Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-31 / 205. szám
Várost gazdagító öt esztendő 1980-ban négy és fél milliárd forint termelési érték Egy marék ezüstpénz Mohácsról Az iparban meghatározó szerepet tölt be az épülő húskombinát Az ötödik 5 éves terv következetes megvalósítását Gyulán is az MSEIVÍP XI. kongresszusa határozatai szabják meg. Ez tartalmazza többek között azt, hogy az üzemeknek, szövetkezeteknek biztosi tni kell a dinamikus fejlődést, fokozni a gazdasági hatékonyságot és minden piacon keresett, versenyképes árukat kell előállítani. A gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében tovább kell fejleszteni a termelés technológiáját, hasznosítani a korszerű üzem- és munkaszervezésben levő tartalékokat, erősíteni a beruházási fegyelmet. Nem kis feladat, hogy mindezek mellett az életszínvonal habár szolidan is, de folyamatosan emelkedjék. Hogy hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban, erről kértünk tájékoztatást Kozma Antaltól, a párt városi bizottságának politikai munkatársától: — Először is talán néhány szót a fejlesztésekről. Az iparban nagyon lényeges feladat a jelenlegi profil korszerűsítése, az élelmiszer-, könnyűipar, valamint a gépgyártás fejlesztése, A három szektorban levő —• minisztériumi, szövetkezeti, tanácsi ipar — mintegy húsz üzemének alapvető feladata a termelés dinamikus növelése. A tervidőszak végére a jelenlegi 2,5 milliárd forintos összterme- lési érték a tervek szerint meghaladja a 4,5 milliárd forintot. Ez 85 százalékos termelésnövelésnek felel meg. Elsődlegesnek tartjuk a gépi beruházások fokozását. Az iparban meghatározó szerepet tölt majd be a húskombinát, amelynek építésére a tervidőszakban 750—800 millió forintot költenek. A jelenlegi ötéves tervben folytatódik a vízgépészeti vállalat He- nyei úti építkezése, a kertészeti és városgazdálkodási vállalat bővítése és megkezdik a sütőipari vállalat süteményüzemének építését. Megvalósul a fa- és fémbútoripari szövetkezet teljes kitelepítése, a nép- művészeti és háziipari szövetkezet bővítése. A többi üzem belső rekonstrukciókat, bővítéseket valósít meg. — A fejlesztések újabb munkaerőt igényelnek. — Igen. Előzetes felmérések alapján a gazdálkodó egységek csaknem 1700 új dolgozóra számítanak. Ehhez véve az egyéb igényeket, ez a szám megközelíti a kétezret. Tájékozódásunk alapján úgy tűnik, hogy ez a létszám a' városból és vonzás- körzetéből biztosítható. Ehhez azonban javítani kell a munka- feltételeket, a szociális ellátást, a kereseti lehetőségeket. Szükség van munkásszállók építésére. a közlekedés további javítására, a nők „második műszakjának” könnyítésére, — Az ipar után lássuk, milyen fejlődés várható a mezőgazdaságban? — A váro6 mezőgazdasági üzemeinek 19—20 százalékos termelés-növekedés elérése a cél. Igaz, ez néhány százalékkal magasabb az országos célkitűzésnél, de ez szükséges ahhoz, hogy megközelítsük, esetleg elérjük a megyei átlagot, a főbb növények terméseredményeit. Ehhez a célkitűzéshez a feltételek megteremtődtek s , az észszerű együttműködés fokozásával elérhetők. Állattenyésztésben alapvető feladat a szarvasmarha-program végrehajtása, a hús- és tejtermelés fokozása. Külön figyelmet fordítunk a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységére, a zöldségtermelés és -el- \ látás javítására. A mezőgazda- j ságban 200 millió forint áll a fejlesztési célok megvalósítására. , — Milyen tervek vannak a vízgazdálkodásban? — Hamarosan befejeződik a s mályvádi árvízi tározó, a Fehér- és Kettős-Körös bal partjának erősítése, minek eredményeként fokozódik Gyula árvízi biztonsága. Uj árvízvédelmi készültségi telep létesül ©s napirenden van a város környéki tavak rendezése. — Javul-e a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás? — Nagyon fontos feladatként szerepel a város kereskedelmi, szolgáltató hálózatának fejlesztése, a közlekedés javítása. Éppen ezért több mint 100 millió forintot fordítanak erre a célra. Egy önkiszolgáló étterem és ABC-áruház épül a Grózá-park közelében. Ugyancsak ABC-áru- házat és bisztrót kap Törökzug, eszpresszót és bisztrót a Budrio lakótelep. Bővül a Komló és Park Étterem, valamint a kemping. Jól előkészített stádiumban van a piaci csarnok megvalósítása és új zöldségboltokat nyitnak meg a város különböző részein. Ebben az időszakban épül meg a Csepel-SZOT- üdülő, és tárgyalások folynak újabb üdülőszálló építéséről. Megkezdik a Volán új telepének építését és remélhetően új székhelyet kap a tejipari és szállítási vállalat is. Új gázcseretelep épül és a DÉMÁSZ is új központi telephelyet alakít ki. — Sokakat érint, hogyan alakul a kommunális, kulturális és egészségügyi ellátás. — Első helyen említeném meg, hogy az öt év alatt csaknem 300 állami lakás épül. Bővül az ivóvíz- és szennyvízcsatornahálózat, és hamarosan megkezdődik az utóbbi időben sok gondot okozó csapadékvíz elvezetése. A fontosabb feladatok közé sorolható a fürdőfejlesztés második ütemének megkezdése. A tanácsi lakásokon túl, 668 OTP és 75 szövetkezeti lakás építésére van lehetőség. Folytatódik a belváros korszerűsítése a Szabadság téren és a buszpályaudvar környékén. Továbbra sem szünetel a megyei kórház és szanatórium műszaki és gyógyászati rekonstrukciója, amelyre 200 millió forintot fordítanak. A tervidőszak második felében új gyógyszertár épül a városban. ( — A korábbi időszakban jellemző volt a város üzemeinek, lakosságának bevonása egy-egy nagyobb létesítmény megvalósításához. Folytatódik ez? — Igen, vannak feladataink, amelyeknek megvalósítása nagyon indokolt, bár jelenleg anyagi fedezet hiányában nem tudjuk megvalósítani. Főleg ezeknél számítunk a lakosság segítségére, támogatására. Ezek között említhetném meg a törökzugi általános iskola további tantermekkel való bővítését, melyre a KISZ kezdeményezésére megindult „Egy nap az iskoláért” akció. Itt szerepel az óvodai és bölcsődei férőhelyek számának növelése, úszó tanmedence létesítése, a piaci csarnok építése, az ipartelepi út megvalósítása. Sorolhatnám még a feladatokat, melyek megvalósításához várjuk és ezúton is kérjük az üzemek és a lakosság segítségét, támogatását. Befejezésül annyit, úgy érzem, a jelenlegi célkitűzések, amelyekből most csak a leg- fontosabbalAit érintettük, a város egész lakosságát mozgósítják. Hiszen a gazdagító, szépítő, a várost szebbé tevő alkotások mindannyiunk közös ügye, amelynek megvalósítása csak valamennyiünk összefogásával valósítható meg. Legyen ez az üzemekben, munkahelyeken végzett becsületes munka vagy erkölcsi-anyagi támogatás egy-egy nagyobb cél megvalósításában. Béla Ottó A könyvnap az idén arra is szolgált, hogy a megélt dolgok fénye alatt keletkezett — és a könyvnapra kinyomtatott művekkel az olvasó elé álljanak a magyar írók, akiknek immár harminc év állt rendelkezésükre lemérni, tükrözni azt, hogy a régi magánsorsok helyébe hogyan lépett a szabad nép reprezentatív közösségi élete. A nagy történelmi cenzúra — az 1945-ös felszabadulás előtt olyan nagy alkotóink is, mint Móricz — a magárasorsok hajótöréseit írta meg. Nemcsak azt, hogy a társadalom menynyire lemaradt a kor követelményeitől, de azt is, hogy a sokszor emlegetett „hárommillió koldus” egész sorsa a minimális, fiziológiailag kellő élet- színvonal alá süllyedésben zajlott le. Az irodalmi művek az elmúlt társadalmi rendszer esti fényében a jövendő meg nem élt fényével még nem vonhatták be alakjaikat... A nyomdai nehézségek miatt csak egy hónappal később jelenhetett meg F. Rácz Kálmán „Időhúzás” című munkája. Ezt a könyvnap zománca nélkül is a személyes érintettség „testmelegében” fogadja a mai olvasó,. hiszen az eltelt harminc év alatt előbb már négy regénye és temérdek novellája tanúskodott az optimizmussal besugárzott új világ termékeny fogadásáról. F. 'Rácz Kálmán hősei nem a világtól való idegenkedéssel küzdenek, hanem éppen a szabad világ eszmei A pécsi múzeum boszorkány, konyhájában újraélednek a mo. hácsi csatamezőn, az összekaszabolt csontvázak mellett talált tárgyak: tanúi és túlélői a rettenetes ütközetnek. Szótlan tanúk, de nem értelmetlen túlélők, mert ha csak apróságokkal, szinte semmiségekkel, mégis gazdagítják ismereteinket a csatáról, melyben évszázadokra megszűnt létezni az egyseges magyar állam. Egy kard rozsdától csipkézett markolata, pen- geéie, néhány ruhacsat\ egy marék ezüstpénz, ki tudja, melyik magyar vitézé, melyik fegyvert fogott paraszté vagy nemesúré lehetett? Szomorú jelkép a kép. a televízió vasárnap esti „Mohács, 1526” című összeállításából: eny- nyi maradt a Mohácsnál elpusztult balsorsú seregből. Az alkalom ezúttal a csata pontosan 450. évfordulója volt, hogy a televízió is mozgósítsa lehetőségeit, és megemlékezzen a közel fél évezredes pusztulásról. E jegyzet most nem arra ren. deltetett, hogy a mohácsi csata számos, és még sokáig vitatott részkérdését sorra vegye; hogy a „Mohács, 1526” című összeállítás nyomán esetleg új nézőpontokat keressen és megemlítse azokat; hivatott és nagy tudású szakemberek légiója foglalkozik a feladattal, a végső tisztázással; akár a csatatér két - séget kizáró meghatározását, akár pedig a különböző strate- i giai, taktikai, politikai és más variánsokat, azok lehetséges kihatásait tekintjük. Az összeállítás alkotói, szellemi vezérei sem tették ezt, a cél, amelyet kitűnően betöltötték az volt, hogy az eddig már bizonyított-tényeket sorakoztassák fel, és a vizualitás lehetőségeit kihasználva százezreknek ■«•■■■■■■•■■•■■■■■■■•■«■••■■■■■•••■■■■a•*■•••■• Könyvnap utáni levél - az jQlrak’-ról követelményeihez mérik cselekedeteiket, megértőén és igent- mondóan élték át a nagy társadalmi átváltozás próbára tevő helyzeteit. Akadtak olyan szerzők is, akik ennek a nagy át- rétegeződésnek egész folyamatát egyhangú dallamra hangszerelték: a széles közösségért, az embermilliókért élés új folyamatát összeütközés nélküli gyors aratásként, azonnali győzelemként állították be, melyben az emberek nem is rokkanhatnak meg, meg sem törhetnek, a forradalom füzében még égési sebet sem kaphatnak. F, Rácz Kálmán írói magatartása, nézőszöge mindezt a bonyolult folyamatát másképp közelíti meg. Az évszázados sóvárgás, mellyel a társadalom sok-sok csoportjában, osztályában várták a változást — nerp mindenkinek egyértelműen hozta meg álmai beteljesedését. A boldog beteljesedést sokan megérték. Az új és szabad társadalomban az új emberekért élés szárnyalást is adott azoknak, akik a forradalom klasszikus veretű vívó osztályát, fő energiagyűjteményét jelentették. A szocializmus eszményének hatalma és varázsa több, keményen továbküzdő nemzedéket lök előbbre, de még akad, akinek a lelkét az előforduló apróbb-nagyobb társadalmi kellemetlenségek kedvezőtlenül hangolják. Az új ember, az új társadalom munkájának célja tulajdonképpen ismét a mondják el: mi történt, és hogyan történt Mohácsnál? A beszélgetőpartnerek, elsősorban Szabály Ferenc történész és Perjés Géza hadtörténész a Mohácsot megelőző mintegy két évszázadtól kísérte a török útját a Balkánon át, mely először kétségtelenül az Adria, majd Magyarország felé tartott; ezt követően pedig kitűnő operatőri munkával mutatták be a csatateret a magyar és a török sereg látószögéből, s — a légifelvételekről is! Hátborzongató látvány volt mind a három, hiszen a terep, a csatateret övező dombkoszorú jóformán semmit sem változott 450 év óta, a különbség is csak annyi volt. hogy több hetes eső áztatta akkor, mely egyaránt igen nagy nehézségeket okozott mindkét seregnek. íme, jegyzetírás közben is óhatatlanul a viták, a feltételezések hatnak az újságíróra is, pedig csak annyit szeretne sokszorosan aláhúzni, hogy a televízió sikeresen járult hozzá a széles néprétegek tájékoztatásához, és rátalált a képi illusztrálás legérzékletesebb módjaira, mely már majdnem „helyszíni tudósítással” ért fel, 1526- ból... Semmi sincs tanulság nélkül! Így aztán Mohács ma is figyelmeztet: a széthúzás, a realitások figyelmen kívül hagyása, mi több: a bűnös tájékozatlanság, a hurrá-optimizmus keserves vermek. A halált megvető bátorság, ahogy eleink akkor ott, és sokszor másutt is harcoltak, de minden megfontoltság nélkül, lehet felemelő példa, de jó példa semmiképpen. És főleg akkor nem, ha tízezrek pusztulnak el általa nyomorultul, ahogy 1526. augusztus 29-én, másfél óra alatt történt, a nagy csatamező színhelyén is. Sass Ervin ••■•see **«*»•*•• »♦—■■•••»■■■■■■■■■■■■■■— munka. (Mivel semmi nem készül el, ha az addig, elvégzett mögött még újabb, megint jelentkező teendő vár.) F. Rác» Kálmán igen megkapó ábrázolási teendőt lát annak megmutatásában, hogy az új társadalomban ugyanazon csillagok alatt jár mindenki. Minden szó- ciábilis lényt a XX. század egyetlen és nagy tartalma foglalja egybe, az, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött az újkori emberiség történelmében. Mégis akadnak, akik egyidejűleg a korral, de csak kronológiaiig a Gergely-naptár rubrikái szerint szeretnének élni. Az új kor nagyszerű művei, művesei, formálói sorából kiesnek olyanok, akiknek éltformáját, életigényét, vágyait az előző század kispolgári életeszménye még most is erősen kezében tartja, meghatározza, visszahúzza. F. Rácz Kálmán könyvnap után megjelent könyvében — három kisregénynek vagy novellának nevezhetjük e sajátságos gyűjteményt — mind a három főhős — Anna, Edit, Eszter — életeszménye a vegetatív, burjánzó, erotikában kimerülő életvitel. Az új világ igazi örömeit, gondjait meg se forgatja a fejében egyikük ' sem; az új társadalom felszínén élnek, a komolyabb munkateljesítménytől meglehetősen tartózkodnak, vagyis precízebben: irtóznak. Az író kiváló megjelenítő erővel, gazdag szituációkban szerepelteti ezeket a „kispolgári élettartamokat” magukban foglaló Annákat, Editeket, Esztereket, akik csak máról holnapra tudnak élni. Eszüket nem is próbálják hajlítgatni annak megértésére és befogadására, amiben és ahol él, lélegzik. hangzik az új világ, az új élet nászának polifóniája. A
