Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

Október l-től * Döntött a Legfelsőbb Bíróság Lakásért házasodni? A férj 72 éves nyugdíjas, az asszony 62 éves volt, amikor új­sághirdetés útján megismerked­tek, rövidesen összeházasodtak, és a „menyecske” beköltözött a férj mástél szobás tanácsi laká­sába. Már a mézeshetek alatt annyit veszekedtek, hogy egy hónap múlva különváltak, sőt az asszony, bontópert is indított. A járásbírósági tárgyaláson a férj is kérte a válás kimondását, majd egyezséget kötötték, amely szerint a nagyobb szobát a férj, a kisebbet az asszony használja. Ezt a megállapodást, végzésével a járásbíróság helybenhagyta, majd ítéletében a házasságot felbontotta. A lakáshasználatra vonatkozó egyezség helybenha­gyása ellen azonban a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a végzést hatályon kívül helyezve, a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára utasította. — A felek idős korban kötöt­tek házasságot — hangzik a ha­tározat. Saját vallása szerint az asszony azért kötött házasságot, mert lakást akart magának sze­rezni, a beteg férjnek pedig gon­dozóra volt szüksége. Az egyez­ség megkötése előtt a férj előbb tiltakozott a lakásmegosztás el­len, hangoztatva: az állandó ve­szekedések betegségére károsan hatnak. Kétséges ' tehát, hogy utóbb a megállapodást kellően megfontolta-e. A bíróság egyez­séget akkor hagyhat jóvá, ha az a jogszabályoknak és a lelek méltányos érdekeinek megfelelő. Ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja és az eljárást foly­tatja. A járásbíróságnak az egyezség jóváhagyása előtt tisz­táznia kellett volna, hogy a férj milyen betegségben szenved, és az együttélés megromlását elő­idéző állandó nézeteltérések egészségi állapotát valóban ked­vezőtlenül befolyásolják-e. Tisz­tázni kellett volna azt is, hogy az idős férfinak betegségére te­kintettel — szükség van-e gon­dozóra és állapotában bekövet­kezhet-e olyan változás, hogy ál­landó ápolásra szorul. Amennyi­ben ugyanis ez a helyzet áll fenn, az egyezség a férj méltá­nyos érdekeivel ellentétes. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az asszony azért ment férjhez, hogy lakáshoz jusson. Az egyez­ség eredményeképpen egyhóna­pos házasélet után ez a problé­ma megoldódna, a férj viszont elesne attól a lehetőségtől, hogy tartási szerződéssel, vagy más módon, lakásába gondozót befo­gadjon. Tehát a törvényességi óvás alaoos és az egyezséget ha­tályon kívül kellett helyezni. Milliónyi tojást importált — feleslegesen A piackutatás elmulasztásá­nak több milliós kárt okozó sú­lyos következményeiről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy külkereskedelmi vállalat több mezőgazdasági termelő- szövetkezet közös értékesítő vál­lalatával ötmillió darab friss tyúktojás behozatalára két év­vel ezelőtt importbizományi szerződést kötött. Amikor a kül­kereskedelmi vállalat a behoza­tali engedélyt megkérte, csak ipari célra, vagyis tojáspor, to- jáslé stb. készítésére szolgálót kapott. Az áruk átadásakor ezt a megrendelővel közölték. Az ér­tékesítő vállalatnak azonban élelmezési célokra szolgáló to­jásokra volt szüksége, ezért a vételárból két és fél millió fo­rintot visszatartott. Az összeg kifizetéséért a külkereskedelmi vállalat pert indított, míg az ér­tékesítő vállalat több mint há­rommillió forintos kára megtérí­téséért viszontkeresetet támasz­tott. Arra hivatkozott: a beho­zatali engedély kérelmezése előtt az exportvállalat elmulasztotta az állategészségügyi hozzájáru­lás beszerzését és amikor nem kapta meg — az eredeti szerző­déstől eltérve —. ipari felhasz­nálásra szóló engedélyt kért. Ennek következtében három­millió 330 ezer darab tojást csak igen nagy veszteséggel tudtak értékesíteni. A könyvszakértő az értékesítő vállalat kárát 3 millió 736 ezer forintban állapította meg, figyelembe véve. hogv az exportvállalatnak a két és fél millió forintot időközben kifi­zették. Ilyen körülmények kö­zött a Legfelsőbb Bíróságnak, ahová az ügy végső fokon került, már csak a viszontkereset felöl kellett döntenie. Az ítélet az ex­portvállalatot kis híján kétmil­lió forint megtérítésre kötelezte. A döntés indoklása szerint az exportvállalat megszegte a szer­ződést, mert amikor csak ipari tojás behozatalára kapott enge­délyt, az import lebonyolításáról anélkül intézkedett, hogy erről a megrendelőt értesítette volna. Hibát követett el azzal is. hogy a behozatalt szorgalmazta és ipari tojás importjára kéri; en­gedélyt, holott nem erre szerző­dött. Ehhez járul, hogy — saját előadása szerint — nem tudott arról, hogy az állategészségügyi hatóság abban az időben étke­zési tojás behozatalát nem en­gedélyezte. Tehát kellő gondos­sággal megelőzhette volna a szerződés megkötését és az im­portot. A beállott zavarokat és hátrányokat ezzel alapvetően ő okozta. De a másik fél tevékeny­sége is hozzájárult, hogy a néo- gazdaságot mintegy hárommil­lió toiáé értékének megfelelő kár érte. Szakértői vélemény szerint ugvani.s a szerződéskötés ideién a belföldi piac annyira ‘elitet* volt tojással, hogy az értékesítő vállalat irreálisan nagy mennyi­ség imoortálására szerződött, mert azt a kiskereskedelmi for­galomban aligha lehetett volna értékesíteni. Ezenkívül az adott helyzetben nem tett eleset az el­várható kárenvhítési kötelezett­ségének sem. Mindezeket fi "ve­lőmbe véve. a Legfelsőbb bíró­ság a kármegosztás plvé* alkal­mazta. Hajdú Endre A MEZŐGÉP Vállalat, Békéscsaba értesíti. a megye mezőgazdasági üzemeit, hogy gyárai (Békéscsaba, Békés, Orosháza. Mezőkovácsháza) és gyáregységei (Mezőbetény, Gyula, Kétegyháza) 1976. szeptember 13-tól az őszi betakarítási munkálatok belejezéséig őszi betakarítási ügyeletet tartanak. Az ügyelet hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton es munkaszüneti napokon 7—13 óráig tart. nepli várossá nyilvánításának tizedik esztendejét. Az ünnep egyik fontos eseménye a Nép­művelési Intézettel közösen megrendezett IV. országos fotó- kiállítás, melynek témája a mai paraszti élet. Augusztus köze­pétől láthatók már a művelődé-1 si központban a művészi képek, l s a tárlat sikerét dicséri, hogy I a nyitva tartás idejét szeptem­ber 12-ig meghosszabbították. . Több mint háromezren nézték j című Szarvason romi Zoltán: Megérett a búza című képeit. Hárman érdemel­tek II. díjat, heten pedig külön- díjat a Népművelési Intézettől, a Szarvas város művelődésügyi osztályától, a vas- és fémipari szövetkezettől, az állami gazda­ságtól és a Fotó című laptól. Az emlékkönyvbe jegyző láto­gatók dicsérték a kifejező port­rékat és a mai mezőgazdaságot megjelenítő fotókat. Őszi megyei könyvhetek Az „Olvasó népért” mozgalmat felkaroló népfront — a tanácsok, a közművelődési intézmények és a társadalmi szervezetek részvé­telével — az idén október 1. és 31. között rendezi meg a íalu egyik legrangosabb közművelő­déspolitikai eseményét, az őszi megyei könyvheteket. „Á paraszti élet IV. országos fotókiállítás Szarvas ebben az évben ün­meg a képeket, sok szocialista ■ brigád érkezett, többek között a ; műanyagfeldolgozó üzemtől, a • vas- és fémipari szövetkezettől ■ és a tangazdaságtól. A pályázatra 62 alkotó 576 j képét küldte. A gazdag anyag- ■ ból szigorú zsűri választotta ki : a bemutatott 75 művet. Kiemelt : díjat kapott Juhos Nándor: A : madarak kirepültek című képe, : I. díjjal jutalmazták Bagi ■ László: Nemzedékek, Balogh 1st- : ván Szilárd: Csikók, és Komá- • Színjátszók, népi táncosok, bábosok Békésen j Ez évben alakult ifjúsági klub ; Békésen a városi KISZ-bizot1sá- • gon. Rövid együttlétük ellenére : nagy terveket kovácsoltak: népi ■ tánc, báb- és szinjátszócsoportot ■ szerveztek. A bábosok Békés ! üzemi dolgozóinak gyerekeit, a : belterületi és város környéki is- • kólák tanulóit szeretnék szóra- ■ koztatni mesebemutalóikkal. A j legtöbb tapasztalatot a szín,iát- : szók őrzik a tarsolyukban. Már ■ augusztusban bemutatkoztak • KISZ-es kultúr-, és gazdasági fe- '• lelősöknek, Baranyi Ferenc: Ló- j nak vélt menyasszony című : egyfelvonásos komédiájával * arattuk nagy sikert. Jó kapcso- • latban állnak a békés-tarhosi ! munkástovábbképző intézettel is. j Október végétől szerepelnek : majd Hidasháton, az állami gaz- ; daságban dolgozó munkások ■ előtt. * Majdnem meggyőződésem, hogy a nézők jelentős többsége értetlenül ült karosszékében szeptember 8-án este, amikor végignézte Görgey Gábor: Nép. fürdő című drámájának televí­ziós adaptációját. Bár mindösz- sze harminc percig kellett kon­centrálnunk. mégis alaposan ki­fáradtunk. És ennek nemcsak az volt az oka, hogy monoton, egysíkú, kevés szereplőt és ke­vés eseményt mozgató játékot láttunk végig azonos helyszín­nel — hanem az is, hogy már az első perctől kezdve szívünk­be lopta magát ,az inas „úr”, akinek gondolatvilágában annyi szépség, annyi humanitás, any- nyi erkölcsi tisztaság halmozó­dott fel, hogy szinte földi is­tenként mozgott abban a kör­nyezetben. mely egyebet sem tett, mint megalázta, gúnyt űzött belőle, s a vízvezeték-sze. reléssel kapcsolatos szakszókincs szajkózására késztette. Érzékeny műszer a lélek! A lelki terror első fázisában haj­lamos arra, hogy azonosuljon a többség terrorjával. De, amint szélesedik, mélyül ez a terror, egy ponton ellentétbe csap át, s unszimpátiánk. rügyező gyűlö­letünk a megértés, sajnálkozás és együttérzés virágait bontja ki. A cselekvő együttérzését! így voltunk ezzel ennél a tévé­játéknál is. Szerettünk volna közbeszólni, hogy mester és se­géd hagyjon végre békét inasá­nak, akit nem érdekel — sót egyenesen undorít! — Beton La­ci sikerlistája az örömlányok „tanyáján”. Ó többre, mélyebb emberi kapcsolatokra vágyik, amikor a férfi és a nő találko­zására gondol. Talán azt is megbocsátottuk volna neki, ha az aknában dol­gozó mesterre és segédre víz- aradatot zúdít, hogy abban lel-' jék 'halálukat. De nem teszi. Nem teszi, mert azt sem tudja, hogy tulajdonképpen milyen lé. tesítmény megvalósulását segíti munkájával. Ha ezt előre tud­ná, minden bizonnyal egy per­cig sem habozna tettének vég­rehajtása közbety Ha tudná, hogy a fényesen csillogó zu­hanyrózsákból nem is víz, ha­nem embereket halomra ölő gáz fog ömleni, minden bizony- nyál egy csavart sem segítene a helyére. Mindez azonban számára is, és a néző számára is csak a té­véjáték utolsó mondatában de­rűi ki, villámcsapásként futva át az idegeken, felidézve a 37 évvel ezelőtti tragédiát, Dachau, Mauthausen csontig soványodott lakóinak utolsó „fürdőzését’’. Azt a népfürdőt, mely vérfür­dővé változtatta a világot, em­berek millióit fosztva meg az egyszeritől és megismételhetel- lentől — életüktől. Szilárd Adóm Gyönyörű Lengyelország IV. Ha Krakkót halljuk említeni — a Wawel is eszünkbe jut; ha a Wawelt — természetesen Krakkó. A kettő elválaszthatat­lan egymástól. Nincs is turista — légyen az hazai, külföldi —, aki az egykori lengyel főváros­ban, a tudomány felegvárában, királyok székhelyén, múzeumok városában járván, ellent tudna állni a Wawel-domb vonzásá­nak, a királyi palotának és szé- kesgyháznalj. A Wawelt látni kell! Reggel, amikor a fölkelő nap sugarai megcsillantják ezernyi tornyán-riatornyocská- ján a bronz palástot, délben mi­kor szemet kápráztat a -gazdag díszítés vakító aranya, este, mi­dőn kigyúlnak a rejtett fény­szórók, a tündérpalota képe ve- títődik az alkony vöröslő vász­nára... Hedvig és Báthori Tagadni fölösleges, kedvcsiná­lás cikksorozatunk célja. Éppen ezért ne111 is vállalkozunk arra. hogy részletesen leírjuk, mi minden látható a székesgyház- ban. a királyi várban. Nincs az a tökéletes útikalauz, idegenve­zető, ki hűséggel fölsorolná, be­mutatná a XI. század elején ro­mán stílusban emelt, majd el­pusztult, aztán újjáépült, bőví­tett, átépített, gótikus. rene­szánsz és barokk elemeket, rész­leteket, egységeket magán és magában hordozó, az európai művészet összes stílusjegyével gazdagodott székesegyházat. Lát­ni kell. gyönyörködni kell ott és szent elragadtatással tisztelni az alkotó embert, neves és névte­len művészek seregét. Gyakorlati tanács a látoga­tóknak: a nyugati főbejáraton belépvén, jobbról balra halad­janak. Egv legenda: a beiárat fölött mammutcsontok függnek, míg ott vannak, addig a temp­lom is fennáll. Kápolnák. Meg­annyi külön tanulmányt érde­melnének: Szent Kereszt-, Po- tocki-, Szafraniec-, Waza-, Zsigmond-, Grot-, János Al­bert-, Báthori-, Szent Katalin-, Szent Margit-, Czartoryski-, Zsó- fia-kápolna .. . Síremlékek, em­léktáblák, címerképek, oltárok, kripták... Lengyelhon híres em­bereinek, neves családjainak, királyainak temetkezési helye, pantheonja. Szó volt már róla: rendkívüli tiszteit övezi Lengyelország- szerte Nagy Lajos lányának, Hedvig-Jadwiga királynőnek emlékét. A Zsigmond-kápolná­I D Wawelt látni kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom