Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-26 / 201. szám

Szeszélyes időjárás fl gazdasági élet főszereplőié H osszú ideig játszhatnánk a kérdezz-feleleket, mert hi­szen sok mindenre ráil­lik a főszereplő megjelölés. A fejlesztési források, a beruházá­si döntések, a termelésben al­kalmazott technikák és techno­lógiák, az áru versenyképessé­gének jellemzői külön-külön, s együttesen még inkább része­sei, befolyásolói a gazdasági életnek. Nem szólva olyan alap­vető tényezőkről, mint a ter­melési és a termékszerkezet, a földrajzi környezet stb. Mégis, történelmi és napi tapasztalatok egybeesnek: a rendezők, vagyis a vezetők soha nem feledkez­hetnek meg arról, hogy a gazda­Az idei nyár rendkívüli időjá­rása sokat foglalkoztatja az em­bereket. Soha nem látott mére­tű esőzések áztattak és árasztot­tak el egyes vidékeket, ugyanak­kor aszály sújtott más területe­ken. Európa egyik legmelegebb, legszárazabb nyara az idei. A kontinens egyes részein már ja­nuár óta aszály pusztított. Az el­húzódó szárazság nemcsak a ga­bona- és a takarmánymennyiség csökkenését okozta, hanem aka­dályozta a folyami hajózást és a vízi erőművek teljesítménye is visszaesett. Franciaországban például 2 millió tonnával több kőolaj behozatalával lehetett csak a vízi erőművek által meg nem termelt energiamennyiséget pótolni. Afrika egyes részeit helyi szá­razságok sújtották. A Szaharától délre fekvő Sahel-vidéken — ahol 1972—74. évi nagy száraz­ság idején félmillió ember halt meg — a lehullott csapadék megfelelő aratást biztosított ugyan, de az esőzés következté­ben elszaporodott rovarok és emlős kártevők a termés nagy részét elpusztították. Ázsia déli részének monszun- időjárása lehetővé teszi, hogy India, Pakisztán és Banglades élelmiszerszükségletét majdnem teljes egészében hazai szükség­letből fedezzék. Ausztrália déli részét április óta sújtja az aszály. Itt az átla­gos csapadékmennyiség alig 10','ii-a hullott. A tervezett vetés- terület felét (5,5 mill, ha) vetet­ték be búzával, a takarmány olyan kevés, hogy Dél-Ausztrá- lia állatállományát 100 000 szarvasmarhával és 2 millió juhval kell csökkenteni. A szárazság Észak-Ameriká- ban is súlyos károkat okoz. Kali­forniában a november óta tartó aszály következtében erdőtüzek, energiahiány és terméskiesés kö­vetkezett be. — TERRA — Intelem gépkocsivezetők számára Dr. Irving Kass, a Nebaskai Egyetem professzora nemrégiben közzé tett vizsgálati eredményei megcálfolják azt az eddigi néze­tet, hogy a tüdő és más légző­szervek betegségei nem befolyá­solják hátrányosan a volán mel­letti teljesítményt. Skáz pácienssel végzett teszt alapján dr. Kass egyértelműen megállapította. hogy a tüdőbe­tegeknél jelentősen csökkentek az autóvezetésnél olyan fontos képességek, mint a gyors vizu­ális érzékelés és koordináció, va­lamint a reagálás és a tér- és távolságérzékelés. A tudós ezt arra a felfedezé­sére vezeti vissza, hogy a króni­kus légzőszervi betegségekben szenvedők 80 százalékánál az agy teljesítőképességének zavarait állapította meg, függetlenül at­tól, hogy a kísérleti személyek fiatalok vagy idősebbek voltak. E zavarokat, amelyek , távol­ról sem befolyásolják az érintett személy értelmi képességeit, a professzor az agy bizonyos t.erü- lelein jelentkező oxigénhiányra vezeti vissza, ami melléktünet­ként léphet fel krónikus íüdő- megbetegedéseknéL ****** megyei fiatalok Kaposváron Nemes seregszemle részvevői és tanúi lehettünk augusztus 14- től 20-ig Kaposváron, a Balaton­nál és Budapesten. Kaposvár vendéglátó, vendég- szerető város. A VII. országos Ifjú Gárda szemle megnyitója előtt már csaknem ezer érdek­lődő gyűlt össze a főtéren, aho­vá az ország megyéiből érkezett szakaszok haladtak. Az országos szemlék történe­tében először itt lobbant fel a szemle lángja. Ezzel új hagyo­mány indult útjára. Az első nap eseménye: a pol­gári védelmi kiállítás megtekin­tése volt. Érdekes műszereket, polgári védelmi eszközöket, tab­lókat mutattak be háborús kö­rülmények között az élet menté­séről. Megyénket a gyulai Erkel Fe­renc Gimnázium szakaszával képviseltük. flz állóképesség döntött Az uszodában, a Dózsa-pályán , és a Zalka Máté lőtéren szinte, forgószínpadszerűen kerültek j sorra rajonként a szakaszok. Az j uszodában lányainknak, s fiaink- [ nak 50 métert 50 másodperc alatt kelett leúszniuk 50 pon- tért. Ez sikerült. A Dózsa-pályán 24 másodperccel hamarabb tel­jesítették kötelességüket a gyu­laiak. A lőtéren 50—60-as átlag- köregységet értünk el, így a pontszámúnk is arányosan ke­vesebb, mint a 70-, 80-, 90-es át- lagköregységet elért rajoknak. A rajversenyek után három helyen társadalmi munkát vé­geztünk. A Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat bölcső­de, iskola és kollégium építke­zésénél két óra alatt 600 fiatal 250 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített. Másnap a Centenáriumi Park­ból a Zselicségen keresztül 20 kilométeres úton a tokaji park­erdőig túráztunk. Az utolsó állo­mások egyikének megkeresése nem okozott különösebb gondot. A vegyvédelmi, pontosabban a polgári védelemmel, tűzvéde­lemmel kapcsolatos kérdéseket tartalmazó állomást már mesz- sziröl lehetett látni a füstbom­bák felszálló jellegzetes füstjé­ből. Erre a túrára öt órát kap­tunk. A legtöbb csapat négy és fél óra után ért a célba, a gyulaiak is. Majd sátortábort alakítottunk, s tábortűzi műsor­ral ért véget a nap. aki a pontszámok alapján a vé­gén, vagy a közepén szerepel a sornak. Ezután Borbély Gábor, a KISZ KB titkára az első helye­zett somogyiaknak és minden szakasznak átnyújtotta a KISZ KB dicsérő oklevelét és a díja­kat. A szemle alkalmából a garda­munkában kiválóan tevékenyke­dőknek magas kitüntetéseket ad­tak át: többek között megyénk­ből a Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatát kapta Kugyela Mihály Szarvas város Ifjú Gár­da-parancsnoka, aki 1958. óta fo­lyamatosan vesz részt az ifjúsági mozgalomban. Útban Budapestre a balaton- fenyvesi KISZ-táborban töltöt­tük az éjszakát, majd az úttö­rőváros, Zánka vendégei vol­tunk. Augusztus 20-án Budapes­ten a tisztavatás és vízi parádé megtekintésével ért véget a fe­lejthetetlen ifjúsági program. A késő délutáni órákban már Bé­késcsabán járt velünk az autó­busz. Szép, .tó, tanulságos progra­mon vettünk részt. ijbiUta»., Számadó Julianna Kugyela Mihály kitüntetése Harmadik nap Kaposvár gyá­raival ismerkedtünk. Mi. Békés megyeiek a városgazdálkodási vállalat KISZ-eseivel találkoz­tunk. Majd este a kaposvári Kossuth téren újra összegyűl­tünk, s meghallgattuk Csornai Ferenc záróbeszédét, — Nem búcsúzunk. Legköze­lebb 1977-ben a VIII. országos szemlén, Veszprémben találko­zunk. A/: Ifjú Gárda szemléken nincsenek vesztesek és győzte­sek^ itt mindenki nyert, az is. sági élet főszereplője az ember. Termelőként, fogyasztóként ő dönt, ő szabja meg. hogy az adott, feltételek között holnap és holnapután mi miként le­gyen. Ezen a tényen a legmo­dernebb technika .sem változ­tat Ám különleges óhajainknak, igényeinknek határvonalat húz a közösség érdeke, ahogy csele­kedeteink is akkor lehetnek igazán hasznosak, ha illeszked­nek a többség fogalmazta cé­lokhoz. Főszerepünk tehát kö­zös „alakítás”. Sokak gondja például az önálló otthon meg­teremtése. Az ötödik ötéves terv végére 105 család jut majd száz lakásra. Ehhez azonban nem elegendő az egyéni döntés, a pénzmegtakarítás, az építőanyag megvásárlása, s így tovább. Te­lek, s közmű is kell, építőipari szervezetek, melyek képesek ar_ ra, hogy tető alá hozzák a 140— 150 ezer tanácsi bér. és tanácsi értékesítésű , lakást, ipari üze­mek, melyek előállítják az ab­laküvegtől a csempén át a ce­mentig mindazt, ami az ottho­nokhoz kell. Döntések sorát hoz­za meg az ember, vegyítve azokban egyéni és kollektív ér. dekeket, Jha egy döntése hibás, esetleg néhány más részcélját sem tudja elérni, mert hiszen víz, villany híján használhatat­lanok az új lakások. S fordít­va: ha az ember úgy „dönt”, hogy lassan, szervezetlenül dol­gozik, pazarolja az anyagot, ak­kor a számítottnál később és drágábban vehetik birtokukba a családok új otthonukat. Érzékeljük-e, s ha igen, elég­gé nagy súllyal főszerepük ket­tősségét? Betévé tudjuk azt az igazságot, hogy társadalmi éle­tünknek minden területe függ a termelés eredményeitől, a gaz­dasági élet alakulásától, mégis, nehezen látjuk be: az emberi vágyakat, terveket nem lehet elválasztani attól, hogyan dol­gozzunk. Egyetlen iparág gond­jának tűnhet, hogy 1930-ra elő­teremtse a tavalyinál tízrnilli- árd kilowattórával több villa­mos energiát, mivel akkor eny. nyivel nagyobb lesz a szükség­let. Valójában ennek az egyet­len igénynek a kielégítéséhez is népgazdasági területek sorának tervszerű fejlődése kapcsolódik, Sorolhatjuk a példákat, hi­szen tele a kamra tennivalók­kal. A négy, négy és fél ezer új általános iskolai tanterem felépítése az ötödik ötéves terv. ben megintcsak sokak szemé­lyétől független feladatnak lát­szik. Ám gondoljuk csak vé­gig, mi valósulna meg a szám jelezte teendőből, ha a nemzeti jövedelem — mely a végső fe­dezet — nem növekednék a ter­vezett mértékben, ha hiányoz­nának a tantermekhez az ajtók, az ablakok, a képzett tanerők, a szemléltető eszközök?! Más te­rületre átlépve: 1930-ra az egy főre jutó gyümölcsfogyasztást az 1975-ös 75—76 kilogrammról 93—95-re kívánjuk gyarapítani. A z, hogy főszereplők va­gyunk — jó darab esetén rajtunk áll'az előadás sor­sa, sikere — nemcsak jogainkat, hanem elsősorban felelősségűn, két határozza meg. Senki sem születik úgy, hogy habozás nélkül, s bármelyik pillanatban fölismerje, mire kötelezi szere­pe, a társadalmi munkamegosz­tás. A nevelés, az oktatás, a családi, munkahelyi példamuta­tás. a célok megismertetése, a teendők megmagyarázása, a mi­értekre adott válasz — csupán néhány elem abból a bonyolult folyamatból, mely az ember gondolkodásmódját, magatartá­sát, tudatosságának fokát, fel­ismerő képességét alakítja. E folyamat néhány részletére már ráterelődött a figyelem. A ko­rábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap a termelőhelyek demokra­tizmusa — ami a döntéshoza­tal lényeges tényezője —, több elismerést a kiemelkedő telje­sítmény, fokozott törődés jut a fogyasztói igényeknek. Az irány helyes, a léptek ritmusa azon­ban lassú. A főszereplő olykor elfeledi a ráosztott teendőket, úgy hiszi, csupán egyetlen jele­netben van szükség rá, amikor a darab összes résztvevője asz­talhoz ül. Az egyenetlenségek az aránytévesztések intenek arra: a gazdasági élet főszereplőjének, elsőként saját alakításával kell törődnie. >, Mészáros Ottó B termékenységi Ku!f«sz emlékei az BlíSldifo Kőkori isiének IT. f ’ "r” ' Áz . újkőkor második felében déli népcsoportok beáramlása teremtette meg a tiszai kultú­rát, amely a magyarországi neo­litikus művészet legnagyszerűbb alkotásait hozta létre. Erre a kultúrára nemcsak a remek szobrok, az epiber. és állatala­kú edények jellemzőek. Az ő vallási világukban jelenik meg először a férfi isten ábrázolása, például olyan nagyszerű for­mában és magas színvonalon, mint a szegvári sarlós isten. A vallási kép változása a gaz. dálkodás jellegének módosulásá­val függ össze. Azokon a terü­leteken, ahonnan ez a népcso­port érkezett, már korábban ki­alakult a férfi főisten, Kronosz kultusza, akit mindig sarlóval ábrázoltak, azzal az eszközzel, amellyel elválasztotta az eget és a földet, s amely hatalmának jelképe lett. Jóllehet hazánkban a későbbi fejlődés folyamán a férfi isten elvesztette uralkodó vallási szerepét, a szegvári lelet nagyonis jellemző a tiszai kul­túrára, értékét semmi sem csór. bíthatja. A méltán világhírű Kökény­dombi Vénusz a bizonyíték ar­ra, hogy a férfi isten megjele­nésének a korszakában a női is­tenség változatlanul fontos alak­ja marad a kor hiedelemvilágá­nak. A férfi és női istenek mel­lett jellegzetes tartozékai a ti­szai kultúra vallási életének az rak is. A társadalom fejlő-. désével párhuzamosan gazda­godnak a rítusok. Jellemző, hogy a kor emberének szüksége volt a házi oltárokra, amelye­ket rendszerint négyszögletes ta­lapzaton álló medencének ké­peztek ki. Ezekbe a kicsi, va­lójában inkább tálformájú me­dencékbe helyezték az áldozati ételt, s nagyon valószínű, hogy alkalmanként tüzet is gyújtot­tak bennük. (Lényegesen jelentősebb célt szolgált az ugyancsak a Hódme­zővásárhely melletti Kökény- dombon talált oltár. A kutatók szerint a kultikus tárgy a szü­lő istennőt ábrázolja, a műveszi megformálás a misztikus folya­mat megörökítésére törekedett Az anya és gyermeke kapcsola­tának ez az egyik legelső kul- tuszképe hazánkban, amely ké­sőbb a lengyeli kultúrához tar­tozó Zengővárkonyi Madonná­ban jutott el legkifejezőbb meg­jelenítéséhez. Az i. e. 2500-as években je­lentős változások mentek vég­be a kelet-magyarországi gaz­dasági életben. A földművelés­sel szemben fokozatosan a pász. torkodás került túlsúlyba. A helyváltoztató életmóddal já­ró gazdálkodási forma a közös­ségi temetők kialakulásához ve. zetett. Bármilyen különös, a kö­zösségi élet folyamatosságának alapjait éppen a temetők biz­tosították. Ez volt az a hely, ahová az egy csoporthoz taKo­zó emberek mindig visszatér­hettek. áldozhattak őseiknek, s kapcsolatot teremthettek á túl­világgal. A társadalmi tagozó­dás nyomai is megfigyelhetők ezekben a temetőkben. Jellem­ző, hogy a földműveléssel együttjáró termékenységi kul­tusz jelképei már a korai réz­korban háttérbe szorultak. Ké­sőbb fokozatosan el is tűntek, s megjelentek helyettük az állat- ábrázolások. A késői rézkorhoz tartozó pé_ celi kultúra népének, noha ko­rántsem a régebbi jelentőségé­vel, de ismét szerepet kap a földművelés. E nép életében azonban mindennél fontosabb volt a nagyállattartás, a szar­vasmarha-tenyésztés. Budakalá­szi temetőjükből került elő az első európai kocsimodell, ami azt is bizonyítja, hogy ismerték és használták is az állatok igaj; vonó erejét. A halotthamvasztás szokása a péceli kultúra idején kezd ál­talánossá válni. Az Özd környé­kén előkerült emberalakú ur­nák ezzel a szokással állnak kapcsolatban. E megkapóan egy­szerű és mégis monumentális alkotások legközelebbi párhuza­mai Trójában találhatók, bár ott nem temetkezéshez használ­ták őket. Mindenesetre a je­lenség azt bizonyítja, hogy az a népcsoport, amelyik a rézkor vége felé nálunk megteremtet­te az alakos urnákat, valami­képpen kapcsolatban lehetett a trójai kultúrával. I. e. 1900 körül újabb nép­csoportok érkeztek hazánk terü­letére. Betelepülésük véget ve­tett a péceli kultúra virágzásá­nak, s egy új korszak, a bronz­kor kezdetét jelentette a Kár­pát-medencében. £ j ' Sárvári Mária (A Delta új számat*^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom