Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
Több tészta, baromfihús, konzerv exportra Békés megye élelmiszeripari vállalatai az V. ötéves tervben 24 százalékkal növelik termelésüket. A minisztérium tárcájához tartozó üzemek közül a Bé_ késcsabai Konzervgyár 1980-ig 49, a BOV gyárai pedig 30 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. A tanácsi vállalatok közül a szikvíz- és szeszipari vállalat fejlesztése kerül előtérbe. Az üzemek egy részénél kapacitásbővítés, másik részénél rekonstrukció megy végbe. A beruházások összege meg. haladja az 1,2 milliárd forintot. A legnagyobb fejlesztés a ga- bonaforgalmi és malomipari vállalatnál, a konzervgyár tesz. taüzeménél, valamint a baromfifeldolgozó vállalatnál várható. A belföldi értékesítés aránya a tervidőszak végére szintén marad. Jelentősen bővül viszont a tőkés export, öt év alatt 48 százalékkal — mintegy 1,5 milliárd forinttal — több tésztát, baromfihúst, konzervet szállítanak a nyugati országokba. A vállalatok létszáma mindössze egy százalékkal nő, a termelés- növekedés 96 százalékát a termelékenység emelkedésével érik el. A dolgozók átlagbére 2fi szá. zalékkal lesz magasabb, min^ a IV. ötéves tervben. Amit a „Mindenki iskolája ”-ról tudni kell Ez év őszétől „Mindenki iskolája” elnevezéssel a tömegszervezetek, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió szervezésében nagy művelődési mozgalom indul. A mozgalom fordulópontot jelenthet a magyar felnőttoktatástörténetében. A rádió és a televízió révén az ország „legnagyobb tantermévé” válhat, tíz- és százezrek számára segítheti az álta. lános műveltség alapjainak elsajátítását. A szakszervezetek; kezdemé- nvezően vettek részt a „Mindenki iskolája” koncepciójának kialakításában. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa e kezdeményezést és gyakorlati megvalósítást több mint 300 alapszervezetben segíti, támogatja. Mint IStneretes, a Magyar Rádió és Televízió 1976 szeptemberében kezdi a „Mindenki iskolája” műsor anyagának sugárzását. E műsor 1977 januárjáig az általános iskola 7. osztályának, ’77 feb. ruárjától júniusig pedig 8. osztályának legfontosabb tananyagrészeit sugározza. A rádióban a magyar nyelv és irodalom, va- lami.nt a történelmi órák hangzanak el; a televízió pedig a matematika és a természettudományi tárgyak (fizika, földrajz, kémia) anyagát dolgozza fel közérthető, figyelemlekötő formában. A televízió szerdán délután, vasárnap délelőtt és kedden, a híradót megelőző órában sugározza a „Mindenki iskolája” óráit, a rádióban viszont csütörtökön és pénteken a Petőfi adón 18.00 és 18.30 óra között, hétfőn és szerdán pedig URH adásban 14.00 és 17.00 óra között lesz hallható a „Mindenki iskolája”. A rádió adásainak hanganyaga magnetofonszalagon megvásárolható lesz kb. 1200 fo_ rintért a TANÉRT boltjaiban és a könyvtárakban, a Minerva Ki. adó gondozásában pedig tankönyv jelenik meg őszre az adásokhoz. Az elhangzott anyagok jobb megértését segítik a konzultáA Gyulai Tejporgyár felvesz 1 főt scgédfűtöi és 1 főt szennyvízkezelői munkakörbe. Jelentkezés a tmk-irodában. v ciós adások, melyre a Kossuth rádióban kéthetenként szombaton délelőtt kerül sor. Ezenkívül megyénkben konzultációs központok is működnek, városi, üzemi, nagyközségi művelődési központokban, A könyvtárak külön ajánló bibliográfiákat állítanak össze a „Mindenki iskolájáéhoz, s kiemelő polcot rendeznek be az ajánlott olvasmányokból. A számos segítő lehetőséghez azonban társulnia kell az egyéni elszántságnak, önképzésigénynek, a tömegszervezetek, a munkahelyek, a szocialista brigádok és más kollektívák kezdeményező kedvének, ötleteinek, cselekvőkészségének. A szakszervezeti bizottságoknak érdekvédelmi feladata és kötelessége a munkásművelődés fejlesztése. Szükséges tehát, hogy bekapcsolódjanak a felvilágosításba, szervezzék a dolgozók részvételét, biztosítsák a konzultációk személyi, tárgyi feltételeit. Mozgósítsák az üzemi értelmiséget e feladat megoldására. Helyes, ha az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomba kapcsolódó iskolák nevelő testületéit megkérik a konzultációk, vezetésére és időben megszervezik a tananyag megrendelését. Sokat tehetnek azért, hogj' a vállalatok megvásárolják az előadásokról szóló magnetofon, szalag-sorozatot. ' A „Mindenki iskolája” új és nagyszerű lehetőséget ad a munkásművelődés további fellendítéséhez, nagy tömegeket átfogó kibontakoztatásához. A vállalati, üzemi szakszervezeti bizottságok éljenek ezzel az újszerű kezdeményezéssel. Legyenek terjesztői és koordinálói az akciónak, de legyenek szigorú ellenőrzői is a törvényes rendelkezések betartásának, a feltételek megteremtésének, a tanul- mányi szabadságok biztosításának, a tárgyi és személyi feltételek, a közreműködő pedagógusok, mérnökök erkölcsi és anyagi elismerésének. Végezetül hangsúlyoznunk kell, hogy a „Mindenki iskolája” része az iskolarendszerű felnőttoktatásnak, de nem akar annak helyébe lépni. A hagyományos formák (esti, levelező tagozat) szervezése és gondozása tehát a szakszeryezeti mozgalomnak továbbra is fontos feladata marad. Hajdú Antal, az SZMT osztályvezetője 1976. AUGUSZTUS 25. Kevés a három deci ............... -- » J ólesik a finom kakaó a békési tejbárban (Kocziszky László felvétele) Miért nincs elég tej ivó a megyében? Szomorú statisztikai közhely: hazánkban az alkoholfogyasztás évi tíz liter, beleszámítva a csecsemőket is. Azt már kevesebben tudják, hogy nekünk magyaroknak tejből mindössze három deci a fejadagunk naponta. Pedig tej van bőségesen, csak az a baj, hogy nincs elegendő tejivó, ahol viszonylag gyorsan, olcsón és kulturált körülmények között elfogyaszthatnánk a reggelire, tízóraira vásárolt tejet, tejterméket. Ha nem lenne, hiányolnák A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak három tejivója van a megyében: kettő Orosházán és egy Szarvason. A fogyasztási szövetkezetek is csupán 14 olyan egysége: üzemeltetnek, ahol , kimért tejet, kakaót, tejeskávét lehet kapni és 10-12-re tehető a hasonlt) jellegű üzemi büfék száma. A Békés és Vidéke ÁFÉSZ négy évvel ezelőtt nyitotta meg Békésen a tágas, korszerű tejbárat, ahol Hajdúk Jánosné már az ötödik boltvezető. Miért? — Ez év januárjától vezetem ezt az üzletet — kezdi a fiatal- asszony. — Meglehetősen magas a forgalmi tervünk. Egy hónap alatt 60 ezer forint értékű tejet és egyéb tejterméket kellene eladnunk. Ha meggebedünk, akkor sem tudunk 50—55 ezer forintnál többet összehozni. Kevés a pénz. Nem csoda, hogy sorra itthagyják a boltot. Természetesen, ha nem lenne, hiányolnák a békésiek. Vannak állandó törzsvendégeink, különösen az iskolásgyerekek. Nagy László, a szövetkezet áruforgalmi főosztályvezetője mondja: fekteti be. Mi ennek az oka? Benedek Gyula, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese így válaszol: — Viszonylag drága a beruházás, csak az üzlet berendezése 150 ezer forintba kerül, az épületről nem is beszélve. Vállalatunk nagy gondot fordít a tej értékesítésére. Az idén tavasszal vettük át a megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalattól és nyitottuk meg Gyulán az új tejivót. A megyeszékhelyen, Orosházán, Gyulán a büfében,' illetve a bisztrókban állandóan lehet tejet, kakaót reggelizd^ uzsonnázni. Ezenkívül számos idényjellegű egységünk és üzemi büfénk foglalkozik poharas tej árusításával, méghozzá kiskereskedelmi áron. Áldozni kell a tejivókra, tejboltokra, másként nem megy. Persze, ehhez dolgozóink jobb hozzáállása, szakértelme is szükséges. Munka — haszon nélkül? Valóban így van. Mert hiába tesz meg mindent a vállalat azért, hogy minél több egységben mérjenek tejet, kakaót, ha az üzletek vezetői, dolgozói nyűgnek tartják, azok árusítását. Halgassuk csak meg Benkó Gyu- lánét, a békéscsabai 40-es számú büfé helyettes vezetőjét: — Naponta 120 liter tasakos és 50 liter kannás tejet adunk el, szombaton és vasárnap ennek a háromszorosát, de a forgalom ^ szempontjából ez elenyésző. Csak a sok munka van vele. Mi örülnénk, ha nem kellene .vele 'foglalkozni. Kevesen vagyunk, óriási teher nehezedik erre a büfére. A békéscsabai ÁFÉSZ kö— Tudvalevő, hogy a tejivók nem nyereségesek, sőt: általában veszteségesek. Ennek ellenére semmiképpen nem mondunk le erről az üzletről. Szeptember 1-től palacsintaboltként működik majd és bevezetjük a kon- zervek, bébiételek árusítását, s , ha az éttermünk elkészül, hideg- j konyhai ételek is a vevők rendelkezésére állnak. Azt reméljük: így emelkedik a forgalom, az eladóink pedig elégedettek lesznek. Áldozni kell rá A vállalatok, szövetkezetek nagy része nem szívesen foglalkozik a tejtermékek forgalmazásával. a pénzét nem teiivókba / Ötéves a szervező iroda Ma, szerdán délután 14 órakor Békéscsabán, a városi tanács dísztermében tartja ünnepi aktívaértekezletét a békéscsabai Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, fennállásának öt esztendős évfordulója alkalmából. Az értekezletet Szemenkár Mátyás, az iroda igazgatója nyitja meg, majd dr. Földi Pál, az MSZMP Központi Bizottságánál* aloszzelmúltban megnyitott önkiszolgáló étternte némileg javít' a helyzetünkön. A gyulai tejivó jelenlegi vezetőjének, Balázs Mihálynénak ez a véleménye: — Amikor megnyitottuk az üzletet, egész nap fogadtuk a vevőket. Hárman fél hónap alatt 28 ezer forint forgalmat értünk el. Azóta megcsappant az érdeklődés. Most már egyedül vagyok. A bolt reggel 6 órától déli egy óráig van nyitva. Kiszolgálok, takarítok, havi 1500-ért és csekélyke jutalékért, borravaló pedig nincs ... * Az érveket, aggodalmakat talán meg lehet érteni, tudomásul venni már kevésbé. A hasznot ugyanis nem minden esetben csak forintokkal lehet mérni. És abban sem vagyok biztos, hogy a tejivókban dolgozók jövedelmét kizárólag a forgalom határozhatja meg. Más ösztönző bérezés bevezetésén is érdemes lenne elgondolkozni. Felmérések szerint Magyarországon az alkoholellenes propagandára évente másfél millió forintot fordítanak, míg a különböző italok népszerűsítésére nyolcmilliót. Szeptember 1-én lép életbe az a rendelet, amely megtiltja a szeszes italok reklámozását. Hátha több pénz iut tej ivók, t.ej presszók létrehozására. Mert valljuk be őszintén: három deci tej elfogyasztása naponta megiehetősen kevés, különösen akkor, ha ebben a csecsemők adagja is benne van. Seres Sándor tályvezetője tart előadást egyházpolitikánk időszerű kérdéseiről. Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet osztályvezetője pedig a társadalmi ünnepségeket szervező irodák tevékenységét értékeli. Az ünnepi értekezleten részt vesz és kitüntetéseket ad át a kiemelkedő munkát végző társadalmi aktíváknak Araczki János, Békéscsaba tanácselnök« is. Jubileumi aktívaértekezlet Békéscsabán
