Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

Szeghalmon tartják az őszi megyei könyvhetek megnyitóünnepségét

.Teles eseményre készül Szeg- ] halom lakossága, a nagyközség valamennyi társadalmi szerveze-1 te, a vállalatok és a nagyüzemi I gazdaságok. Várhatóan nagy szá-1 mú hallgatóság jelenlétében Var. pa Istvánná, a Hazafias Népfront ] nagyközségi titkára a művelődési központ tanácskozótermében megnyitja az idei őszi megyei könyvhetek Békés megyei ünnepségét, és köszönti Gutái Magda költőt és Szentiványi Kálmán SZOT-díjas írót. Ezt követően I Oláh Gábor, a fogyasztási sző-1 vetkezetek megyei szövetségének osztályvezetője mond ünnepi beszédet, méltatja a megyei könyvhetek jelentőségét.

A meghívót olvasva így lehetne hírt adni az idei könyvhetek ünnepi megnyitójáról, melyre október 1-én, pénteken délután- 4 órakor a szeghalmi művelődési központ nagytermében kerül sor. A megnyitóünnepség — melynek j első számú házigazdája ez e.set-| ben és Szeghalmon is az ÁFÉSZ'

— csak nyitánya lesz az őszi megyei könyvhetek gazdag programjának. Hétfőn délelőtt, amikor Szeghalomban jártunk, a forgalmasabb utcákon már ott láttuk a könyvheteket propagáló és az ünnepi megnyitóra hívogató megállító táblákat. Közben a művelődési központban készi*ették a dekoratőrök az ÁFÉSZ könyvkiállítását', amit szintén október*' 1-én nyitnak meg.

Hegyest Pál, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ KlSZ-titkára azonban mást is elmondott. Tőle tudtuk meg, hogy a szövetkezet KISZ-istái és szocialista brigádjai házról házra könyvárusítást végeznek az elkövetkező hetekben. Ezenkívül az ÁFÉSZ KISZ-fiataljai még külön is 4 ezer forint értékű könyvelad ús- ra vállalkoztak. Megszervezte a fogyasztási szövetkezet az utcai könyvárusítást is. A szeghalmi DELTA Áruház egyik kirakatát pedig úgy rendezik be. hogv az tükrözze a megyei könyvhetek

Alföldi sikerek Győrben

Szeptember 24. és 26. között Győrben, a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban rendezték meg a II. országos pop-jazz napokat, az amatőr könnyűzenészek országos találkozóját. A három területi válogatóról — Budapestről, Orosházáról és Tamásiból — mintegy húsz együttes és szólista lépett a zsűri elé, melynek elnöke Gonda János, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazz-tanszakának vezetője volt

A fődíjat, az aranydiplomát és az ezzel együtt járó „1976. év legjobb amatőr együttese” címet a debreceni Panta Rhei együttes nyerte el. Műsoruk — Bartók Béla: Táncszvitt feldolgozása — a sokszínű, pontos előadás, technikai összeforrott- ság, a hangszerek — szintetizátor harangjáték, gong, zongora, orgona — virtuóz kezelése méltán nyerte el a zsűri és a közönség tetszését.

Az orosházi területi válogatóról Győrbe jutott csoportok es szólisták is szép eredménynyel tértek haza A békéscsabai Hat Szív együttes, Ács Enikő szólista és a debreceni Color kapott arany diplomát. Az orosházi Ördögszekér és a nyíregyházi Zenit együttest tüntették ki bronzdiplomával. Az erős mezőnyben jól álltak helyt a megyénket képviselő csoportok. A csabai együttesről szólva Gonda János kiemelte a fúvósok jó együtthangzását. a kiegyenlített előadást. Nem törekedtek különleges megoldásokra, az együttes munka, a zenei gondolatok szép megformálása hozta a megérdemelt sikert a zenekarnak.

Az orosházi Petőfi Művelődési Központ Ördögszekér együttese a városi népzene kategória erős mezőnyében szerzett bronzdiplomát. Az idén májusban alakult zenekar Varsa Zoltán orosházi költő megzenésített verseivel lépett a zsűri elé.

Az aranydiplomás együttesek, így a békéscsabai Hat Szív is, meghívást kapott a Ki mit tud országos válogatójába.

Benkö Benedek, az orosházi Petőfi Művelődési Központ előadója

jelentőségét. Mindezeken túl a

szövetkezet működési körzetének valamennyi községében szervező munkával segítik az író-olvasó találkozók sikerét.

Boruzs Józsefné, a járási könyvtár igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Műszaki Könyvkiadó Vállalattól több szeghalmi üzem és szövetkezeti gazdaság szakírót kért. Olyanokat, akik mezőgazdasági, illetve ipari tárgyú könyveik által már ismertek. Így érkezik a Sárréti Tsz-be október 20-án és találkozik olvasóival, a szövetkezet szakembereivel dr. Anka István szakíró, október 26-án a Csepel Autó Gyáregységében pedig Berta Bulcsu írót látják vendégül. Ezenkívül október 22-én a körös- ladányi könyvtárban Végh Antal, október 26-án a vésztői, könyvtárban Berta Bulcsu, október 6- án Ecsegfalván Molnár Zoltán, október 18-án Körösnagyhar- sányban Varsa Zoltán író találkozik olvasóival.

Az őszi megyei könyvhetek programjaként kerül sor a szeghalmi TEJTÖVÁL-nál a gépjármű-karbantartók szellemi vetélkedőjére, melynek megrendezésében és levezetésében a járási könyvtár dolgozói működnek közre. Szintén a könyvhetek keretében lesz több KlSZ-szerve- zet, nöbizottság és szocialista brigád könyvtári klubfoglalkozása, ahol a különböző területen dolgozó fiatalok és idősebbek közelebbről is megismerkedhetnek az irodalommal, annak felbecsülhetetlen értékével. A járási könyvtár dolgozói nemcsak szervező és koordináló munkát végeznek. Hetek óta — a nagyközségi pártbizottság és több nagyüzem, illetve vállalat felkérésére — különböző tárgyú és témájú bibliográfiát állítanak össze. E bibliográfiák egyrészt a pártoktatásban részt vevő hallgatókat segítik, másrészt a tsz- ekben és a vállalatoknál a szakemberek számára nyújtanak segítséget a szakmai ismeretanyag könnyebb elsajátításában.

Balkus Imre

Egyszemélyes

színház

Kovács Lajos színművész előadói estjén

A művészi megtisztulás ritka örömében volt részük azoknak, akik nézői, hallgatói lehettek pénteken este a Jókai Színház

klubjában Kovács Lajos előadói estjének. Az összeállítás Nagy László, versének címét választotta mottóul: Himnusz minden időben. Valami egészen különös együttese volt ez az est zenének, fénynek, költői gondolatnak, színészegyéniségnek. Tizenhat ország hangulatát varázsolta közénk az előadó, az általános emberi gondok, bajok, örömök, szenvedélyek felidézésével. Távoli földről indult, japán és kínai három-négy soros verseket, népdalokat hallottunk elsőként. A szó erejét hangsúlyozta, kiemelte a különös dallamokkal átszőtt félhomály, a színész szuggesztívan vonzó tekintete. Egyetlen pillanatra sem engedte el hallgatói figyelmét, külön koreográfiája volt mozgásának, pillantásának. Műsora felölelte Poe ködös, misztikus világát, majd Goethe elméjét idézte, Burns idilli képeit váltotta a költő lázító gondolataival. Érzékenyen reagálva jártuk be az emberi érzelmek ellentétes árnyalatait, Lorca döbbenetétől, a sötét borzalmakon át az érzelmes olasz líráig.

A műsor második részében Puskin, Jeszenyin dacosan pat-1 togó mondatait váltotta fel a szlovén nemzeti büszkeség szószólójának, Preserennék Pohár- | köszöntő című verse. Eminescu,! Baudelaire, Victor Hugo. Verlaine, s Nagy László címadó ver- ] se zárta a sort.

— Nem hittem volna, hogy a közönséggel együtt lehet énekel- j ni Sebőék zenéjét, akár egy j beatkoncerten: „Gyönyörűm, te

segíts engem”. Nagy László rímei csodálatosan egybeolvadnak a népi ihletésű zenével, önkéntelenül is dúdolja a hallgató. Talán soknak tűnik a vers, amit elmondtam, de csöppet sem fáradtam el — vallja a színész- előadó. Ügy érzem, ezt a műsort nem én állítottam össze, hanem a közönség igénye hívta életre, így ahogyan hallották. A mindent jelenti számomra, ha nyílt- lelkű emberekre találok, s megértik a mondanivalómat. Nomoi ben a békéscsabai Tizek klubjában mutattam be a fiataloknak ezt, a műsort, s Gyulán a SZOT-iidülőben is megismerik összeállításomat..

o

A költő nemcsak önmagának

írja versét. Ha találkozik vers és előadó, költészet és művészet ötvöződik, nyertese mindig a néző, a hallgató lesz.

B. Zs.

Orgonahangverseny

Ella István orgonaművésr é* a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt Békésen október 3-án 18 órakor a református templomban. A zenei világnap alkalmából rendezett hangversenyen fellép Fejes Antal gordonka- és Marton György fuvolaművész. Vezényel Füzesséry Tibor. A megyei közművelődési vetélkedőre benevezett szocialista brigádokat is várják ezen az estén Békésen.

Egy 88 éves orvos hitvallása

a munka az, ami tartalmassá teszi az életet

HANGSZÓRÓ

i.

Rádicszinházi bemutató — leieíonbeszélgetésekböl

Nem tartozik a rádió legfrissebb találmányai közé az a felismerés, hogy a közönséggel való szoros kapcsolat nélkül hiábavaló energiapocséklást jelentenek az éterbe sugárzott adások. Az említésre méltó jobb műsorok mindig a hallgatók széles táborát vonják be a rádiózás bűvkörébe, s dicséretes törekvés az a mind gyakrabban tapasztalható módszer is, hogy a rádiósok igyekeznek a közönséget, megnyerni a műsorokban való aktív közreműködéshez. A közönséggel való kapcsolatkeresés sajátos módját jelentette a Rádiószínház legutóbbi bemutatója, amely Vass István Zoltán: Beszéljen, szívesen hallgatom... című dokumentumjátékát tűzte műsorára.

Eddig főképp sportközvetítéseiből és riportjaiból ismertük Vass István Zoltánt\aki a mostani fádiószínházi bemutatkozását. egy bizarr ötletre alapozta. A véletlenre bízta magát, amikor telefonján ismeretlen számokat, tárcsázott, s a vonal túlsó végén jelentkezőket kérdezte életükről. Az emberek nagy része nyílt szívvel tárulkozott ki a telefonhívásra, a műsorvezető pedig hamar átalakult tapasztalt riporterré,

aki kérdéseivel úgy tudta irányítani a beszélgetéseket, hogy a szürke „ismeretlenekből” figyelemre méltó személyiségek lettek. S ez a figyelemfelhívás volt a műsor legfőbb értéke, hiszen ha jobban megismernénk egymást a mindennapok során, talán több megbecsülést is kapnánk embertársainktól.

Vágtató világunkban gyakran érzéketlenül elmegyünk a mások gondjai mellett. ..Pedig aki az emberi közösségben él, annak se oka, se joga nincs arra, hogy magányos legyen” — mondta a dokumentumjáték egyik ismeretlen szereplője. Elgondolkodtató szavak.

Egyes részeiben mégis túl hosszúra sikerültek a beszélgetések. (Nem első eset a rádiós világban sem, hogy a tömörítés a műsor előnyére szolgálna!!) Az elmúlt év karácsony estéjén készültek a telefoninterjúk (érthetetlenül soká vajúdott a műsor, amíg elérkezett a bemutatóig), mégis frissek, emberiek voltak. Színesen, érdekesen ábrázolta a rádiószinházi bemutató a hétköznapok emberét, s az ilyen műsorokat mindig örömmel hallgatjuk.

(Andody)

Több mint hatvan éve gyógyít dr. Becsey Oszkár. 1913- ban szerzett diplomát a budapesti Orvostudományi Egyetemen. Működését is Pesten kezdte el a II. sz. belklinikán, Jend- rassik professzor mellett. Majd 1919 márciusában lett a békéscsabai városi kórház belgyógyász főorvosa, s azóta köti hivatásának gyakorlása — egy évi háborús megszakítással . — Békéscsabához. Nyolcvannyolc- éóes kora dacára mindennap rendel.

— Főorvos úr, abban az időben — a század legelején — mikor tanulmányait folytatta, kik voltak az orvosi egyetem hírességei?

— Hogy csak egy párat említsek: Korányi Sándortól tanultam belgyógyászatot, Lenhossek Mihálytól anatómiát. És fizikából olyan nagyság vizsgáztatott, mint Eötvös Lóránd. Azóta sem felejtem el egyik kérdését, s ahogy zsebébe nyúlt a kulcsaiért, azokat fölemelte, s az asztalra ejtve kérdezte: ,.Mi ez?”... Feleltem rá, hogy szabadesés. „Képlete?” Megmondtam azt is, és ő már írta is be a jegyet az indexembe.

— Később a belgyógyászat mellé megszerezte az ideggyógyászati szakvizsgát is. Szoros összefüggést lát a két szakterület között?

— Igen. Sűrűn együtt jár a kettő. A belgyógyászati panaszok idegiekkel párosulhatnak és fordítva. Tehát a két fajta ismeret jól kiegészíti egymást.

— Hosszú ideggyógyászati gyakorlata alatt változtak-e lényegesen az ideg betegségeket kiváltó okok?

— Még a felgyorsult életritmus dacára sem, vagy legalábbis nem döntően. A legtöbb bajt mindig az emberek közti konfliktus és a kiegyensúlyozatlanság okozza. És a szeretet hiánya. Hogy jól érezzük magunkat, kell a környezetünk szere- tete és megbecsülése.

— Bármennyire kézenfekvő ez, sokszor mégis nehéz megvalósítani. Egyébként mit ajánl, mire vigyázzunk egészségünk érdekében ?

— Senki ne tegye ki magát a túlzott hő- és fagyhatásoknak, sem a nagy izgalmaknak. Kerüljék a zsíros étkezést és a szervezetet annyira károsító szeszt, dohányt és kávét.

— Köztudomású, hogy ön nagy jelentőséget tulajdonít a sportnak. Még hetvenévesen is evezett.

— Kedvenc sportom volt, fiatal koromban versenyszerűen űztem, később sokáig passzióból. De bármely más sportot — különösen az úszást — nagyon jónak tartom arra, hogy rugalmasságot és edzettséget adjon. A jól kisportolt test szellemi frisseséget is nyújt. A mai napig is kedvelem — és használom a kerékpárt és a motorbiciklit. Kocsit már csak ritkán vezetek.

— Közel járva a kilencven évhez, a legtöbb ember pihen,

azonban úgy tudom, Ön szigorú időbeosztás szerint. dolgozik nap mint nap.

— Valóban. Mindig reggel ötkor kelek, s ha rendbe tettem magam, dolgozgatok a ház körül. Hét órakor már egy-két beteg vár. Ebéd után újból velük foglalkozom. Csak úgy négy órától pihenek egy kicsit, de le nem fekszem nappal soha. Vacsora utón egy kicsit rádiózom, s aztán következik az olvasás. Főleg a szaklapoké. Este tízkor fekszem.

— Ez a napirend akár egy fiatal emberé is lehetne, hiszen munkával van teli. Ennyire fontos a munka, még ebben a korban is?

— Minden életkorban csak a munka adja és adhatja meg a szükséges testi és szellemi támasztékot. A munka az, ami kitölti és tartalmassá teszi az életet. És — ami legalább env- nyire lényeges — átsegíti az embert a bajokon, nehézségeken, még a legnagyobb megrázkódtatásokon is. S minél inkább telik , felettünk az idő, annál fontosabb. Az idős, sőt öreg embert is ez köti legjobban össze a környező világgal. Mert a munka — maga az élet.

Vass Mária

4

Bim mmssr.

1876. SiíEP’i LMBEA «0.