Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
Hogyan hasznosítjuk hévískinesúnket? BETAZEN, ’78 Sokszor leíratták már a tények az újságíróval: legfiatalabb városunkban, Békésen nagyon egészséges, jövőbe, tekintő szemlélet alakult ki a közművelődést illetően is. Bár jószerével e sorok, írója inkább a közművelődési életet ismeri, mégis leírta az „is”-t, mert ahol a közművelődés dolgait olyan fontosnak éi múlhatatlannak tartják, mint ebben a városban, ott bizonyos, hogy más szférákban is jól alakul-formálódik nemcsak a jelen, hanem a jövendő. De maradjunk a közművelődésnél. Egy éve sincs, hogy valaki azt mondta Békésen: jubileumához közeledik a békés—tarhosi ének és zeneiskola, mely alakulásától számítva nyolc évig élt, de szelleme, eredményei túlzás nélkül elévülhetetlenek. A javas-, lat mellé odaállt az egész város, és — mint arról lapunkban már sorozatosan hírt adtunk — megrendezték az első békés —tarhosi zenei napokat,' Fe- rencsik János Kossuth-díjas, Gulyás György Liszt-díjas, Szokolay Sándor Kossuth-dí- jas és több mint félszáz Tar-i hoson végzett, volt növendék,' y és sok száz érdeklődő, zenebarát jelenlétében. A siker kétségtelen, az országos hír ugyanúgy. Pedig csak a szerény, a zenei közműveltséget gyarapító sikerért tették, és önmaguk lelkiismeretének belső parancsára; országos hírre nem is gondoltak. Kern azért nyerték meg Ferencsik Jánost, a szombathelyi szimfonikusok és a debreceni Kodály kórus vezényletére, és más neves művészeket, hogy ezzel csiholják a hírt. A város dicséretéhez hozzátartozik az, hogy tudják: nem elég valamit megszervezni, megrendezni, sikerre vinni; gondolni kell a BÉTAZEN jövőjére is, hiszen nyílt titok volt már a kezdet-kezdetén, hogy a tarhosi gyönyörű zenepavilonban (egyelőre két- " évenként) rendezni kívánnak olyan nagyszerű zenei alkalmakat, mint amilyenekkel az első kétrfepos programja büszkélkedhetett. A jövőt azonban azzal is meg kell alapozni, hogy felmérjük: mi volt jó és mi nem az elsőn? Jóleső érzés jelenteni, hogy megtörtént. A BÉTAZEN előkészítő bizottsága újból összeült, hogy sorra- rendre megvizsgáljon mindent, fél hónap távolából, minimálisra csökkentve az elfogultságot, mely az esemény időszakában természetes, hogy mindenkiben megnyilvánult. Tehát: objektiven értékeltek, és megtalálták a rejtett hibákat. A tanácskozáson, melyen Vámos László,, a városi tanács elnökhelyettese mondott vitaindítót, kialakult a jövő körvonala. Az, hogy a kétévenkénti BÉTAZEN-ek közötti évben színvonalas és méltó kórustalálkozókat fesztiválokat kell rendezni; hogy a nagy eseménysorozatokhoz még erősebb társadalmi összefogásra van szükség, mely nemcsak az anyagi eszközöket jelenti; hogy a majdani békés—tarhosi zenei napoknak, és már az 1978-esnak is sokkal nagyobb propagandát kell biztosítani, megismertetni a televízió, rádió és az újságok által Békés rriegyének e vidékét, szellemi hagyományait, Tarhos jelentőségét a kodályi gondolat, az „Énekes Magyarország” megvalósításában. Jelentősebbnél jelentősebb események, sikerek váltak közismertté az első BÉTAZEN alkalmával, mégis a közművelődési szemlélet kiteljesedése az, amely a legnagyszerűbb, ha vizsgálódásaink 'összegzését keressük. Az a szemlélet, mely Békés városát jellemzi, és az lesz majd a teljes öröm, ha éveken, évtizedeken át töretlenül. az érdemes, szép emberi tetteket, akarásokat, jószándékok megvalósulását példázza. / NAPJAIN1Í csökkenő energia- készletének pótlását szolgálja a hévizek tervszerű hasznosítása. A felszabadulást követően Békét megyében a feltárt hévízkészletet javították a meddő szénhidrogén-kutatásokból származó hő. források. A hévizek vizsgálatai során számos helyen felismerték a természet kínálta lehetőséget és a melegvizek hasznosítását kiterjesztették a mezőgazdasági növényházak fűtésére, strandok, tisztasági és gyógyfürdők létesítésére, bővítésére. Igen kedvező hatásúak a bé- kés-csanádi löszháton feltárt hő. források, a bennük levő ásványi sók lerakódásra kevésbé hajlamosak, ezért fűtési célra is kémiai összetételüknél fogva aránylag könnyen felhasználhatók. Ennek ellenére Békés me- gyében csak 1900 négyzetméternyi a fedett medence víztükörfelület. Az adottságokkal ez nincs arányban, éppen ezért rossz, és téli időjárás esetén a medencés fürdőélet nagyon szűk területre szorítkozik. Ez pedig az úszásoktatást és az úszósportot is megyeszerte hátrányosan érinti. A földtani adottságokat figyelembe véve, 50—70 Celsius fokos hőmérsékletű hévizek feltárására megyénk minden részében megvan a lehetőség, sőt a megye nagyobbik részén 80 Celsius feletti hőmérsékletű víz is a felszínre hozható. AZ UTÓBBI ÉVEK hévízfeltáró fúrásai alapján az ország Az elmúlt néhány esztendő során sokat javultak a katonák élet- és munkakörülményei. Különösen jó példát mutat ebben az egyik műszaki egység, ahol számos vonatkozásban oly kedvező az előrelépés, hogy sok más alakulat is meríthet tapasztalataiból, folyamatosan megvalósít, va az itt már elért eredményeket. Ez az alakulat a legutóbbi öt év alatt 14 millió 432 ezer forintot kapott a laktanyai élet- és munkakörülmények javítására, korszerűsítésére, illetve a szolgálati tevékenység feltételeinek kedvezőbbé tételére. Ez az összeg, amely öt esztendő alatt évenként mintegy hárommillió forint felhasználására volt elegendő, az alakulatnál szolgálók jóvoltából csaknem megháromszorozódott. A parancsnokság, az alakulat kommunistáival együtt, a KlSZ-ista- fiatalok, s valamennyi katona részvételével vállalta valamennyi tervezett építési munka saját erőből történő elvégzését. Az erőfeszítések, s az elvégzett építési munkák révén végeredményben öt év alatt 38 millió 380 ezer forint értékkel gyarapodott az alakulat állóeszközkészlete. Az említett módon került sor a tiszti étkezde és a helyőrségi fegyveres erők klubjának korszerűsítésére. A laktanya melletti lakótelepen ABC-áruházat is építettek, s megszervezték a I szolgálata lakások rendszeres j karbantartását. Elvégezték egy 50 férőhelyes óvoda építőipari munkáit. Űj szolgálati épületet és szolgáltatóházat építettek a laktanyában — elsősorban a sorkatonák munkájának könnyítésére, illetve ellátásának javítása céljából. A legénységi étkezde korszerűsítésére. s új bútorokkal törfi tmvnmzzaV 1976. JÜL1VJ5 10. egyik kiemelkedően kedvező geotermikus területének bizonyult Orosháza és környéke. Ezen a vidéken a hazai átlagnál nem csupán a felső pannoniai, hanem a kis mélységben települő pleisztocén és levantei korú képződmények is jól átfűtöttek. Az említett térségben viszonylag kisebb mélységből, vagyis 1500—1600 méterről 95 fokos, nagy mennyiségű hévizet adnak a kutak. Békés megyében napjainkban mar 74 túlfolyó hőforrást tartanak számon, percenként összesen 31 ezer 300 literes vízhozammal. Ezek közül 15 kútból 75 fokos, 5 kútból pedig 90 fokos meleg víz tör a felszínre. Három kút 90 foknál melegebb vizet ad. A hőforrások közül a fürdők 17 kutat, a mezőgazdaság 5 kutat, az ipari üzemek 2 kutat használnak; 8 kút kihasználatlan, a többi forrás pedig egyéb célokat szolgál. Igen figyelemre méltó a megyeszékhely 2149 méter mélységből (percenként 1300 literrel) feltörő termálvíz. A Dél-Alföldön Békés megyében tapasztalható a termálvizek legnagyobb fokú hasznosítása gyógyfürdőként. A már kialakított fürdőkomplexumok jelentős nemzetközi, idegenforgalmi von- zással is rendelkeznek. A hasznosítási lehetőségek igen nagyok, mutatják ezt a már említett gyulai és a békéscsabai strandok és fürdők is. Nincs híjával a megye a helyi jelentőségű strandoknak sem Gondolténő berendezésére Is sor került. A legénységi étkezde konyháját felújították, modernizálták. Itt melegítő ételtárolókat is felszereltek. Ezeknek üzemeltetésével az étkezési idő_ alatt mindvégig egyenletesen meleg ételt szolgálnak ki a katonáknak. A katonák elhelyezési körleteiben alegységenként négy fős zuhanyozót építettek, bevezették a meleg vizet, s állandó fürdési lehetőséget teremtettek. Létrehozták a korszerű egészségügyi ellátás követelményeinek megfelelő gyengélkedőt és korszerűsítenék az alakulat' központi fürdőjét. Itt ki-ki igénye, szükséglete szerint fürödhet, alsó- és felsőruhát válthat. Egy alegység legénységi épületét teljesen felújították, s s laktanyában a régi „hodályok” átalakításával mintegy 3C százalékban kisebb, egészségesebb, úgynevezett szakaszkörleteket hoztak létre, s új, fehér ágyakkal, beépített faliszekrényekkel cserélték ki a régieket. A katonák munkáját könnyíti az új, gépi anyagmozgatást is lehetővé tevő raktárépület létrehozása, • valamint egy újabb belső útvonalszakasz megépítése. Felépült a laktanya saját vágóhídja, s a hozzá csatlakozó hűtő- és feldolgozó objektum. A katonák tájékoztatását, kiképzését és kulturálódását szolgálja, hogy létrehozták a zárt rendszerű laktanyai tévéláncot, s lehetővé tették a rendszeres i ónálló tv-közvetítéseket. Az új létesítmények, felújí- I tások, korszerűsítések kivétel 1 nélkül sokkal olcsóbban készül- tek el, mintha valamely polgári I vállalattól rendelték volna meg ugyanezeket a munkálatokat. Jellemző példa erre a belső lak. tanyai közlekedési út egy szakaszának megépítése. Az egyik vállalat két és fél millióért vál. lalta volna el a munkát, s az építkezés egy évig tartott volna. Az alakulat katonái nyolc hónap alatt, egymillió forint rá. fordítással megépítették. (KT) junk osak Gyopárodra vagy Orosházára, Füzesgyarmatra, Békésre, Mezóberényre, Nagyszénásra és Mezőkovácsházára. A balneológiái hasznosításon kívül megyénkben nagy jövője van a mezőgazdasági, kertészeti célt szolgáló üvegházak hévízzel való fűtésének. Ezt a tótkomlósi, a gyulai, az orosházi és a nagy- bánhegyesi termelőszövetkezetek eredményei igazolják. Nagybán- hegyesen például a kertészetben „elhűlt” vízzel fűtik a baromfi- telepeket. AZ ELKÖVETKEZŐ években Békés megye hévizhasznosítá- sára átfogó tervet készítettek a települések szociálpolitikai igé nyeinek szem előtt tartásával, a helyi adottságok és a megye igényeinek megfelelően. Kiemelten kerül további fejlesztésre a 12 ezer embert befogadó és több mint 30 holdon elterülő gyulai strandfürdő, s maga az országos jelentőségű üdülő, gyógy- és idegenforgalmi város is. A várkerthez csatlakozó terület a gyógyhelyet összeköti a Fehér-Körös partjával. Az üdülésre alkalmas területeket — gyógyfürdő, uszoda, séta, lovaglás, horgászás, evezés és egyéb sportolási lehetőség — egy védett egységbe szervezték. A gyógyvízben levő kalcium gyulladáscsökkentő hatású, érbántalmakat gyógyít. A békéscsabai fejlesztést a megyeszékhely gyógyvize és a versenyszerű úszósport kialakítása teszi szükségessé. Békéscsaba—Békés—Gyula az együttes fejlesztés révén a hévíz kihasználásával jelentős üdülőkörzetté válhat. AZ ALFÖLD egyik legrégebbi és legszebb üdülőkörzete Gyo- párce. Két gyógyerejű kútja nincs teljesen kihasználva. Ezenkívül a megye 11 igen látogatott szabadtéri strandját bővítik, fejlesztik, s a tervek szerint az V. ötéves terv végére B|ékés megye 12 korszerű és jól felszerelt szabadtéri stranddal rendelkezik majd. A fejlesztés lehetővé teszi a primőr termesztés kiszélesítését. ugyanis a megyében újabb 90 hektáron oldható meg a melegházak, növényházak hévízzel való fűtése. I yífflg# Kém valami előkelő A napokban érkezett meg szerkesztőségünkbe a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat jelentése az ünnepi könyvhétről. Általános megállapításként köz- * lik, hogy az idei könyvhét jelI lemzöje a társadalmi összefogás volt, és a sikerhez a legtöbb helyen a szocialista brigádok járultak hozzá legaktívabban. Sok helyen a könyvheti rendezvé- f nyékhez hozzákapcsolták az ifjúsági mogalom, az úttörőmozgalom egy-egy eseményét, vagy éppen az Olvasó Népért mozgalom rendezvényeit. Kiemeli a jelentés, hogy a vállalat a munkahelyi könyvterjesztés különböző formáinak megszervezésére buzdította munkatársait, és ehhez is segítséget kért a társadalmi szervektől« szocialista brigádoktól. Természetesen nem mindenütt egyforma sikerrel. Figyelemre méltó, hogy 1372- ben 12,8 millió forint értékű könyv kelt el a könyvhéten, idén pedig 28,4 millió forintot költöttek a könyvbarátok könyvtáraik bővítésére. A jelentés zárópasszusa azonban — számunkra — erősen elgondolkoztató Ez az összegzés az ünnepi könyvhét összforgalmából való részesedést vizsgálja megyénként, s bizony a 19 induló közül Békés megye a nem éppen előkelő 17. (!) helyre került. Igaz, a világ nem dőlt össze, és „ha a korábbi évekhez viszonyítjuk az idei könyvterjesztési eredményeket, javulás tapasztalható.” Ez azonban nem lehet sem vigasz, sem közhangulat. Hátulról vagyunk a harmadikak, és ez sok mindent jelez. Többek között azt is, hogy kevesebb magyarázat kell és sokkal több tett. És még valami: gyorsabb és őszintébb változás a közművelődési szemléletben ! Szekeres András —ser— Több autóbusz Sikeres fél évet zárt az Ikarus: 5734 autóbuszt gyártottak a hazai és külföldi megrendelők részére. A szocialista brigádok munkaver- seny-felajánlásai tettek lehetővé, hogy a tervezettnél háromszáz- hatvannal több autóbuszt készítsenek (MTI Fotó: Bara István (elv-—ÄJM A katonák érdekében Javuló laktanyai és munkakörülmények Sass Ervin
