Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

Sarkad Sportcsarnok épül — 1979-ben alapozzák az új iskolát — Befejezés előtt a vízmüépítés Sarkad nagyközségben a gim­názium melletti telken acélszer- kezet magasodik. Méretei — az alapterülete legalább 7—300 négyzetméter — sejtetik, nogy nagyobb építkezés kezdődött itt. A helybeliek készséggel újságol­ják az érdeklődőnek: sportcsar­nok lesz. Elsőként erről a beruházásról esik szó a tknácsházán is, ahol a településfejlesztés terveiről, gondjairól beszélgettünk Szegedi Lajos tanácselnökkel. — A legnagyobb saját beruhá­zásunk jelenleg ez a sportcsar­nok — mondta a tanácselnök —, amely 18-szor 48 méteres lesz, és a tervdokumentáció szerint 5,5 millió forintba kerül. Az Or­szágos Testnevelési és Sporthi­vataltól kaptunk egymilliót, mi­után vállaltuk, hogy hozzátesz- szük a többit. Tavaly kezdődött az építkezés, melynek költségeit csökkentik a vállalt társadalmi munkák. A különböző gazdasági egységek, a cukorgyár, a Szellő­zőművek gyáregysége, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, a helyi Lenin Tsz, az építőipari ktsz, a gim­názium és maga a községi tanács is jelentős társadalmi munkát vállalt, összesen 1 millió 125 ezer forint értékben. Tavaly, az ala­pozásnál végzett társadalmi munka 80 ezer, az idén eddig végzett pedig 200 ezer forintot tett ki. A beruházás kivitelező-- je egyébként a tanács költségve­tési üzeme. — Emellett milyen építke­zés folyik jelenleg Sarkadon? — A községi vízmű építése, amely több mint 25 millió fo­rintos beruházás, és a befejezés­hez közeledik. A szerződés sze­rinti átadási határidő ez év ok­tóbere. Ez azonban módosul, mert a munkálatok közben kide­rült, hogy a fúrt négy új kút vi­zének metántartalma igen ma­gas, ezért egy gáztalanítót is épí­teni kell. De addig sem marad víz nélkül a lakosság. Ideiglenes gáztalanító beiktatásával táplál­ja két új kút a megépült 56 ki­lométer hosszúságú vízvezetéket, amelyre 1975—76-ban eddig több mint 900 lakást bekötöttek és ez év végéig további 300 la­kásba vezetik be a vizet. Ha eh­hez hozzávesszük még azt a 430 lakást, ahol már korábban volt annyit változott a helyzet, hogy a munkaerőtartalékok gyakor­latilag kimerültek, a népesség foglalkoztatási színvonala a le­hető legmagasabbra emelkedett és az egyes vállalatok számára a létszámutánpótlás, illetve lét­számnövelés egyetlen gyakorlati lehetősége és módszere a mun­kaerő spontán — de jórészt mesterségesen előidézett — hűl. 1 árazásából, a fluktuációból adódott. Az elmondottak összegezésé­ből következik, hogy a mai munkaerőhelyzet nem sorolható az újabb keletű, s még kevésbé a váratlanul bekövetkezett gaz­dasági jelenségek közé. Azért sem, mert jó másfél évtizede annak, hogy a statisztikusok és a demográfusok, az előbbre lá­tó munkaügyi szakemberek és közgazdászok, konkrét tények és cáfolhatatlan számítások alapján jelezték a munkaerő­ínséges korszak közeledtét. Mindebből a józan ész logi­kája szerint le kellett volna vonni a kézenfekvő következte­téseket. Munkaerő-tartalékokkal már a hatvanas évek közepén sem számolhattunk; a gazdasági irányítási rendszermódosítás fel. szabadította a korábbi kötött létszámgazdálkodást — az eb­ből adódó lehetőségeket csak szélesítette az átlagbér-szabá­lyozás—, és az sem lehetett kél- téges, hogy a vállalatok nem vezetékes víz, akkor 1976 végé­re az összesen 4030 lakásból 1630 kapcsolódik be a vízvezeték­hálózatba. — A lakásépítés milyen ütemben halad? —■ Sajnos lassabban, mint sze­retnénk. Sokan vásárolnának új OTP- vagy szövetkezeti lakást, de jóval kevesebb épül, mint a jogos igénylők száma, mert nincs kivitelező többre. A III. ötéves terv végén és a IV. ötéves terv időszakában összesen 79 új la­kás épült a nagyközségben, a je­lenlegi tervidőszakban 1930-ig pedig várhatóan 64 készül el. Most épül a 24 szövetkezeti la­kást magába foglaló tömb, majd egyszer 16, egyszer pedig 24 OTP-s lakás. — Az V. ötéves terv idősza­kában milyen nagyobb beru­házásra kerül még sor a nagyközségben? — Lehetőséget kaptunk egy 8 tantermes iskola építésére. A létesítmény a számítások szerint 18,5 millió forintba kerül. Ebből a nagyközségi tanács anyagi terhe 4 millió forint. A tervdo­hagynak fel egyik napról a má. • síkra a már-már feltételes ref- • lexszé rögződött extenzív .fejlesz. ■ téssel. S mégis: az 1968-ban ; megfogalmazott szabályozók, ■ rendeletek és intézkedések : mintha nem számoltak volna : ezekkel a tényekkel. Sőt: akko- ■ riban komoly szakmai viták ■ folytak az esetleges munkanél- ! küliség veszélyeiről, elkerülésé. : nek lehetőségeiről... Az amúgy sem túl erős — de ■ a gazdaságirányítás szervezeti ; rendjében nemcsak a gyengesé. ! gük miatt háttérbe szorított — j munkaügyi apparátusok egyre je- [ lentéktelenebb szerepet kaptak. ■ Sőt: helyenként teljesén szétzi- ■ lálódtak. Mindez szükségszerűen : vezetett a munkaügyi, illetve a ; munkaerő-tervezés elbagatelli- ■ zálásához és ahhoz az állapot- ■ hoz, amikor a munkaügyi osztá- \ Ivókat csupán a munkaerőforga. : lom adminisztrációjára tartót- ■ ták fenn. Felesleges lenne to- ■ vább sorakoztatni a mai mun- jj ka erőhelyzetet kiváltó okokat, : már csak azért is, mert azok ; mindenki előtt ismertek. A lé- ■ nveg: Mag37arországon néhán37 • tüneti kezelésnek minősíthető : intézkedéstől eltekintve, a mai : napig is megoldatlan a munka- • erő keresletének és kínálatának ■ tervszerű befolyásolása. Vértes Csaba I Következik: Elsőbbség: ■ a hatékon3’an dolgozóké 2 kumdntáció 1978 első felében' készül el, az építkezés pedig a jelenlegi elképzelések szerint 1979-ben kezdődik. Szeretnénk azonban, ha az alapozás már 1978-ban megtörténne, mert mi­előbb égető szükség van az új iskolára. Jelenleg ugyánis szét­szórtan, a település különböző pontjain vannak az iskolaépüle­tek. Ráadásul olyan kevés a tan­terem, hogy az alsó tagozaton is váltott tanítás van, tehát dél- előtt-délután járnak az 1—4. osztályosok is iskolába. — Mindent egybevetve, me­lyek a település továbbfejlő­désének legégetőbb gondjai, s egyben a közeljövő fő tenni­valói? — Mindenekelőtt továbbra is a közművesítés, különösen az utak, járdák felújítása, illetve építése. Azután a lakásépítés gyorsítása és az óvoda, az iskola bővítése, az új iskola felépítése. A községfejlesztési tervek való­ra váltásában számítunk a tár­sadalmi összefogásra, a lakos­ság közreműködésére is, hiszen az anyagi lehetőségek korláto­zottak, a tennivalókat rangso­rolni kell, de közös összefogás­sal sok minden hamarabb meg­valósulhat. Jó példa erre a sportcsarnok- és a járdaépítés. Elsősorban ott tudunk járdát is bővíteni, szélesíteni, ahol a la­kosság is vállai társadalmi mun­kát; jelenleg például a Dem­binszky, a Diófás, a Széchenyi utcában és a Táncsics téren. Az ott lakók több száz méter járda építését vállalták, amelyhez az anyagot természetesen a tanács adja. Így az ilyen munkákra fordítható összeg szinte megdup­lázódik, hiszen nem kell mun­kabért fizetni, s így több pénz jut anyagra. Röviden összegezve ezek tehát a legsürgetőbb fel­adataink. Miként a nag37értékű társadal­mi munkákkal, községi szintű összefogással épülő sportcsarnok példája bizonyítja, a település- fejlesztési tervek valóraváltásá- ban a tanács nem marad magá­ra, számíthat az üzemek, intéz­mények, a lakosság segítségére. S ez így van rendjén, hiszen va­lamennyiüknek épül, gyarapo­dik ez a nagyközség. T. I. 5 BÉKÉS MCCms^n 1976. SZEPTEMBER 1. „ÍJsri szeretnék dolgozni, mint édesamáin*’ Cigány tanulók pályavalasztasi pályázata A cigethyok számottevő részé- | nek életkörülményei még ro.z- szak. Társadalmunk a jobb élet lehetőségeit számukra is bizto- ; sítja, de az említett hányad ez- 1 zel még nem él. A megszokott, az elődöktől örökölt életforma uralja — az elkerülhetetlen változásokat nem számítva — ezek mindennapi életét. Lapunk hasábjain többször kifejtettük, a példák bizonyító erejével iga­zoltuk, hogy életmódjuknak a társadalomhoz való igazításában két alapvető tényező játszhat és játszik meghatározó szerepet. Az egyik — és ez a legfontosabb — az általuk rendszeresen végzett munka, s ennek során, az a kö­zösség, amelybe kerülnek; a má­sik: minden olyan hatás mini­málisra csökkentése általunk és közöttük, amely elkülönülésük fenntartását szolgálja. A munka az ember létével összefüggő rendszeres tevékeny­ség. Nem spontánul alakul ki, hanem a társadalmi összhatás eredményeként. Ennek nagyon fontos tényezője a szülői ház. De amikor a szülők példája kedve­zőtlen, akkor magának a társa­dalomnak kell megfelelő eszkö­zökkel azt semlegesíteni, pozitív hatásokkal ellensúlyozni. Az ok­tatási intézmények tanárainak, az iskolai közösségeknek semmi mással nem helyettesíthető sze­repe van ebben. Az iskola nemcsak ismerete­ket nyújt, hanem olyan tulaj­donságokat is, mint a rendszere­sen végzett munka szokássá vá­lása. Hogy ez egy életre szóló legyen, ahhoz a pálya helyes megválasztása, valamiben szak­ma elsajátítása nélkülözhetet­len. Rz iskolák pályaelőkészítő munkája ezért is egyéni életeket meghatározó, felelősségteljes te­vékenység. A Békés megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet évek óta jó segítséget nyúft ehhez a ko­moly felelősséget és hozzáértést igénylő munkához. Legutóbb az általános iskolák cigány tanulói­nak pályaválasztását igyekezett segíteni azzal, hogy pályázatot hirdetett részükre. A pályázat feltétele volt, hogy a cigány ta­nulók rajzban, írásban vagy egyéb formában fejezzék ki el­képzelésüket a munkáról és a munkával kapcsolatos tapaszta­lataikról, terveikről. ötven pályamunka került a zsűri asztalára. Több törődéssel ennek talán többszöröse is le­hetett volna. De itt nem a szám- szerűség a lényeges, hanem az a pozitív irányú elmozdulás, ame­lyet ezek a munkák tükröznek. A tanulókkal folytatott beszél­getések — akárcsak a pálya­munkák — azt jelezték, hogy igen gyakran a szülők visszahú­zó, retrográd elképzelései ellené­re a fiatalokban egészséges szán­dékok szilárdulnak jövőjük ki­alakítására. Elmondotta az egyik cigány tanuló, hogy ő építőipari szakmunkás akar lenni, pedig a szülei mindenáron a tolikeres­kedői pályára ösztönzik. A fia­talban az állandó munkahely Iránti vágy vert gyökeret már, míg a szülőkben a vándorló életmódot továbbmentő foglal­kozás. A pályázatra beküldött rajzok, írások, kézimunkák önmagukban is a munka iránti vonzalmat dokumentálják, s nem egy eset­ben a dolgozó szülő mély sze- retetét. Vágyaik környezetük­ből. ismereteikből táplálkoznak — de minden esetben reálisak. Faragó Gyöngyi, dobozi 5. c osz­tályos tanuló szépen sikerült rajza a baromfigondozás iránti vonzalmát fejezi ki. Tari Ibolya kevermesi cigárfc7 tanuló kézi­munkája a pontosság és a szép­érzék megkapó példája. Rácz György szarvasi 5. c osztályos tanuló itt közölt rajza pedig nemcsak a villanyszerelői szak­ma utáni vágyát, hanem a fel- emelkedés óhaját is kifejezi életkorának megfelelően. A munka becsülete, a dolgozó édesanya szeretete sugárzik Ásós Mária medgyesegyházi 8. b osztályos írásából: „Az én édes­anyám 9 éve munkásnője az üzemnek Ez igen hosszú idő egy cigány nő életében. Kitartóan, szorgalmasan dolgozik, nap-nap után megy munkába, s fáradtan érkezik műszak után haza csa­ládjához. Nehéz munkával kere­si öt gyermeke számára a min­denpapi kenyeret... Hálás va­gyok édesanyámnak, hogy ilyen kitartóan dolgozott, s nekünk mindig jutott kenyér az asztal­ra. S példája nyomán én is munkásnő leszek. Szegedre me­gyek szövőnőnek. Ügy szeretnék dolgozni, mint édesanyám”. íme, ahol a szülő állandó munkaviszonyban van, rends.,e- resen dolgozik, ott sokkal bizta­tóbb a jövő a gyermek számára is. A többség ma már az ilyen, család. Szeptember: tanévkezdés. Né­hány nap és zsibongó-zajossá válnak az iskolák. A vakáció után a mindennap végzendő rendszeres munka szakasza kö­vetkezik. A cigány tanulók köré. ben még nagy az évközi lemor­zsolódás. Ez ellen már az első napokban tenni kell, hogy mind­annyian eljuthassanak a mun­kássá válásig, megtalállak a tartalmasabb élet értelmét, ízét, szépségét. Enyedi Ifjúsági áruház nyílik Ifjúsági áruház nyílik Bé­késcsabán, a Tanácsköztársaság útja és a Munkácsy utca sar­kon. Az impozánsnak ígérkező, áruház megnyitását 1977 ápri­lisára tervezik. Az ÁFÉSZ be­ruházásában épülő üzlet alapte- rülete mintegy 550 négyzetméter lesz. Az ÁFÉSZ vezetői már most nagy figyelmet fordítanak a gon­dos áruválaszték kialakítására. 'Ezért is szervezték meg közö-, sen a KISZ városi bizottságával azt az ankétot, melyen Nátor István, az ÁFÉSZ áruforgalmi főosztályvezetője ismertette az áruház berendezési tervét. A megbeszélésen megjelent fiatalok elmondták; szeretnék, |ha az eladásra szánt áruk kö­vetnék az igényeket, a divatot. Több hasznos javaslatot tettek. Kitűnt, hogy változatlanul na­gyok az igények a farmer és a szabad idős ruházati cikkek iránt. —nyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom