Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
12 ezer Iádtól 600 ezer forint lúdtoll A nagycsaládosok helyzete a népfront gyulai városi nőbizottságának napirendjén hetven nagycsaládossal. Tizennyolc olyan családnál végeztek felmérést, ahol a gyermekek száma elérte a kilenc-tízet. Közülük 33 család volt 7-8 gyermekkel, 219 5-6 gyermekkel és 21(1 olyan család, ahol 4-5 gyermek eltartásáról kell gondoskodni. Figyelemre méltó az is, hogy a gyermekek eltartásáról egy kereső gondoskodik 367 családban s mindössze ketten keresnek a további 113 családnál. A nagycsaládok egy havi jövedelme 2500 és 10 000 forint között alakul. Általában jellemző az 5-6 ezer forintos havi jövedelem és az egy családra jutó 5—bOO forintos átlag. Sokat mond a szociális helyzetről az is, hogy lakásukra általában az jellemző, hogy komfort nélküliek, egyszobásak. A társadalmi segítség fontosságára, a sürgős tennivalókra utal, hogy elenyésző a háztartási gépek száma ezeknél a családoknál, arról nem is beszélve, hogy sok helyen még villany sincs. Figyelemfelkeltő megállapítása a vizsgálatnak többek között, hogy a nőbizottságok által vizsgált nehéz sorsú nagycsalódok döntő többsége még nem érezte a közvetlen vagy távolabbi környezet anyagi támogatását, megbecsülését, holott a kormány- és párthatározatok külön is kitérnek erre. Általános az a tapasztalat is, hogy sok helyi tanács, illetve munkahely nem is tud a területén lévő nagycsaládokról. Dicséretére válik a nőbizottságnak, hogy nem elégedett meg a tények regisztrálásával, feltárásával. A nagy családok életének társadalmi segítés útján történő könnyítése érdekében javaslatot terjesztett állás- foglalás céljából a HNF megyei bizottsága elé. A téma érdekességét jelzi, hogy nagyon sokan mondták el véleményüket, elképzelésüket és javaslataikat, a megvitatott anyaggal kapcsolatban. A nőbizottság jelenlevő tagjainak Sze- redi Eta tartott élménybeszámolót a nemrég lezajlott népfrontkongresszusról. —tó— Az elmúlt napokban tartotta ülését a HNF Gyula városi nőbizottsága. Az ülésen részt vett és tájékoztatást adott a megyében élő nagycsaládosok társadalmi segítésének helyzetéről Gál József- né, a HNF megyei nőbizottsá- gának titkára. Elmondotta egye, bek mellett, hogy a vizsgálatra 8 tagú munkacsoport alakult, amely az aktívák széles körét igénybe véve juttatta el a kérdőíveket az érintett családokhoz. A munka egy hónapig tartott és összesen 480 nagycsalád helyzetét vizsgálták meg a megyében. Ennek alapján megállapítható, hogy közigazgatási tájegységek között a legtöbb nagycsaládot Békéscsaba, Gyula, Mezőkovács háza és Szeghalom járás területén találtak, szám- szerint hatvan-hatvanat. A városok között Orosháza vezet I A sarkad! Lenin Tm kisnyéki kerületében ideális környezetben 12 ezer ladat gondosnak. A kitűnő gondozás, a jó legelő eredménye, hogy a legutóbbi tépéskor csupa exportminőségű tollat téptek, amiért több mint no ezer forint bevételbe« jutott a szövetkezet Állattenyésztés — korszerűbben A Mezőhegyesi Állami Gazda. Ságban jelenleg 21 egymástól távoleső telepen tartanak szarvas - marhát s ebből a huszonegyből kilenc a tehenészeti telep. Az ötödik ötéves terv ideje alatt az állomány koncentrációjával hatra csökkentik a szarvasmarhatenyésztő központok, s négyre a tehenészeti telepek számát. Az első 1200 férőhelyes új szakosított telep építését jövőre kezdik meg. Három fiatalember, akik miatt elmaradt a pótvakáció — A srácok egy héttel megtoldják a nyári szünidőt! — Ez a hír járta augusztus végén Füzesgyarmaton az általános iskolások körében. — Olyan rumli van a suliban, hogy talán tél előtt rendbe sem hozzák — mondták a jól értesült kisdiákok. A „szép remények" a pótvakációról csak az évnyitón foszlottak szerte. Igaz, még akkor is kíváncsi szemek kutatták: valóban minden elkészült? — Nyugi srácok, holnaptól már tényleg minden a helyén lesz — mondta egy „teenager felnőtt”, aki néhány évvel ezelőtt még az iskola padjait koptatta. Az iskolát 520 ezer forintos költséggel felújították, s ehhez jött még ennek af. összegnek csaknem a fele — társadalmi munkaként. Három fiatalember ugyanis 245 ezer forint értékű villanyszerelést valósított meg társadalmi munkában. Az iskola 1928-ban épült, s azóta a villamos vezetékek ugyancsak elavultak, s a mai terhelést nem bírták. — Balesetveszélyesek ezek S. foglalatok — mondta alig egy évvel ezelőtt Vizi Béla, amikor bent járt az iskolában, s szemügyre vett egy-két apróságot. — Nincs, aki megjavítsa — válaszolta az igazgató. Néhány hét múlva a legszükségesebbeket rendbe hozták. Dc- ezzel nem zárult le, sőt fokozódik meglepetés akkor ért, amikor megláttam őket dolgozni — sorolja. — Le a kalappal előttük! Az egész nyarukat itt töltötték. Valóban csaknem minden szombaton és vasárnap „iskolába mentek”, Sőt, Gulya József 13, Vizi Béla pedig 7 nap szabadságot vett ki azért, hogy időben befejezzék, amit vállaltak. Aztán a legjobbkor segítség is érkezett. A község szocialista brigádjai egy-egy délután besegítettek. Mindezt miért? — kérdezték tőlük jó néhányan. Vizi Béla: — Nem tudok ultizni és billiárdozni — mondja tréfásan, majd komolyra fordítja a szót. — A szakmámat • iszont szeretem, amit itt láttam, bűn lett volna úgy hagyni. ban be kell kapcsolni a szocializmus építésének szolgálatába. Ugyanakkor a társulat elnöksége megállapította, hogy a társadalomtudományi ismeretterjesztésben még mindig túlzott arányban szerepelnek a mai problémáinktól és korunktól távol eső témák. Fontosságához képest nem elég széles körű a közgazdasági, jogi és történelmi ismeretterjesztes, s nem kielégítő a természettudományi témák aránya sem. Nem igazodik eléggé a kor követelményeihez a műszaki és agrárismeretek terjesztése sem. Nem foglalkozik súlyának ée jelentőségének megfelelő arányban és színvonalon az ipar távlati terveiben kiemelt termelési területekkel, például a vegyipar, a híradástechnikai, illetve olyan átfogó műszaki fejlesztési célkitűzésekkel, mint a gépesítés, az automatizálás, kemizálás. E tartalmi fogyatékosságokhoz kapcsolódnak a formai hiányosságok. Bár a társulat tevékenységén belül az utóbbi két évben egyre több az élet kívánta és alakította tanfolyamszerű foglalkozás. s bár egyéb új formák is kialakultak — nem sikerült még a párthatározat célkitűzéseinek megfelelő előrehaladást elérni a klub- és szakköri keretekben folvó. a részvevők aktivitására éoítő művelődési formák fejlesztésében. Szélesíteni a szervezeti kereteket E hiányosságok felismerése már önmagában is biztató: magában hordja a kiküszöbölésük tehetőséget. Ám nemcsak tar talmi és formai javítanivaló van. a TIT munkájában; tovább kell fejleszteni a szervezeti feltételeket is. A szervezésnek az a formája, amelyben a szervezet legalsó szerve a járás és város, rnár nem felel meg a mai igényeknek. Bár 1975 végéig létrejött 130 helyi — üzemi, hivatali, egyetemi, területi — TIT-szervezet és 350 TIT-csoport, a városokon és járási székhelyeken kívül lakó tagság aránya azonban még mindig kedvezőtlen. Ez a helyzet akadályozza, hogy a társulat a közművelődési szempontból legelhanyagoltabb kis községekben, falvakban és egyéb lakóhelyeken szélesíthesse tevékenységét. Ezért jelölte meg feladatként a TIT elnöksége, hogy 1976—77- ben, az ország egész területén, a TIT-szervezetek számát 500-ra, a csoportokét pedig 1000-re kell emelni. Csak így oldható meg az ismeretterjesztés konkrét tervezése, szervezése és a helyi értelmiség mozgósítása. Természetesen a társulatnak tovább kell erősítenie munka- kapcsolatát, együttműködését a többi közművelődési intézménynyel és a művelődési feladatokat is ellátó társadalmi szervezetekkel. Pontosabban: ez kétoldalú erőfeszítéseket igényel. A sikeres előrelépés biztosítéka, hogy a különböző pártszervek ma már nemcsak határozó!tabban ösztönzik, hanem sokoldalúan segítik is a társulatot munhakancsola- tainak. együttműködésének erősítésében. Az ismeretterjesztésben sincs megállás, nincsenek végleges forrnák. módszerek. szervezeti kerete1- — mínrlegviket állandóan az élet követelményeihez kell igazítani. dott a munka. — Az egész hálózat felújításra szorult — mondta Vizi Béla, a helyi Vörös Csillag Tsz elektrotechnikusa. — Nincs aki megcsinálja, meg aztán pénzünk sincs — ismét így az igazgató. A fiatalember gondolkodott, majd eltűnt. Aztán napok-hetek múltán mind többször megfordult az iskolában, míg végül az igazgató elé tette a felújítási terveket. Aztán pénz is lett: megyei tanácstagi alapból 250 ezer forint segítséget adtak az elektromos vezetékek felújításához. Az évzárót követő napokban aztán vésők, kalapácsok csattogásától visszhangoztak az ódon éoület folyosói, Vizi Béla vezetésével háromtagú önkéntes brigád dolgozott. Tulajdonképpen kik is ők hárman? Vizi Béla 35 éves, a helyi tsz motortekercselő üzemének vezetője. Gulya József 19 éves, az idén levelezőn érettségizett, villanyszerelő. Kiss István 18 éves, a nyáron kapta meg szakmunkás-bizonyítványát. Ök is a Vörös Csillag Tsz-ben dolgoznak. — Kétszer lepődtem meg — mondja az iskola igazgatója —, j először amikor megláttam őket. j Külsőre tipikus mai fiatalok: hosszú haj, meg a többi... Máso1976. SZEPTEMBER 29. Gulya József: — Hobbim az elektromosság, a rádiózás. Béla bátyámmal azonosak a szenvedélyeink, munka mellett jutott idő a beszélgetésre és természetesen a véleménycserére. Kiss István: — Az idén szabadultam, jó gyakorlás volt — summázza. A helyi szocialista brigádokon kívül segített a berettyóújfalui ÁFÉSZ is: a h iánvzó és a nehezen beszerezhető anyagokat .soron kívül a helyszínre szállították. Szeptember első hetére aztán csaknem minden elkészült. Üj színben tündökölt az iskola, fénvárban úsztak a tantermek, a folyosók. Időközben szünetre csengetnek. A folyosót ellepi a gyerekhad. Egy-egy pillanatra megállnak, tekintetükből az elismerés sugárzik. Talán már a pótvakáció elmaradását sem sajnálják. Szekeres András A Békési Építőipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz kubikosokat, segéd munkásokat, valamint kőműves, szobafestő-mázoló szakmunkásokat állandó munkára békési munka-5 helyre. Jelentkezés a szövetkezet személyzeti előadójánál, Békés, Szarvasi u. 42. sz. Új ABC-áruház épül Kondoroson Az V. ötéves tervben tovább javul Kondoros ellátása. Legalábbis ez olvasható ki a helyi ÁFÉSZ kongresszusi akció- programjából és az öt évre szóló intézkedési tervből. Az ÁFÉSZ 1976-ban eddig 130 millió forintot forgalmazott és 13 millió forint árut vásárolt fel a lakosságtól. Ez 27 százalékkal több mint 1975 azonos időszakában volt. A felvásárolt áruk közt 1 millió 569 ezer tojás és 4 ezer 500 nyúl szerepel. A zöldségellátás javítására zöldségtermelő szakcsoportot alakítanak öt hektáron. Ebben az évben 200 mázsa uborka szállítására kötöttek szerződést a konzervgyárral. Megkezdődött a gyógynövénytermelő szakcsoport szervezése is. A közeljövőben új létesítményekkel gazdagodik a nagyközség. November 7-re átadják a takarmányellátást javító silótornyokat. Az AGROKER- rel közös üzemeltetésű szakboltot nyitnak, ahol a kisgazdaságok részére vetőmagvakat, műtrágyát és kisgépeket árusítanak. Kondoros fogyasztási cikkel való ellátását 95 százalékig a helyi ÁFÉSZ végzi. Mintaszerű az együttműködése az Egyesült Tsz-szel. A hétezer lakosú község ellátási gondjain sokat enyhít majd az a 630 négyzet- méter alapterületű ABC-áruház, melynek átadását 1977. november 7-re tervezik. —nyes Havas Ervin
