapadék, ami a nyáron nem esett le, előbb vagy utóbb lehullik — és rendszerint ősz­szel. Eddig ugyan ez nem tör­tént meg, de azokat nem ér­heti majd meglepetés, akik fel­készültek egy esetleges nehéz őszre is. A munkák startjáról érdek­lődtünk az orosházi Új Élet Tsz-ben, ahol elmondták, hogy a cukor­répa mintegy 25 százalékát már betakarították. A hét kö­zepén kezdődött a 2200 hektá­rmi termesztett kukorica töré­se. Hat nagy teljesítményű kombájn dolgozik a tsz kuko­ricatábláin, ahonnan 65—70 má­zsás hektáronkénti átlagter­mésre számítanak. Az aszály itt is kért okozott, de a kukorica- termésről mindig híres gazda­ságban bíznak abban, hogy a kiesés mégsem lesz olyan nagy­mérvű, mint azt korábban gon­dolták. Növekedett a tsz szárítókapa. citása, most helyeztek üzembe egy ikresített Bábolna típusú szárítót. Így naponta — a már korábban meglevőkkel együtt — napi száz vagon kukoricát tud­nak szárítani. A cukorrépa és a kukorica mellett most folyik a sárgarépa betakarítása is, még* pedig a Herieau cukorrépa-fel- szedővel. Ez is bizonyítja, hogy egy gépet több munkára is fel lehet használni. Ugyancsak most folyik a borsó után ve­tett zöldbab betakarítása. Jól haladnak a közös gazda­ságban a talaj munkákkal is, a terület hatvan százalékán vé­gezték el az ősziek alá a szán­tást, a tavasziak alá pedig a terület harminc százalékán. Az istállótrágyázás 430 hektáron megtörtént, száz hektár silóku­koricát is betakarítottak, s a napokban megkezdődött a búza vetése. Jövőre ezerötszáz hek­táron termeszt búzát az orosházi Üj Élet Tsz. A kamui! Béke Tsz-ben szintén jó példáját tapasztaltuk az előrelátásnak. A gazdaság 262 hektáron termeszt cukor­répát, amelynek betakarítását először a magyar gépsorral kezdték. Ez azonban kevés volt, s ekkor úgy döntöttek, hogy vesznek egy szovjet önjáró kombájnt és egy csehszlovák gyártmányú fejezőgépet. így gyorsítani tudták a betakarítást, mert nemcsak a kapacitás nőtt, hanem szállítójármű is felsza­badult. Megkezdődött egyéb­ként a bajai rendszerben ter­mesztett kukorica betakarítása is. összesen 1060 hektár a tör- nivaló, ebből 210 hektár a hib­ridkukorica. Jelenleg négy kom. 1 bájn dolgozik még csak a táb­lákon. mert hat géppel a szója betakarítása is folyik. Ezt a fe- hérieaazdag növényt háromszáz hektáron termesztették az idén, s több mint felét már betaka­rították. Eddig nyolcszáz hektáron tör, tént meg a tavasziak alá szük­séges szántás és csütörtökön megindult az ezer hektár terü­letre tervezett búza. vetése is. A mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben is gond nélkül haladnak az őszi munkákkal. Megkezdődött a 250 hektáron, nádudvari rendszer­ben termesztett cukorrépa be­takarítása. Folyik a 400 hektár­nyi napraforgó vágása, hétkom. bájn dolgozik, s úgy tervezik, hogy ezek hat—nyolc nap alatt befejezik a munkát. Ami a nap­raforgótermést illeti, húsz má­zsán felül adott az eddig levá­gott táblákon. A felszabadult területen fo­lyamatosan haladnak a talaj­munkákkal, összesen 2500 hek­táron kell majd ezeket elvégez­ni. Megkezdődött a búzavetés is, a tervek szerint 1400 hektá­ron vetnek kenyérgabonát. A munka egyébként szervezetten halad, a gépeket időben elő­készítették, s biztosították a szükséges szállítójárműveket. Az őszi BNV utolsó napja Az őszi BNV zárónapján meg­vonják a vásár gyorsmérleget, véglegesen lezárják tárgyalá­saikat, befejezik megbeszélései­ket. Csütörtökön az utolsó napon is bőven volt látogatója aBNV- nek, amelyet az elmúlt nyolc nap alatt 630 ezren tekintettek meg. A mérlegkészítés jellemzi te­hát a vásár utolsó napját, ame­lyen a vásárigazgatóség este négy nyelven búcsúzott a láto­gatóktól a tavaszi viszontlátá­sig. Zöldség-gyümölcs kiállítás volt Kondoroson Három napon át nyitva tar­tó szőlő-, zöldség-, gyümölcs­kiállítást rendezett Kondoroson a kertbarátok köre. A bemu­tató iránti érdeklődést bizo­nyítja, hogy nem csupán a helybeliek nézték meg, hanem Gyuláról, Szarvasról. Kétsop- ronyból is sokan átjöttek. így összesen 2600 érdeklődő látta a kiállítást, amelyen a szarvasi szakcsoport is bemutatta leg­szebb termékeit. A 130 tagú kondoros) kertbarátok köre úgy tervezi, hogy jövőre tovább nö­veli a termőterületet, s mind nagyobb szerepet tölt majd b« a lakosság ellátásában. A közlekedés biztonságáért Az őszi szállítással közútjainkon is fokozottabb a forgalom. A KPM Közúti Igazgatóság dolgozói még a rossz idő előtt kiegészítik és fel­újítják a közúti jelzéseket. Békéscsaba határában a több kilométer­nyi hosszú acél védőkorlátot is átfestik. így a korrózióvédelem­mel egyitíőben segítik az optikai vezetést Fotó: Szekeres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom