Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
Változatos termékek — Gazdag exportlehetőség _ Újabb fejlesztés a Szirénnél A Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet idei programjában 200 millió forintos termelési érték elérése szerepel. Konfekcionált termékeinek mintegy kétharmadát a felsőruházati — elsősorban férfiingek, gyermek- és lánykaruhák — cikkek gyár., tása jelenti. Gyái’tmányuk többi hányadát a bútorszövetek, száda-kclmék szövése, textiljátékok készítése, valamint a gobelinüzem munkája adja. > A szövetkezet az év elején egyesült a helyi háziipari szövetkezettel. s ez egyben jó alkalmat is adott a gazdaságtalan termékek megszüntetésére. Még azt Is jelenti, hogy a szövetkezet ,.tisztított” profillal kezdte az V. ötéves tervet — az első fél év alapján jól sikerült a rajt. A Szirén termékeinek egyhar, madát külföldi — tőkés exportra. főleg svéd, NSZK-beli, holland, olasz és újabban angol — cégeknek szállítják. Termelési és exporttervüket az év első hat hónapjában egyaránt 106 százalékra teljesítették, a nyereség- tervüket is túlszárnyalták. Az elmúlt hónapokban megkezdték a szintetikus, pamut-poliészter keverékből készített férfiingek gyártását szovjet és csehszlovák expoi’tra. Az elmúlt évben koordinációs beruházásból hozzáláttak a 23 millió forintos fejlesztés megvalósításához. összesen 2100 négyzetméterrel — eb bei 1 700 négyzetméter a lakossági szolgáltatás fejlesztése — három- szintes, új üzemépülettel bővül a szövetkezet. Többek között építésre 9 millió forintot, speciális és célgépek vásárlására 6,5 millió forintot költenek. Az új üzemépület átadása után megvalósulhat a korábban tervezett zárt technológiai folyamat, a , bérmunka helyett saját anyagú termékeket készíthetnek, a 400 személyes szociális létesítmény átadásával, valamint belső szervezéssel javulnak a munkakörülmények. Az V. ötéves terv termelési célkitűzései már magában foglalják a saját kivitelezésben jövőre elkészülő beruházást. Így a tervciklus végére — a program szerint — 45 százalékkal növeli a szövetkezet termelését, a szocialista országokba irányú, ló export a jelenleginél 45—50 százalékkal lesz több. Bátrabban, politikusabban Adalékok a vésztői ifjúsági parlamentek elé A vésztői Nagyközségi Tanács ifjúsági bizottsága a közelmúltban megvizsgálta: hogyan hajtották végre az Ifjúsági Törvényben megfogalmazottakat a község ipari és mezőgazdasági üzemeiben, intézményeiben. Ez Nyolc hónappal az összevonás után Tapasztalatok a Békés megyei Tanácsi Epíto- és Szerelőipari Vállalatnál A Békés megyei Tanácsi Épí-1 tőipari Vállalat ez év január 1- én egyesült a Gyulai Városi Tanácsi Építőipari Vállalattal. Az új elnevezése: Békés megyei Tanácsi Építő- és .Szerelőipari Vállalat. Az összevonásnak két alapvető célja volt: 1. legyen egy olyan középvállalat, amely képes . a megyei beruházási politika jobb I megvalósítására, 2. legyenek jobban, hatékonyabban kihasználva 1 a meglevő termelőeszközök. Az egyesülés óta nyolc hónap telt el. Vajon mik az eddigi tapasztalatok? Dr. Takács János, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának a vezetője •a legfontosabbnak tartja, hogy a vállalat az idén Szeghalom, Gyula, Békéscsaba és Tótkomlós körzetében Í8 munkaterületre koncentrálta a termelést. (Azelőtt egy-egy évben csak a gyulai építőipari vállalat 90—100 munkahelyre tagolva dolgozott.) Az új szervezettség alapján az eszközök jobb kihasználásával 118 millió forint értékű beruházás valósul meg, míg az elmúlt esztendőben, széttagolva a két vállalat (saját) termelési értéke alig érte el a 105 millió forintot. N Számításba kell venni, hogy az összevonás után először meg keltermelésben részt vesz és önállóan keres, akkor keptelen családi kötelességeit teljesíteni, ha a haztartásvezetés nem nyilvános feladat, ha a magánháztartás nem lesz társadalmi . iparrá.” Érdemes idézni egy-két vonatkozó „mutatót” 1939-ből, már csak azért is, hogy fejlődésünk folyamatában legyen érzékelhető. A községek 52 százalékában nem volt vendéglő, étterem, ül százalékában vízhálózat. 10 ezer lakosra 62 kórházi ágy jutott. (Az országos átlag 79 ágy volt!) Az óvodahálózat kiépítésében — országos szinten — 1935-ben jutunk el oda, hogy az óvodás korú gyermekek kétharmada óvodába kerüljön. Békés megye — az alföldi megyék között — első helyen állt, és áll a bölcsődei és az óvodai ellátottság tekintetében. Mosógép a vizsgált családok 72,9 százalékában, porszívó 34,8 százalékában, hűtőgép 26,6 százalékában, padíókefélő 3 százalékában volt található. (A százalékarányok jól utalnak a gépekkel végzendő munkák nehézségi fokára.) Egyértelműen állapította meg a vizsgálat — sajnos —, hogy a gyermekek részvétele a háztartási munkákban minimális, a bevásárlás jelenti a plafont! Részesedésük a család összjövedelméből viszont jelentős, különösen, ha az öltözködésre szánt kiadásokat vizsgáljuk. És itt egy kuriózum, amit szó szerint idézek: .....minél lejjebb megyünk g társadalmi hierarchia lépcsőin, minél inkább a falusi és az alacsonyabb iskolázottságú családokat vizsgáljuk, minél alacsonyabb a család általános kulturális színvonala, annál maga- sabb az átlaghoz képest az öl- : tözködésre szánt összes kiadá- : sokból a gyerekekre jutó há- ; nyad.” (Ez a jellemző napjaink- • ban is makacsul tartani igyek- j szik magát.) : Pedig üdvösebb volna, ha az : így elpocsékolt összegeket az ott- ; honi tanulás körülményeinek í javítására fordítanák ezeken a j helyeken, mert a megvizsgált j családokban a gyermekek 33 szá- ; zaléka a konyhában tanul, ami j több szempontból — sok zavaró ! körülmény miatt — sem ideális. : A tanulmány befejező részé- ■ ben eléggé drámai képet kapunk • a 60 éven felüli, idős falusi csa- I ládok, magukra maradt öregek : helyzetéről. Ezen • családok 65 ■ százalékában az egy főre jutó jö- ; vedelem 500 forint, s ebből logi- j kusan következik, hogy ezen : családok jelentős része szegénye- ; sen étkezik. (A felmérés óta je- ; lentős járadékemelés történt.) ; Hét esztendő — mely a ku- : tatás óta eltelt — nem nagy idő : egy megye életében, mely — bar- ■ mennyire is helyi sajátosságok- • 'kai is rendelkezik — az or- : szág vérkeringésének része csu- : pán. Ha erre a felmérésre most j kerülne 6or, mégis bizonyosak • lehetünk benne, hogy a korób- j bi évek mutatói már kedvezőbb : képet adnának, hiszen közös ; munkánk eredményeként évről ■ évre előbbre lépünk egvéni és ! közös gondjaink megoldásában : is. Szilárd Adám • lett teremteni a szervezési feltételeket, ami rendkívül sok gonddal járt. Egyebek közt voltak az előző két vállalatnak befejezetlen munkái, amelyeket a régi szervezettség alapján lehelteit csak befejezni. Nagyon fontos feladat volt az egyéni és a vállalati érdekek összhangjának megteremtése. Közben a kedvezőtlen téli időjárás és a megrendelt építőanyagok késése is akadályozta a termelést. Mindezek miatt az első hónapokban a termelés havonta alig érte el a 4—5 millió forintot. Ez az érték azonban folyamatosan növekedett és júliusban, valamint augusztusban .már jóval a 10 millió forint fölé emelkedett. Szabadfalvi László igazgató tájékoztatása szerint a vállalat már teljesen áttért az új szervezettségre, a munka azonban még zökkenőkkel jár. , A programozott termelésre va- lp műszaki átállás és a fizikai dolgozók alkalmazkodása gyorsabb volt, mint azoké. akiknek a munkahelyek előkészítése, az anyagellátás, a szállítóeszközök és gépek szervezése, irányítása, valamint a számlázás a dolguk. A megszokotthoz Való ragaszkodás, az új meg nem értése miatt még személycserére lesz szükség. Helyes az is, hogy egyes munkakörök betöltésére vonatkozó- , an magasabb iskolai végzettséget írt elő a vállalat, s a továbbtanuláshoz lehetőséget nyújt. A műszaki gárda az idén két okleveles és két üzemmérnökkel erősödött és van három levelező tagozaton tanuló harmadéves üzemmérnökjelöltje is. Az eredményesebb munka feltételei fokozatosan javulnak és számítani lehet arra, hogy a vállalat 1977-ben — fejlesztés nél- \ kül — eléri a 129—125 millió, | 1980-ban tehát, az V. ötéves ; tervidőszak utolsó évében pedig í a megyei tanács által meghalá- : rozott 150 millió forint termelési ! értéket. Ehhez 1977 után meg- ! teremtődik a további gépesítés és a technológiai fejlesztés gazdasági feltétele is. Érdemes megemlíteni mé, hogy az idén az első fél évben 78-an mentek el a vállalattól cs 24-en kérték a felvételüket. Jú liusban és augusztusban — amikor az új szervezettséggel meggyorsult a munkatempó, 58 szak- és segédmunkást 'vett fel a vállalat és mindössze négyen mentek el. Már a téliesítésre is megtörténtek az előkészületek. Valamennyi munkaterületen olyan körülményeket alakítanak ki hogy lehetőleg még a legnagyobb hidegben is mindenki dolgozhasson. Pásztor Béla a felmérés jó alap arra, hogy a szeptemberben és októberben megtartandó munkahelyi ifjúsági parlamentek előtt tájékoztassák a fiatalokat az eredményekről. a gondokról, a jövő tennivalóiról. A településen 1482 harminc éven aluli fiatal él, ebből 1025 tanul, 457-en pedig dolgoznak. A legtöbben a helyi termelőszövetkezetben és az ÁFÉSZ-nél, illetve a MÁV Vontatási Főnökségén vállaltak munkát. Mindenütt elkészültek az intézkedési tervek, amelyeknek végrehajtását figyelemmel kísérte a nagyközségi pál'tbizottság és az üzemi, intézményi pártalapszervezetek. A tanács együttműködési szerződést kötőit a községi KISZ-bi- zottsággal. Mindezek hozzájárultak a fiatalok politikai akti- tivitásának, közéleti tevékenységének kibontakoztatásához, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséhez. A kollektív szerződések különös gonddal foglalkoznak az ifjúsági érdekek, igények érvényesítésével. A munkahelyeken a gazdasági vezetők számot adtak az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról, az iskolákban ismertették a rendtartást, meghatározták a további feladatokat. Sajnos, előfordultak hiányosságok is. A Körösmenti ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet intéz- ! kedési tervében alig esett szó a nevelésről, nem jelölték meg a j határidőket és a felelősöket. A tervekben szerepelt ugyan az a j kitétel, hogy a fiatalok élhetnek i a demokrácia adta lehetőségek- j kel, véleményező, javaslattevő I jogukkal, de ez a tevékenység í legtöbbször a jutalmazásokban, ’ dicséretekben merült ki. Nem vehettek részt például a káder- fejlesztési terv kidolgozásában, a személyzeti munka segítésé- ' ben. Gond az is. hogy aránylag kevés a fiatal a. választott testületekben. Nagyon fontos a fiatalok erkölcsi, közösségi világnézeti, politikai nevelése, amely nemcsak az iskola, hanem a munkahelyek feladata is. Erre jó példa a MÁV Vontatási Főnpkség, ahol az idősebb szakemberek, a termelést közvetlenül irányító vezetők szívesen foglalkoznak a pályakezdőkkel. Az újonnan be5 1976. WPUJStC a SZEPTEMBER 15 lépő fiatalokat szocialista brigádtagokhoz osztják be dolgozni, akik segítik, ellenőrzik munkájukat. Politikai és szakmai oktatásokat szerveznek, amelyeken a KISZ-tagok 80 százaléka, gyarapítja tudását. Ezek a fiatalok a mindennapi munka mellett az Alkotó Ifjúság pályázaton, a szocialista munkaversenyben, a társadalmi összefogásban is megállják a helyüket. Ebben áz évben az újítások 80 százalékát 30 éven aluli dolgozók adták be. A Körösmenti Tsz is törődik az először munkát vállaló fiatalokkal. Kikérik a KISZ- szervezet véleményét a ifiatal vezetők kinevezésénél. Jelenleg 17 fiatal tanul a tsz ösztöndíjasaként szakmunkásképzőben, főiskolán, egyetemen. Meglepő viszont, hogy még mindig magas azoknak a fiataloknak a száma a községben, akik nem tanköteles korbah fejezik be a nyolc osztályt. Az elmúlt tanévben a dolgozók általános iskolájában végzettek 40 százaléka volt 30 éven aluli. Az életkörülmények állandó változása meghatározza a fiatalok művelődési igényeit is.' amellyel a lehetőségek nem mindig tudnak lépést tartani. Nincs megfelelő és elegendő kulturális intézmény, sportpa- . lya a községben. A művelődési házban kevés a kisterem, ahol klubszerű foglalkozásokat lehetne tartani, örvendetes viszont, hogy tavaly birtokukba vehették a fiatalok az ifjúsági és úttörőházat. A különböző szakkörök eredményes működéséhez a tanács anyagilag is hozzájárul. Ugyancsak tartalmas munkát fejt ki az új községi könyvtár. Itt jönnek össze a nők klubja és az irodalmi klub tagjai. A KISZ-íiatalok közül azonban kevesen járnak könyvtárba. Felmérések szerint á beiratkozottaknak mindössze 22 százalékát teszik ki a 15—25 évesek. * * * Mindent egybevetve, megállapíthatjuk: á gazdálkodó egységek, intézmények, társadalmi szervezetek Vésztőn is sokat tesznek az ifjúságért. De arra is szükség van, hogy a fiatalok még jobban éljenek a lehetőségekkel, bátrabban politizáljanak, fejtsék ki gondolataikat, cselekvő részesei legyenek saját életük és a társadalom alakításának, formálásának. Seres Sándor Intenzív legelőgazdálkodás 700 hektáron — Gazdaságos juhtartás — Segítik a talajjavítást Az állattenyésztés fejlesztése, 1 a húsprogramok meghirdetése a kifizetődőbb, jobb takarmányozást igénylik. A szakemberek a rét- és legelőgazdálkodásban látnak nagy lehetőségeket, hiszen a legeltetett állatok szabad levegőn vannak, mozgási lehetőségük alig akadályozott, a természetes v körülményeket legjobban megközelíti tartásuk. A téli takarmányellátáshoz is a gyepterületek termését használhatják fel szántóföldi termények kiegészítésével. A Szeghalmi Állami Gazdaságban. igaz rossz talájadottsá- gok mellett. 4128 hektáron folyik gyepgazdálkodás. Az öntö- zetlen legelő hozamát az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolják. Ennek ellensúlyozására 700 hektáron intenzív gazdálkodást folytatnak a kedvezőbb talajadottságú helyeken. Ezen a területen öntözésre rendezkednek be, Körös—200 öntözőberendezések használatát tervezik. Az évi termés egy részét gépi úton takarítják be, a többit Hereford magyar tarka keresztezéséből származó hús típusú utódokkal legeltetik. A legqlőterület kétharmadán 12 400 juhot tartanak, ebből 8000 anyajuh. A gazdaságnak a juhágazat akkor legjövedelmezőbb, ha a legeltetéshez szükséges feltételeken kívül többet nem fordítanak rá. A gépi betakarítás megköny- nvítésére nemrégen vásároltak egy Hesston típusú óriás bálázót, ami 6 tonnás bálák készítésére, hordására alkalmas. A gyepterületek korszerűsítését állami dotációval is segítik. A fejlesztési program elkészítéséhez és megvalósításához szívesen segítenek a megyében gyeppel foglalkozó kutatók szaktanáccsal.
