Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
Élelmiszertörvény Műanyag reklámtáblák mőlyhúsással Orosházán, a Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezetben váknnmmély. húzással készülnek a műanyag reklámtáblák. A szövetkezet legnagyobb megrendelői közé tartozik a Budapesti Közlekedési Vállalat, az AF1T és az ÁFOR, amely Orosházán készítteti feliratait ’ Fotó: Lónyai László HALMOK Hazánkban a város és a [ falu nincs távol egymástól. Ez nem csupán a kilométerek számával mérhető, sőt elsősorban nem ezzel, hanem sokkal inkább azzal a szoros kapcsolattal, amely a városi és a falusi lakosság között kialakult, s amely mindinkább megtöltődik szocialista tartalommal. A munkás-paraszt szövetség a két testvéri osztály érdekazonosságán nyugszik, s kiterjed az élet minden területére. E területek közül azonban ki kell emelni az anyagi termelést, amely döntően befolyásolja a két osztály közötti kapcsolatok szilárdságát, további fejlődését. A közelmúltban ülésező országgyűlés ebben az összefüggésben tűzte napirendjére és ví. íatta meg, majd fogadta el az élelmiszertörvényt. Az ország népének több és jobb élelmi- | szerellátása alapvetően a szövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók vállain nyugszik. A szocialista tudatban mind jobban fejlődő parasztság — annak ellenére is. hogy nem minden mezőgazdasági termékből kielégítő a kínálat — egyre magasabb szinten teljesíti a szövetségből rá háruló feladatát. Helytállásának eredménye a város jobb ellátása, az egy személyre jutó fogyasztás gyors növekedése. sommásan fogalmazva, az életszínvonal növekedése. Az élelmiszertörvény elfogadása után minden bizonnyal egy sor rendelet, utasítás lát majd napvilágot. Ezek betartása állampolgári feladat, nem teljesítésük a vezetők számára személyes következményekkel jár. De elsősorban nem ezen a hangsúly, hanem sokkal inkább a tudatos, fegyelmezett végrehajtáson, azon, hogy minden vezető és dolgozó, aki az élelmiszertermelés, feldolgozás és a kereskedelem területén dolgozik, gondolkozzon és munkálkodjon azon. hogy minél jobban, minél hasznosabban teljesítse feladatát. ŰZ emberi, tudati tényezők szerepe az elsődleges a törvény végrehajtásában! Ameny- nyiben ez igaz — és ez nem lehet kétséges —, úgy a pártszervezeteknek is jelentős feladataik vannak. A törvény végrehajtása nem ..egy” a sok közül, Ss az sem igaz, hogy a törvény végrehajtása elszakítható a párt- szervezetek által nap mint nap végzett tömegpolitikai, a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységtől. Az országgyűlés A MABÉOSZ küldöttközgyű- i lésén — s korábban a bélyeg- j gyűjtök legtöbb összejövetelén j sokan bírálták a bélyegek nagy számát és névértékét. A filate- listák észrevételeit, javaslatait, figyelembe véve a MABÉOSZ közreműködésével a Magyar Posta kiadta a bélyegkiadás ötödik ötéves tervidőszakára érvényes irányelveit. Az irányelvek szerint évenként fokozatosan csökkentve kialakítják a kibocsátandó bélyegek számának és névértékének optimális szintjét olymódon, hogy a kibocsátandó bélyegek címlete is jól alkalmazkodjék a 4 ti&mcmxsr. 1076, JŰLIIÍS U. által törvényerőre emelt feladatok szoros összhangban vannak a párt agrárpolitikájával. Ha ez így van — vetődhet fel a kérdés —, akkor nincs a pártszervezeteknek feladatuk végrehajtása, val? • A kérdés ilyen feltevése azonban túlzottan leegyszerűsítené a lényeget! Az élelmiszertermelés, -feldolgozás és a kereskedelem területén működő pártszervezetek elsődleges feladata, munka, területükön a törvény végrehaj tásanak ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása. Ez viszont nem 2 árja ki, hogy ne segítsék a vezetőket a helyes döntések hozatalában, vagy ne tegyék ugyanezt a dolgozók közötti tömegpolitikai munkával. I politikai munka szükségességét mindenekelőtt az indokolja, hogy mind az alapanyag-termelésben, mind a feldolgozásban és a kereskedelemben minőségileg új feladatokat kell megoldani. És nem csupán a termékek jobb minősegéről van szó, amely ha úgy tetszik lehet csupán technológiai kérdés, feladat is. Nyilvánvaló, hogy nem a termékek minőségének ellenőrzése a pártszervezetek feladata. De az már igen, hogy a mezőgazdasági üzemekben a termésszerkezet kialakításánál elsődlegesen ne a csoportérdekek érvényesüljenek, hanem a nép- gazdasági érdek. A tudatformálás fogalomkörébe tartozik az is, hogy a napjainkban még többségében domináló egyszerű szerződéses kapcsolatokat a termelő és a feldolgozó üzemek között váltsa fel a szorosabb együttműködés, a kooperációs kapcsolatok rendszere. Hogy mennyire nagy feladatok várnak ebben a pártszervezetekre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az országban az élelmiszert feldolgozó társulások száma 1974-ben mindössze kilenc volt. Vegyes tevékenységre — termelés, feldolgozás, értékesítés — is csupán 110 közös vállalkozás alakult. Igaz, hogy a társulások szervezése az utóbbi időben gyorsult és ez éppen a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájának az eredménye. I szükséges termelési biztonságot is megteremtő törvény paragrafusai csak úgy válnak valóra, ha mind a mezőgazda- sági üzemekben, mind a feldolgozóiparban és a kereskedelemben dolgozó vezetők, munkások törekednek az összhang biztosítására. és ez a törekvés tudatos felismerésen alapul. Míhók Sándor postai és a légipostái díjtételekhez. Általános forgalmi bélyeg- sorozatot legfeljebb öt évenként, légipostái bélyegsorozatot legfeljebb öt évenként, légipostái bélyegsorozatot 8 évenként, portóbélyegeket pedig tíz élenként ad ki a posta. A forgalmi bélyegeket korlátozás nélkül, a forgalmi szükségletnek megfelelő mennyiségben adják ki, a többiből annyit hoznak forgalomba, hogy minden szervezett bélyeggyűjtőnek legalább egy—egy példány jusson. Az irányelvekben a posta rendelkezik a bélyegek ugyancsak sokszor kifogásolt méreteiről is. Az ideális méret 28x37 milliméter, ezért a kiadásban ez lesz a leggyakoribb. A legkisebb bélyeg legalább 21x25 milliméter. a legnagyobb legfeljebb 22x62 milliméter lehet (MTI) Verseny mozgalom a szeghalmi Sárréti Tsz-ben (Tudósítónktól:) A szeghalmi Sárréti Termelő- szövetkezetben az elmúlt évek tapasztalatai alapján az 1975-os' gazdasági évben is nagy jelentőséget tulajdonítanak a versenymozgalomnak. A versenymozgalmat az öt tagú versenybizottság szervezi, é bizottság jelölte meg a mozgalom célját, feladatait. Ezek közül néhány figyelemre méltó célkitűzés: a munkaidő jobb kihasználása, a veszteségidő csökkentése, a belső tartalékok további feltárása, a gazdálkodás hatékonyságának javítása, a tavalyinál több és jobb minőségű exporttermék előállítása. A versenyeztetés első szakasza a tavaszi munkák befejezésével zárult. E szakaszban 1—1 első, illetve egy-—egy második díjat ítéltek oda a tavaszi vetésben, illetve vegyszerezésben legjobb eredményt, elért dolgozóknak. A verseny második szakasza a nyári betakarítási munkákkal, az aratással kezdődik. E szakaszban versenyeznek a kombájnosok, a szállítók, a talajművelők, a műtrágyaszórók, az őszi vetésben dolgozó traktorosok. összesen nyolc versenyszámban. A különböző versenyek első —második helyezettjei összességében mintegy 30 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A versenybizottság megítélése szerint a versenymozgalom mindenképpen elősegíti az éves terv teljesítését. és közelebb viszi a közös gazdaságot a „Kiváló Termelőszövetkezel'-i cím elnyeréséhez. Kiss Sándor Azonnali belépéssel felveszünk ' RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT (férfi es női), 1976. augusztus hó 1-től 1 fő mintatermi ügyintézőt. Amfora ÜVÉRT Vállalat Békéscsaba, Kazinczy u. 3. Az új búza érkezése kedves ünnep a malmokban, várják is szerte az országban. Persze, addig sem szünetel a munka, hiszen az őrlés egész esztendőben tart, A felszabaduláskor kis híján 2 300 malom működött az országban, többségük azonban elavult volt, berendezésük elöregedett. Pedig már a múlt Század végén is Magyarországot „malomnagyhatalomnak” tartották; Budapesten dolgozták ki a később világszerte alkalmazott magasőrlési technológiát, itt állították össze az első hengerszékeket, a síkszitákat, a daratisztító gépet. Ezeket a berendezéseket azonban hiába kerestük volna a kis malmokban. Az államosítás után elkezdődött a I korszerűsítés, s ennek útja nerr. | az új malmok létesítése, hanem j a fölösleges egységek megszüntetése volt. (Pápateszéren például huszonhárom kis rnalom kerekei forogtak.) Ma 149 malom őrli a gabonát az országban. A budapesti Ferencvárosi a legnagyobb, naponta 270 tonna lisztnek valót dolgoz fel. A többség azonoan ennél jóval kisebb, az átlagos teljesítmény nem haladja meg az 55 tonnát. Gabonából az ellátás a hatvanas évek közepétől nem okoz gondot, szinültig állnak a tárolók, és búzából mind gyakrabban jut exportra is. Néha a vidéki malmoknak kell ki. segíteniük a fővárosiakat, s az is előfordul, hogy a győriek meg a debreceniek kérnek máshonnan segítséget. A korábbi aránytalanságok azónban megszűnőben vannak. Már nem csupán a nagy gabonalermó vidékek — Békés, Szolnok és Csongrád — rendelkeznek elegendő korszerű malommal. Ma már csaknem minden megye maga elégíti ki a lakossága igényeit. A fejlődés az óriási malmok építését követeli; hamarosan új, nagyobb egység áll majd az 1972-ben porrá égett miskolci malom helyén is. És építkeznek Cegléden, Mohácson, később pedig Debrecenben is. Ahogy munkához látnak az újakban, a környező, kedvezőtlen adoítságúakban le. állnak a gépek. A cél változatlan: növelni a teljesítményt, s er egyáltalán nem nehéz ae «*-: rópai színvonalú technológiával dolgozó magyar „lisztgyárakban”, ahol rövidesen áttérnek a három műszakra. Naponta több mint tfamiUíá ember ellenőrzi a malmok munkájának minőségét. Dr. Kirsch János, a Gabona Tröszt műszaki és beruházási főosztályának vezetője szerint évente 1,7 milliárd tonna kenyérgabonát — túlnyomó többségben búzát —- őrölnek, négy-, ötféle finomlisztet és kétféle búzakenyérlisztet adnak át a sütőiparnak, illetve a kereskedelemnek. (A rozske- nyérliszt mindössze 14 ezer ton. na.) A liszt iránt az igény évrőS évre csökken. Ügy látszik, nem volt hiábavaló annyit beszélni a korszerű táplálkozásról: ma már észrevehetően kevesebb kenyeret eszünk odahaza és a vendéglőkben. Évente 800 ezer tonna gabona lisztjét használják fel a sütödékben, 250 ezer tonna pedig a boltok polcaira jut — s ez kevesebb, mint a korábbi esztendőkben volt. Jóllehet sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem támadtak bajok, a malmok munkáját megkülönböztetett figyelem kíséri. A termény egy részét harminc hatalmas gabonasiló őrzi, a tárolók tisztítják, szárítják, esetleg osztályozzák is a gabonát. Enyingen, Orosházán, Székesfehérváron, Csornán, Dombóváron, s több más helységben tízezer tonnásnál nagyobb vasbetonsilókat emeltek. Az ország legnagyobb tárolója a harminc, ezer tonnás karcagi; ezt tavaly adták át. 1969 óta kisebb befogadó képességű fémsilókat is összeszereltek, ezekből több mint ötvea van az országban. Az előrelépés azt kívánta, hogy a tároló és a malom közel legyen, mert a technológia is egy. máshoz kapcsolja őket. A lisztet ma még túlnyomórészt kézi erővel zsákolják, csomagolják, a jövő azonban a tartálykocsis szállításé, az automata csomagolásé. Megkezdődött az aratás, az aranyló gabonatáblák jó termést ígérnek, a malmok pedig finom fehér lisztet. Pintér Dezső Csökkentik a bélyegek számát
