Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-16 / 219. szám

A Minisztertanács elnöke megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) intenzív fejlődés alapjai, amit bizonyít az is, hogy évi hat szá­zalékkal emelkedett az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés. Toa- ri üzemeink — egy két kisebb szövetkezettől eltekintve — nye- J reséggel gazdálkodnak, fokozzák az eszközök koncentrációját. A mezőgazdaságban a negye­dik ötéves terv első éveiben 16 szarvas marha telep, 31 sertéste­lep és 3 szakosított baromíite­lajékoziaUa a kedves vendéget m.vésztő telep épült fel. Ennek köszönhető végeredményben, hogy a háztáji és kisüzemi állat- állomány csökkenése ellenére is megyénk tartani tudja korábbi'| pozícióit az ország állattenyész­tésében. Az utóbbi három esztendőben — főleg az iparszerű termelési rendszerek térhódításával — fo- j kozódott a gépesítés üteme, az ' elhasználódott nagyüzemi gép- j park cseréje. Ma már megyénk­ben a kukorica 70, a cukorrépa 73, a napraforgó 60 és a rizs 50 százalékát rendszerben termesz­eik. Így a vártnál gyorsabban nőttek a növénytermesztés ho­zamai. Az idei év eddigi eredményeit tagolva, Frank Ferenc beszá­molt a szárazság okozta károk­ról, a rekord búzatermésről, az ipari terv szerinti növekedéséről, majd vázolta megyénk középtá­vú fejlesztési feladatait és a 1 tervek teljesítésében jelentkező j nehézségeket. Külön hangsúlyoz- i ta, hogy sürgető a megye föld­jeinek átfogó talajjavítása és meliorációja, a terménytárolás gondjainak megoldása, amely­ben tájegységünk nem nélkü­lözheti a központi segítséget. Befejezésül a megyei pártbizott­! ság első titkára ismertette a tér- ! melés szervezeti formáinak kor­szerűsítésére vonatkozó megyei elképzeléseket. A Minisztertanács elnöke a tájkoztatót meghallgatva elis­merően nyilatkozott a Békés me- ! gyei változásokról, arról a leg- i utóbbi tíz—tizenöt évről, ame­lyek egészében formálták át j ennek a tájnak az arculatát, s , eredményeztek minőségi és mennyiségi fejlődést a megye gazdaságában, az itt élők sorsá­ban. örömmel nyugtázta a minisz­terelnök a megye helyes ipar­fejlesztési politikáját s azt, hogy elsősorban a helyi adottságok jobb kihasználására törekszenek a gazdasági élet irányítói. Egá­sok is azt a gyakorlatot erősítik, amely kedvező alapokat terem­tett társadalmunkban és népgaz­daságunkban az ötödik ötéves­tervi feladatok megoldásához — állapította meg Lázár György. A megye vezetőivel folytatott beszélgetést követően a minisz­terelnök a Kner Nyomdába lá­togatott, ahol a nyomda igazga­tója, Huszár Mihály fogadta és kalauzolta a géptermekben a kedves vendéget, aki érdeklődés­sel tájékozódott az itt készülő csomagolóanyagok gyártási fo­lyamatáról. Meghallgatta a vál­lalat szakszervezeti bizottsága titkárának és a pártvezetőségnek a beszámolóját a munkahelyi szociális ellátásról és szót váltott a géptermek dolgozóival is. A Kner Nyomdából a megyei könyvtárba vezetett a város és a megye vezetőinek társaságá­ban Lázár György útja. IJ.pták Pál, a megyei könyvtár igazga­tója bemutatta a jól felszerelt olvasótermet, a zenei könyvtá­rat, és ismertette a Békés me- J gyei Könyvtár rendeltetésének sajátosságait, tájjellegéből faka­dó feladatait. * Megyénk vendége a délutáni órákban Gyulán megtekintette az épülő Gyulai Húskombiná­tot, Az építkezésen a város párt­ós állami vezetőinek kíséretében Csíki József a Békés megyei Ál- j latforgalmi és Húsipari Vállalat, igazgatója vezette végig a Mi- I nisztertanács elnökét. Ezt kőve­tően a vállalat gyulai központ­jában rögtönzött bemutatón is­mertették a vállalat külföldön is keresett termékeit, majd Lázár György Békés megyei látogatá­sának szerdai programja a töltő­üzem megtekintésével ért véget. szében a Békés megyei változá­Gyulán, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat töltő­üzemében a Zrínyi Ilona Szocialista Brigád tagjaival beszélget a miniszterelnök ^ (Fotó: Gál. E.) A Békés megyei Könyvtárban a könyvtár igazgatója, Lápták Pál Kassák-emlékmúscum nyílik Óbudán, a Zich.y-kastélyban készül Kassák Lajosnak, a modern magyar irodalom és művészet szocialista elkötele­zettségű nagy alkotójának életét és munkásságát bemu­tató emlékmúzeum. Amint Csapiár Ferenc, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum munkatársa, a létesülő múzeum vezetője elmondta: a Kassák-hagyaték kiállítása az íróművész egy­kori szűkebb pátriájában mindenekelőtt tiszteletadás. Ugyanakkor szocialista kultú­ránk értékes hagyományait ismerteti meg a közönséggel Érzékelteti: Kassák Lajos szá­mára az új társadalmi rend, a «zocializmus nemcsak a po­litikai, gazdasági viszonyok megváltoztatását jelentette, hanem az ember normális és szellemi felemelését, új tárgyi és szellemi kultúra létrehozá­sát is. A kiállításon kitűnik — I hangsúlyozta —, hogy Kassák nemcsak a magyar avant- garde legnagyobb hatású írója, európai tekintélyű művésze és mozgalomszervezője, a XX. századi magyar líra egyik megújítója, a modern magyar képző-, reklám- és könyvmű­vészet mestere volt, hanem a 20-as évek második felében prózai műveivel, mindenek­előtt a világirodalmi rangú önéletírásával, az Egy ember 1 életével, a magyar iroda­lom realista hagyományainak együk jelentős továbbfejlesz­tője, a magyar szociográfiai jellegű szépirodalom kezde­ményezője is. A novemberben megnyíló kiállítás időrendben ismerteti Kassák munkásságát, a fizikai munkásként dolgozó, szép- irodalommal foglalkozó, fo­lyóirat-szerkesztő, mozga­lomszervező, képzőművész, könyv- reklámtervező Kassák Lajost. 3 Bt KÉS Hierein V 1976. SZEPTEMBER 16. Magyar—szovjet tudományos együttműködés az iparosított házépítésben Variálható szobák, változatosabb lakótelepek A jövő házgyári lakásainak, korszerű lakótelepeinek kialakí­tásában. a házgyárak rekonst­rukciójában sikeres tudomá­nyos együttműködés bontakozik magyar és szovjet kutatóműhe­lyek között. Különösen gyümöl­csöző az Építéstudományi Inté­zet és a szovjet partnerek tu­dományos kapcsolata. A közelmúltban egyeztették az intézetek konkrét kutatási ter­veiket. Ezek között egyik leg­fontosabb feladat a födémpane­lek íesztávolságának növelése. A magyar házgyárak többsé­gében jelenleg 3,60 méter a födémek összlávolsága, ez egy­ben a szobák maximális széles­ségét is jelzi. A két legkor­szerűbb, a kecskeméti és a veszprémi házgyárban már 4,8 méteres fesztávolságú födémek készülnek, de a Szovjetunióban 7,20. méternél tartanak — ez tá­gasabb lakások kialakítását te­szi lehetővé. Az ÉTI most a szovjet eredmények felhaszná­lásával megkezdi a fesztávolság további növeléséhez szükséges tudományos munkálatokat, hogy 1980 után már a magyar ház­gyárak is tágasabb szobás la­kásokat állíthassanak elő. A magyar—szovjet tudomá­nyos együttműködés eredmé­nyeinek felhasználásával hajtják végre a házgyárak rekonstruk­ciójának többségét, ami nem­csak a gépek kicserélését jelen­ti, hanem olyan berendezések felszerelését is, amelyekkel az eddiginél többféle elem készül­het, s ily módon gyarapodik a típusválaszték. Amíg jelenleg 3-4 féle a variációs lehetőség a lakások tervezésénél, addig a rekonstrukció után 6 8-féle la­kás alakítható ki egy-egy ház­gyárban készült elemből. A család létszámának változásához igazodva variálható is lesz majd a lakás, a könnyű válaszfalak „átcsoporio6ításával”. Nemcsak a lakások, de az épületek is tet­szetősebbek. változatosabbak le­hetnek, a különböző szintű töm­bök építésével pedig a lakóte­lepek egyhangúsága csökkent­hető. Ennek megvalósítása per­sze körültekintő szervezést is igényel. Az intézet munkatársai a szovjet partnerekkel kooperá­cióban úgynevezett katalógus­rendszert dolgoznak ki — eb­ben az építőelemek típusszámot kapnak, s a tervezők ezek gaz­dag választékából „komponál­hatják” meg a lakás alapraj­zát. Egy-egv épülethez 150—200 különböző fajta elem, s több ezer féle alapanyagfesték, sze­relvény, elektromos berendezés stb. — szükséges. Emiatt a készletgazdálkodás a házgyárak­ban bonyolult adminisztrációt igényel. A munka megkönnyí­tésére, a hatékonyság fokozásá­ra az ÉTI különleges adatrög­zítő berendezést dolgozott ki, amely a helyszínen a számító­gép nyelvére fordítja ezeknek az anyagoknak a jelzéseit, s így a készletgazdálkodás automati­zálható. Az elektronikus diszpé­cserszolgálatot elsőként a szege­di házgyárban próbálják ki, s a szovjet partnerek máris érdek­lődnek 'iránta. Moszkvában már épül az a kísérleti lakótelep, amely mo- delül szolgálhat a jövő városá­hoz. Itt ötemeletestől a 30 eme­letesig épületek váltogatják egy­mást, a közlekedés pedig a za.j- és a légszennyezés csökkentésé­re a föld alá kényszerült. A vál­tozatos házgyári lakások között; kétszintes is készül, s a lakóte­lep külön érdekessége az auto­matizált szemételtávolítás. En­nek lényege, hogy minden lakást szemételvezető csőhálózat köt össze egy központi gyűjtőállo- mással. ahol gombnyomásra vá­kuummal néhány másodperc alatt összegyűjtik a hulladékot. Magyar szakemberek rendsze­resen ellátogatnak a 6000 laká­sos kísérleti városrész építésé­hez. hogy az ott szerzett tapasz­talatokat a hazai városépítésnél kamatoztassák. (MTI) Olimpiai kiállítás magyar részvétellel Moszkvai telextudósítás Moszkva az olimpiai költség­kiadásokkal nem kíván verseny­re kelni a korábbi rendezőkkel — jelentette ki A. Kobaly, a szervező bizottság elnökhelyette­se moszkvai, sajtótájékoztatóján. A sportesemény magas színvo­nalú lebonyolításához szükséges létesítmények beruházási költ­ségvetése az előzetes számítások szerint 200—250 millió rubel lesz. Ebből az összegből fedezik az új sportlétesítmények megé­pítésével, valamint a már meg­levő objektumok felújításával kapcsolatos kiadásokat. A számottevő költségek fede­zéséből az állam jelentős részt vállal — mondotta a szervező bizottság elnökhelyettese. A ki­adások egy másik részét viszont a korábbi olimpiákon már jól bevált bevételi forrásokból fe­dezzük. Így a Szovjetunióban októberben bevezetik a sport­lottó újabb változatát — a SPRINT-et. A befolyó összeget teljes egészében sportcélokra használják fel. A negyedik ne­gyedévben bélyegsorozatot bo­csát ki a szovjet .posta az olim­piai játékokkal kapcsolatosan. Tárgyalnak a kiadói jogról, vita­mint az embléma felhasználási jogáról. Az utóbbi használatára már harminc szovjet üzemmel — főleg porcelán-, kerámia-, emléktárgy gyártókkal — álla­podtak meg. Jelentős bevételi forrás lesz majd a televíziós köz­vetítési jogdíj is. Néhány létesítmény beruházá­sa már megkezdődött. Így Tal- linban már épül a vitorlásköz­pont. A Luzsnyiki stadionban — a versenyek fő színhelyén — nagyméretű sportcsarnok alapo­zása kezdődött meg. Megkezdő­dött egy új telefonközpont fel­szerelése is, amely a gyors in­formációáramlást hivatott előse­gíteni. A terv szerint haladó be­ruházási munkálatok egyik fon­tos állomása a szeptember H—20- ig nyitva tartó nemzetközi kiál­lítás, amely a „Technika az olimpia szolgálatában” címet viseli. A moszkvai népgazdasági eredmények állandó kiállítása területén megrendezett bem illa­ton 22 ország — köztük hazánk — vesz részt. Magyarországot hét külkereskedelmi vállalat képviseli — s jelentkezésünket nagy érdeklődés előzte meg. Az ARTEX az olimpiai falu bútor- berendezéseit mutatja be, de fel­vonultat vendéglői bútorokat, vi­lágító berendezéseket is. A BI7- DAVOX távközlési állomásokat állít ki. A Videoton számítógé­peit az ELEKTROIMPEX ered­ményjelzőivel kapcsolták össze. A TRANSELEKTRO gyorskiszol­gáló éttermek berendezéseit ajánlja. Faragó András

Next

/
Oldalképek
Tartalom