Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

Szabad szombat Kikapcsolódásra, családi együttlétre Áz egészséges lábbeli Amióta a legtöbb munkahe­lyen másodhetenként szabad­szombat van, alkalom nyílik ar­ra, hogy kéthetenként kétnapos „mini üdülést” biztosítsunk ma­gunknak és családunknak. A szabad idő ésszerű kihasználásá­nak problémáját nemcsak or­szág-, hanem világszerte pró­bálják megoldani. Hazánkban már két alkalommal tartottak nemzetközi szabad idő és műve­lődési konferenciát. Tehát ho­gyan nem... Fs hogyan igen... Ez itt a kérdés. Elrettentő például Hogyan nem!... Szabadszom- jbaton reggel sokáig lustálko­dunk, azzal a jelszóval, hogy az embernek legalább egyszer ki kell pihennie magát. Végre rá­szánjuk magunkat a felkelésre azzal az érzéssel, hogy most az­tán nagyon „rá kell kapcsol­nunk”, hogy utolérjük magún, kát. Kapkodva és állva regge­lizünk. majd „összedobjuk” a la­kást, hogy valahogy kinézzen. Utána irány: a mosókonyha, mert szabad szombaton jobban ráér az ember ilyen munkára. Aztán futólépésben ki a piacra, ahol mindenért sorba kell áll­ni, mert hét végén rengetegen vannak. De sokan vannak a kö­zértben is. Ott folytatódik a sor­állás. Cipekedés haza. Következő lépés: ebédet főz­ni, jót, tartalmasat, hadd érezze a család, milyen jó, ha a házi­asszony szabad szombatos. Ha a család jóllakott, gyorsan kell mo­sogatni: hisz«i még a takarítás is vár, mert ugye kéthetenként egyszer rendesen ki kell takarí­tani. Este felé már halálosan fáradtak, idegesek vagyunk, szin­te vonszoljuk magunkat. A mun­ka sem akar haladni. Éjfélkor kerülünk holtfáradtan az ágyba. A vasárnap sem jobb. Valami munka mindig elmarad szom­batról, amit délelőtt el kell vé­gezni, aztán készül a vasárnapi nagy ebéd. A gyerekek és a férj „nem ér rá” segíteni, mert ugye Humorsarok A többször elvált filmszínész- nő mesét mond gyermekeinek: — Egyszer volt, hol nem volt, egv nagy erdő közepében élt egyszer egy medvecsalád. Egy kedves öreg mackó, egy vidám medvemama és egy medvebocs a mama előző házasságából... • * • A kis Vili az apját faggatja: — Mondd papa, miért vetted te pont a mamát feleségül? Az apa szeme felcsillan: — 'Látod, Liza, ezen már a gyerek is csodálkozik! * * * 4 Két rab beszélget a fegyház- ban. — Magát ki juttatta ide? — A konkurrencia. — Szóval beköpték. — Egv fenét! Csupán ugyan­olyan bankjegyeket nyomtat­tam, mint az állam. * * * — At. pm f©!eségem nagyot* sze­rény asszony, soha nincs semmi kívánsága. — Akár csak az enyemnck. az is ütiyton csak követ«!... mindenkinek akad saját dol­ga vagy szórakozása. Ha a férj maszekot egy kis mellékesért, otthon keresztbe egy szalmaszá­lat sem tesz. Az ebédhez fárad­tan roskadunk le. Délután mo­sogatás, még egy pár darabot gyorsan ki kell vasalni és jaj, hogy repül az idő, alig hogy "a leszakadt gombokat felvarrjuk és megfürdünk, amire Calambo hadnagy megjelenik a képer­nyőn. Film után készülődés más­napra, kitenni mirídenkinek a 'tiszta ruhát, aztán ágyba zuhan­ni azzal az érzéssel: de jó, hogy másnap hétfő, legalább a mun­kahelyen n<An kell ennyit lólni- futni. Ellelt két nap és jóformán csak az asztalnál találkozott a család. Ez lenne az otthon va­rázsa? A kikapcsolódás? A hét­végi pihenés? Együtt könnyebb Már hét elején kezdjünk ké­szülni a szabad szombatra. Ügy tervezzük meg a hétvégét, mint az évi szabadság két hetét — de természetesen kisebb méretek­ben. Így minden két hétben lesz két nap üdülésünk! Hogyan valósítható meg? A bevásárlással ne várjuk meg a hét végét, hét elején gyorsab­ban vásárolhatunk, kevesebben vannak az üzletekben. A mély­hűtőben a hús. is eláll. A . gye­rekek tanulás után, aktív kikap­csolódásként segítsenek a ház­tartási munkák elvégzésében. Egyik nap a férj segítségével végezzük el a nagymosást. Sőt, az egyszerűbb holmik vasalásá­ban is segíthetnek a nagyobb gyerekek, a férj. Vagy: adjuk patyolatba a ruhát. A takarítás is könnyebb, ha mindenki a maga portáján ren­det tesz. s a többi munkát is kö­zösen végzik el. Tudom, hét köz­ben, munka után, kicsit nehéz megoldani, hogy szombatra min­dennel elkészüljön a „családi kö­zösség”, de a kellemes hétvége mindenért kárpótol. A szombati és vasárnapi ebéd összeállításánál éljünk a lehető­séggel és vásároljunk olyan fél­kész ételféleségeket, amelyek­nek az elkészítése kevés időbe kerül (tisztított burgonya, mire­lit szilvás gombóc, gyalult tök, konyhakész baromfi, mirelit ga­luska, kitűnőek az ételporok: burgonyapüré. burgonya fánk. burgonyagombóc, Pufi fánk, oa- lacsintapor. lángospor, stb). Főz­zünk kuktában, percek alatt kész az ebéd. Együtt a család A délutáni program sokféle lehet: közös séta, kirándulás, múzeumlátogatás, kertészkedés, olvasás, családlátogatás, játék a gyerekekkel, közös sportolás, családi beszélgetés, tervezgetés a jövőre, zenehallgatás. Egy a lényeg, hogy munkában, szóra­kozásban együtt legyen a csa­lád. S a kétnapos otthoniét alatt jobban jut idő a szépségápolási teendők elvégzésére is. S ha az édesanya nem fáradt, hanem jókedvű, jólápolt, kelle­mes hangulatot áraszt az egész lakásban, ahol mindenki jól ér­zi magát. Hétfőn a családtagok maguk­kal viszik a két szép nap emlé­keit az iskolába, munkahelyre, ahová kipihenten érkeznek meg. Fási Katalin Most, hogy újból itt a tűsarkú és hegyesorrú cipők divatja, időszerű az egészséges lábbelik­ről néhány szót ejtenünk. Azt minden nő tudja, tapasztalja, hogy legkényelmesebb a járás a íélmagas, nem túl vékony sar­kú, úgynevezett trottőr cipőben. Mégis, amikor a kirakatban meglátja az igézőén kecses, vé­kony magassarkú lábbelit, szin­te gondolkodás nélkül azt vá­lasztja. S éppen ez a baj, hogy gondolkodás nélkül. Mert, .ha végiggondolná, hogy fog a tíz centis sarokban billegni a ka­nyargó autóbuszon, mint veszti el majd egyensúlyát csomagot vagy karján gyermekét cipelve, biztos 4-5 centis sarok mellett döntene. Nem akarunk természetesen senkit sem lebeszélni a leg­újabb, szép formájú, divatos ci­pők viseletéről. Csak hogy a tűsarok nem strapára, nem munkába, nem hosszú viselésre való. Vegyük fel, ,ha színházba megyünk, ha alkalmi ruhánk­hoz illik, egy-egy estére, dél­utánra, alkalomra. De soha se menjünk kirándulni vagv mun­kahelyünkre kényelmetlen, túl magas, keskeny cipőben. Hi­szen egészségi szempontból is ártalmas a láb bármiféle be- lekényszerítése szűk, hegyes or­rú, hem megfelelő cipőbe. Aka­Divatos Konfekció« darabokat is le­het vonzóan viselni, és a drága holmik gyakran legfeljebb az árukkal keltenek érdeklődést, figyelmet — esetleg irigységet. Aki saját anyagi erején felül öltözködik, magára vessen. Má­sok rovására túlöltözköSni pe­dig egyenesen erkölcstelen. Pél­da, az életből merítve: iskoláit botladozva végző kamaszfiú mű­szőrmés télikabátot kapott anyagiakban nem túlságosan bői velkedő szüleitől, s a követ­kező évben „Ilyet már nem hor­danak!” felkiáltással másikat kért. Kapott is. Mert a szülők szokás szerint, lázadozva bár, ehgedtek a család zsarnoká­nak. Fiú példát említettünk, mert ez aránylag új jelenség. Ponto­sabban: visszatérő jelenség, hi­szen egész történelmi korokon vonulnak végig a csipkés, bod- ros, tarkabarka . öltözetű, par- fümillatú, vállig érő hullámos hajjal vagy éppen parókával... Közbevetőleg, a parókáról. Igaz-e vagy sem, sok kultúr- történész a parókaviseletet a hanyatló korszakok egyik tüne­tének tekinti. Szerintük a fér­fiak Valamiféle áltekintélyt akartak szerezni, a nők hajuk ritkulását kívánták leplezni az álhajjal. Ma és nálunk talán megegyezhetünk abban, hogy a paróka alkalmi viselet, (kivéve persze azt az esetet, amikor va­laki kénytelen hordani, még­hozzá nem az illem, hanem az egészség okából.) Miért élezzük gyakran kelle­metlenül majomszerűnek a fér­fiak „áttörését” a női divat felé. miért hat elriasztóan nem­csak az idősebbekre, de a ki­egyensúlyozott fiatalokra is, ha nem tudják, vajon két mai fiú vagy két régi lány megy élőt-, tűk összekapaszkodva? Azért, mert á cifra uniszexszel. az egy­nemű viselettel nagyon spkszor együtt jár a feltűnést keltő, ki­hívó viselkedés. Figyeljék meg kérem: a tanuló, jó zenét ked­velő — a táncdal és a „beat” is lehet jó, sőt kitűnő zene! —, az olvasó és a világ dolgai iránt érdeklődő, tájékozott, egészsé­ges becsvágyó fiatalok többsége nem a divat hóbortjai, hanem a praktikum szerint öltözködik, 8 1976. SZEPTEMBER 18. dályozza a lábujjak szabad mozgását, a vérkeringést, tyúk­szemet, káros bőrkeményedése- ket okoz, A statisztika szerint az em­beriség 75 százaléka beteg lábú. Bokasüllyedése, harántsüilyedé- se, kalapácsujja, csontkinövése van. S legtöbben maguk tehet­nek e fájdalmas és kellemetlen betegségről. A láb egészségének és szépsé­gének megőrzése, illetve visz- szaszerzése nem lehetetlen do­log. A legfontosabb, hogy csak­is olyan cipőt vásároljon, amely illik a lábára (nem kicsi, nem szűk, sehol sem szorít). Naponta mossa meg a lábát szappannal. Jó hatásúak a nálunk is kap­ható lábsók, lábemulziók, bal­zsamok, lábfrissítő spray-k. Na­ponta húzzon friss harisnyát és lehetőleg naponta váltson cipőt is. A fáradt, meggyötört lábnak igen jót tesz az olyan lábfürdő, amely különböző élénkítő ada­lékanyagot tartalmaz. A láb­fürdő után dörzsölje be bőrét sósborszesszel, lábkrémmel. A lábápolást már kisgyer­mekkorban meg kell kezdeni és késő öregkorig folytatni. De ha nem sikerült megelőznünk a bo­ka- vagy harántsüllyedést, vagy más kóros elváltozást észlelünk a lábunkon, azonnal forduljunk ortopéd szakorvoshoz. férfiak ? ismeri a borotválkozást, a szap­pant, a ruhatisztítást, (még a far­mernél is). A hosszú hajat és a szakállt, mint minden egyéb divatot, tudomásul kell venni, ez kortünet, s hogy kinek mi­lyen a hajviselete, az ő ügye. A baj az, hogy a torzonborz külső az ápolatlanság benyo­mását kelti és nem bizalomger­jesztő. Az autósok ezért vesz­nek fel szívesebben a kocsijuk­ba az ő ízlésüknek megfelelő külsejű fiatalokat. Mert ez meg az ő ügyük. A csatározásban, amely gyakran nem éri meg a puska­port, ellenérvként mindannyian halottuk már: Rákóczi Ferenc­nek is hosszú haja volt. Igen, de milyen feje volt hozzá... Az általánosítás mindig igazságta­lan, Ezért hangsúlyozzuk: sen­kit se ítéljünk et aszerint, mi­lyen látványt nyújt. .Talán csak az utánzás ösztöne sodorja, s még ki is nőheti gyerekes pó­zolását. Ez is divat - az is divat Különböző ötleteket sorakoz­tatunk fel, ezek mindegyike el­fér még a nők ruhatárában. Egy- egy ötlet akkor is érdekes, ha saját magunk készítjük el, vagy pedig készen, kirakatban látva beleszeretünk. 1. sz. modell: A tunika könnyű batiszt, il­letve szádaszerű anyagból ■ ké­szül, T-ujjakkal. Díszítése a ké­zi öltésű geometrikus minta, amely színben harróonizál — tehát nem üt el nagyon — az alapanyag színétől. 2. sz. modell: Kétféle színállású kartonból* például fekete-fehér, vagy fehér­fekete, azonos mintázatú anyag­ból érdekes szabással készült, gloknis szoknya. A könnyű szö- vetblúzocslía nyakrésze és de­rékrésze kötött. 3. sz. modell: Matróz stílusú blúzt látha­tunk, amely derékban széles gu­mizással készült, matrózgallér­ral.' Hozzá jól illik a felhajtós, térdig érő nadrágszoknya. 4. sz. modellt Háromféle ötletet ad. A nyo­mott, mintás kartonkabátkának klasszikus zakóformája van. A kihajtó és a kézelő egyszínű anyagból dísztűzéssel készült. Az alatta levő v-kivágású na­pozószerű felsőrészt pettyes jer- sey-ből varrták és az övre akasz­tott kis vászontáska is kedves ötlet. . .........................................••«•••••••••••»•»••.................................... N erve Negr: Iskolai dolgozat — Papa! — kiáltott Jean futás közben ki­felé az udvarra — holnap szülői érte­kezlet lesz.. ..' — Mar megint? — kérdezte az apja, de ezt Jean már nem hallotta, mert kint focizott a pajtásaival a ház előtt. Apja nem örült a hírnek. — Menj el csak és beszélj az osztályfő­nökével — mostaná­ban sokat foglalkozik a gyermekünkkel. — bíztatta a felesége. És másnap este hat órára elment a szülői. értekezletre. — Jónapot, Rene vr — köszöntötte szívé­lyesen az osztályfő­nök, amolyan közép­korú, szikár ember. — Azért kérettem, mert szeretnék önnel a kedves fiáról be­szélgetni. Jean rosz- szul tanul. De ez még nem minden Sapxos, puskázik is. A leg­utóbbi történelem­órán a szomszédja, dolgozatát másolta le. — Nem akarom el­hinni ... — tiltako­zott René úr. — Pedig ez lény. Kérem, győződjék meg róla. It., van a két füzet. Nem nehéz felismerni a csalást, íme, az első kérdés: Ki volt az uralkodó Napóleon után? A válasz: XV U l. Iái jós. — Nos, tanár úr, ez még nem bizonyít semmit. A válasz he­lyes, mindkét, gyerek ezt irta. laeiaaaaaaesaaaaaaaaaeaaaaaeaac — Ez természete­sen logikus. De néz­zük. csak a második kérdést. így hangzik: Hová száműzték Na­póleont. A válasz: lf- szigetére ... — Ez persze tó -é- dés. Dekát nem kép­zelhető el, hogy ugyanaz a téves gon­dolat támad, két gyer­mekben is egyszerre? Szerintem elképzel­hető ... — Végül is valóban elképzelhető. De van egy harmadik kérdés is. Így szó': Mikor halt meg Napóleon? Az ön fiának a szom­szédja igy válaszolt öt. Nem tudom. És az ön fia így: Én sem . .. Antalfy István fordítása aaaae-^asafaa-aaaaaaaasaaaaa» P. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom