Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
Sarkad Sportcsarnok épül — 1979-ben alapozzák az új iskolát — Befejezés előtt a vízmüépítés Sarkad nagyközségben a gimnázium melletti telken acélszer- kezet magasodik. Méretei — az alapterülete legalább 7—300 négyzetméter — sejtetik, nogy nagyobb építkezés kezdődött itt. A helybeliek készséggel újságolják az érdeklődőnek: sportcsarnok lesz. Elsőként erről a beruházásról esik szó a tknácsházán is, ahol a településfejlesztés terveiről, gondjairól beszélgettünk Szegedi Lajos tanácselnökkel. — A legnagyobb saját beruházásunk jelenleg ez a sportcsarnok — mondta a tanácselnök —, amely 18-szor 48 méteres lesz, és a tervdokumentáció szerint 5,5 millió forintba kerül. Az Országos Testnevelési és Sporthivataltól kaptunk egymilliót, miután vállaltuk, hogy hozzátesz- szük a többit. Tavaly kezdődött az építkezés, melynek költségeit csökkentik a vállalt társadalmi munkák. A különböző gazdasági egységek, a cukorgyár, a Szellőzőművek gyáregysége, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, a helyi Lenin Tsz, az építőipari ktsz, a gimnázium és maga a községi tanács is jelentős társadalmi munkát vállalt, összesen 1 millió 125 ezer forint értékben. Tavaly, az alapozásnál végzett társadalmi munka 80 ezer, az idén eddig végzett pedig 200 ezer forintot tett ki. A beruházás kivitelező-- je egyébként a tanács költségvetési üzeme. — Emellett milyen építkezés folyik jelenleg Sarkadon? — A községi vízmű építése, amely több mint 25 millió forintos beruházás, és a befejezéshez közeledik. A szerződés szerinti átadási határidő ez év októbere. Ez azonban módosul, mert a munkálatok közben kiderült, hogy a fúrt négy új kút vizének metántartalma igen magas, ezért egy gáztalanítót is építeni kell. De addig sem marad víz nélkül a lakosság. Ideiglenes gáztalanító beiktatásával táplálja két új kút a megépült 56 kilométer hosszúságú vízvezetéket, amelyre 1975—76-ban eddig több mint 900 lakást bekötöttek és ez év végéig további 300 lakásba vezetik be a vizet. Ha ehhez hozzávesszük még azt a 430 lakást, ahol már korábban volt annyit változott a helyzet, hogy a munkaerőtartalékok gyakorlatilag kimerültek, a népesség foglalkoztatási színvonala a lehető legmagasabbra emelkedett és az egyes vállalatok számára a létszámutánpótlás, illetve létszámnövelés egyetlen gyakorlati lehetősége és módszere a munkaerő spontán — de jórészt mesterségesen előidézett — hűl. 1 árazásából, a fluktuációból adódott. Az elmondottak összegezéséből következik, hogy a mai munkaerőhelyzet nem sorolható az újabb keletű, s még kevésbé a váratlanul bekövetkezett gazdasági jelenségek közé. Azért sem, mert jó másfél évtizede annak, hogy a statisztikusok és a demográfusok, az előbbre látó munkaügyi szakemberek és közgazdászok, konkrét tények és cáfolhatatlan számítások alapján jelezték a munkaerőínséges korszak közeledtét. Mindebből a józan ész logikája szerint le kellett volna vonni a kézenfekvő következtetéseket. Munkaerő-tartalékokkal már a hatvanas évek közepén sem számolhattunk; a gazdasági irányítási rendszermódosítás fel. szabadította a korábbi kötött létszámgazdálkodást — az ebből adódó lehetőségeket csak szélesítette az átlagbér-szabályozás—, és az sem lehetett kél- téges, hogy a vállalatok nem vezetékes víz, akkor 1976 végére az összesen 4030 lakásból 1630 kapcsolódik be a vízvezetékhálózatba. — A lakásépítés milyen ütemben halad? —■ Sajnos lassabban, mint szeretnénk. Sokan vásárolnának új OTP- vagy szövetkezeti lakást, de jóval kevesebb épül, mint a jogos igénylők száma, mert nincs kivitelező többre. A III. ötéves terv végén és a IV. ötéves terv időszakában összesen 79 új lakás épült a nagyközségben, a jelenlegi tervidőszakban 1930-ig pedig várhatóan 64 készül el. Most épül a 24 szövetkezeti lakást magába foglaló tömb, majd egyszer 16, egyszer pedig 24 OTP-s lakás. — Az V. ötéves terv időszakában milyen nagyobb beruházásra kerül még sor a nagyközségben? — Lehetőséget kaptunk egy 8 tantermes iskola építésére. A létesítmény a számítások szerint 18,5 millió forintba kerül. Ebből a nagyközségi tanács anyagi terhe 4 millió forint. A tervdohagynak fel egyik napról a má. • síkra a már-már feltételes ref- • lexszé rögződött extenzív .fejlesz. ■ téssel. S mégis: az 1968-ban ; megfogalmazott szabályozók, ■ rendeletek és intézkedések : mintha nem számoltak volna : ezekkel a tényekkel. Sőt: akko- ■ riban komoly szakmai viták ■ folytak az esetleges munkanél- ! küliség veszélyeiről, elkerülésé. : nek lehetőségeiről... Az amúgy sem túl erős — de ■ a gazdaságirányítás szervezeti ; rendjében nemcsak a gyengesé. ! gük miatt háttérbe szorított — j munkaügyi apparátusok egyre je- [ lentéktelenebb szerepet kaptak. ■ Sőt: helyenként teljesén szétzi- ■ lálódtak. Mindez szükségszerűen : vezetett a munkaügyi, illetve a ; munkaerő-tervezés elbagatelli- ■ zálásához és ahhoz az állapot- ■ hoz, amikor a munkaügyi osztá- \ Ivókat csupán a munkaerőforga. : lom adminisztrációjára tartót- ■ ták fenn. Felesleges lenne to- ■ vább sorakoztatni a mai mun- jj ka erőhelyzetet kiváltó okokat, : már csak azért is, mert azok ; mindenki előtt ismertek. A lé- ■ nveg: Mag37arországon néhán37 • tüneti kezelésnek minősíthető : intézkedéstől eltekintve, a mai : napig is megoldatlan a munka- • erő keresletének és kínálatának ■ tervszerű befolyásolása. Vértes Csaba I Következik: Elsőbbség: ■ a hatékon3’an dolgozóké 2 kumdntáció 1978 első felében' készül el, az építkezés pedig a jelenlegi elképzelések szerint 1979-ben kezdődik. Szeretnénk azonban, ha az alapozás már 1978-ban megtörténne, mert mielőbb égető szükség van az új iskolára. Jelenleg ugyánis szétszórtan, a település különböző pontjain vannak az iskolaépületek. Ráadásul olyan kevés a tanterem, hogy az alsó tagozaton is váltott tanítás van, tehát dél- előtt-délután járnak az 1—4. osztályosok is iskolába. — Mindent egybevetve, melyek a település továbbfejlődésének legégetőbb gondjai, s egyben a közeljövő fő tennivalói? — Mindenekelőtt továbbra is a közművesítés, különösen az utak, járdák felújítása, illetve építése. Azután a lakásépítés gyorsítása és az óvoda, az iskola bővítése, az új iskola felépítése. A községfejlesztési tervek valóra váltásában számítunk a társadalmi összefogásra, a lakosság közreműködésére is, hiszen az anyagi lehetőségek korlátozottak, a tennivalókat rangsorolni kell, de közös összefogással sok minden hamarabb megvalósulhat. Jó példa erre a sportcsarnok- és a járdaépítés. Elsősorban ott tudunk járdát is bővíteni, szélesíteni, ahol a lakosság is vállai társadalmi munkát; jelenleg például a Dembinszky, a Diófás, a Széchenyi utcában és a Táncsics téren. Az ott lakók több száz méter járda építését vállalták, amelyhez az anyagot természetesen a tanács adja. Így az ilyen munkákra fordítható összeg szinte megduplázódik, hiszen nem kell munkabért fizetni, s így több pénz jut anyagra. Röviden összegezve ezek tehát a legsürgetőbb feladataink. Miként a nag37értékű társadalmi munkákkal, községi szintű összefogással épülő sportcsarnok példája bizonyítja, a település- fejlesztési tervek valóraváltásá- ban a tanács nem marad magára, számíthat az üzemek, intézmények, a lakosság segítségére. S ez így van rendjén, hiszen valamennyiüknek épül, gyarapodik ez a nagyközség. T. I. 5 BÉKÉS MCCms^n 1976. SZEPTEMBER 1. „ÍJsri szeretnék dolgozni, mint édesamáin*’ Cigány tanulók pályavalasztasi pályázata A cigethyok számottevő részé- | nek életkörülményei még ro.z- szak. Társadalmunk a jobb élet lehetőségeit számukra is bizto- ; sítja, de az említett hányad ez- 1 zel még nem él. A megszokott, az elődöktől örökölt életforma uralja — az elkerülhetetlen változásokat nem számítva — ezek mindennapi életét. Lapunk hasábjain többször kifejtettük, a példák bizonyító erejével igazoltuk, hogy életmódjuknak a társadalomhoz való igazításában két alapvető tényező játszhat és játszik meghatározó szerepet. Az egyik — és ez a legfontosabb — az általuk rendszeresen végzett munka, s ennek során, az a közösség, amelybe kerülnek; a másik: minden olyan hatás minimálisra csökkentése általunk és közöttük, amely elkülönülésük fenntartását szolgálja. A munka az ember létével összefüggő rendszeres tevékenység. Nem spontánul alakul ki, hanem a társadalmi összhatás eredményeként. Ennek nagyon fontos tényezője a szülői ház. De amikor a szülők példája kedvezőtlen, akkor magának a társadalomnak kell megfelelő eszközökkel azt semlegesíteni, pozitív hatásokkal ellensúlyozni. Az oktatási intézmények tanárainak, az iskolai közösségeknek semmi mással nem helyettesíthető szerepe van ebben. Az iskola nemcsak ismereteket nyújt, hanem olyan tulajdonságokat is, mint a rendszeresen végzett munka szokássá válása. Hogy ez egy életre szóló legyen, ahhoz a pálya helyes megválasztása, valamiben szakma elsajátítása nélkülözhetetlen. Rz iskolák pályaelőkészítő munkája ezért is egyéni életeket meghatározó, felelősségteljes tevékenység. A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet évek óta jó segítséget nyúft ehhez a komoly felelősséget és hozzáértést igénylő munkához. Legutóbb az általános iskolák cigány tanulóinak pályaválasztását igyekezett segíteni azzal, hogy pályázatot hirdetett részükre. A pályázat feltétele volt, hogy a cigány tanulók rajzban, írásban vagy egyéb formában fejezzék ki elképzelésüket a munkáról és a munkával kapcsolatos tapasztalataikról, terveikről. ötven pályamunka került a zsűri asztalára. Több törődéssel ennek talán többszöröse is lehetett volna. De itt nem a szám- szerűség a lényeges, hanem az a pozitív irányú elmozdulás, amelyet ezek a munkák tükröznek. A tanulókkal folytatott beszélgetések — akárcsak a pályamunkák — azt jelezték, hogy igen gyakran a szülők visszahúzó, retrográd elképzelései ellenére a fiatalokban egészséges szándékok szilárdulnak jövőjük kialakítására. Elmondotta az egyik cigány tanuló, hogy ő építőipari szakmunkás akar lenni, pedig a szülei mindenáron a tolikereskedői pályára ösztönzik. A fiatalban az állandó munkahely Iránti vágy vert gyökeret már, míg a szülőkben a vándorló életmódot továbbmentő foglalkozás. A pályázatra beküldött rajzok, írások, kézimunkák önmagukban is a munka iránti vonzalmat dokumentálják, s nem egy esetben a dolgozó szülő mély sze- retetét. Vágyaik környezetükből. ismereteikből táplálkoznak — de minden esetben reálisak. Faragó Gyöngyi, dobozi 5. c osztályos tanuló szépen sikerült rajza a baromfigondozás iránti vonzalmát fejezi ki. Tari Ibolya kevermesi cigárfc7 tanuló kézimunkája a pontosság és a szépérzék megkapó példája. Rácz György szarvasi 5. c osztályos tanuló itt közölt rajza pedig nemcsak a villanyszerelői szakma utáni vágyát, hanem a fel- emelkedés óhaját is kifejezi életkorának megfelelően. A munka becsülete, a dolgozó édesanya szeretete sugárzik Ásós Mária medgyesegyházi 8. b osztályos írásából: „Az én édesanyám 9 éve munkásnője az üzemnek Ez igen hosszú idő egy cigány nő életében. Kitartóan, szorgalmasan dolgozik, nap-nap után megy munkába, s fáradtan érkezik műszak után haza családjához. Nehéz munkával keresi öt gyermeke számára a mindenpapi kenyeret... Hálás vagyok édesanyámnak, hogy ilyen kitartóan dolgozott, s nekünk mindig jutott kenyér az asztalra. S példája nyomán én is munkásnő leszek. Szegedre megyek szövőnőnek. Ügy szeretnék dolgozni, mint édesanyám”. íme, ahol a szülő állandó munkaviszonyban van, rends.,e- resen dolgozik, ott sokkal biztatóbb a jövő a gyermek számára is. A többség ma már az ilyen, család. Szeptember: tanévkezdés. Néhány nap és zsibongó-zajossá válnak az iskolák. A vakáció után a mindennap végzendő rendszeres munka szakasza következik. A cigány tanulók köré. ben még nagy az évközi lemorzsolódás. Ez ellen már az első napokban tenni kell, hogy mindannyian eljuthassanak a munkássá válásig, megtalállak a tartalmasabb élet értelmét, ízét, szépségét. Enyedi Ifjúsági áruház nyílik Ifjúsági áruház nyílik Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja és a Munkácsy utca sarkon. Az impozánsnak ígérkező, áruház megnyitását 1977 áprilisára tervezik. Az ÁFÉSZ beruházásában épülő üzlet alapte- rülete mintegy 550 négyzetméter lesz. Az ÁFÉSZ vezetői már most nagy figyelmet fordítanak a gondos áruválaszték kialakítására. 'Ezért is szervezték meg közö-, sen a KISZ városi bizottságával azt az ankétot, melyen Nátor István, az ÁFÉSZ áruforgalmi főosztályvezetője ismertette az áruház berendezési tervét. A megbeszélésen megjelent fiatalok elmondták; szeretnék, |ha az eladásra szánt áruk követnék az igényeket, a divatot. Több hasznos javaslatot tettek. Kitűnt, hogy változatlanul nagyok az igények a farmer és a szabad idős ruházati cikkek iránt. —nyes.
