Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
Az 2t|»olónok képzése és megkeesülése Bodnár flrpádné, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet titkára nyilatkozik kólában lehet egészségügyi taTájékoztaió a Szputnyik augusztusi számának tartalmából — Egyéves az európai biz- lonsági és együttműködési érte. kéziét záróokmánya — Ki nyer a szovjet—amerikai tudományos-műszaki együttműködésen? Katasztrófák a Föld őskori történetében — Veszélyesebb a hízás, mint a rák? A Szputnyik 8. száma vezető cikkben méltatja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát, amelyet egy évvel ezelőtt írt alá 35 ország vezetője Helsinkiben. Csak a Szovjetunió nyer * szovjet—amerikai tudományosműszaki együttműködésen? Alekszanarov akadémikus válaszol a nyugati .sajtó hamis és egyoldalú állítására. ,,.43 őskori történelem rejtélyei” címmel izgalmas írást kö. zöl a lap Alekszandr Gorbovsz. leij szovjet tudós és író szenzációs könyvéről. Mióta él a Földön a homo sapiens? Milyen katasztrófák rázkódtatták meg a Földet? Léteztek-e fejlett civilizációk a jelenlegi civilizáció előtt? Ilyen és hasonló izgalmas kérdésekre ad választ Gorbovsz- kij könyve. A hízás ellen emel szót a Szputnyik, kommentálva a „Spiegel” című nyugatnémet folyóirat egyik cikkét: minden felesleges kiló nyolc hónappal rövidíti meg az életet. Az elhízás több halálos veszélyt rejt magában, mint a rák. Hasznos tanácsokat ad a lap, hogyan ma. radhatunk frissek, karcsúak és egészségesek. Az egykori rabszolganő, Zári. na Zavjalova professzor asszony életét mutatja be „A vásárban vett lány története” című írás. Szibéria meghódítása kimerít, hetetlen téma a szovjet sajtó számára. A Szputnyik augusztusi száma is foglalkozik e föld. résznyi terület erőforrásainak feltárásával: egy mérhetetlen szénvagyonra támaszkodó hőerőmű építését ismerteti. polcát még a télen feltüzelték, a korhadt deszkából meg koporsót szegeitek a kicsi Pistának, aki meg sem láthatta a világot; halva született. A kicsi Péter a porta végénél megkérdezte: — A talicska minek? A világon sincs kubik... Okosította az Egyszeri Ember a kicsi Pétert, aki nem vált be leventének, mert gyengéllették a mellét. — Hosszú az út, fiam... Útközben, ha megnő a szakállam, tudjam mibe tolni, nehogy rálépjek... Nekifeküdt a talicskának és indult. Míg ment-mendegélt kegyetlen időket kapott. Bőrig verte az eső, térdig lepte be a hó és reggelente olyan fagyokra ébredt, amitől a talicska nyikorgása menten megfagyott. Csak tavasszal engedett ki. amikor a békák kuruttyolni kezdtek. A vályoggödröknél megpihent. Körülnézett. Ennyi embert még nem látott együtt. Lehettek kis- millióan. Tarisznyával, talicskával. Vékony dongáid, penészes színű emberek voltak mindany- nyian. A gúnyájukat széttépte a zord idő, és a madzagot is kikoszolta, amivel ujjasukat ösz- szekötötték a hátgerincükhöz tapadt hasukon. A gödrök szélén ültek, és hallgatták a békák kuruttyolását. Kiabáltak egymásnak a varangyok, főleg a nagyok, a tapasztaltabbak. — Varrók! Varrók! — Mit? Mit? — Papucsot... Papucsot... — Kinek? Kinek? — Másik békának...! Másik békának! (folytatjuk) Manapság a betegellátásban kétségtelenül az ápolónöhiány okozza a legtöbb gondot. Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete vezetőit egyaránt foglalkoztatja, hogyan lehetne enyhíteni a gondon. Erről beszélgettünk Bodnár Árpádnéval, a szakszervezet titkárával. — Xltalában hiány mutatkozik-e középfokú képzettségű dolgozókból ? 1200 betöltetlen állás — Igen. A létszámhiány általában jellemző. De legnyomasztóbb a nővérek vonatkozásában. Hiszen a betegágy mellett az ápolásban nem pótolható a nővér. Minden egyes távollevő helyett a jelenlevőknek kell tehát helytállniuk, vállalni a többletterhet. És egyre többeknek kell egyre súlyosabb többletterhet cipelni. Megkísérlem számokkal érzékeltetni ezt: Az intézetekben 15 ezer általános, 5300 gyermek és 2000 elmeápoló dolgozik, a szülészeti osztályokon 2200 szülésznő van: országosan tehát összesen [ 24 500 ápolónő működik. És j 1200 a betöltetlen állás. A beosztott általános ápolónői állásoknak Budapesten 8,6, vidéken 3,5 százaléka üres. Persze* ez utóbbi — ahogyan mondják — erősen szóródik. Az iparvidékeken a hiány helyenként megközelíti a fővárosit, másutt, ahol kevés a női munka- lehetőség, ott minden állásnak akad gazdája. A tényleges hiány azonban sokkal több, mint az üres állás. A dolgozók mintegy 20—30 százaléka ugyanis betegség, gyermekgondozási szabadság, rendes fizetéses szabadság stb. miatt tartósan távol van munkahelyétől. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a dolgozó nővérek közül mintegy ötezer még szakképzetlen. — Pedig az utóbbi évekbefi J több intézkedés született az ■ ápolónői munka vonzóbbá téte- ! lére. Hoztak-e ezek eredményt? Vonzó inlc^lcedések — Valóban történtek intézke■ dések, hogy több legyen a nő- ! vér. A negyedik ötéves terv- : ben sok kedvezményben része- ! sültek: 1970 óta a három műA Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem az idén ismét kiírta a pályázatokat a kü_ lönböző továbbképzési formákra. A szakközgazdászképzés keretében 1977 februárjában pedagógus. tervgazdasági, pénz- és hitelügyi. statisztikus, nemzetközi gazdasági kapcsolatok szak, továbbá vállalati komplex tervező-elemző, pénzügyi, munkaügyi, piacszervező, komplex szervezési és vezetési szak, vala_ mint számítástechnikai szak ir._ dúl. V képzés négy, illetve a számítástechnikai szakon öt féléves. A hallgatók az utolsó félévben szakdolgozatot készítenek, s ennek megvédése után szakközgazdász oklevelet kapnak. Amennyiben a szakdolgozat megfelel az egyetem doktori szabályzatában előírt követelményeknek. az intézet javasolja az illetékes kari tanácsszakos ápolónők közül a szakképzettek 200—800 forint, a szakképzetlenek 100—600 forint munkahelyi pótlékot kaphatnak. 1971-ben általános bérrendezésre került sor: 10,3 százalékkal (1663 forintra) emelkedett az átlagos alapbér. 1974. szeptember 1-én felemelték az éjszakai pótlékot a korábbi 10 —20 százalékról 30—50 százalékra. 1975. január 1-én az 'ápolónők munkaidejét heti 42 órára csökkentették, a másutt érvényes heti 44 óra helyett, Az idén január 1-én. pedig 5 százalékra emelkedett az egészség- ügyi dolgozók évi bérfejlesztése. A munkaerőgondokon hivatott enyhíteni az 1972 januárjában életbe lépett rendelkezés, amelynek alapján a nyugdíj- korhatáron túl is dolgozó ápolónők, szülésznők, csecsemő- és gyermekgondozónők évente 7 százalék ösztönző nyugdíjpótlékban részesülnek. 1975-ben és az idén pedig azt is engedélyezték, hogy a nővérek nyugdíjuk megtartásával, teljes munkaidőben dolgozhassanak. A munkakörülmények szempontjából jelentős, hogy országszerte csaknem 140 nővérotthon működik, nem egy közülük korszerű, kényelmes, kulturáltan berendezett, 6 valóban otthont nyújt mintegy 6500 ápolónőnek. Mégsem vagyunk elégedettek ezzel: újabb nővérotthonok létesítését szorgalmazzuk, garzonházak építését sürgetjük. — Hogyan biztosítja a képzés az utánpótlást? Létezik-e valami gyorsított „gyorstalpaló” módszer? Eljutni a (első lukig — Igen. Az érettségizett jelentkezők, munka mellett, kétéves tanfolyamon szereznek ápolónői képesítést. A kórházban heti 33 órát dolgoznak, a fennmaradó időt tanulással töltik. Tantárgyaik: anatómia, élettan, mikrobiológia, kórtan, sebészet, belgyógyászat, stb. Kezdő fizetésük lcb. 1600 forint, és az intézményekben kedvezményes étkezésben részesülnek. — A pálya vonzereje, erkölcsi megbecsülése szempontjából igen fontosnak tartom, hogy 1975. szeptember 1-én a szakdolgozók képzése beilleszkedett az általános oktatás rendszerébe. Közvetlenül az általános iskola elvégzése után. kétfajta isnak, hogy azt doktori disszertációként is fogadja el. A kötelező óraszámon felül a hallgatók angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvű tovább, képzésben is részt vehetnek. A négy félév után letett nyelvi szigorlatuk állami nyelvvizsgával egyenértékű. A szakközgazdászképzésre azok az egyetemi oklevelet, mérnökközgazdász oklevelet vagy külföldön szerzett és honosított közgazdaságtudományi oklevelet szerzett szakemberek jelentkezhetnek. akik kétévi szakmai gyakorlattal rendelkeznek és munkaadójuk továbbtanulásukat javasolja. A jelentkezési határidő 1976. október 30. Az intézet 29 témakörben indít 1—4 féléves tanfolyamokat, egyéni jelentkezések alapján, il. letve a vállalatok, intézmények felkérésére. A tanfolyamokra az egyéni jelentkezés határideje 1976. szeptember 15. nulmányokat folytatni és szak- képesítést szerezni: a hároméves, nappali egészségügyi szakiskolában és a négyéves, nappali egészségügyi szakközépiskolában. Mindkettőben általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítést, nyernek a tanulók. A szakiskolások munka mellett aztán két év alatt érettségizhetnek. A most jelentkező érettségizettek az általános ápolói szakképesítés megszerzése után tovább szakosod- hatnak, előrehaladásuk lehetőségei és feltételei azonosak az egészségügyi szakiskolát vagy egészségügyi szakközépiskolát végzőkével. Lehetnek gyermekápolónők, intenzív-terápiás nővérek, műtő-, anaeszteziológus asszisztensek. A továbbképzésről az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete gondoskodik. Még nagyobb jelentőségű a tavaly szeptemberben indult felsőfokú képzés. Ez az Orvostovábbképző Intézet Egészség- ügyi Főiskolai Karán indult szakterületeken (védőnői, gyógytornász, diétásnővér, közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakon) hároméves nappali főiskolai képzés és (egészségügyi szakoktató, intézetvezető nővér, mentőtiszt szakon) kétéves levelező tagozattal. Szakszervezetünk javasolja, hogy a főiskolai képzést terjesszék ki meghatározott ápolónői kategóriákra is. — Az elmúlt években más vonatkozásban is észrevehetően növekedett az ápolónők társadalmi megbecsülése. Július 1-én, Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, a „kiváló” és „érdemes” orvosok, gyógyszerészek központi kitüntetésekor 42 nővér részesült „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetésben. Akad olyan ápolónő is, akinek kimagasló munkáját a „Munka Érdemrend” arany fokozatával honorálták. Mindez azonban nem elegendő. A nővéreknek a jövőben jobban kell érezniük a társadalom erkölcsi és anyagi megbecsülését. — Gyakran beszélünk az ápolónők elvándorlásáról, a három műszak nehézségeiről, de lényegesen kevesebbet azokról, akik évtizedeken át hűségesen kitartanak a kórházakban, g szociális otthonokban és a többi intézetben, illetve az alapellátásban. A kórházban dói el — Meggyőződésem, hogy a pálya megszerettetése alapvetően a kórházban dől el és számtalan gyakorlati és lélektani tényezőtől függ. Hogy a nővér tapasztalja-e: nélkülözhetetlennek tartják közreműködését a gyógyításban, hogy igyekeznek-e tervszerű munka- szervezéssel könnyíteni a dolgát; hogy az orvos segítőtársaként egyenrangú félként kezelik-e. Aki valaha dolgozott betegágy mellett, nagyon jól tudja, mekkora a jelentősége a felsoroltaknak. Hiszen a sokat emlegetett jó munkahelyi légkör kárpótol a három műszak hátrányaiért, a szombaton, vasárnapon is kötelező szolgálatért. Ennek igazát bizonyítja, hogy a több mint 200 ezer egészségügyi dolgozónak 50 százaléka törzsgárdatag. A munkát, aminek erkölcsi, anyagi megbecsülésével még korántsem elégedett a szakszervezet és szükségesnek, indokoltnak véli napirenden tartani a három műszakban dolgozó ápolónők újabb bérrendezését — hangsúlyozta befejezésül Bodnár Árpádné. L. M. Zöld emberkék Bárcsak az eső jött volna olyan menetrendszerű pontossággal, ahogyan a világsajtó nyári hírei között megjelentek a repülő csészealjak. Más szóval az UFO-k, vagyis az ismeretlen származású égi szerkezetek. Megjöttek. Ügy látszik, hogy a Mars-IBUSZ az idén a Kanáriszigetek—Norvégia útvonalat hirdette jutányos áron. mert hitelt érdemlő beszámolók szerint június 25-én 22 óra 10 perckor jelentek meg Las Palmas fölött. Hacsak — teszi hozzá a tudósító — hetven ember, aki látta őket, nem pörgött be teljesen. No, de láttak már önök hetven embert bepörögni? Ugye, sohasem? Rövidesen azonban tovabbré- pültek. Vagy azért, mert nem volt szerencséjük a játékkaszinóban, vagy egyéb okból. Rövidesen ugyanis Észalt-Európában tűntek fel. Annyi tanú látta őket. hogy elég lenne' tíz építő- brigád számára. N. úr Hamburgban vörösen izzó lapot figyelt meg az égen. Rendsburgban egyszerre többen is a rendőrségre rohantak, s elmondták, hogy a város felett repülő csészealjak húztak el. S. kisasszony ágyban fekve ábrándozott kifelé az ablakon, amikor észrevett egy égi szekeret. Ügy látszik, utasai nem óhajtották, hogy kandi szemek kifigyeljék őket, mert hirtelen (mondta S. kisasszony) eloltották a villanyt. (Nem a kisasz- szonynál, hanem a csészealjban.) Természetesen valamennyi repülő csészealjban kis zöld emberkék ültek. Ezt onnan tudja ilyen pontosan az emberiség, mert még 1968. elején, az argentínai Mendozában a játékkaszinó egy alkalmazottja személyesen is találkozott velük, amikor gépkocsija megmagyarázhatatlan okokból leállt az országúton. Mintegy 1,40 méter magasak voltak, fejük tojásdad, kopasz és zöld színben játszottak. Nem a kaszinóban, hanem a napfényben. Ennyi talán elég is lenne bizonyítékul, hogy repülő csészealjak járnak közöttünk, ha a zöld hírek hallatán a csillagászok és a mesterséges holdakat figyelő állomások tudományos munkatársai nem tennének mindenféle zavaró megjegyzéseket. Azt állítják, hogy ma már ezerszámra keringenek a Föld körül rakétarészek, műholdak, szputnyikok, fel-felvillannak a napfényben, s éles fényt adva elégnek, amikor a Föld felé zuhanva a sűrűbb levegőrétegekbe érnek. Hát most kinek higgyünk? Léteznek űrturisták vagy nem? Én azt mondom: nézzük meg, milyen a valutájuk! Ha kemény, elhisszük, hogy léteznek, ha gyenge a pénzük, nem hisszük el. Azt hiszem, ez határozott álláspont. Tatár Imre. Nemzetközi plakátpályázat a XI. VIT-re A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nemzetközi plakátpályázatot hirdetett a Havannában 1978 nyarán sorra kerülő XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítésére. A pályázatok beküldési határideje 1977. május 1. A nemzetközi zsűri döntését 1977. november 10-én a DÍVSZ fennállásának 32. évfordulóján hozzák nyilvánosságra. A három első díj: részvétel a havannai VIT-en. A pályázat részletes feltételei a Világ Ifjúsága című folyóirat, valamint a DÍVSZ Magazin augusztusi számában jelennek meg. (MTI) Kiírta a továbbképzési pályázatot a közgazdaságtudományi egyetem
