Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-16 / 219. szám
Tisztelet az éveknek • Társadalmunk megbecsüli és tisztelettel veszi körül öregeinket. A felsőoktatási intézmények tanévnyitó ünnepélyeinek felemelő színfoltja mindig az arany-, 'gyémánt- és vasdiplomák átadása. A Szarvasi Óvónőképző Intézet szeptember 9-én tartott ünnepélyes tanévnyitóján az új első évfolyam hallgatóinak eskütétele után vette át aranydiplo- máját Tart Sándorné nyugalmazott óvónő, aki 50 évvel ezelőtt szerezte óvónői diplomáját és 40 évet dolgozott óvónőként gyermekek között. Bencsik Endre igazgató megható és gondolatokat ébresztő szavakkal méltatta az aranydipÜS lomás 40 éves pályafutását és az ó példájával indította az új’óvónőjelölteket. Képünk: Az aranydiploma átvétele után Szuromi Józsefné óvónő vezetésével óvodások virággal köszöntik az ünnepeltet. ■ (Fotó: Tiszavári Sándor) Viaszformázó Özem Nagyszénáson A közelmúltban kezdte meg a működését Nagyszénáson az Október 6. Termelőszövetkezet köz. ponti raktárépületében az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet kihelyezett viaszformázó üzeme. A termelőszövetkezet 16 tagja két műszakban készíti a különböző viaszformákat az ipari szövetkezet részére. A részleg dolgozói több napon át előkészítésen vettek részt az ipari szövetkezet orosházi üzemében. Segít a tsz A nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet nem feledkezik meg a munkából kiöregedett idős tagjairól. Ebben az évben a nyugdíjak kiegészítésére csaknem fél millió forintot költöttek. Megemlékezik a szövetkezet a házassági évfordulókról is. Az 50. házassági évfordulót ünneplő tagjainak OTP-betétkönyvvel kedveskedik. Az év első felében mintegy 50 ezer forintot adományoztak ilyen címen az aranylakodalmasoknak. Nyílászárók és konyhabútorok Battonyáról Eredményes beruházás A ..Battonya 15ü”-es hagyományos konyhai garnitúrákat jövőr« már nagy sorozatban gyártja a Battonyai Asztalosipari Szövctke- zet Fotó: Szekeres Kinek mi köze hozzá? Így, kérdőjellel kívánkozik papírra a címben idézett mondat, amely eredetileg felkiáltójellel hangzott el. De lássuk az előzményeket: Magatehetetlen, idős asszonyra figyelt fel az egyik helységben a tsz-nőbizottság. A hozzá látogatóba érkező asszonyok döbbenten torpantak meg a küszö bön: az egyedül élő néni betegen, cilen-szomjan feküdt a szennyes ágynemű között. A szobában rendetlenség, piszok. Ezután a lányok, asszonyok társadalmi munkában kitakarítottak, mos tak a nénire. Üira emberhez méltó körülményeket teremtettek körülötte, intézkedtek szociális otthoni elhelyezéséről, különböző fórumok segítségét kérve. Eám. Igen Is van humanitás, önzetlen segítő szándék, az emberek. a társadalom nem hagyja magára az idős asszonyt, — mondhatja most az olvasó. Nos, ezek az emberek valóban nem hagyták az idős asszonyt sorsára. csak a fia. A felnőtt gyereke, aki ugyanabban a helységben él. családja van. A kínos kérdésre: miért nem viseli gondját az édesanyjának, azt válaszolta: hiszen ő rendszeresen ad pénzt! Aztán valami megsúghatta neki, hogy ezzel még nincs minden rendben, mert felkereste a nóbi- zottság elnökét és megköszönte, hogy megfelelő körülmények közé juttatták az édesanyját. Az eset hallatán valaki megjegyezte: „Tulajdonképpen kinek mi köze hozzá?” Szerencsére azok alkotják a többséget, akik tisztában vannak vele. mihez van közük és mihez nines , . —th fS veszteségtől a dísztáviratig Nem tudom, hány termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak küldött a nyári munkák után gratuláló táviratot a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Bizonyára nem soknak. Ezek közé tartozik az Orosházi Állami Gazdaság. Az elismerés pedig elsősorban az 55 mázsás hektáronkénti búzáért, a jól szervezett betakarításért szólt. Majdnem azt mondom, ritka szerencsés eredmény, de még jó, hogy visz- szaszívonm, mert dr. Násztor Sándor, a gazdaság igazgatója megelőz. — Sokan mondták, Szerencsé tek volt az idén a búzával. Csakhogy tavaly is gz volt, és nemcsak a búzával, hanem a lucernával és a kukoricával is. Arany, ezüst, bronz érmet kaptunk értük a mezőgazdasági kiállításon Hát vgn ekkora szerencse? — Nincs. ß szerencse: a munka Néha tényleg hajlamosak vagyunk alábecsülni az eredményeket és azt csak a Szerencsé: nek tulajdonítani. Pedig, mint ez esetben is, több éves, szívós munka van mögötte. Csuttán néhány mondat az itteni folyamat érzékeltetésére: 1972-ben még fejlesztési alaphiánya volt a gazdaságnak, ahol szervezési, személyi gondok is nehezítették a helyzetet. Belevágtak a megye legnagyobb sertéstelepének építésébe, s mire elkészült, kiderült, hogy technológiájának egy része elavult. A falakon 1>. lül azóta szinte új telep épült. Nem volt könnyű kigazdálkodni először a fejlesztési alaphiányt, majd viselni a beruházás több éves terheit. Mégis sikerült, a IV. ötéves tervben 20 százalékkal nőtt a termelés és 90 százalékkal a termelékenység. Az idén Békés—Csongrád megye állami gazdaságai között a legjobb eredményt érték el a búza-, a lucerna- és a borsótermelésben. Hogyan sikerült mindez? ' — Keményen dolgoztunk — summázza az igazgató, s nyomban bővebb magyarázatokkal is szolgál. — Az első lépés az volt, hogy kialakítottuk az adotUágaUtazilc a szakkör Négy éve működik kiemelkedően szép eredménnyel a mező- berényi művelődési ház díszítőművészeti szakköre. Megalakulásuk óta minden nyáron ellátogatnak hazánk egy-egy népművészeti vidékére, melynek motívumait a következő szakköri évben hímezik a szakkör tagjai. Jártak már Kalocsán, Mezőkövesdén, a Hortobágyon, a Sárközben. Jelenleg 3 napos útra készülnek szeptember 17—19-én, a Dunakanyarba és Nógrád megyébe, ahol a palóc népművészettel ismerkednek meg. A kiránduláson 45 szakköri tag vesz reszt. inknak legjobban megfelelő termelési szerkezetet. A sok, kis területen — és tegyük hozzá gazdaságtalanul — termesztett növény helyett öt fő növényre, búzára, cukorrépára, kukoricára, lucernára, borsóra koncentráltunk. Ezek nagy területen történő műveléséhez megteremtettük a műszaki-technikai feltételeket. A városban elsőnek léptünk be a korszerű termelési rendszerbe, ma a kukoricát és a cukorrépát termesztjük ipar- szerűen. Évente mintegy hétmillió forintot fordítunk gépvásárlásra és ugyancsak tekintélyes összeg jut a talajerő-utánpótlásra.* Erős mezőnyben is az élen A fő növények közül a búzáról már szóltunk, amelyből a tervezettnél 131 vagonná) többet adtak a népgazdaságnak. A másik fő csoportba a takarmánynövények tartoznak, amelyek bázisát jelenik a magas színvonalú állattenyésztésnek. Orosházán a sertésállomány 66. a szarvasmarha-állomány 34 százaléka az állami gazdaságban van, s az értékesített áruhús 43 százalékát ad.ia a gazdaság. Közben ne feledjük, hogy Orosházán mind a négy termelőszövetkezet erős — valamennyi Kiváló címet nyert —, s ebben a mezőnvben is megállja a helyét az állami gazdaság. Még mindig a hogyanról. — Szakszerűség, szervezettség, a vezetés és a kollektíva egysége, ezeket igyekeztünk megteremteni — folytatja az igazgató. — Szakembergondunk ma már nincs, sportnyelven szólva, minden területen, hasonló képességű tartalék is rendelkezésre á!l. A szervezettség alatt nem túlszer- vezést értünk, ezért Í6 csökkentettük az irányító apparátus létszámát. Ez nemcsak ésszerű hanem hangulati tényező is volt: nem vasalt nadrágos „csapatvezetők” hada nyüzsög a munkaterületeken. Ez is hozzájárult a vezetés és a kollektíva egységének megteremtéséhez. No, meg az is — ne szerénykedjünk, hiszen végül is pénzből élünk —, hogy rövid idő alatt 28 ezer forintról 35 ezer forintra nőtt az I átlagbér. Ha ehhez még hozzávesszük a különböző juttatásokat, akkor az egy főre jutó évi átlagjövedelem 40 ezer forint körüli. Azt mondja a „konkurencia” — ezúttal a jó értelemben vett. mert Orosházán mindig is volt egyfajta egészséges rivalizálás —, könnyű volt a nyáron, majd most, ősszel mutassátok meg! Mi! ígér az ősz? — Szeretnénk megmutatni — mondja csendesen. — Felkészültünk az esetleges nehéz őszre is. Számba vettük, mit kell elvégeznünk, s milyen erőre van eh- / hez szükség. Amiben bízunk, s ez nem frázis, vagy szép szólam, hanem valóság: 25 szocialista brigádunk 400 tagja, amely eddig is átsegített bennünket minden nehézségen Ami a gyakorlati munkát illeti, már megkezdtük a 300 hektáron termesztett cukorrépa betakarítását. S hogy ne csak a széppel, jóval dicsekedjünk, el kell mondani, hogy itt a tervezettnél alacsonyabb termés várható. Ugyanez vonatkozik a kukoricára is, amit ezer hektáron termesztünk. Van amelyik jobban, van amelyik gyengébben fizet maid. Nem ringatjuk magunkat illúzióban. így. hát ezekért nem is várunk dísz- távi ratot. Ám, ha a vártnál mégis jobb lesz a termés, higgyék el. az nem csak a szerencsének tulajdonítható! Seleszt Ferenc Az elmúlt években kialakult a Battonyai Asztalosipari Szövetkezet két fő gyártmánya: nyílászárókat és hagyományos konyhabútorokat készítenek belföldi forgalomra. Éves termelésük eléri a 36 millió forintot, mely összeg 75 százalékát a TÜZÉP-nek gyártott tíz fajta nyílászáró teszi ki. A többi gyártmányukat — mintegy 1500 garnitúra — hagyományos konyhabútor jelenti. A szövetkezet 1974 végén egy 3 millió forintos gépi rekonstrukció megvalósításához látott, melyet az elmúlt év végére befejeztek. Ennek hatása az idén már lényegesen érződik. Az első féléves tervüket 8 százalékkal túlteljesítették. Az új gépekkel és a technológia korszerűsítésével, szervezettséggel nőtt a termelékenység. Tavaly egész évben 118 ezer forint termelési érték jutott egy tagra, az év első hat hónapjában ez már 164 ezer forintra nőtt, a nyereség pedig eléri a 2 millió forintot. 'Űj termékek kialakítására. * gy á r tm á n yszerkezet korszer űs í- tésére is törekszik a szövetkezet. Már elkészítették azt az 50 darab hagyományos konyhagarnitúrát, amit a jövő évtől „Bat- tonya ,,*150” néven gyártanak majd. Céljuk, hogy 1980-ig a létszám jelentősebb növekedése nélkül, elsősorban gépesítéssel, a termelékenység fokozásával, új termékek kifejlesztésével, a piaci igényeket követve elérjék az évi 55 millió forint termelési értéket. Jövőre 35 millió forintos exportmegrendelés Új termékkel az őszi BHV-n 5 bMJMS. 1976. SZEPTEMBER 1«. A Mezöberényi Faipari Szövetkezet az elmúlt két évben új termékkel, a kolonial bútorokkal hívta fel magára a kereske- j delem figyelmét. Az állandó ! korszerűsítés, az új iránti igény erre az évre meghozva eredményét. A szövetkezet idei termelési terve 84 millió forint. Termékeinek 40 százalékát kolóniái bútorok gyártása jelenti, melynek jelentős részét tőkés exportra szállítanak. Ezenkívül ké. szitenek még rusztikus és tömör fenyőből bútort, ugyancsak exportra. Az idén 16 millió forint értékű lakberendezési cikket szállítanak az NSZK-ba, Angliába, Svédországba. Svájcba és Norvégiába. A szövetkezet tudatos szakemberképzése. a tervszerű beruhá. zás, a termékszerkezet állandó korszerűsítése jelenti a/, export biztos alapját. Az elmúlt két évben 4.2 millió forintot fordítottak gépkorszerűsítésre, s ma már mintegy 6 ezer négyzetméter, jól felszerelt üzemépületben gyártják termékeiket programozás szerint. A szövetkezet napjainkban hasúnk legnagyobb koloniálbú tor-készítő je. Termékeinek sikerét bizonyítja, hogy már jövőre 35 millió forint exportmegrendelést kaptak. Elsősorban a tőkés országokban keresettek a magyar gyártmányú rusztikus, barokk, flamand és parasztbútorok. Az idei őszi BNV-n újdonsággal* szerepelnek: svéd'tínusú rusztikus bútorral mutatkoznak be. Az V. ötéves terv végére az elképzelések szerint a szövetkezet 110—130 millió forint értékű terméket állít majd elő. s ennek a felét a tőkés országokba szállítják.
