Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-28 / 229. szám
Pályaválasztás az iskolákban, szakmai és továbbképzések az üzemekben Üjkígyóson ülésezett tegnap, hétfőn délelőtt IC órától a Bé. kés megyei Pályaválasztási Tanács. Elsőként dr. Kincses László, a PTI igazgatója beszélt az üzemi pályaválasztási tevékenységről megyénkben. Elmondotta, hogy a 44 órás munkahét bevezetése, a mezőgazdaságban dolgozók nyugdíjkorhatárának leszállítása munkaerő- hiányt idézett elő, s ez csak az iskola elvégzése utáni munkába állókkal, s az üzemi belső tartalékok feltárásával pótolható. Nagyon lényeges feladat, hogy az üzemi munkaerogaz- dálkodás segítsen a pályaválasz, iásí munkában, a betanított es szakmunkásképző tanfolyamok, alap- es továbbképzési formák szervezésében. A PTI felmérte a megye szakemberszükségletét a jövő célkitűzéseinek megfelelően, és támogatja a „hiánypályák” megismertetéséhez, képezi a munkahelyi pályaválasztási megbízottakat. A lehetőségek megismertetése érdekében tablós és vándorló pályaválasztási kiállításokat rendeztek, szakmai ismertető filmeket, diákat készítettek _a Békéscsabai Kötöttárugyárral, a gyulai húsüzemmel közösen, rádiós vetélkedőket szerveztek az Orosházi Üveggyárban. Pályaválasztási játékban keresték a kereskedőknek legalkalmasabb tanulókat, találkozókra, üzemlátogatásokra vitték a pályaválasztási felelősöket. Elindították az „Egy üzem — egy iskola” mozgalmat. Az együttműködés során üzemi szakkörök, nyári munkavállalások, látogatások alkalmával ismerkedtek a gyerekek a különböző munka- folyamatokkal. Bagyinka Mihály, a pályaválasztási tanács elnöke a tanácsi vállalatok és költségvetési üzemek dolgozóinak szakmai képzéséről tartott beszámolót. A vállalatok többsége felismerte, hogy ha dolgozói tanulnak, termelékenyebben, jobban dolgoznak majd, ezért a szakmai és továbbképzések szervezése továbbra is fontos feladat. A pályaválasztási tanács befejezésül elfogadta az 1977-es év munka tervét. R ■/.£ — Gratulálunk! — Vliher? — Ne szerénykedjen. a vásárdíjhoz. — Hát mégis kaptunk? — Nem tudtak róla? — A fokozatot nem tudtuk pontosan. — Akkor hadd mondjuk, úgyis ritkán fordul elő, hogy mi mondunk újat: a Csaba 75 típusú lakószobáért az őszi BNV-n vásárdíjat kaptak. Gyebnár János, a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet elnöke a telefonbeszélgetés végén köszöni a jó hírt, s nyomban megállapodunk egy másnapi találkozóban. Hogyan nyerhet egy kis üzem is díjat a BNV-n? vásárdíjas üzemek Pávaszonatina, Meridián Okióberben Békéscsabára látogat a Szlovák nemzeti Színház A csehszlovák kultúra hetének egyik jelentős eseménye lesz megyénkben október elején a Szlovák Nemzeti Színház bemutatkozása a Jókai Színházban. Ez a szlovák intézmény századunk legfiatalabb színházai közé tartozik. 1920- ban alakult, az akkor már fejlett és magas művészi színvonalon dolgozó cseh színház támogatásával. Működésük néhány évtizede alatt gazdag választékot kínáltak ' közönségüknek klasszikus és modern darabok bemutatásával egyaránt. Két alkalommal lépnek a közönség elé Békésben, október 7-én, csütörtökön este Jan So- lovic: Meridián című négyfel- vonásos színművét játsszák, ok- ióber 9-én pedig Osvald Zah- radnik: Pávaszonatina című darabját mutatják be. A csütörtöki bemutató írója a Szlovák Írók Szövetségének vezető titkára, ez a műve 1973-ban született. Hőse Benedik Tamás, egész életével szolgál az eszméknek, amelyekért harcolt és amelyeket fia és felesége nem tisztelnek. Helyzetéből hasznot húzhatna, s mert nem teszi, ellentétbe kerül családjával, meg_ hasonlik önmagával. Október 9-én a magány feloldásáról szól a közönségnek a Pávaszonatina című színmű. Az emberen csak egy másik ember segíthet, az embernek társakra van szüksége, vallja főhősével együtt Osvald Zah- radnik. Nem abszurd darab ez a játék. A mai Szlovákiában játszódik, s a téma látszólag borús volta ellenére meleg optimizmust sugároz hallgatóságára. Bizonyosan szívesen tapsol majd szlovák nemzetiségben oly gazdag megyénk közönsége a Szlovák Nemzeti Színház eredeti nyelven bemutatott előadá. sain. A bútoripari szövetkezet » többi kisipari szövetkezethez hasonló utat futott be: vegyes profil, szétszórtság után termékszerkezet-korszerűsítés, koncentráció, s ha mindezekhez párosult a piaci érzék, akkor hosz- szú távra megalapozta a jövőt. Előbbre nézni — Kollektívánk egyik legnagyobb érdeme, hogy mindig 5— 10 évvel előbbre nézett — kéz- i di az elnök. — Azt láttuk,-hogy a nagy bútorgyárakkal nem vehetjük fel a versenyt, azok a hazai igények zömét kielégítik. Nekünk tehát a technológiai és egyéb adottságainknak megfelelő termékeket kell kialakítanunk. Ekkor álltunk rá a munkaigényes, de mégis jövedelmező intarziabetétes, stilizált bútorok exportra történő gyártására. Kapacitásunk mintegy 30 százalékát köti le a két garnitúra, a Velence és a díjat nyert Csaba 75. Az előbbiből kétszázat, az utóbbiból százat gyártunk az idén. s szállítunk a Szovjetunióba. Jövőre már , a Csaba 75-ből is kétszázat rendelt szovjet partnerünk. A 12 darabos garnitúra pom- j pás. Fénykép és írás nem adja i vissza szépségét. Sok embér munkája van benne, a. külkeres- | kedelmi vállalat tervezőié, s az itteni szakembereké. Az intarziaműhelyben csak nők dolgoz- i nak. Üzemi kísérőnk, Hoffmann | Ferenc főkönyvelő mondja is, I hogy figyelmességük és kéz- . ügyességük felülmúlja a férfiakét. Minőség és ár Nemcsak intarziabetétes bútort szállítanak a Szovjetunióba. hanem szállodai berendezéseket is. Ezt egyébként először Angliának gyártották, s a minőségre jellemző, amit az elnök tVtWVWHVWWHWWWWHWWWWWHW« WWMWWWWWWWWtWWWWVW A képzőmövészBli világhét jegyében Bessenyei Antal kiállítása Szarvason Pénteken délután nyitotta meg Szarvason, az úttörőház nagytermében Miklósvári Sándor minisztériumi főtanácsos, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója Bessenyei Antal Szarvason élő festőművesz „A török félhold alatt” című kiállítását. A művész képeit a mohácsi csata 450. évfordulójának tiszteletére már nagy sikerrel mutatták be Mohácson, a közeljövőben pedig Egerben, Szegeden és Szigetváron láthatják majd a képzőművészet ked. velői. Miklósvári Sándor bevezeti a kiállítást (Fotó: Veress Erzsébet) elmesélt. Londonban járt, és egy bemutatón véletlenül összetalálkozott annak a cégnek a képviselőjével, amelyiknek szállítottak. Az üzletember elpanaszolta, hogy a teljes szállodai berendezésből egy falra szerelhető éjjeliszekrény leszakadt, mert rosszul szerelték fel — az angolok. Joggal kérdezhetnénk, ha ilyen szép. jó dolgokat tudnak csinálni külföldre, a hazai fogyasztókra miért nem gondolnak? — Gondolunk — folytatja az elnök —, hiszen mint mondottam, kapacitásunk mintegy 30 százalékát köti csak le az export, s a többi belföldi. Három garnitúrát gyártunk a belkereskedelem részére, a Napsugár, a Körös és az Aida nevűt. Ezekből évente 2500 garnitúra készül, s az sem mellékes, hogy a 14 darabos garnitúrák ára nem haladja meg a 20 ezer forintot. De nemcsak olcsó, hanem szép is. Szerettem volna megnézni [ milyenek, de csak fényképről i láthattam, mert a raktárban egy darab sem volt belőfük. Ez persze nem bírálat, ellenkezőleg, elismerés, mert egy üzem akkor dolgozik jól, ha gyakran üres a készáru raktára. Válasz a hogyanra Hogyan sikerült ilyen színvonalat elérni egy viszonylag kis, évente nem egészen százmillió forintot előállító szövetkezet* nek? Az elnök és a főkönyvelő sorolja, hogy mi tette lehetővé mindezt. Az elején már említett termékszerkezet-korszerűsítés, a koncentráció, a piaci rugalmasság. Ezekhez viszont meg kellett teremteni a feltételeket: a IV. ötéves tervben 28 millió forintos fejlesztést valósítottak meg, kevés épülettel és sok géppel. Automaták és félautomaták, cseh, lengyel, olasz gépek du* ruasolnak és nem dübörögnek. A szerelőcsarnokban, a modern elszívóberendezés révén, nem köhögted a fűrészpor az embe- neket, a nyers la tiszta illat* érezhető csak. — Ez még az egyik oldal — mondják —, a. másik és nem kevésbé döntő a kollektíva, a mű* szaki gárda. Három faipari mérnök, számos technikus és tucatnyi szakember együttes munkája. Az egykori derékhad, az alapító bűtorasztalosok átültették a szakma szeretetét a fiatalokba, akik legalább úgy örülnek most a vásárdíjnak, mint az idősebbek. Apropó, vásárdíj. A végén azzal búcsúztunk, hogy azért kölcsönösen tudtunk egymásnak újat mondani. Mi a díj elnyerésének hírét, ők a hogyanját. Csupán arra figyelmeztettek, jövőre ismét mi következünk újat, persze ugyanilyen jó hírt mondani. Se teszt Ferenc Szeptemberben ezerötszáz diák segédkezett a konzervgyárban Több gép, korszerűbb anyagmozgatás Az őszi betakarításkor nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs érkezik a feldolgozó helyekre. Ha az üzemek és a gyárak nem biztosítanának erre az időre megfelelő munkaerőt, rengeteg termék menne veszendőbe. S hogy ezt elkerüljék, igénybe veszik a diákok segítségét is. Bordás Sándor, a Békéscsabai Konzervgyár munkaügyi, és Kovács János, a tervosztály vezetője szerint nagyon ;ió együttműködés alakult ki a város középiskoláival. Elmondták, hogy már tavasszal megállapodást kötnek az intézmények vezetőivel. így a nyáron például a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulói segédkeztek a csomagolási és raktározási munkákban. Ugyancsak a nyári időszakban eredményesen működött a KISZ KB által szervezett építőtábor. Szeptemberben mintegy 1 400—1 500 középiskolás diák vesz részt a kézi tisztításban. Figyelemre méltó, hogy a gyár külön is megjutalmazza a legjobb teljesítményt elérő osztályokat és tanulókat. A felnőtt fizikai dolgozók létszáma 1975 óta 66-tal csökkent. A termelésben mégsem volt különösebb fennakadás, mert a diákok foglalkoztatása és a gyár I—II. számú előkészítő telepeinek üzemeltetése sokat enyhített a gondokon. Jelenleg mintegy 50») vagon zöldség- és gyümölcsfélét tartósítanak. Előfordul, hogy naponta ennél jóval több árut kell mozgatni. A korábbi 50—60 rakodómunkás helyett most 15 dolgozik. A nagyarányú gépesítés, az egyes berendezések vonalszerű összekapcsolása lehetővé tette, hogy a feldolgozandó termékek anyagmozgatási többszöröse 15-ről 10-re csökken, vagyis: régebben minden nyersanyagot tizenötször kellett kézbe venni, mielőtt elhagyta a gyárat. Több ember egyórás nehéz fizikai munkáját most néhány perc alatt elvégzik a szállítószalagok, a motoros és villamos targoncák. Számszerűen is kimutatható, hogy 1962 óta az anyagmozgatásban a termelékenység 333 százalékkal nőtt. —V —« Q BÉKÉS Hieran 1976. SZEPTEMBER 81.
