Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
Ecsegfalvi villanások Sok mindenünk van, most már csak ivóvíz kellene... KI MINEK MESTERE? — Vetélkedő Kecskeméten — Harmadik a Békési Építőipari Szövetkezet ácscsapata Verőfényes őszi délután. Az ecsegfalvi tanácsházáról hazafelé készülődnek. Délelőtt tanácsülés volt’. Témái még most is hullámoznak a szobák között. A tanácstitkárt keressük. — Az imént ment el. i. Kolléganőm tudia merre lakik. Utánaindulunk. A régi kisvas- útón túl meg is látjuk baktatásót. Gépkocsink hamar utoléri. — Bogya elvtárs. A Népújságtól jöttünk, ha volna egy kis ideje ... — Ne haragudjanak, munkaidőn túl vagyok Senki sincs otthon, etetni kell a jószágokat... — Csak egy fél órára ... Fáradt arca rezzenéstelen. — Keressék meg inkább Gu- buc Miklóst, a községi párttit. kárt. — Gubuc elvtársat keressük. — Sajnos nincs itthon. A járáoi pártbizottsághoz ment. De várjanak elvtársak, rögtön telefonálok neki, hogy a Népújságtól keresik. — Jó. Közben csöng a telefon. — Magukat kérik, elvtársak . A drót másik végéről Bogya Elek hangja szól: — Hazajött a fiam Kisújszál- I lásról, ahol tanul: Rábíztam az etetést. Örömmel állok a rendel- ! kezésükre, ha már beszéltek a [ párttitkárral. Ha nem, már most indulok a tanácsházára... Bogya Elek elé megyünk. — Tegnapelőtt adtam le négy hízót, 16 ezerért, és hat szép süldőt vettem. Az asszony is dolgozik, gondozni kell a jószágokat — szabadkozik —, de szerencsém van, mert megjött a fiam... A háztáji állattartásban Ec.seg- falva viszi a pálmát a járásban. Van olyan tsz-tag, mint például Kiss Lajos, aki évente 12-14 hízott sertést ad le. Az Egyetértés Tsz még közepes szinten áll. Sertést nem is tart, csak marhát. , juhot, amiből kiváló és baromfit, j Ebből is a pulyka hoz legtöbbet I a konyhára. — Mindezt útköz- I ben beszéljük meg . A tanácsházán már ketfen va- j gyünk. Az első benyomásra tá- I radtnak tűnő tanácstitkár (aki j 23 éve áll a posztján) felfrissülve beszél a község helyzetéről. Kétezer lakos lévén, itt csak társadalmi elnök van. A munka zöme Bogya Elek vállára hárul. De ő bírja még. Bár szavaiból kiderül, milyen sok a gond. m Mégsem erről beszél először. Az eredmények, a fejlődés jellemzi mindenekelőtt Ecsegfalvót. — A régi, sáros, két kilométer hosszú és 500 hold kiterjedésű belterület ma mór rendezett nálunk is — mondja. Majd sorolni kezdi: — Minden utcában betonjárdánk van, a villanyt már mindenüvé bevezettettük, jók a főútjaink. a napokban teljesen készen lesz a községi ravatalozó és büszkék vagyunk a járás egyik legszebb óvodájára, iskolájára, amelyek tatarozását minden évben széles körű társadalmi munkával oldjuk meg. Az iskolaigazgató, Bencze Elemér személyes példamutatása vonzza a szülőket, a társadalmi szervezetek tagjait ... Az idén 200 ezer forint értékű a társadalmi munkát!) így újítottak fel egy fogorvosi rendelőt is, hogy az iskolafogászat helyben legyen, ne kelljen a gyerekeknek, s a felnőtteknek sem Dévaványára, innen 15 kilométerre fogorvoshoz járni. — Kértük a járási illetékeseket: engedjék ide hetenként egyszer dr. Budait, aki szívesen vállalta Dévavanyaról az átírást. Ott különben is két fogorvos van. Augusztus elejétől a mai napig még válaszra sem méltattak bennünket. Orvoslakás, orvosi rétidé16 már néhány éve van a községben. Orvosuk, dr. Balogh Imre idekerfclésének érdekes a története. A papa, mint a KPM dolgozója itt építette az utat annak idején. Megismerkedett a község vezetőivel és elpanaszolta: a fia elsőéves az orvostudományi egyetemen, és anyagi gondban van, nincs pénze io- vábbtaníttatni. A községi tanács vállalta a taníttatását, ösztöndíjat szavazott neki. Így került ide dr. Balogh, aki tevékenyen kive- j szí részét a község társadaími életéből is, vöröskeresztes, egészségügyi előadásokat tart, véradónapokat szervez. A lakosság elégedett orvosi működésével. De már az orvos is megelégelte azt az áldatlan állapotot, hogy két gyermeke, maga és felesége sem tud rendszeresen tisztálkodni, s az orvosi rendelőben csak néha esurran-cseppen a víz. Nem dramatizálunk. A község legnagyobb gondjához érkeztünk el. A régi két kút mellé harmadikat fúrtak Ecsegfalván, hogy csökkentsék a talán évszázados vízhiányt. A harmadik 365 méter mélyre ásott kút percenként ezer liter vízzel tört föl, amire már törpevízművet lehetne építeni. Örült az egész község. Mígnem bekövetkezett a váratlan esemény: elapadt a közelében lévő maiik kút. {A harmadik addig is csak eeruzavékonyan adta a vizet.) Keresték a baj okát. Szakemberek állapították meg. az új kút addig állandó folyását takarékossági szempontból meg kell szüntetni, mert ez a nagy tömegű vízkiáramlás vonja el a többi kút elöl a vizet. Automata kapcsolót szereltek az új kútra. Azóta csak gombnyomásra működik. De ez sem hozott változást. A község lakói naponta jártak a tanácsra: csináljanak már valamit, nem állapot az, hogy egy kilométert gyalogoljanak a jó kjithoz vízért. Ma délelőtt is foglalkozott ezzel az üggyel a tanácsülés. A továbbiakat már Gubuc Miklós párttitkártól tudjuk meg: r* — Minden lakosunkat érinti a vízhiány. Ezért pártszervezetünk egyik fő gondja is. A tanácstitkárral együtt keressük mar hosz- szú hónapok óta a megoldást. Gyulától Vésztőig, Dévaványafól Békéscsabáig megkerestük a viz-, ügyi szakembereket. Mig aztán egyenesen Nagy János elvtárstól, a rpegyeí tanács elnökhelyettesétől kértünk fogadást az ügyben. A szakemberek véleménye volt, hogy ha megszüntetjük a vízpazarlást, akkor ismét bő vizet ad a többi kút, A jóslat nem vált be. Ezt elmondtuk a megyei tanács elnökhelyettesének és kértük, találjanak valami megoldást. Augusztusban ígéretét is tett erre Nagy János és megbizVizet Ecsegfalvának! Ezzel summázhatnánk azt a beszélgetés-sorozatot, amelyet folytattunk ebben a községben az emberekkel. Akik, ha bárhonnan is indultunk el, bármivel is kezdtük, mindig így fejezték be: segítsenek abban, hogy vizünk legyen. Közben azokról a szép eredményekről — hogy társadalmi munkában a tszn az állami gazdaság hathatós segítségével felépítették a község új sportpályáját, hogy a családi események 85 százulékát társadalmi ünnepségek keretében rendezik meg. stb., stb. — csak alig hallhatóan beszéltek. Mint ahogyan azzal sem dicsekedtek, hogy az utóbbi években új vendéglátóipari egységek létesültek; hogy évente átlagosan 10-12 családi ház épül; hogy jövőre a t..z- nyugdíjasok 5 holdon zöldségtermelésbe kezdenek a szövetkezet szakmai és anyagi támogatásával; -hogy'mindenütt van rádió, a lakosság 85 százalékának van televíziója; hogy 50 gépkocsitulajdonos van és nem egv eosegfalvi család 100-300 ezer forintos takarékkönvve jelzi az életszínvonal emelkedését. Víz kellene! A törpevízmű építéséhez örömmel hozzájárulnak majd annyival, amennyi egy családra esik és társadalmi munkával is. De a tervek szerint az éoités csak két év múlva kezdődhet el. A víz addig is kell. Várják a segítséget. Varga Dezső A békési fiatalok munkáját rigyeli a zsűri. Galgóczi József a kész bak méreteit ellenőrzi (Opauszki László felvétele) Szeptember 23-án és 24-én izgalmas vetélkedő színhelye volt Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat. Az első napon a munkás- szálláson tartották az elméleti vizsgákat, majd a második napon a vállalat egyik telephelyén a szerszámok használatában •jeleskedtek az ifjú szakemberek. Amikor meglátogattuk őket, már alig egy óra állt rendelkezésükre a gyakorlati feladatok megoldására. Galgóczi Józseftől, az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium osztály- vezetőjétől, az öttagú zsűri titkárától kértünk tájékoztatást a vetélkedőről. — A KISZ KB kezdeményezésére az idén is megrendezzük az országos Ki minek a mestere? vetélkedőt — mondta Galgóczi József. — Most az ácsok | bizonyítják be tudásukat és versenyeznek az elsőségért. A vállalati selejtezők után ezeken a területi döntőkön négytagú csapatok versenyeznek. Budapest és Tatabánya után most itt, Kecskeméten bíráljuk el a fiatal szakemberek felkészültségét, majd Zalaegerszegen és Kevés a kisiparos Szolgáltatási gondok Mezőkovácsházán Ügy látszik nemcsak a kis te- | lepülések küzdenek szolgáltatási i gondokkal. A városi rangra aspiráló Mezökovácsháza sem kivétel ezalól. Van ugyan a községben — többek között — műszerész, kárpitos, bognár, asztalos, szobafestő, műköves, fodrász és szabó kisiparos, de ezek nagy része másod-, vagy mellékfoglalkozásként űzi mesterségét. Számos szakmában hiányoznak a szakemberek, akik a nap minden szakában a lakosság rendelkezéA medgyesegyházi BÖRTE.\ Szövetkezet általában gebines lakossági szolgáltatást végez a községben. A jielyi építőipari szövetkezet pedig kisebb lakásjavítást, üvegezést, képkeretezést vállal. A gépkocsiszervizben tavaly 3510 személygépkocsit javítottak meg, amelynek értéke 1,6 millió forint volt. Ez már szinte a lehetőségek határa. Nagy szükség lenne a festőműhely fejlesztésére. Miskolcon kerül sor újabb döntőkre. Mindenütt hat csapat küzd az elsőségért s a győztesek majd október közepén ugyancsak itt, Kecskeméten vesznek részt az országos döntőn. — A verseny eddigi tapasztalatai? — Örömmel állapítottuk meg, hogy a résztvevők elméleti és gyakorlati tudása a korábbi évekhez viszonyítva sokkal alaposabb. Azt hiszem, nem lesz könnyű feladata a zsűrinek, hogy eldöntse a hat csapat közötti helyezést. Most különben a vendéglátó Bács megyéi ÁÉV, a Szolnok és Békés megyei ÁÉV-ok csapatai vetélkednek, a szegedi DÉLÉP, valamint a dunaújvárosi 26. számú ÁÉV résztvevőivel. Külön érdekességnek számít, hogy először vesz részt ilyen vetélkedőn olyan csapat, amely a szövetkezeti építőipar ács szakembereinek tudását van hivatva bizonyítani. Az eddigi tapasztalatok alapján mondhatom, hogy a Békési Építőipari Szövetkezet fiataljai igen jól dolgoznak... Vendég érkezik a verseny színhelyére, Dörner Henrik, a BÁÉV igazgatója is kíváncsi arra, hogy milyen munkát végeznek a fiatal ácsok. A zsűri titkárától elégedetten hallja, hogy az ifjú szakemberek milyen szorgalommal bizonyítják tudásukat... A békési fiatalok — Püski Sámuel, Kocsor István, Ágoston Sándor és Bárdos Sándor — munkáját figyeli a zsűri egyik tagia, Polgár Mihály, aki a KISZ KB képviseletében látja el ezt a tisztet. —"Ha minden építkezésnél így dolgoznának az ácsok! — sóhajt, amikor a véleményét kérdezem. — Örömmel veszek részt a zsűri munkájában. Az országban összesen 99 brigád nevezett a versenybe. Külön eredménynek tartom, hogy a verseny felhívja a figyelmet erre az építkezések szempontjából igen fontos és szép mesterségre. Letelt az idő. kezdődik az érta az illetékes vízügyiseket, hogy jelentést tegyenek nála a helyzet alakulásáról. Úgy volt, hogy ha a víztakarékossággal sem változik a helyzet, akkor búvárszivattyút szerelnek a kútba, ami felhozza majd a vizet. De előbb gáztalanítani kell, nehogy a villanyárammal működő szivattyú robbanásveszélyes legyen. Erre, az évi 260 ezer forintos fejlesztési alappal rendelkező községünknek nincs pénzzé. Kértük ezért a megye támogatását. Mindehhez már nagyon várjuk a választ, az intézkedéseket, hogy végre megoldódjon ez az égető problémánk ... sére állnának. Legjelentősebb szolgáltató egység a járási székhelyen a GELKA és a Patyolat. A háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javításával foglalkozó szerviz évente csaknem 7800 készüléket javít ki, mintegy kétmillió forint értékben. Ruhamosásból és tisztításból a Patyolatnak 231 ezer forint árbevétele van égy év alatt. Sajnos a vállalási határidők gyakran ..csúsznak" a korszerűtlen gépek, berendezések miatt. Szólni kell még a postai szolgáltatásról is. Az alig több mint 330 négyzetméter alapterületű postahivatal korszerűtlen, a megnövekedett igényeknek már régen nem tud eleget tenni. Elavult a telefonközpont, mostonák a munkakörülmények. A posta járási gyűjtőhivatal’, és havonta 50 millió forint forgalmat bonyolít le. Nincs megoldva a munkaidőn túli táviratfeladás, telefonálás sem és nagy szükség lenne egy hírlappavilonra is. (—s.—s.) tékelés. A zsűri nagy gonddal vizsgálja a lépcsőzsaluzatokat, a bakokat és azt az öt ácskötést, amit mmden csapatnák el kellett készíteni. Első lett a Bács megyei ÁÉV csapata, második lett a Szolnok megyei ÁÉV. mis a harmad’k helyen a Békési Építőipari Szövetkezet fiataljai végeztek.
