Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
Földgáz a mezőgazdaságban A Körösök Vidéke Tsz Szövetség felmérte a földgáz termelőszövetkezeti hasznosításának lehetőségeit. A tanulmány szerzője: Kocsor László, a tsz- szövetség munkatársa a felmérés tanulságairól szólva megjegyzi, hogy a földgáz felhasználása a mezőgazdasági üzemekben ma még meglehetősen korlátozott. Igaz ugyan, hogy az ötödik ötéves terv — éppen a mezőgazdaság fokozódó igényeit •figyelembe véve — a gázfogyasztás több mint 30 százalékos növekedésével számol. A legfőbb gondot az okozza, hogy a megépült 2 ezer kilométer hosszú fővezeték országosan is csak néhány száz termelőszövetkezetben teszi lehetővé a földgázfelhasználást. A lehetőségeket azonban még ez a néhány száz tsz sem használja ki. A Körösök vidékén húzódó földgáz- vezeték 50 kilométeres szakaszát eddig egyetlen üzem sem „csapolta meg”. A jég talán most megtörik, a tervek szerint ugyanis a gyulai Köröstáj Tsz- ben az év végéig gázüzembe állítják át a lucernás zárító-beren- dezést. A gáztüzelés technológiai előnyei mellett a gazdaságossági megfontolások is a földgáz fokozottabb hasznosítása mellett szólnak, összehasonlítva egy közepes teljesítményű lucernaszárító üzemeltetési költségeit tüzelőolaj, illetve földgáz hasznosítást figyelembe véve. kiderül, hogy egy év alatt a gázfelhasználás több, mint másfél millió forint megtakarítást eredményez. Ezt az előbbi megtakarítást alapul véve a gáztüzelésre való átállás beruházási költsége két év alatt megtérül, ugyanis a beruházásokhoz pályázat alapján 50 százalékos állami támogatás igényelhető. A tsz-szövetség tanulmánya részletesen kimutatja azt is, hogy a nagy tömegű terményszárításban is jelentősen csökkenthetők a költségek, ha a szárítóberendezéseket földgázzal üzemeltetik. nem sajnálta idejét, hogy gyönyörködjék látnivalóiban, mi se halasszuk el a kivételes alkalmat! Sok száz lépcső vezet a felszínről a mélybe, s mintegy háromkilométeres utunkon élmények, meglepetések érnek bennünket. Majd háromszáz esztendővel ezelőtt faragta ki sóból Antoni Kruczkowski a Szent Antal-kápolnát. A legnagyobb attrakció azonban mégis a Kinga-kápolna; a múlt századokban készült ez az 55 méter hosszú, 14 méter széles, , 10 méter magas sóterem, melynek főalakja az oltáron a magyar királylány, Kinga-Kunigunda, a bánya védőszentje. Utunk több helyütt is patakok, tavak fölött vezet át, míg elérünk a közeli múlt, a második világháború egyik emlékeztetőjéig, a repülőgépgyártó csarnokig. A németek a bombabiztos sóbányában alig egy sorozat vadászgépet készíthettek: az előrenyomuló szovjet csapatok véget vetettek a gyilkos masinák gyártásának. Fellegvár a Kulya-szihlán Az E—22-es út vezet Krakkóból az egyik legszebb lengyel természetvédelmi terület, az Ojcówi Nemzeti Park irányába. Autóbusszal is eljuthatunk Krakkóból Ojcówba, illetve Pieskowa Skalaba. A nemzeti parkban tilos a gépjárműforgalom, hiszen természetvédelmi Gépipari újdonságok az őszi BNV-n A KGM sajtótájékoztatója Endrőd Öt év alatt ötszörösére növekedett a település-fejlesztést segítő társadalmi munkák értéke Az őszi BNV-n 33 gépipari vállalat és szövetkezet 3 200 négyzetméter területen 650,, a lakosság ellátása ,és az export szempontjából legfontosabb közszükségleti cikket állít ki — jelentették be a Kohó- és Gépipari Minisztérium keddi sajtó- tájékoztatóján. Az ágazat termékei a nemzetközi szakkiállítás hat árucsoportjából négyen lesznek ott. A vállalatpk és szövetkezetek bemutatják fejlesztési eredményeiket, köztük 50 olyan új gyártmányt, amelyet a vásáron láthat először a közönség. Környezetünk, lakóhelyünk j gyarapítását, szépítését, az utak, járdák, közművek építését va- j lamennyien várjuk, sürgetjük. Az anyagi lehetőségek azonban végesek. A feladatok átgondolt rangsorolására -van tehát szükség. Hamarabb válnak valóra a tervek ott, ahol a lakosság, az Mitől szocialista a brigád? Beszélgetés Lipcsei Imrével, az SZMT osztályvezetőjével Megyénk területén. 1974-ben ] 2502 vállalati, üzemi szocialista brigád dolgozott 31 607 taggal. I Az elmúlt esztendőben már a brigádok száma 4073-ra, a ta- I goké pedig 48 071-re emelke-| dett. Bár a számok szerint egyre többen vesznek részt a szocialista munkaverseny e magasabb formájában, mégis messze vagyunk attól, hogy minden dolgozó szocialista brigádtag legyen. Ebből a kérdésből kiindulva beszélgettünk Lipcsei Imrével, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági osztályvezetőjével. — Mi a különbség egy ilyen kollektíva és a versenymozgalomba be nem kapcsolódott dolgozók között? — Elsősorban az, hogy az elvártakon túl tevékenykednek. A munkabérért pontosan, kifogástalanul megdolgozni: kötelesség. Mindenkinek. A szocialista brigádok ennél többet tesznek és önként. Nem kényszeríti őket például arra senki, hogy a versenyben kapott díjat ne magukra fordítsák, hanem öregek, gyerekek, bölcsődék, óvodák stb. támogatására. És ezen túl' még egy sor társadalmi munkát is vállalnak, amit a szabad idejükben végeznek. De a különbséghez sorolom a tudatosság magas színvonalát is. És csak nagyon röviden azt, hogy igénye- ! sek magukkal szemben, egyre I terület: másutt már kipusztult ; állatokkal, növényekkel talál- ■ kozhatunk ott: denevér- és pil- : langófajtakkal, valamint a bo- : tanikusok körében ojcówi nyír- ■ fa néven ismert Betula ojcú- ■ wiensis-szel. . : ■ B A Pradnik pataktól jobbra és ! balra elterülő csodálatos kör- : nyék elsősorban a vadregényrs ■ tájak, szerelmeseinek tartogat ■ sok látnivalót. Fenséges öreg fák ■ többet akarnak tudni, hogy saját és mások életét formálhassák. — Nem egyformán dolgoznak mindenütt. Vannak jól és körültekintően vezetett üzemek és vállalatok, de akadnak gyengébbek is, ahol anyagellátási zavarokkal küzdenek, ' a szocialista brigádok is. — A legtöbb helyen ma már kétoldalú szerződést kötnek, a brigádok és a vállalatok írás- I ban rögzítik kötelezettségeiket. I Ez a vállalat részéről a feltété- j lek biztosítását jelenti, s ahol ezt teljesítik a vezetők, ott pro- I dukálni tudnak a brigádok, j Ahol viszont a- feltételek betar- i tása — a termelés kiszolgálása, | segítése — hiányzik, ott a ver- senymozgalom vegetál. Ez a brigádok kezdeményező készségét letöri. Előfordult már, hogy ilyen okból fel is oszlott szocialista brigád. — A társadalmi munka hatalmas erőt képvisel, nagy értéket hoz létre — ami nélkül t szegényebb lenne az ország — és ebben a szocialista brigádok I járnak az élen. De tapasztalni olyat is, hogy egyes helyeken \ akkor is igényt tartanak mun- | kájukra, amikor vállalati kötelesség volna egy-egy dolgot megoldani. — Van olyan szemlélet, hogy „frcgolinak” tekintik a szocialista brigádokat? Valóban akad olyan, hogy „majd a szocialista brigádok elÁranyérmes lucerna Az Orosházi Állami Gazdaintézik”. Például hiányzik a takarítónő, mert hosszasan beteg, akkor egy brigád nőtagjai nehéz és fárasztó műszakjuk után elvégzik a munkáját és még pénzt sem kapnak érte. Vagy. Segíteni kellene egy faluban egy sokgyermekes család házépítésén, s ahelyett, hogy mozgósítanák a környék lakóit, „majd szerzünk egy szocialista brigádot” felkiáltással valóban szereznek is egyet, olyat, amelynek a tagjai már más munkákat elvállaltak, de azért erre sem mondanak nemet. A társadalmi összefogásnak, segítésnek másokat is nyerjünk meg, mások is vegyenek részt ezekben a tudatformáló akciókban. Röviden szólva, ne maradjon a példa hatás nélkül, és ne essen túl sok teher egy emberre, egy kollektívára. — Ott, ahol szalagon vagy j legalábbis normában dolgoznak az emberek, a munkamenet szervezettséget kíván, és a bérezés ösztönző. Ez nincs meg mindenütt. Ilyen helyen van leginkább hiba a munkafegyelemmel. Mit lehet ez ellen tenni? — Kettős a feladat. A vállalatoknak a munka szervezését kell javítaniuk elsősorban, mert a nem normázható munkáknál is lehet követelményt támasztani. A másik pedig a szocialista brigádok, de a brigád kötelékén kívül jól dolgozó munkások magatartása is ilyen esetben. Mennyire és hogyan ítélik el a lazsálókat, beleszólnak-e a bérezésükbe, alakítják- e a munkahelyi közvéleményt? Példamutatásuk mellett erre is szükség van, s minél többen értik meg. hogy a kiváló munka és magatartás epre is feljogosít, annál többen fogják követni őket. Még ha «leinte csak azért, hogy „szó ne érje a ház elejét”. Később viszont már megértésből. S ez a fajta harcosság is hozzátartozik a mozgalomhoz, a szocialista jelleghez. üzemek, intézmények, kollektívák társadalmi munkát vállalnak. Egyre több a jó példa megyénkben is az ilyen település- fejlesztést segítő társadalmi ösz- szefogásra. Így van ez Endrődön is, ahol 1971-től 75-ig. öt év alatt ötszö. rösére növekedett a végzett társadalmi munka értéke. Az említett időszakban összesen 6 millió 179 ezer forintot tett ki. Míg 1971-ben ez az összeg mindösz- sze 339 ezer forint, 1975-ben már 1 millió 725 ezer forint volt. A tervezett kommunális jellegű beruházások megvalósítására a választókerületekben a lakosság körében a tanácstagok, népfrontaktivisták eredményes szervező munkát folytattak. Az elmúlt tervidőszakban a lakosság több mint 2 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. részt vállalva a járdaépítésből, parkosításból, utak. árkok tisztántartásából és csatornaépítésből. A helyi népfrontbizottság, a nagyközségi tanács és a KISZ közösen hirdette meg az egy nap a diákotthonért, óvodáért mozgalmat, amelyek — miként a fásítási akció és a tisztasági mozgalom is — aktivizálták a lakosságot, eredményesen zárultak. A településfejlesztési célok mielőbbi elérését több mint 4 millió forint értékű társadalmi munkával segítették az endrő- di üzemek, intézmények, kollektívák. Főként az oktatási és egészségügyi létesítmények fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez a tanácsi kezelésben levő utak karbantartásához, a községi sporttelep korszerűsítéséhez és a parkosításhoz járultak hozzá. 1971-től 75-ig a legtöbbet, mintegy 2 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a köz ja_ vára a helyi Béke Tsz, 1 millió 475 ezer forintot tett ki a Lenin Tsz, 224 ezret a cipése ktsz, 195 ezret a szabó ktsz, 85,5 ezret az ÁFÉSZ, 100 ezret az úttörőcsapat, és 37 ezer forintot a .munkásőrség tagjainak társadalmi munkája. Külön említésre méltó ti szocialista brigádok kezdeményezése; oktatási és szociális intézmények patronálásál vállalják. Élenjáró ebben a cipész ktsz április 4., Angela Davis, a szabó ktsz Martos Flóra, Ady Endre és Radnóti Miklós Szocialista Brigádja. A brigádtagok gondozzák, karbantartják az óvodákat, egészségügyi intézmények szemléltető eszközeit, berendezéseit. és az ezekhez tarVass Márta ' tozó parkokat is ők ápolják. Fejlesztik az öntözéses takarmánytermesztést között kanyarog a kanyon, egyik ; oldalt rétek, a másikon barlan- ; gok, mindnek persze nevet is ■ adtak: Lokietek (az első ország- j egyesítő lengyel király), Dene- : vér stb. És különleges alakú ■ sziklák: Krakkói-kapu, Herku- • les dorongja. Majd hirtelen előbukkan Pies- j kowa Skala, a fellegvár a Ku- : tya-sziklán. Az egykori királyi : őrhelyként szolgált tornyos-re- : gényes Szafraniec-kastély leg- ■ szebb része a XVI. századból ■ való árkádsoros belső udvar, jj Estefelé — de ne nagyon ké- ! sőn, mert csupán nyolcig tart j nyitva! — betérhetünk a vár- ■ udvarból nyíló hangulatos ette- ; rembe, áhol bizonyára jó ét- ■ vággyal fogyasztjuk majd a ma- : gyárul is rendelhető pisztrán- : goi. A népviseletbe öltözött fel- * szolaálónő ínycsiklandozó illatú, : a ráöntött vodkától még kékes ■ lánggal sistergő halat pillana- • tok alatt hozza a vendég asz- S tatára. Kulcsár László ; (Következik: ! Héjnál hajnalban) ; ság — amely tavaly a mező- gazdasági kiállításon aranyérmet nyert lucernájával — az idén 7ö0 hektáron termesztette ezt a fontos takarmánynövényt. A 750 hektárból mintegy 300 hektár volt az új telepítés. A területről 4§0 vagonnyit takarítottak be, ami kevesebb a tervezettnél. Az aszály ugyanis ezt a növényt sújtotta, legjobban, a döntő időszakban — július végéig — 250 milliméter csapadék hullott, szemben az évtizedes 330 milliméteres átlaggal. Az ötven mázsás hektáronkénti termés azonban így is jó. A szárítóüzemben csaknem négyszáz vagon terményt szárítottak: § Bimitcmszr. 1876. SZEPTEMBER *. A megye állattenyésztésének jelentőségét mutatja, hogy 1975-ben az országos vágómarha-felvásárlás 7,2 százalékát, hízott sertés 12,5 százalékát, vágóbaromfi 12.2 százalékát a Békés megyei gazdaságok és kisüzemek adták. A szarvasmarha-állomány az első fél évben nőtt, a kisüzemekben viszont csökkent, fél év alatt 32 ezer 300-ról 30 ezer 335- re. A sertésállomány alakulása az allami gazdaságokban kedvező, az utóbbi hat hónapban 8 ezerrel nőtt, a termelőszövetkezetekben viszont mintegy 30 ezerrel csökkent. A kisüzemekkel köthető megbízói szerződés I ellenére — amely az értékest-1 tendő állatok minden korcsoportjára átvételi biztonságot jelent — a sertések száma csaknem 32 ezerrel csökkent a kisüzemekben. A juhászat fejlesztésének jele az állomány nyolc- százalékos növekedése. A húsipar, a MÉK és a mező- gazdasági nagyüzemek 1976-ban nyolc ezer vágómarha, 161 ezer sertés vágására és feldolgozására készülnek. A megyei vállalat három ezer vagon baromfi feldolgozására képes. Az állattenyésztés takarmány- biztosítására a ■ gyepterületek öntözésével és jobb kihasználásával foglalkoznak a gazdaságok. A szálas takarmányok öntözéses termesztését 8 ezer hektárról 1930-ig 16 ezer hektárrá növelik.
