Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

Becsület és helytállás Az idegenforgalmi árnyoldala Szarvason a Dózsa Tsz-ben hallottam a minap a következő i két történetet. Ezennel közre­adom. Az egyik traktoros a legna­gyobb munka idején gépével együtt otthágyta a szövetkeze­tei, elhajtott haza, a városban levő lakására. A traktor néhány órán át szerényen duruzsolt az utcán. Közben a brigádvezetö bejárta a környéket, de a ha­tárban csak a traktor hűlt he­lyét látta. Motorkerékpárra pat­tant és egyenesen a traktoros lakására ment. A traktoros már éppen útra készülődött, amikor rányitotta- az ajtót. Közben a brigádvezetőt a fő­mérnök kereste. Ellenőrzésre szerette volna hívni. Ment a határban dolgozókhoz. Mivel a brigádvezető nem volt az általa megadott helyen, a főmérnök egyedül vágott neki a határnak azzal, hogy útközben úgyis ta­lálkoznak. Csak akkor nézett nagyot, amikor sem a trakto­rost, sem a brigádvezetőt nem találta. Viszont ott volt egy fé_ lig felszántott hatalmas tábla. Időközben találkozott az elnök­kel, akinek beszámolt a mun­kafegyelem példátlan megsérté­séről. Mivel a szántás sürgős volt, a főmérnök és az elnök beosztot­ta egymás közt a határt és vé­gigjárták a dűlőket. Már késő délután volt, amikor hazafelé^ vették az irányt. Elhaladtak az árván hagyott tábla mellett, amelyben már ott berregett a traktor és a brigádvezető még mindig perelte a traktorost. A fegyelmet sértő traktoros ellen másnap vizsgálatot indí­tottak. Olyan határozat szüle­tett, hogy az éves prémiumát : Bővült a Madách- gyűjtemény Az ország legteljesebb Madách- gyűjteménye — amely Madách publikációin kívül az íróval és az író éleművével kapcsolatos képzőművészeti alkotásokat is magában foglalja — értékes da­rabbal gyarapodott. Kovács Mar­git keramikusművész egy gyö­nyörű kerámia tálat ajándéko­zott ajgyőri Xantus János Mú­zeumnak, a gyűjtemény tulajdo­nosának. A 40 centiméteres át­mérőjű tálat az író születésének és halálának évszáma keretezi. megvonják. Ez akkor több ezer forintra rúgott. Hogy, hogy nem, év végén mégis 2000 forint pré_ miumot számfejtettek a trakto­rosnak. aki fegyelmi büntetésé, nek tudatában megtagadta a pénz felvételét. Nyomban fel­kereste a tsz-elnököt és tájé­koztatta a tévedésről. Tehenészekkel kapcsolatos a másik történet. Az 1975. évi zárszámadás előtt, amikor a pré­mium elosztására javaslatot ál­lítottak össze, valakinek sze­met szúrt, hogy a tehenészek miiven sokat kapnak. A kifejt tej literjei után egviknek-má- siknak 10—11 ezer forint fölé szökött a prémiuma. Szorongó érzéssel várták a vezetőségi ülést, ahol a közgyűlés elé ke­rülő javaslatokat készítették elő. A fejők jó előre kiszámí­tották, mennyi pénzben remény, kedhetnek. Az egész eset beszéd témája lett. Megoszlottak a vé­lemények, valahogy így: „A nagy dohány felvételét a veze­tőség nem támogatja, mert ér­demtelen gazdagodáshoz vezet!” A tehenészek munkája mégsem tört meg. A vaklármát munka­helyi megbeszélés követte. Ott hozták tudomásukra, hogy a szövetkezet vezetősége nem tartja soknak a 10—11 ezer fo­rint prémium kifizetését, A szö­vetkezet vezetősége végül is legmegnyugtatóbban így tudott hatni az emberekre: „Bárcsak minden tehenésznek 11 ezer fo­rint évi prémiumot fizethet­nénk.” Ez esetben 1975-ben te­henenként 1000 literrel fejtek volna többet a Dózsa Tsz-ben. A tehenészek anyagi és erköl. esi elismerése végül is olyan eredményt hozott 1976. augusz­tusáig. amiről korábban Szarva­son és máshol álmodni sem mertek. A megye három leg­jobb tejtermelő tsz-e közé ke­rültek. %úliusban pedig 407 li­ter tehenenkénti tejtermeléssel maguk mögé utasítottak vala­mennyi Békés megyei szövetke. zeti tehenészetet! Nem titok: december végén a szarvasi Dózsa Tsz-ben átlago­san 4000 liter téj fölött szeret­nének termelni a 200-as tehe­nészetükben úgy, hogy közben a tehénlétszámot 20 százalék­kal növelik. A szövetkezet vezetőségének, tagságúnak szorgalmas munká­ja és ludatos helytállása hozta ezeket a kiemelkedő példákat. Valószínű, a soron következő közgyűlés jegyzőkönyvben örö­kíti meg azok nevét. akik Szarvason ezt a kimagasló ered­ményt elérték. Dupsi Károly A tárgyalóteremből Megrongálta volt felesége lakását A közelmúltban tárgyalta a | Szarvasi Járásbíróság Pólya Sándor, Gyoma, Bessenyei u. 7. I szám alatti lakos bűnügyét. Az 51 éves férfi volt már büntet­ve. Egy ízben ittasan megtá­madta családját, garázdaságért ítélték el. Magatartásán azon­ban büntetésének letöltése után sem változtatott. Továbbra is rendszeresen italozott. Ittasan pedig kiütközött feltűnően dur_ va és erőszakos természete. Emiatt a múlt év végén felbom­lott a házassága. Elköltözött Gyomáról, s Budapesten a Köz. tisztasági Vállalatnál helyezke­dett el. Időközben meglátogatta feleségét'és két fiát. Természe­tesen jól felöntött a garatra. Pénzt követelt volt házastársá­tól. Mivel az követelését nem teljesítette, ezért meg akarta verni. A két fia, s volt félesé­ge elmenekült a lakásból. Ek­kor dühét a bútorokon töltötte ki, s kiverte a lakás ablakait, majd megrongálta fia kerékpár, ját. Később pedig az utcán tá­madta meg volt feleségét. A járásbíróság Pólya Sándort folytatólagosan elkövetett ron­gálás és garázdaság bűntette miatt 1 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. SÍK lyosbító körülményként ítélte a bíróság a vádlott italozó életmód­ját, valamint azt, hogy bűn- cselekményét családja ellen kö­vette el. Az ügyész az ítéletet tudo­másul vette. A vádlott enyhí­tésért fellebbezett. — di. Emelkedik a devizabűntetiek száma — Takarékkönyv a zsebben — A kár meghaladta a félmillió forintot Megyénk idegenforgalma év­iöl évre növekszik. A múlt év­ben Békésben mintegy 16 ezer külföldi érkezett. A három ha­tárátkelő állomás forgalma en­nél sokkal nagyobb volt. Több mint félmillióan lépték át a ha­tárt. A fejlődést szemléltetően mutatja a gyulavári közúti át­kelőhely statisztikája. 1971-ben az átkelőhely megnyitásának évében 16 ezer gépkocsi haladt át a határon, a múlt évben pe,- díg már a számuk meghaladta a S0 ezret. Ebben az évben még szembetűnőbb a növekedés. A hátom határátkelő helyen a kiutazók közül külföldre látoga­tó Békés megyeiek vannak többségben. A turizmus politikai jelentő­sége közismert. Az is vitathatat­lan, csak oda látogatnak szíve­sen a külföldiek, ahol kedvező a politikai légkör, megfelelő az ellátás, szilárd a közrend és a közbiztonság* Ebből a szempont­ból megyénk jól vizsgázik. Bár tagadhatatlan, a növekvő ide­genforgalom újabb és újabb be­ruházásokat követel meg. Kü­lönösen a szálloda, az üzlet, s a különböző szolgáltató hálózat fejlesztése terén sok a tenni­való. Ám az idegenforgalomnak számottevő a gazdasági jelentő­sége is. A turizmus növekedé­sével egyre nő az ebből szár­mazó bevétel. Az idegenforgalomnak azon­ban árnyoldala is van. Ez első­sorban a devizagazdálkodást sértő bűntettek és szabálysérté­sek növekedésében mutatkozik meg. A vám- és pénzügyőrség Békés megyei parancsnokságá­nak adatai a turizmus árnyol­daláról adnak számot. A múlt | év első felében a parancsnok- I ság négy vám- és devizabűntett, valamint 76 szabálysértés miatt I folytatott eljárást, ez év első.1 felében pedig a bűntettek szá-1 ma hét volt, a szabálysértése-' ké 72. Az okozott kár mégha- 5 ladta a félmillió forintot. Egyesek a legkülönbözőbb fondorlattal igyekeznek valuta- | szükségleteiket a deviza és vám jogszabályok megsértésével ki­elégíteni. Sajnálatos tapaszta­lat. hogy sok Békés megyei ki­zárólag vásárlás , végett utazik külföldre. Ám még azok is, akik­nek elsődleges célja a turiz­mus, szívesen csökkentik a kül­földi nyaralás költségeit, itthon ! egyáltalán nem, yagv csak j drágán beszerezhető áruk' külföldön történő vásárlásá­ra. Ha pedig erre a szabályosan kiutalt valu­tából nem telik, hát más módot keresnek. Hogy milyen módot? Az elkövetések nagyon tarka képet mutatnak. Az egyik Bé­kés megyei lakos 1100 forint értékű belga frankot akart il­legálisan kivinni. Az idegen va­lutát idehaza vásárolta kül­földi állampolgártól. Legtöbb­ször azonban jelentős összegű forintot csempésznek ki a hatá­ron. Külföldön pedig magán- személyektől forintért idegen pénzt vásárolnak. Az is előfor­dult, hogy\ a korábban külföl­dön fel nem használt valutát is­mét ki akarták vinni. Természe­tesen mivel ez az összeg már nem szerepelt az útiokmányon, így hát az ügy szabálysértéssel fejeződött be. Olyanok is akad­nak, akik zsebükben az OTP ta­karékkönyvvel indulnak kül­földre. A közelmúltban leple­zett le egv ilyen személyt a vám- és pénzügyőrség. A me­gyénkbe érkező külföldiek is előszeretettel fedezik kiadásai­kat illegálisan szerzett forintból. A megyei rendőr-főkapitány­ság, valamint a Vám- és Pénz­ügyőrség megyei parancsnoksá­ga nagy gondot fordít a deviza- gazdálkodást sértő bűncselek­mények é6 szabálysértések fel­derítésére, de a megelőzésükre is. A felvilágosító, a tájékoztató munka hatékonyságának leg­nagyobb akadálya a szemlélet. Sokan ugyanis bocsánatos bűn­nek, kézlegyintéssel elintézhető botlásnak tekintik a valuta- visszaéléseket. Jóllehet, az ilyen cselekmények rendkívül káro­sak. Népgazdaságunkat ugyanis szoros szálak fűzik a szocialista és a nem szocialista országok­hoz. Ez a kapcsolat tervszerű devizagazdálkodást követel meg. Nagyon is indokolt, hogy meg­akadályozzuk; devizabevétele­ink ne csörgedezzenek el bűn- cselekmények útján. A Legfel­sőbb Bíróság közelmúltban ho­zott kollégiumi á(lásfoglalása is ezt a célt szolgálja. Az állás- foglalás leszögezi, hogy a tu- rustautazásra kiutalt valutát más célra felhasználói nem sza­bad. Az a turista, aki az uta­zásra kapott pénzen továbbel- adás végett árut vásárol, az üzérkedés bűntettét követi el. Sered' r A Fáklya legújabb száma Nagy érdeklődésre tarthat szá- I mot a Fáklya legközelebbi, 16. száma. Szovjet fiatalokat ábra- j zoló színes címlapja utal a Vá- ] lasztott útjaink cimy írásra, j amely a kommunizmust építő if­jú szovjet nemzedék pályavá­lasztási lehetőségeit elemzi. Több írás is foglalkozik a tá- 1 voli Szibériával. Korabeli raj­zokkal, metszetekkel illusztrált j cikk kalauzolja el az olvasót a múltba. Két neves szovjet tu­dóssal, Nyikolaj Nyekraszov és í Mihail Lavrentyev akadémiku­sokkal készült az az interjú, amely Szibéria jövőjébe ad bete­kintést. A harmadik „szibériai” anyag képes riportban mutatja be az omszki orc»z népi kórust. Mindezeken túl számos tudo­mányos és kulturális érdekessé­get, orosz nyelvleckét, rejtvényt, moziműsort, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programját közli a Fáklya legközelebbi szá­ma. (MTI) \ Tanulságok, tartalékok Korszerűsödő, mind több terü­leten iparosodó mezőgazdasági termelésünk az elmúlt években lendületesen fejlődött. Ebbpn sok tényező játszott szerepet: az anyagi-műszaki ellátottság szín­vonala, az alkalmazott agrotech­nika, a tudományos eredmények hasznosítása, s a magasabb fokú emberi tudás és szorgalom egy­aránt. Mindezek nem feledtet­hetik azonban, hogy a mezőgaz­dasági tevékenység fő „szerep­lői” élő szervezetek. így a ter­melést át- meg átszövik a bioló­giai folyamatok. Ezért a mező­gazdálkodás az intenzifikálódás korszakában is erősen függ a különböző éghajlati tényezőktől, a szélsőséges időjárási jelensé­gektől. Ezeket figyelembe véve lehet tehát végezni a műszaki fejlesztést, korszerűsíteni a ter­meléstervezést, fenntartani az ember és a természet ősidőktől tartó párharcában az ember ak­cióképességét. Az idei év — már látszik — az átlagosnál kedvezőtlenebbek kö­zé tartozik. A késői tavaszon visszajött a tel, a fagyok, s a ft.vári öt-hathetes aszály hatása növényenként más-más Közis­merten erősebb a zöldségfél ék­nél, kapásoknál, valamint a szá­las és lédús takarmányoknál. Noha a kárértékek, a tapasz­talatok összegzése teljes pontos­sággal csak később állapítható meg, néhány tanulság azonban — mint ahogy erre a Központi Bizottság julius 21-i üléséről ki­adott közlemény utal — már most is szóba hozható. Egyes vonatkozásokban ugyanis a vé­leménynyilvánításnak nincs koc­kázata, főként ha a következte­tések olyan akut problémákat érintenek, amelyeket az idei helyzet az átlagosnál jobban ki­élezett. Mindenekelőtt az a felismerés döntő, hogy g mezőgazdasági termelés terv szerinti és dina­mikus növelése óhatatlanul szükségessé teszi az öntözéses gazdálkodásban rejlő lehetősé­gek, a meglevő mintegy 20 mil­liárd forint értékű termelő ka­pacitás teljes kihasználását. Tény. hogv a víz termelési sze­repe növekvő. Egyfelől azáltal, hogy azonos, sőt csökkenő terü­leten termelt takarmány fel- használásával. eev-egv állattól mind nagyobb teljesítményeket várunk. Másfelől az élelmisze­rek ipari feldolgozottsági foká­nak emelkedése feltételezi ezt. Maradja azonban a nyersanvag- termelő szférában — az öntözés nem szűk szakmai kérdés, ha­nem az egész mezőgazdasági termelés fontos ténvezőie, ese­tenként más termelési tényezők (műteágvázás. genetikai kénessé- gek kiaknázása stb.l ha+ékonv kihasználásának feltétele. S mert a termglési hirtnnsé« meg­teremtése nemcsak üzemi érdek, az öntözésfejlesztéshez fűződő érdekek ilyen értelemben meg­haladják az üzemi kereteket. »Tanulság lehet maga az öntö­zési kapacitás kihasználtsága. Ha az eszközöket nézzük, az el­múlt tíz év átlagában 50 száza­lékos volt, de a rendelkezésre álló vízkészletek tekintetébert is csak 50—70 százalékos. Ez ösz- szefügg a meggondolatlan fej­lesztésekkel, az eszközállomány elavultságával, helyenként munkaerőhiánnyal egyaránt. Megfontolatlanságra utal az, hogy az öntözésre berendezett területek több mint fele gyenge termelékenységű, öntözésre csak feltételesen alkalmas területre jut. Másutt pedig, ahol már be­rendezkedtek, száraz művelésű kultúrákat termesztenek. A tennivalók sokrétűek: „ke­rüljön közelebb” a tipikusan vízigényes növénv (zöldségfélék, egyes kapások, takarmányok) a vízhez, az öntözés — mint agro-' technikai elem — énüljön be a termelési rendszerekbe, a fej­lesztés legyen kevésbé élőmun­ka-igényes és más tényezőkkel összehangoltabb. Nagy tartalé­kot jelenthet az együttműködés, az. érdekeltek ön kormán vzatára énülő öntözőtársulások létreho­zása, hogy ezáltal is csökkenték a befektetések terhe és váliék eredménvesebbé az egyébként is kevés »zárná öntözési szakember munkája. Az idei gazdasági év szemlé­letes példa arra. hogy miiven nagv jelentősége van a hiba­mentes agrotechnikának, a pre­cíz munkának. Ősszel a kenyér­gabona vetése jórészt optimális időben megtörtént; a mag P0 százaléka október végéig* földbe került, tgv a bokrosod ás is a tél beállta előtt kielégítően megtör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom