Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

1 Világ proletárjai egyesüljetek! MPÍMSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANAGS LAPJA 1976. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP Ara: 1.20 Ft XXXI. ÉVFOLYAM. 187. SZÁM Ahol élűnk Ha nincs bennünk kibékíthe­tetlen ellenérzés, vagy valami­lyen külső tényezővel meghatá­rozható idegenkedés környeze­tünkkel szemben — általában szeretjük a bennünket közvet­lenül övetó világot. A .,csaií el­viseljük” érzésnél jóval bensősé­gesebb ez, a lakóház, a kerület, a falu, a város iránt táplált ér­zelmünk; hiszen a szűkebb pát­ria figyelmes szemmel tartását tükrözi, azt a jóleső rokonszen- vet, amellyel az ember magáé­nak vall egy környéket, egy em­beri, lakóhelyi közösséget. Ennek a — szűkebb pátria iránti — pozitív érzésnyilvání­tásnak (fogalmazhatunk úgy is: táj és embty', lakóközösség és személyiség együvé tartozásának) sok-sok jelét érzékelhettük az elmúlt hetekben, hónapokban. A népfront szentemberi kong­resszusára készülve, falvakban és városokban — egészen kicsiny­ke közösségtől a nagyokig — számba vették, s mérlegelték a néofrontbizottsógok a helvi pat­riotizmus sokféle, sokszínű meg­nyilatkozásait, Volt többféle kö­zös jellemzőjük ezeknek a szám­adásoknak — a szűkebb haza arculatának változásán érzett öröm, vagy a teendők újabb so­rának leltározó számbavétele —, de a lényeg azonos volt. A nép­front kongresszusára készülve a helyi közösségek megint egv lé­péssel közelebb kerültek falu­juk, városuk életéhez, örömei­hez és gondjaihoz. Most érdemes ismét — hely- történészeknek, honismereti szakkörök ügybuzgó tagjainak — elidőzni a 'elepülések fejlő­dését idéző beszámolóknál, mé­ricskélve kicsit a felszólalók, a mondandójukat fogalmazók gon­dolatait, Az emberek, ha a há­zuk tójáról van szó, az utca, a község, a kisváros mai meg hol­napi teendőiről, általában igé­nyesen őszinték. Nyíltan, tán ki­csit a követelés nyugtalanságá­val szólnak olyan teendőkről, amiket sürgősnek éreznek. Haj­lamosak tán a felnagyításra is: vélve» hogy h4a az apró gondo­kat éllel mondják, megnyomva a hangot, előbb kerül sor a legyű­résükre is. Szövődnek a gondo­latok. A népfrontkongresszust előkészítő tanácskozássorozat is hordozott magában ilyen — nem elítélendő — követelőző türel­metlenséget. De — és ez a fonto­sabb — elsősorban ékesen bizo­nyította, sugározta az emberek érzelmi kötődését a szűkebb ha­zához, a lakóhelyhez, ahol él­nek. Lehet lokálpatriotizmusnak ne­vezni a jelenséget. A szóhaszná­lat-idegensége, néhol még lebe­csülő csengése arra indít: ma­radjunk inkább a szülőföld sze­retető kifejezésnél. A szeretet felelősségénél — ha eat a szálat tovább gombolyítjuk —, amely elemeire bontva például így fest: egy közösség holnapjáért koránt­sem csak a tanács, a hivatal fe­lel. A lakóhelyek arculatát, mind jobban és mind több he­lyen a közönségek határozzák meg'. Formálják, hozzáadva a magukét — erőben, munkában, nekigyűrkőzésben — az állami iparkodáshoz. A sok helyütt es­tébe nyúló népfronttanácskozá­sokon ilyen „hozzáadjuk”-szám- adásra is jócskán jelentkeztek, tanúbizonyságul. Tsz-ek és ipa­ri üzemek embereinek tíz- és tízezer javaslata, ötlete, kezde­ményezése íródott jegyzőkönyv­be vagy — írásnál is többet mondóan — öltözött kézzel fog­ható, jó akciókba máris. Cselekvőkészség és buzgalom, jellemzi a „kisebb haza” szere- tetét és értő figyelését. Olyan dfcelekvőkészség, amely együvé adódva már a haza javán buz- gólkodó egységes nemzeti akara­tot mutatja. V. M. Az OKISZ vendégeként Békés megyében tartózkodó lengyel Gizyecsko együttes nagy sikerű műsort adott a héten Gyomán, Gyulán és Békésen. Lengyel barátaink a Mazuri-tavak népszokásait, hagyo­mányait elevenítettek fel színpadjainkon. A Gizyecsko együttest útjára elkísérte a gyulai Erkel Fe­renc Művelődési Központ vezetősége. Megállapodtak abban, hogy augusztus 21-én a gyulai Körös együttes utazik viszontlátogatásra a Mazuri-tavak környékére Fotó: Veress Erzsi Negyven szocialista brigád a Kner Nyomdában A Békéscsabai . Kner Nyom­dában negyven szocialista bri­gád dolgozik. A termelésben, "a közösségi élet kialakításában és az önművelésben egy-egy bri­gád 100 pontot érhet el. Az első fél évi eredmények alapján ér­tékelték a munkaversenyt, s a brigádok kétharmada megsze­rezte a legmagasabb pontszá­mot. EZER MAZSA VETŐMAG Köles, ssudánifü, napraforgó, zöldborsó, zöldbubveíés tarlóba Szokatlanul nagy a forgalom a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat dél-magyarországi területi központjában, Oroshá­zán. Megkezdték á kiváló csírá­zóképességű, fémzárolt őszibúza­vetőmag értékesítését, de sokan vásárolnak ibásodvetés céljára köles-, napraforgó-, vöröshere-, szudánifű-, káposzta-, repce-, zöldborsó-, zöldbab-, petrezse­lyemvetőmagot is. — A másod vetésre minden év­ben nagy körültekintéssel ké­szülünk és nagy választékot biz­tosítunk vetőmagból — mondja erről Kiss Géza vetőmaggazdól- kodási osztályvezető. — Különö­sen néhány öntözésre berende­zett 1 mezőgazdasági üzemnél igyekeznek a borsó- és a búza­föld égy részét másodvetéssel újból hasznosítani. Kialakult szokás, hogy a tarlóvetéshéz a magot tavasszal megvásárol­ják, s a fennmaradó mennyisé­get a boltok július 20-ig vissza­szállítják Orosházára. — Az idén bizony megnöve­kedett a feladatunk, mert sok visszahozott tételt újból meg­rendeltek, elszállítottak. A rend­kívüli aszály miatt olyan gazda­ságokban is nőtt az igény a má­sodvetések iránt, amelyekben más években ilyesmire nem gondoltak. Csupán a legutóbbi hetekben ezer mázsa gazdasági vetőmagot adtunk el főként zöldtakarmány céljára, de a bé­kési tranzittelepünkről háztáji gazdaságoknak is jelentős meny- nyiségű kerti magot vásároltak az ÁFÉSZ-boltok. Orosházáról az ország minden tájára szállítanak másodvetésre vetőmagot.1 Legtöbbet a Csong- rád megyei termelőszövetkezetek kérnek, de jelentős mennyiséget vásárolnak battónyai, kondoros), csorvási, dombegyházi, kötegyá- ni, füzesgyarmati, kaszaperi tar- ■ lókban is. A kondorosi Egyesült Tsz-ben 400 holdon termelnek tarlóban kölest, kukoricát, nap­raforgót és zöldbabot. — Nálunk már hagyomány a másodvetés — mondta Ladnyik Mihály tsz-elnök. — Kölesből rendszerint 12 mázsa szemter­mést takarítunk be hektáron­ként. A TÄSZI közreműködésé­vel mázsánként 600 forintért ér­tékesítjük. Nagyon jól jön a tar­lóba vetett kölesből hektáron­ként a 7200 forint árbevétel. Ha az időjárás úgy alakulna," hogy nem érik be a mag, akkor kitű­nő zöldtakarmány lesz belőle. A másodvetésből tehát minden­képp haszna lesz a szövetkezet­nek. A kötegváni Petőfi Tsz veze­tői határszemle után döntöttek úgy, hogy 100 hold tarlóba kö­lest, ötvenbe pedig szudánifü- vet vetnek, 50 hektár szemes ku­korica termesztésére szánt terü­leten ugyanis be is kell silózni a kukoricát, mert egyáltalán nem hoz csőtermést. A határnak ezt a részét kora tavasz óta el­kerülte az eső. Egyébként tavaszi legeltetésre sok közös gazdaság telepít most különböző fűfélét. Így fél esz­tendőt nyer a friss zöldtakar- mány-ellátásban. A sok rizikó­val birkózó mezőgazdasági üze­mekben iói ismerik a közmon­dást: „Szükség törvényt bont”. Több helyen kísérleti jelleggel a zöldborsón, babon, uborkán ki­Forró siker Gyulán, Gyomán és Békésen Küldöttségünk Mongóliába utazott vül petrezselymet és sárgarépát is vetnek tarlóba. Ügy gondol­ják: ha csak a kora tavaszi friss zöldséghez hasonló vékony gyö­keret sikerül betakarítani ősszel, akkor is azonnali fogyasztásban sokat segíthetnek a lakosság el­látásában. * * * Takarmánynövényből és kerti magvakból egyaránt a másodve­téshez elegendő vetőpiag áll ren­delkezésre. Jól jött a csapadékos, hűvös időjárás, gyorsan kelnek a friss vetések. így számítani le­het arra, hogy az aszály okozta takarmánykiesésből valamennyit pótolnak a tarlóvetések. — Ary — Szombaton reggel magyar kül­döttség utazott Mongóliába a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság 10. ülésszakára. A delegációt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke vezeti. A küldöttséggel utazott Barnán- rijn Diigerszüren, Mongólia ma­gyarországi nagykövete. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Karakas László mun­kaügyi miniszter búcsúztatta, jelen volt Jadamin Sirendev, a mongol nagykövetség ideiglenes ügyvivője. (MTI) Nyári vásár a Centrumban Négy nap alatt hárommillió forint forgalom — Sláger a kötöltholmi, a fürdőruha — Tizennégyezer méter selyem és pamutáru kedvezményes áron A hét elején beszámoltunk ar­ról, hogy a Békés megyei Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat hogyan készült fel az augusztus 2-től 14-ig tartó nyári vásárra. Most a békéscsabai Centrum Áruházról szólunk, ahol ötmillió forint értékű árut hoznak for­galomba 30—40 százalékkal ol­csóbban a két hét alatt. A ked­vezményesen értékesített cikkek között vannak méteráruk, kötött­holmik, divatcikkek, férfiöltö­nyök, női ruhák, cipők, papu­csok. Szlávik Lajos, az áruház igaz­gatója elmondotta, hogy nagy az érdeklődés a különböző ruházati cikkek iránt, hiszen négy nap alatt összesen hárommillió fo­rint forgalmat bonyolított le az áruház. Mintegy 13—14 ezer méter selyem és nyomott pa­mutárut vontak be a kedvezmé­nyes vásárba, kilencszázezer fo­rint értékben. Kötött és divat­cikkekből 50 százalékkal adtak el többet a tavalyi nyári vásár azonos időszakához képest. Slá­ger a kötött felsőruházat, a gyer­mek és felnőtt fehérnemű, a für­dőruha, a női és gyermekblúz. Az 1,8 millió forintos készlet egy részét divatos táskák, bőr­díszművek teszik ki. Konfekcióruhákból is nagy raktárkészlettel és választékos áruval állnak a fogyasztók ren­delkezésére. Keresettek a női nyári ruhák, női és férfipantal- lók. Lábbeliből a készlet 40 szá­zalékát, 800 ezer forint értékű cipőt, szandált, papucsot kínál­nak kedvezményes áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom