Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

Mimiig bíztam a fiatalokban... Élete sorsfordulója a felszaba­dulás éve volt. Akkor lett rend­őr a Hajdú megyei Tépén, húsz­évesen. Kubikusként, hat elemi­vel szervezte meg a kisközség­ben a közrend védelmét. S köz­ben éveken keresztül nagy szor­galommal képezte magát, hogy helyt tudjon állni. 1950 óta a Bé­kés megyei Rendőr-főkapitánysá­gon dolgozott. Tizenhét évvel ez­előtt bízták meg az ifjúságvédel­mi teendők ellátásával. A több mint másfél évtized tapasztalatát ebben az egy mondatban sűríti össze: mindig bíztam a fiatalok­ban. — Talán nem találkozott r#- ménytelen esettel? — Aki a fiatalokkal foglalko­zik, egy aktára sem. írhatja rá, hogy az reménytelen eset. A fia­talok minden iránt fogékonyak. A rosszra is. A környezetnek és a nevelésnek döntő szerepe van, hogy mi iránt erősödik meg ben­nük a hajlam. — Milyennek látja asfiatalo- kat? — A hosszú haj és a farmer csak a külső. Sok hatás éri eket, így a divatban is. A külső alap­ján pedig nem lehet perdöntő véleményt mondani felőlük. Tény, csak elenyésző számban vannak olyanok, akik bűncselek­ményt követnek el. Ezt igazolja a statisztika. Megyénkben min­den tízezer fiatalra ' csupán 76 bűncselekmény jutott a múlt év­ben. A rendőrség azonban nem­csak azokkal foglalkozik, akik bűncselekményt követnek el, ha­nem a megelőzés érdekében a rossz környezeti hatásoknak ki­tett fiatalokkal. Munkánknak ez súlyponti része. — Többségben milyen jellegű bűncselekményt követnek el? — Vagyon elleni bűncselek­ményt, lopást. — Mi készteti őket erre? — Nem a rászorultság, ezt a környezettanulmányok is igazol­ják. A szétzilált családi élet, az alkohol, a rossz baráti társaság. A városokban különösen az új lakótelepeken a galeri feltételei is megvannak. Tapasztalatom szerint zömmel a gyengébb ta­nulók követnek el bűncselek­ményt. Ezért tartom olyan fon­tosnak a nevelést. — Mit ért ezalatt? Értelmi, vagy érzelmi nevelést? — Mind a kettőt egyaránt. Sok fiatal nincs tisztában a bűncse­lekmény fogalmával. Ezért a felvilágosítás szempontjából nagy jelentőségük van a belügy­minisztériumi osztályfőnöki óraknak. Véleményem szerint azonban kevés az óraszám. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fiatalok érzelmileg rend­kívül fogékonyak. Az érzelmi nevelés feladata elsősorban a családra hárul. — S ha ez étmarad, pótolja-e az iskola? — Aligha. A pedagógusok túl­terheltek, nem tudnak minden gyerekkel külön-külön foglal­kozni. Sokszor tapasztaltam, hogy milyen súlyos problémákat idéz elő. ha a gyermek és a szü­lő között meginog a bizalom. Ilyen esetekben a szülő érzelmi- [ lég képtelen hatni gyermekére. Nem egyszer a gyermek és a szü­lő közötti tartózkodó merevség itt, a rendőrségen oldódott fel. A ( kihallgatásra ugyanis a szülőt is ! megidéztük. — Hogy viselkednek a kihall­gatáson ? — Sokféleképpen. Van cini­kus, flegma, nemtörődöm is. — Hogyan lehet az ilyen fi­atalokkal megértetni magatar- j tásuk helytelenségét' ! — Ez 'a munka legnehezebb része. Nincs rá sablon. Engem j mindig a segítőszándék vezetett. 1 Gyakran sikerült felkeltenem így i a bizalmat, megközelítenem a I rossz útra tért fiatalt, s egy őszinte beszélgetés kapcsán hely­telen viselkedésére rádöbbente­nem. Hogy elsősorban önmagá­nak okoz kárt! Az ilyen őszinte beszélgetések gyakran ered­ményre vezettek. Néha hónapok, vagy évek múltán újra találkoz­tam ezekkel a fiatalokkal. Bol­dogan újságolták: őrnagy elv­társ megfogadtam a tanácsát, el­végeztem az iparitanuló-iskolát, becsületesen dolgozom. Sokjfiatal emlékezetében él így a napokban nyugállományba vo­nult Miklós Sándor, a Békés me­gyei Rendőr-főkapitányság dol­gozója: az őrnagy elvtársi... (Serccli) Úttörőnyár Békéscsabán Július 12-én, hétfőn a békés csabai erzsébethelyi gyerekek korán reggel horgászversenyre indulnak a téglagyári vizekhez Kulich-lakótelepi barátaikkal. A Lencsési úti pajtások sportbaj­nokságának focimérkőzése hét­főn délután 5 órától lesz. a Pen za lakótelepiek pedig este 3 órá­tól filmvetítést láthatnák. Gyermekparadicsom Gyula-városerdőn Már a" második csoport kezdte meg vakációját július 1-én, csü­törtökön a Békés megyei Tanács gyula-városerdői gyermeküdü­lőjében. A gyerekek a két hét alatt — Szabó István láborvezető segít­ségével — egy nap sem unat­kozhatnak. A megye szinte min­den részéből — elsősorban a községekből — jött nyolcvankét általános iskolás pajtás napi­rendjében főleg sportprogra­mok szerepelnek. Minden dél- i előtt bejárnak Gyulára, a Vár- j fürdőbe, ahol megtanulják az úszás alapjait, így az ott szerzett j tudás alapján már nem félnek a . víztől és baj sem történik velük olyan könnyen. A minden izmot megmozgató délelőtt után jó étvággyal eszik az ebédet, amit,az üdülőben főz­nek. Majd csendes pihenő kö- I vetkezik. De számukra ezzel még nincs vége a napnak, mert utána vacsoráig kirándulnak a környékre. Ilyenkor rendezik a különböző — asztalitenisz, tollaslabda, kézilabda — ver­senyeket is. Esténként a kulturális műso­roké a szó. Jól sikerült július 5-én, hétfőn a jelmezes karne­vál, amelyre minden második pajtás felöltött valamilyen mas­karát. Készülnek a záró tábor­tűzre is a gyerekek, hiszen a műsort maguk állítják össze tré­fás jelenetekből. Az előző turnusban fiúk vol­tak, most, lányok élvezhetik az üdülőben a nyarat. Az utánuk következő táborban a KRESZ szabályaival ismerkednek meg az elméletben és a gyakorlatban a pajtások 4 BÉKÉS MFCmz 1976. JÚLIUS I«. Objektiven a Teleszubjektívről .... - ....... •• ......v...,.....•....................V........... A kapus csak áll és néz — a házi kézilabda-bajnokságban tytffef' '■ye" >.v/.-.* ••.y'-ye; Ritkán adatik meg a jegyzet­írónak, hogy egy műsor kapcsán filozofáljon is egy kicsit, még­pedig a szó szűkebb értelmében. A Teleszukjektív huszadik adása — mely július 6-án ke­rült képernyőre —, úgy érzem, most feljogosít erre, több szem­pontból is. Mielőtt azonban a szempontokra térnénk, meditál­junk egy kicsit azon, hogy eleve szerencsés vállalkozás.e egy tö­megkommunikációs nagyhata­lomnál — ha csak havi 60 perc­re is — szót kérni úgy. hogy a szubjektivitás legyen a döntő, ráadásul ,.tele” jelzős szóössze­tételben, ahol az előtag, az utó­tagnak valamilyen nagyobb tá­volsággal való kapcsolatát je­löli. Arról nem is szólva — vagy inkább hatványozottan!—, hogy a szubjektív vélemények, infor­mációk, javaslatok és iránymu­tatások csak bizonyos határokjg fogadhatók el egyéni, személyes sajátos állásfoglalásként, mert egy bizonyos pontod túl, ami szubjektív, az a tárgyak, jelen­ségek visszatükröződésének csu­pán egyik formája, olyan gon­dolati termék, amelynek a való­ságban nincs megfelelője. S ez­zel el is jutottam arra a neural­gikus pontra, ahol felszisszen­het szerkesztő, rendező és mun­katársi kollektíva, mondván, áll­junk csak le ezzel a filozoíálga- tással elvégre egy heterogén tar­talmú. magazinműsorral van szó, melyben vajmi kevés az előre elhelyezhető fix téma. Hogy a témánál maradjunk, vegyük úgy, hogy én megfogadom a felszisszenők — stílszerűen — telepátia útján hozzám érke­zett instrukcióit, s a továbbiak­ban csak a huszadik adásra kon­centrálok, s szerényen szubjek­tív véleményemet, ,az objektíve látottak alapján fogalmazom meg, arra alapozva, hogy — a fentebb említett nagyobb távol­sággal való kapcsolaton .— (tel­jesen szubjektíve) — a nézők­kel való kapcsolatot értem Bé­késcsabán és Pécsett, Szoríthat­helyen és Mátészalkán, hogy csak néhány távoli helyét említ­sek Budapesttől. ebben az — összesen nem nagy — ország­ban. Kezdjük tehát, elsőnek a folk­lórhullámmal, mely az egész műsort végigkísérte. Kétségtelen tény, hogy van ebben a — majdnem össznépi — buzgólko- dásban jó adag ál-magyarosko- dás fneg divat is, mely enyhébb gyermekbetegségekhez hason­lóan szövődmény nélkül múlik. De hagyománytisztelő, múlt­mentő, nemzeti értékeinket be­csülő, hazaszerétetet ápoló funkcióját sem szabad lebecsül­ni. ha a sárospataki fafaragó tá­borra. a Hatvanban állomásozó kiskatonák múzeumára és a magyar nótára pattogó táncot járó fiatalokra gondolunk. Azok­ra a fiatalokra, akik építőtábo­rokban ugyanúgy megtalálha­tók, mint a TIT tudományos fantasztikus klubjában, az egye­tem ipari antropológiával fog­lalkozó szakán, kórházakba^ és rendelőintézetekben, ahol önkét- tes elhatározás alapján szegőd­nek a cukorbetegség nyomába. Nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy milyen fantasztikus könnyelműség még ma is úgy fogalmazni, hogy ..hát igen, ilye. nek ezek a fiatalok” — s köz­ben csak az árnyékra gondolni, elfeledve mindazt. 1 hogy mi is voltunk fiatalok és mi sem vol­tunk egyformák! Azt azonban nem hallgatha tóm el. hogy a műsorban fellépő Piramis és P. Mobil együttese­ket hallgatva, ismét és immár sokszorosan megfogalmazódott bennem a kérdés: kiről és kik­nek szól az a sok világfájdal­mas kesergő, pesszimizmust, csa­lódást, fáradságot fásultságot, kieégettséget üvöltő akkord-hal­maz? Vagy csak azért kapott helyet a műsorban, hogy bizto­sítva legyen a kontrapunkt is, mely ellensúlyozza az egész mű­sor nagyon is életközelségét?! Szilárd á.dám Az úszás után jól esik a finom ebed Kép.szöveg: Párzsa János Mit mond a jogszabály? a honvédelmi hozzájárulásról A közelmúltban jelent meg a ( pénzügyminiszter új rendelete a honvédelmi hozzájárulásról. A megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnokság név­jegyzéket készít a hadköteles fi­atalokról, amelyet elküld a lakó­hely szerint illetékes községi, nagyközségi, városi tanácsok pénzügyi szerveihez. A fizetési kötelezettség megállapítását, va­lamint a hozzájárulás kivetését a tanácsok pénzügyi szervei vég­zik. Az a hadköteles fiatal, aki munkaviszonyban áll, vagy egy szövetkezet nyugdíjjárulék fize­tésére kötelezett tagja levonás útján, mig a többi hadköteles ki­vetés alapján tesz eleget a hoz­zájárulás fizetésének. A hozzá­járulást és annak időtartamát az I. fokú pénzügyi szerv hatá­rozza meg. A levonás útján történő íizetés esetében a határozat egy példá­nyát a munkáltatónak is elkül­dik, amely köteles erről nyilván­tartást vezetni. Ha a munkálta­tó a nyilvántartásban szereplő hadköteles honvédelmi hozzájá­rulási kötelezettségéről a -'fiatal 23. évének betöltéséig nem kap határozatot, köteles erről a ta­nács pénzügyi szervét értesíteni. A munkaviszony, illetőleg a tag­sági viszony megszüntetése ese­tén igazolást kell adnia a fiatal­nak. Az igazolásba be kell je­gyezni az addig fizetett hozzájá­rulás összegét. Azok a fiatalok, akik nem levonás, hanem kive­tés alapján fizetik a honvédelmi hozzájárulást, náluk az előző év adóalapját képező jövedelmet veszik figyelembe. A hozzájáru­lás legkisebb összege évi 1800 fo­rint. A honvédelmi hozzájárulás részben vagy teljes megfizetése alól rendkívül indokolt esetben méltányosságból a tanács pénz­ügyi szerve a hadkiegészítés és területvédelmi parancsnoksággal egyetértésben - mentességet enge­délyezhet. A testi, vagy szellemi fogyatékosság miatt kereső- képtelenséget, illetve a legalább 67 százalékot elérő munkaképes­ség-csökkenés beálltát az Orszá­gos Orvosszakértői Intézetnek a lakóhely szerint illetékes mun­kaképesség-csökkenést vélemé­nyező orvosi bizottság igazolásá­val, vagy a társadalombiztosítási szerv határozatával kell bizonyí­tani. A bizottság döntéséig a mentesség megállapítása iránti kérelemnek a hozzájárulás fize­tésére halasztó hatállyal van. A mentességet attól az időponttól kell engedélyezni, amikor a had­köteles fiatal rokkantsága bekö­vetkezett. Annak a hadköteles fiatalnak, aki 11 hónapnál rövidebb ideig, de legalább két hónapig sorkato­nai szolgálatot teljesített, vala­mint az is, akinek két hónapnál rövidebb sorkatonai- és hivatásos vagy továbbszolgálati ideje a 11 hónapot meghaladja, de nem éri el a 24 hónapot, a hozzájárulás- fizetési kötelezettségét 24 hónap­ról 16 hónapra kell módosítani. A tartalékos katonai szolgálat időtartama, a sorkatonai szolgá­latba nem számít be. Ezen a cí­men tehát a hozzájárulás fizeté­sének időtartama nem csökkent­hető. Annak a hadkötelesnek, aki. a hozzájárulás fizetése köz­ben sorkatonai szolgálatra hív­tak be. 11 havi szolgálat, illető­leg rövid ideig tartó sorkatonai szolgálat esetén a leszerelés után kell az igazolt túlfizetést vissza­utalni (S.-4I)

Next

/
Oldalképek
Tartalom