Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

Megkezdődött a Hazafias Népfront kongresszusa

(Folytatás az 1. oldaltól)

mi tömörülés — mondotta a továbbiakban Kállai Gyula. — Szerepe nemcsak a fasizmus és a háború ellen, nemcsak a hatalomért, hanem a szocializmusért vívott harcban is nélkülözhetetlen. Sőt: amilyen mértékben í előre haladunk a szocializmus építésében, az egység egyre inkább az ország egész lakosságát átfogó szocialista népi-nemzeti egységgé erősödik. Bizonysága ennek, hogy a Magyar Szociális, ta Munkáspárt XI. kongresszusi határozatait, útmutatásait, alapvető, társadalmi céljait mozgalmunk magáévá tette, nemzeti programmá emelte.

Ezután Kállai Gyula hangsúlyozta, hogy a magyarországi népfrontmozgalom tevékenységében mindenkor kiemelkedő helyet foglalt el a nemzetközi haladás támogatása, a haladó erőkkel való szolidaritás. A mozgalom mindenkor fontos szerepet játszott a Magyar Népköztársaság külpolitikájának megvalósításában, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében.

— A népfrontmozgalomnak > nemcsak múltja, jelene, hanem í jövője is, mégpedig ígéretes jö. j vője van — mondotta a továbbiakban. — A jövőről azért beszélhetünk ilyen határozottan, I mert nem kell jóslatokba bo- } csátkoznunk: a perspektívák fel- . vázolásakor a Magyar Szociális- ta Munkáspárt állásfoglalásaira támaszkodhatunk. A kongresz- szuson elfogadott programnyilatkozat ismételten kimondja, hogy a párt vezetésével a Hazafias Népfrontban testesül'meg társadalmunk osztályainak és rétegeinek politikai szövetsége,

a kommunisták és a pártonkívü. liek, a különböző világnézetű, a materialista és vallásos meggyőződésű állampolgárok együttműködése. A nyilatkozat ismét leszögezte, hogy e szövetségi politikát érvényesíteni kell a szö- cializmus építésének egész történelmi szakaszában.

— A népfrontmozgalom jövője tehát az alapvető célokat illetően meghatározott, de min-. den részletében távolról sem kijelölt. Kongresszusunk megtisztelő feladata, hogy az elért eredményekre támaszkodva meghatározza további tennivalóinkat. ■

— Meggyőződésem. hogy a Hazafias Népfront VI. kongreszszusának .tanácskozása sok hasz. nos útmutatást ad a már megalakult népfrontbizottságoknak, a sok lelkes aktivistának, a megválasztandó országos testületeknek. Hagyományainkhoz híven újabb százezrek, népünk millióinak mozgósításával méltó módon kívánunk részt venni a fejlett szocialista társadalom építésében — mondotta befejezésül Kállai Gyula.

Kállai Gyula megnyilója u'án Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartotta meg referátumát, kiegészítésként: az országos tanácsnak az V. kongresszus óta végzett munkáról és a m >zga- lom előtt álló feladatokról szóló jelentéséhez, amelyet — a népfront fő munkaterületein végzett. tevékenység elemző anyagaival együtt — a részvevők előzetesen írásban kézhez kaptak.

I

Sarlós István beszéde

Tisztelt Kongresszus!

— A küldöttek rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy mozgalmunk eleven kapcsolatban áll a hazánk fejlődését elősegítő minden törekvéssel, de ismerjük a fejlődés útjában álló nehézségeket is. Teendő van bőven; s a mi munkánkat is dicséri, hogy ma már sok olyan állampolgár él e hazában, aki erejét és tudását szívesen a közérdek javára bocsátja.

— Ma a párt XI. kongresszusa

határozatainak megfelelően, a fejlett szocializmus építése van napirenden. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket és terveket az országos tanács nemzeti programként fogadta el, s most arra kérem a kongresszust, hogy erősítse meg ezt az állásfoglalást.

— Felelősségteljes feladatra kell felkészülnünk, s e cél érdekében mozgósítjuk a társadalmi erőket. Tapasztalataink szerint állampolgáraink és az államigazgatási szervek egyaránt igénylik a népfront bizottságainak jelenlétét, számítanak a mozgalom által elvégezhető munkára. Ezek a tapasztalatok erősítik magabiztosságunkat és teszik lehetővé, hogy új feladatokra vállalkozzunk.

A nemzetközi helyzettel foglalkozva Sarlós István hangsúlyozta :

— A békés egymás mellett élés politikájának megszilárdítása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban mind fontosabb szerepet játszik. Az enyhülés tartósan érvényesülő folyamattá vált. A megvalósulás szakaszába jutott az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram.

— Hiba lenne azonban, ha megfeledkeznénk arról, hogy a haladás ellenségei az enyhülés folyamatának fékezésére, sőt visszafordítására törekszenek. Nincsenek gátlásaik, amikor polgárháborús konfliktusokhoz-' vezető összeesküvéseket szítanak, 'mint Libanonban, és szerepet vállalnak az olyan katonai államcsínyek megszervezésében — például Chile esetében —, amelyek reakciós, népellenes erőket juttatnak hatalomra.

— A szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság szándéka, hogy ebben a bonyolult nemzetközi helyzetben kezdeményező lépéseket tegyenek a konfliktusok feloldására és az együttműködés lehetőségeinek kimunkálására.

— Mi i.s részt vállalunk ebből a munkából. A Hazafias Népfront, valamint a keretein belül működő Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság is arra törekszik, hogy hazánkban és a világban kiszélesítse a haladásért és a békéért küzdő emberek táborát.

Belpolitikai helyzetünkről szólva megállapította a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, hogy a lakosság hangulata megalapozottan ió; az állampolgárok nyugodt légkörben élnek és dolgoznak. A .jó állampolgári közérzet alapja: a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, elvhű politikája. Ez a. politika a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit képviseli : a szocialista rendszer az egész nép jelenét és jövőjét szolgálja. ezért fejlesztése minduny- nyiunk feladata.

— A jó politikai közhangulatnak fontos eleme, hogy mindenkor nyíltan szóltunk a gondjainkról is. A kellő időben elhangzott tájékoztatásokat megértéssel fogadták az emberek A gondoknak nem örültek, méltányolták azonban, a párt és a kormány nélküliítr nem dönt az országos jelentőségű kérdésekben.

— Társadalmi rendszerűnk nélkülözhetetlen ismérve a szocialista demokrácia szélesítése az élet minden területén. Az. állampolgárok mind nagyobb számban és mértékben vesznek részt közvetlenül is az országos, a munkahelyi és lakóterületi ügyel eldöntésében. A Hazafias Népfront fontos kötelezettsége, hogy segítse a társadalom demokratikus légkörének fejlődését, a dolgozók közéleti aktivitásának kibontakoztatását,

— Társadalmunk szocialista fejlődésének forrása a munkáshatalom, a munkás-paraszt szövetség és az erősödő népi-nemzeti egység. A közelmúlt belpolitikai eseményei kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy népünk .minden rétege egyetért a szocializmus építésének programjával és kész annak megvalósításáért dolgozni.

— Népünk politikailag egységes. Azzal tisztában vágjunk, hogy nincs szó tökéletes egységről,' mert vannak olyan állampolgáraink is, akiknek eltérő a véleménye a miénktől — de az ország valódi képét az az óriási többség határozza meg, amelyik a választásokon is igent mondott a programjainkra.

— Természetesen élnek és keletkeznek ellentmöndások a politikailag egyetértő állampolgárok között is. Ez összefügg világnézetükkel, a termelésben, illetve a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyükkel, és olykor anyagi érdekeltségükkel. De ezek nem kibékíthetetlen ellentmondások, nem olyanok, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést. Bizonyíték erre az, hogy éppen a népfront keretein belül harmonikusan dolgoznak egymás mellett a kommunisták és a vallásos emberek.

— A pórt, az állam és a népfront programjainak kidolgozásánál mindenkihez szól és min- | denkit munkára hív. A hívó j szóra részt kérnek a munkából > a hazánkban élő nemzetiségi la- j kosok és az egyházak vezetői és j hívei is.

— A hazánkban élő nemzetiségek szabadon ápolják nemzeti hagyományaikat, anyanyelvü- ket, szokásaikat. Kapcsolatuk a magj'arsággal baráti és a teljes egyenjogúságon alapul. Hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, és odaadással, buzgalommal dolgoznak a szocializmus építésén.

— Kedvezően alakult és alakul az egyházak szerepe a magyar társadalomban. Mind a két fél betartja az állam és az egyház között létrejött megállapodásokat és ennek eredményeként a vallásos emberek anélkül, hogy hitbeli meggyőződé- süket sérelem érné, tevékenyen, gyakran kezdeményezően részt vesznek az országépítés munkájában. Ehhez bátorítást és segítséget kapnak az egyházak vezetőitől. ,

Ezután Sarlós István a család szerepéről társadalmunkban, a fiatalok, a nők, az idős emberek, a sokgyermekesek, a bejáró munkások helyzetéről, életkörülményeinek javításáról beszélt, majd így folytatta:

— Hazánkban ismeretlen a munkanélküliség fogalma — mindenkinek nyílik lehetősége arra, hogy kenyérkeresethez jusson. Ez az általános - megállapítás azonban nem takarhatja el a gondjainkat.

— Miközben nap ínint nap szó esik a munkaerőhiányról, ki- I

alakult nálunk egy új problé- j ma, amit a kapun belüli mun- | kanélküliség okoz. Arra kell törekedni, hogy a munkaidőt mindenki a dolgainak ellátására használja fel, s elsősorban a munkahelyi kollektívák legyenek minden ezt sértő magatartás legtöbb ellenzői.

— Az ország előtt álló feladatok megvalósításának támogatá- «sa nem jelentheti csupán azt, hogy országos vagy helyi ter- J vek megvalósítására ösztönözzük a dolgozók minden rétegét. Ennél többet teszünk, ugyanis ! az állampolgárokkal való beha- ! tó eszmecseréinket aképpen is j hasznosítjuk, hogy a tömegek bírálatát, észrevételeit, javaslatait felszínre hozzuk, s azokat

. képviseljük az állami és politikai szerveknél. Különös gondol fordítunk arra, hogy az elhangzott megjegyzések ne ma. raujanak megválaszolatlanok.

Mindig meg kell találnunk a módját, hogy a felszólaló tapasztalja: komolyan vettük a szavát, s arra értelmes és elfogadható formában kapja meg az igenlő vagy a tagadó, illetve az ígéretet tartalmazó választ.

A továbbiakban gazdaságpolitikai témákkal foglalkozott a főtitkári referátum. Sarlós István egyebek között rámutatott:

— Gazdasági építőm unkánkban a hatékonyság, a gazdaságosság, a korszerűség határozzák meg: eleget tudunk-e tenni nemzeti és nemzetközi kötelezettségeinknek. Ezért olyan közszellemet igyekszünk teremteni, amely a korszerű, az igényekhez alkalmazkodó termelés kialakítását az egész társadalom ügyévé teszi. Az eredményes gazdasági munka természetes velejárója az ésszerű, az okos takarékosság. Javaink gjrarapo- dásával, a termelés növekedésével a takarékos gazdálkodás jelentősége növekszik. A legjobb takarékoskodás: ha jó minőségű termékeket állítunk elő.

— Arra törekszünk, hogy állampolgáraink megértsék: a jólét forrása a tervszerű, fegyelmezett munka — ebből mindenkinek ki kell vennie a maga részét. De azt is valljuk, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk.

— Ötödik ötéves tervünkben jelentős szerepet játszik a településpolitika, a területfejlesztés. A népgazdaság jelentős anyagi erőkkel és szellemi kapacitással is segíti az ország településeinek színvonalas fejlődését. Mindezek ellenére a területfejlesztés ál- 1 lami és tanácsi eszközeit a la- ; kosság önként vállalt társadalmi munkájával a jövőben szükséges és célszerű kiegészíteni. A településfejlesztési társadalmi munka az elmúlt évek során imponáló fejlődést ért el.

— Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hátrányos helyzetben levő társadalmi rétegek és csoportok ügyet sem. A népfrontmozgalom akcióival továbbra is támogatja az ezzel kapcsolatos tanácsi erőfeszítéseket. A hátrányos helyzetben élő emberek száma társadalmunkban még meglehetősen magas. Mintegy 800 000 ember él pl. tanyákon, pusztai településeken, messze a í falu vagy város nyújtotta lehetőségektől. A mozgalom sokat tett és tesz a tanyán, az apró- falvakban, a pusztákon élők társadalmi helyzetének javításáért. Jelzéseink, akcióink nyomán hathatós intézkedések születtek.

— A hátrányos helyzetben élők társadalmi rétegének jelentős része az ország cigánylakossága. Életükben fejlődést tapasztalhatunk, de a javulás mértékével még nem lehetünk elégedettek. Változatlanul hangoztatjuk, hogy társadalmi beilleszkedésük, felemelkedésük és jólétük alapja továbbra is a rendszeres munka, a tanulás, az egészségtelen telepek felszámolása.

A művelődéspolitikáról és ennek népfrontmozgalmi előmozdításáról szólt ezután a főtitkár:

— Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy társadalmunk lehető legszélesebb köreit

mozgósítsuk a párt és a kormányzat művelődéspolitikai programjának végrehajtására. Arra törekszünk, hogy a szocialista szellemiséget nyújtó iskola, amely a szükséges ismeretanyag elsajátításával együtt az önálló gondolkodásra, a munka iránti tiszteletre nevel, vonzó legyen a gyermek, a szülő, az ifjúsági szervezetek és a pedagógusok számára.

— Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a. nevelés, az emberformálás, a szocialista ember kialakítása társadalmi ügy legyen, tehát ne korlátozódjék csak az iskolára vagy csak a szülőkre, váljék általánossá az a közgondolkodás, amelyben az önművelésre való törekvés — természetes szükséglet.

— Művelődéspolitikai tevékenységünk nem öncélú, a szocialista" életmód és életforma általánossá válását kívánjuk szolgálni vele és általa. A szocialista életmód feltétele, hogy az egyén

— egyéniségét nemcsak megőrizve, hanem továbbfejlesztve

— mindent megtegyen a szőkébb és tágabb közösségért. A szocialista életmód feltétele, hogy mindenki tisztességgel elvégezze a képzettségének megfelelő munkát. Aki szocialista módon él, az nyitott szemmel jár a világban, érdeklődik a politika iránt és részt vesz benne. Művelődéspolitikai munkánk során arra törekszünk, hogy ezt mind többen megértsék, magukévá tegyék.

— A hazája iránti kötelesség teljesítése nélkül senki sem vallhatja magát internacionalistának. A hazafiasság a szülőföld okos szeretetével, a lokálpatriotizmussal kezdődik, de ez a szeretet sosem sekélyesedhet provincializmussá. A hazafiság a nemzetköziséggel egybeforrva válik szocialista hazafisággá. Az internacionalizmus tetteket igényel, elkötelezettséget a Szovjetunió, a szocialista közösség, a nemzetközi haladás ügye iránt, törekvést a népek közötti közeledésre, elhatározottságot arra, hogy segítsük a baja jutottakat.

Beszéde végén Sarlós István a HNF Országos Tanácsa nevében köszönetét mondott a pártszervezeteknek, azoknak a társadalmi szerveknek és intézményeknek, különösen a tanácsok, nak. amelyekkel együttműködve érhette el a népfront a kongresszus elé tárt eredményeket. Azt kérte, hogy a kongresszus az Országos Tanács, a megyei, városi, falusi bizottságaink érdeklődésének középpontjába az előterjesztett állásfoglalás szellemében a következő kérdéseket állítsa:

1. A folyamatban levő ötödik ötéves terv végrehajtása, célkitűzéseinek teljesítése népgazdasági és éppen ezért egyéni érdek. A célkitűzések megvalósítására mozgósítsuk a rendelkezésre álló erőket, a felmerülő észrevételeket részben továbbítsuk az illetékesekhez, részben pedig, ahol arra mód van, javaslatot dolgozzunk ki a nehézségek kiküszöbölésének módjára.

2. Olyan közhangulatot alakítsunk ki, amely kötelességnek tekinti a jól végzett munkát és elítél minden restséget és hanyagságot. Ez legyen a jövőben is szilárduló népi nemzeti egység egyik sarkalatos kérdése.

3. A művelődéspolitikai irányelvek • szellemében a közoktatás terén meglevő színvonalbeli különbségek megszüntetése céljából társadalmi munkákat szervezzünk új intézmények létesítésére, a meglevők felújítására, és támogassunk minden olyan akciót, amely lehetővé teszi,

(Fotv'.atás a 3. oldalon}