Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

Élelmiszertörvény Műanyag reklámtáblák mőlyhúsással Orosházán, a Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezetben váknnmmély. húzással készülnek a műanyag reklámtáblák. A szövetkezet leg­nagyobb megrendelői közé tartozik a Budapesti Közlekedési Válla­lat, az AF1T és az ÁFOR, amely Orosházán készítteti feliratait ’ Fotó: Lónyai László HALMOK Hazánkban a város és a [ falu nincs távol egymástól. Ez nem csupán a kilométerek szá­mával mérhető, sőt elsősorban nem ezzel, hanem sokkal inkább azzal a szoros kapcsolattal, amely a városi és a falusi la­kosság között kialakult, s amely mindinkább megtöltődik szo­cialista tartalommal. A mun­kás-paraszt szövetség a két test­véri osztály érdekazonosságán nyugszik, s kiterjed az élet minden területére. E területek közül azonban ki kell emelni az anyagi termelést, amely döntő­en befolyásolja a két osztály közötti kapcsolatok szilárdságát, további fejlődését. A közelmúltban ülésező or­szággyűlés ebben az összefüg­gésben tűzte napirendjére és ví. íatta meg, majd fogadta el az élelmiszertörvényt. Az ország népének több és jobb élelmi- | szerellátása alapvetően a szö­vetkezeti parasztok, a mezőgaz­dasági dolgozók vállain nyug­szik. A szocialista tudatban mind jobban fejlődő parasztság — annak ellenére is. hogy nem minden mezőgazdasági termék­ből kielégítő a kínálat — egy­re magasabb szinten teljesíti a szövetségből rá háruló felada­tát. Helytállásának eredménye a város jobb ellátása, az egy sze­mélyre jutó fogyasztás gyors nö­vekedése. sommásan fogalmaz­va, az életszínvonal növekedé­se. Az élelmiszertörvény elfoga­dása után minden bizonnyal egy sor rendelet, utasítás lát majd napvilágot. Ezek betartá­sa állampolgári feladat, nem teljesítésük a vezetők számára személyes következményekkel jár. De elsősorban nem ezen a hangsúly, hanem sokkal inkább a tudatos, fegyelmezett végre­hajtáson, azon, hogy minden vezető és dolgozó, aki az élel­miszertermelés, feldolgozás és a kereskedelem területén dolgo­zik, gondolkozzon és munkál­kodjon azon. hogy minél job­ban, minél hasznosabban telje­sítse feladatát. ŰZ emberi, tudati ténye­zők szerepe az elsődleges a tör­vény végrehajtásában! Ameny- nyiben ez igaz — és ez nem le­het kétséges —, úgy a pártszer­vezeteknek is jelentős feladataik vannak. A törvény végrehajtása nem ..egy” a sok közül, Ss az sem igaz, hogy a törvény vég­rehajtása elszakítható a párt- szervezetek által nap mint nap végzett tömegpolitikai, a gazda­sági munkát segítő és ellenőrző tevékenységtől. Az országgyűlés A MABÉOSZ küldöttközgyű- i lésén — s korábban a bélyeg- j gyűjtök legtöbb összejövetelén j sokan bírálták a bélyegek nagy számát és névértékét. A filate- listák észrevételeit, javaslatait, figyelembe véve a MABÉOSZ közreműködésével a Magyar Posta kiadta a bélyegkiadás ötö­dik ötéves tervidőszakára érvé­nyes irányelveit. Az irányelvek szerint éven­ként fokozatosan csökkentve ki­alakítják a kibocsátandó bélye­gek számának és névértékének optimális szintjét olymódon, hogy a kibocsátandó bélyegek címlete is jól alkalmazkodjék a 4 ti&mcmxsr. 1076, JŰLIIÍS U. által törvényerőre emelt felada­tok szoros összhangban vannak a párt agrárpolitikájával. Ha ez így van — vetődhet fel a kérdés —, akkor nincs a pártszerveze­teknek feladatuk végrehajtása, val? • A kérdés ilyen feltevése azon­ban túlzottan leegyszerűsítené a lényeget! Az élelmiszertermelés, -feldolgozás és a kereskedelem területén működő pártszerveze­tek elsődleges feladata, munka, területükön a törvény végrehaj tásanak ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása. Ez viszont nem 2 árja ki, hogy ne segítsék a ve­zetőket a helyes döntések hoza­talában, vagy ne tegyék ugyan­ezt a dolgozók közötti tömegpo­litikai munkával. I politikai munka szüksé­gességét mindenekelőtt az in­dokolja, hogy mind az alap­anyag-termelésben, mind a fel­dolgozásban és a kereskedelem­ben minőségileg új feladatokat kell megoldani. És nem csupán a termékek jobb minősegéről van szó, amely ha úgy tetszik lehet csupán technológiai kérdés, fel­adat is. Nyilvánvaló, hogy nem a termékek minőségének ellen­őrzése a pártszervezetek felada­ta. De az már igen, hogy a me­zőgazdasági üzemekben a ter­mésszerkezet kialakításánál el­sődlegesen ne a csoportérdekek érvényesüljenek, hanem a nép- gazdasági érdek. A tudatformá­lás fogalomkörébe tartozik az is, hogy a napjainkban még többsé­gében domináló egyszerű szer­ződéses kapcsolatokat a termelő és a feldolgozó üzemek között váltsa fel a szorosabb együtt­működés, a kooperációs kapcso­latok rendszere. Hogy mennyire nagy feladatok várnak ebben a pártszervezetekre, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy az országban az élelmiszert feldol­gozó társulások száma 1974-ben mindössze kilenc volt. Vegyes tevékenységre — termelés, fel­dolgozás, értékesítés — is csu­pán 110 közös vállalkozás ala­kult. Igaz, hogy a társulások szervezése az utóbbi időben gyorsult és ez éppen a pártszer­vezetek gazdaságpolitikai mun­kájának az eredménye. I szükséges termelési biz­tonságot is megteremtő törvény paragrafusai csak úgy válnak valóra, ha mind a mezőgazda- sági üzemekben, mind a feldol­gozóiparban és a kereskedelem­ben dolgozó vezetők, munkások törekednek az összhang biztosí­tására. és ez a törekvés tuda­tos felismerésen alapul. Míhók Sándor postai és a légipostái díjtételek­hez. Általános forgalmi bélyeg- sorozatot legfeljebb öt évenként, légipostái bélyegsorozatot leg­feljebb öt évenként, légipostái bélyegsorozatot 8 évenként, por­tóbélyegeket pedig tíz élenként ad ki a posta. A forgalmi bélye­geket korlátozás nélkül, a for­galmi szükségletnek megfelelő mennyiségben adják ki, a többi­ből annyit hoznak forgalomba, hogy minden szervezett bélyeg­gyűjtőnek legalább egy—egy példány jusson. Az irányelvekben a posta ren­delkezik a bélyegek ugyancsak sokszor kifogásolt méreteiről is. Az ideális méret 28x37 millimé­ter, ezért a kiadásban ez lesz a leggyakoribb. A legkisebb bélyeg legalább 21x25 milliméter. a legnagyobb legfeljebb 22x62 milliméter lehet (MTI) Verseny mozgalom a szeghalmi Sárréti Tsz-ben (Tudósítónktól:) A szeghalmi Sárréti Termelő- szövetkezetben az elmúlt évek tapasztalatai alapján az 1975-os' gazdasági évben is nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a verseny­mozgalomnak. A versenymoz­galmat az öt tagú versenybizott­ság szervezi, é bizottság jelölte meg a mozgalom célját, felada­tait. Ezek közül néhány figye­lemre méltó célkitűzés: a mun­kaidő jobb kihasználása, a vesz­teségidő csökkentése, a belső tartalékok további feltárása, a gazdálkodás hatékonyságának javítása, a tavalyinál több és jobb minőségű exporttermék előállítása. A versenyeztetés első szakasza a tavaszi munkák befejezésével zárult. E szakaszban 1—1 első, illetve egy-—egy második dí­jat ítéltek oda a tavaszi vetésben, illetve vegysze­rezésben legjobb eredményt, elért dolgozóknak. A verseny második szakasza a nyári beta­karítási munkákkal, az aratás­sal kezdődik. E szakaszban ver­senyeznek a kombájnosok, a szállítók, a talajművelők, a mű­trágyaszórók, az őszi vetésben dolgozó traktorosok. összesen nyolc versenyszámban. A különböző versenyek első —második helyezettjei összessé­gében mintegy 30 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A ver­senybizottság megítélése szerint a versenymozgalom mindenkép­pen elősegíti az éves terv telje­sítését. és közelebb viszi a kö­zös gazdaságot a „Kiváló Ter­melőszövetkezel'-i cím elnyeré­séhez. Kiss Sándor Azonnali belépéssel felve­szünk ' RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT (férfi es női), 1976. augusztus hó 1-től 1 fő mintatermi ügyintézőt. Amfora ÜVÉRT Vál­lalat Békéscsaba, Kazinczy u. 3. Az új búza érkezése kedves ünnep a malmokban, várják is szerte az országban. Persze, ad­dig sem szünetel a munka, hi­szen az őrlés egész esztendőben tart, A felszabaduláskor kis híján 2 300 malom működött az or­szágban, többségük azonban el­avult volt, berendezésük elöre­gedett. Pedig már a múlt Szá­zad végén is Magyarországot „malomnagyhatalomnak” tartot­ták; Budapesten dolgozták ki a később világszerte alkalmazott magasőrlési technológiát, itt ál­lították össze az első hengerszé­keket, a síkszitákat, a daratisz­tító gépet. Ezeket a berendezé­seket azonban hiába kerestük volna a kis malmokban. Az ál­lamosítás után elkezdődött a I korszerűsítés, s ennek útja nerr. | az új malmok létesítése, hanem j a fölösleges egységek megszün­tetése volt. (Pápateszéren pél­dául huszonhárom kis rnalom kerekei forogtak.) Ma 149 malom őrli a gabo­nát az országban. A budapesti Ferencvárosi a legnagyobb, na­ponta 270 tonna lisztnek valót dolgoz fel. A többség azonoan ennél jóval kisebb, az átlagos teljesítmény nem haladja meg az 55 tonnát. Gabonából az el­látás a hatvanas évek közepétől nem okoz gondot, szinültig áll­nak a tárolók, és búzából mind gyakrabban jut exportra is. Né­ha a vidéki malmoknak kell ki. segíteniük a fővárosiakat, s az is előfordul, hogy a győriek meg a debreceniek kérnek más­honnan segítséget. A korábbi aránytalanságok azónban megszűnőben vannak. Már nem csupán a nagy gabonalermó vidékek — Békés, Szolnok és Csongrád — rendelkeznek elegendő korszerű malommal. Ma már csaknem minden megye maga elégíti ki a lakossága igényeit. A fejlődés az óriási malmok építését köve­teli; hamarosan új, nagyobb egység áll majd az 1972-ben porrá égett miskolci malom he­lyén is. És építkeznek Cegléden, Mohácson, később pedig Debre­cenben is. Ahogy munkához lát­nak az újakban, a környező, kedvezőtlen adoítságúakban le. állnak a gépek. A cél változat­lan: növelni a teljesítményt, s er egyáltalán nem nehéz ae «*-: rópai színvonalú technológiával dolgozó magyar „lisztgyárak­ban”, ahol rövidesen áttérnek a három műszakra. Naponta több mint tfamiUíá ember ellenőrzi a malmok mun­kájának minőségét. Dr. Kirsch János, a Gabona Tröszt műszaki és beruházási főosztályának ve­zetője szerint évente 1,7 milli­árd tonna kenyérgabonát — túlnyomó többségben búzát —- őrölnek, négy-, ötféle finomlisz­tet és kétféle búzakenyérlisztet adnak át a sütőiparnak, illetve a kereskedelemnek. (A rozske- nyérliszt mindössze 14 ezer ton. na.) A liszt iránt az igény évrőS évre csökken. Ügy látszik, nem volt hiábavaló annyit beszélni a korszerű táplálkozásról: ma már észrevehetően kevesebb ke­nyeret eszünk odahaza és a vendéglőkben. Évente 800 ezer tonna gabona lisztjét használ­ják fel a sütödékben, 250 ezer tonna pedig a boltok polcaira jut — s ez kevesebb, mint a korábbi esztendőkben volt. Jóllehet sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem támad­tak bajok, a malmok munkáját megkülönböztetett figyelem kí­séri. A termény egy részét har­minc hatalmas gabonasiló őrzi, a tárolók tisztítják, szárítják, esetleg osztályozzák is a gabo­nát. Enyingen, Orosházán, Szé­kesfehérváron, Csornán, Dombó­váron, s több más helységben tízezer tonnásnál nagyobb vas­betonsilókat emeltek. Az ország legnagyobb tárolója a harminc, ezer tonnás karcagi; ezt tavaly adták át. 1969 óta kisebb be­fogadó képességű fémsilókat is összeszereltek, ezekből több mint ötvea van az országban. Az előrelépés azt kívánta, hogy a tároló és a malom közel le­gyen, mert a technológia is egy. máshoz kapcsolja őket. A lisz­tet ma még túlnyomórészt kézi erővel zsákolják, csomagolják, a jövő azonban a tartálykocsis szállításé, az automata csomago­lásé. Megkezdődött az aratás, az aranyló gabonatáblák jó termést ígérnek, a malmok pedig finom fehér lisztet. Pintér Dezső Csökkentik a bélyegek számát

Next

/
Oldalképek
Tartalom