Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

Az idomár szájából eteti az oroszlánt Csehszlovák cirkusz szérepel megyénkben Szeptemberben Békés megyé­ben szerepel a Safari cirkusz. Először Orosházán lépnek fel, majd Gyula, Békéscsaba (szep­tember 13-tól 17-ig) és Békés következik. Az első modem cirkusz ala­pítása az angol Philipp Astley nevéhez fűződik, akinek a 18. század második felében lovas­iskolája működött. Hazánkban 1896-ban rendeztek először cir­kuszi előadást Budapesten, a német Wulf nevű mutatványos szórakoztatta a publikumot. Azóta sok idő eltelt, a cirkusz varázsa azonban változatlanul megmaradt. Az állatidomárok, kötéltáncosok, zsonglőrök és az elmaradhatatlan bohócok pro­dukcióit gyerekek, felnőttek egy­aránt élvezik. A most Békés megyébe érkező Safari cirkusz A Magyar Tudományos Aka­démia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete budapesti sze­izmológiai obszervatóriumának műszerei szombaton 11 óra 11 perc 20 másodperckor kisebb erősségű — a Richter-skála sze­rint 3-as — földrengést észlel­tek. A földrengés epicentruma föltehetően Keszthely térségé­Kczgazddszok továbbképzése A Marx Károly Közgazdaság, tudományi Egyetem Közgazda- sági Továbbképző Intézete a kö­vetkező tagozatokra várja a szakemberek jelentkezését: gaz. dasági szakértői, vállalatgazda­sági és elméleti tagozat., Az utóbbin a jövő évben pedagó­gusképzés is indul. A közgaz­daságtudományi oklevéllel ren. deikezők 1976. október 30-ig ad. hatják be jelentkezésüket. Az oktatás februárban kez­dődik. A képzés négy féléves (számítástechnikai szakon öt féléves). Amennyiben a szak- dolgozat megfelel az MKKE doktori szabályzatában előírt követelményeknek, az intézet az illetékes kari tanácsnak java­solja, hogy azt doktori disszer­tációként, a képzés keretében letett szigorlatokat doktori szi­gorlatként fogadja gl. A továbbképző intézet a «köz- gazdasági munkakörben dolgo­zók részére ismeretterjesztő cél. tanfolyamokat is szervez. Az egyéni jelentkezések határideje: 1976. szeptember 15. a fennállása 25 éves évforduló­ját ünneplő Csehszlovák Cir­kusz Vállalat kiváló reprezen­tánsa. A százhuszonhat tagú tár­sulat 78 vadállatot szerepeltet. Mellesleg az állatpark jellemzi leginkább a Safarit. Érdekesség, hogya cirkusz állatorvosa, Dou- hek doktor maga idomít tizen­két lovat, az oroszlánszelídítő Jan Malek pedig szájából eteti ragadozóit. Bodus állatidomár 20 egzotikus állattal lép fel, ami azért érdekes, mert pónilovak, törpe páviánok, lámák, kafl'er- bivalyok és vadlovak egyszerre szerepelnek a porondon. A közel kétezer-ötszáz nézőt befogadó Safari park Békéscsa­bán a volt Vasas sporttelephe­lyen állítja fel sátrát. F. I. ben volt. A város magasabb épületeiben az ajtók, ablakok üvegei megcsörrentek, a padló fagerendái megreccsentek, a csil­lárok kilengtek. (MTI) Az orosházi Üj Elet Tsz-ben a kedvezőtlen időjárás ellené­re jól fizet a vöröshagyma. A fűszernövényt géppel lazítják ki a talajból, majd a termelőszo­Filip Gyeniszovics Kiva Battonya n Szombaton az elsőnek felsza­badult magyar község, Battonya kedves vendéget fogadott. Több napos magyarországi látogatás­ra hazánkba érkezett Filip Gye- nis^ovics Kiva, a szovjet hadse. reg nyugdíjas ezredese, a. Szov­jetunió Hőse, aki 1944. szep­tember 23-án hajnalban első­ként lépte át) a szovjet^ felsza­badító hadsereg harcosaként Magyarország határát Battonya térségében, mint a szovjet had­sereg felderítő rohamzászlóal­jának parancsnoka. A kedves vendéget a nagy­község pártszékházában Palkó Lajos, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára és Batto­nya vezetői fogadták. Tájékoz­tatták a település fejlődéséről. Ezt követően a volt felderitő- parancsnok megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét, majd ellátogatott a Petőfi Ter­melőszövetkezetbe, az ő nevét viselő szocialista brigádhoz. Ez­után megtekintette a Magyar Optikai Művek épülő üzemcsar. nokát, Battonya határában a Felszabadulási Emlékparkot. Cipő, bútor, szőnyeg a nyugati országokba Az V. ötéves tervben jelen­tősen, mintegy 50 százalékkal emelkedik a megyeszékhelyen és környékén levő könnyűipari üzemek termelése. Ezt elsősor­ban a gyártmányszerkezet kor­szerűsítésével, korszerű techno, lógia alkalmazásával, a tőkés kooperáció kiszélesítésével ki. vánják elérni. A tervidőszak alatt a nyugati export aránya is növekszik. Egyre több ter­méket szállít a tőkés országok­ba a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Körösvidéki Cipész Szövetke. zet, a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet és a Mezőberényi Bútoripari Szövetkezet. Folytatják a kötöttárugyár, a F érfitehérnemű-gyár, a Kner Nyomda, valamint a Dürer Nyomda rekonstrukciója'^ vetkezet tagjai, valamint a ta­gok nyári szabadságon levő gyermekei felszedik, osztályoz­zák es csomagolják. (Fotó: Gál Edit) Kisebb földrengést észleltek Keszthely térségében Hagymaszüret... MA: 1976. AUGUSZTUS 39., VASÁRNAP Erna napja A Nap kél 4.58 — nyugszik 18.31 órakor A Hold kél 9.50 — nyugszik 20.24 órakor HOLNAP: 1976. AUGUSZTUS 30., HÉ'XFÜ Rózsa napja A Nap kél 4.59 — nyugszik 18.29 órakor A Hold kél 11.09 — nyugszik 21.04 órakor Százhúsz évvel ezelőtt, 1856. augusztus 29-én született Tas- nádon — és 75 éves korában, 1931-ben halt meg — Bíró La­jos utazó és természettudós, néprajzi gyűjtő, neves rovartan- kutató. Szegény asztalosmester fia­ként Debrecenben és Budapes­ten tanult, majd Sátoraljaújhe­lyen lett nevelő. 1880-tól néhány évig a Rovartani Állomás úgy­nevezett filokszérabiztosa volt. Főként az apró, hártyásszárnyú rovarokkal foglalkozott. Szűkös anyagi eszközeit gyűjtőutakra fordította. A Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének Állattárába került 60 ezer pél­dányból álló gyűjteménye vé­telárán 1895-ben újabb gyűjtő- útra indult Üj-Guineába, ahol kisebb megszakításokkal hét évet töltött. Munkájáról beszá­moló levelei rendszeresen a Természettudományi Közlöny­ben jelentek meg 1896-tól 1900. ig. Jelentős volt néprajzi gyűj­tőtevékenysége is. Hatezer da­rabból álló néprajzi gyűjtemé­nye a pápua népélet széles ke­resztmetszetét nyújtja. Az Or­szágos Néprajzi Múzeumban 1951-ben Bíró Lajos emlékki­állítást rendeztek tiszteletére. Fontosabb munkái: Hét év Üj- Guineában, Az új-guineai uta­zás emlékei. Helyi záporok, zivatarok Várható időjárás ma estig: Főleg nappali felhőképződés, elszórtan helyi záporokkal, zi­vatarokkal. A hajnali órákban párásság, cgy-két helyen köd. Éjszaka gyenge, napközben megélénkülő, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 9—14. leg­magasabb nappali hőmérséklet: £4—28 fok között. (MTI) — NÉPSZERŰ A DEVAVÄNYAI ZENEI KÖNYVTÁR. A gyerme­kek és fiatalok a nyári szünidő­ben is 6Űrűn látogatják, az isko­lai évben nagy segítséget ad a zenei oktatáshoz. Az idén a le­meztárat vers-, prózai és mesele­mezekkel is kiegészítették. — SZOCIÁLIS CÉLOKRA 1,3 millió forintot biztosított erre az évre Vésztőn a Körösmenti Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet. Az első fél évben 610 ezer forin­tot költöttek ilyen célra. — PLATANGYÜJTEMÉNY. Természeti ritkaságnak számító platánfasort szándékoznak vé­detté nyilvánítani a Fejér me­gyei Szabadbattyán községben. A cifra kertben található ugyan­is Fejér megye, sőt az ország egyik legidősebb platánosa. Az ötven famatuzsálem közül a leg­idősebbeket több száz évesre be­csülik, s legnagyobbak törzsé-' nek a kerülete meghaladja a tíz métert is. — ŰJ HATÁRÁTKELŐ. A Vas megyei Búcsú községnél egy hó­nap múlva új magyar—osztrák közúti határátkelő nyílik. A 12,5 millió forintos költséggel létre­hozott határlétesitmény építésén az utolsó simításokat végzik. Felújították az átkelő és Szom­bathely közötti 12 kilométeres út­szakaszt is. Az ünnepélyes ava­tásra szeptember 24-én kerül sor. — TÖBB JÁTSZÓTÉR MEZÖ­B ERÉNYBEN. Mezöberéityben jelenleg egyetlen játszótér van a gyermekek részére, melynek fenntartását a Kördsvidéki Ci­pész Szövetkezet helyi részlegé­nek dolgozói társadalmi munká­ban vállalták. A tanács újabb játszótereket kíván létesíteni, melyhez a szocialista brigádok segítségét várja. Százharminc évvel ezelőtt, 1846. augusztus 30-án született Kresz Géza orvos, aki nagy ér­demeket szerzett a rohamosan fejlődő főváros egészségügyi el­látásának megszervezésében, ki­építésében. Pesten 1871-ben szerzett orvo­si diplomát és utána mint bu­dapesti kerületi orvos műkö­dött. Különös érzékkel mérte fel a gyarapodó lakosságú, rossz egészségügyi körülmények kö­zött terebélyesedő város legfon­tosabb egészségügyi szükségle­teit, s ezek megoldása érdeké­ben minden lehető fórumot fel­használt. Egyebek közt az ő ne­véhez fűződik a budapesti ön­kéntes Mentő Egyesület megala. pítása, 1887-ben. A maga idejében rendkívül je­lentős és kifejezetten haladó jel­legű volt sokrétű egészségügyi­felvilágosító tevékenysége. Az ál­tala publikált orvosi-egészségügyi munkák témája jól jelzi, hogy a korabeli Magyarországon, il­letve Budapesten melyek voltak a legfontosabb egészségügyi problémák. Munkái közül csak néhányat említsünk: A tuber­culosis és annak pusztítása el­len való védekezés ... (1884); A mentés és elsősegély szerve­zése a fővárosban (1885); A cholera és az ellene való véde­kezés (1892) A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 35. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négytalálatos szelvé­nye 72 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 83 895 forint; három találatot 7613 fogadó ért el, nyereményük egyenként 397 forint. A kéttalálatos szelvé­nyek száma 213 465 darab, ezek­re egyenként 18 forintot fizet­nek. BFÍ(FS MF'ufpujsh; , Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács Lapja Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor Főszerkesztő-helveues: Deák Gyula Szerkesztőség: 5601 Békéscsaba — Pf.: 111 Telefon: 12-196. 12-03=. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat 5601 Békéscsaba — PE: Hi Telefon' 11-021. 11-051 Felelős kiadó: Lehoczkv Mihály Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a ooítahlva tatoknál és a kézbesítőknél Előfizetési di1 egv hönapra 20.- Ft Dürer Nyomda. Békéscsaba Igazgató: Háromszéki Pál tndex: 25 054

Next

/
Oldalképek
Tartalom