Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

Új szakmunkások a Generálban A békéscsabai Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezetben Sza­bó Mihály elnökkel, Vluoskó Ferenc és Búzás László oktatók­kal beszélgettünk a szakmun­kásvizsga után a végzősök elhe­lyezkedéséről. Ebben az évben három szakmában vizsgáztak üt a fiatalok. Többen a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanultak, mások a Kemény Gá­bor szakközépiskola diákjaiként jártak ide gyakorlati oktatásra. Az autó-motorszerelő szakmá­ból 18-an számoltak be felké­szültségükről. Valamennyien az érettségi után tanultak szak­mát. A karosszéria-lakatos mun­kát hatan sajátították el. Meg­tudtuk, hogy ettől az évtől kez­dődően már emelt szintű kép­zést kaf&ak a fiatalok. Ez azt jelenti, hogy eredményes vizsga után a középiskola 3. osztályá­ban tanulhatnak tovább. Az elnök elmondta, hogy Vlucskó Ferencet három évvel ezelőtt emelték ki a fizikai állo­mányból az autófényező tanuló­gárda szakmai oktatására. Cso­portjából — egy kivételével —, mind a 16 tanuló sikeres vizsgát tett. Vizsga után több szakmun­Tengerparti jutalomüdülés Az IKR rendszerhez tartozó mezőgazdasági üzemek részére országos szakmai vetélkedőt ren­deztek az év eljén. Az orosházi Üj Élet Tsz kollektívája máso­dik helyezést ért el. A kukorica­termesztés szakmai kérdéseire adott talpraesett válaszokért egyhetes jutalomüdülést kaptak. Jugoszláviában, a tengerparton üdült Oláh Viktória, Posztós István és Cyuricza István. — Felejthetetlen élményben volt részünk — mondja erről Oláh Viktória. — Ragyogó szép időnk volt, sokat förüdtünk, na­poztunk. Mivel repülővel utaz­tunk, hamar a tengerhez értünk s élvezhettük a nyál' örömeit. A beid nemzetközi ifjúsági táborban voltunk, alkalmunk volt a baráti országok fiataljai­val megismerkedni, eszmecserét folytatni. Részt vettünk csodá­latos autóbusz-kiránduláson, a Kotor—Cetinje útvonalon. — A mi termelőszövetkeze­tünk annak idején elsők között csatlakozott a bábolnai iparsze­rű kukorictermesztési rendszer­hez. Országosan kimagasló ter­méshozamokat érünk el évről évre. Ennek nemcsak a termelő- szövekezet látja hasznát, hanem közvetlenül a kukoricatermesz­téssel foglalkozó szocialista bri­gád is. Az 1974. évi termelési eredményért az egész brigádot elvitték tavaly jutalomként Olaszországba. Most azok jöttek a jugoszláv tengerpartra, akik a szakmai vetélkedőn részt vettek. Az illetékes szervek úgy terve­zik, hogy a különböző rendsze­rek között szerveznek országos szakmai vetélkedőt. A mi kis kollektívánk azon is részt vesz majd. Egy-egy szakmai vetélke­dőn sok hasznos tapasztalatot szerzünk, maga a felkészülés is szakmai továbbkápzésre sar­kal bennünket. A mezőny évről évre erősebb, mi pedig szeret­nénk továbbra is a kukorica ter­melés élvonalában maradni. Eb­ben a törekvésünkben a vetél­kedés sokat segít. 3 SMMÜS^si Í976. JULIUS 9. kás a szövetkezetben maradt, itt vállalnak munkát. A megszokott környezetben jó intenzitással tudnak majd dolgozni. Oktató­juk is olykor-olykor rájuk tud nézni, segítheti munkájukat. A szövetkezet elnöke és a két szakmai oktató egybehang­zóan azt állapította meg, hogy a most végzős fiatalok egy fokkal sem rosszabbak, mint annak idején ők voltak. Ez a szakmai felkészültségre értendő. Búzás László, az autó-motor­szerelők oktatója mosolyogva je­gyezte meg: — Hat éve foglalkozom az ipari tanulókkal és a szakközép* iskolásokkal. Elmondhatom, so­kat segítettek nekem a szakmai szeretet elmélyítésében. Ha el­készülnek egy munkadarabbal, jönnek s mondják. Laci bácsi, jó ez így? Ezt így kell csinálni? Mindig azt éreztetem velük, hogy ők is önálló emberek, fele­lősek munkájukért. Így növünk, illetve ők így nőnek fel. A most vizsgázott, friss okle­veles szakmunkások közül össze­sen nyolcán maradnak a Gene­rál Ipari Szolgáltató Szövetkezet­ben. A fiatalok most szabadsá­gukat töltik, ha letelik, ők is magukra öltik az acélszürke overált. Sz. J. Sok külföldi érkezik hazánkba Az idegenforgalmi főszezon megindulásával ugrásszerűen megnövekedett a forgalom az utazási irodákban. Az IBUSZ ezen a héten mintegy 10"ezer külföldi vendég magyarországi elszállásolásáról. programjáról gondoskodik. A kánikula ellené­re Budapest iránt nagy az ér­deklődés, osztrák, lengyel, NDK. beli és szovjet turistacsoportok ismerkednek a magyar főváros nevezetességeivel. A hagyomá­nyos városnéző autóbuszutakat most strandlátogatással egészí­tik ki, de a Duna-kanyarba és a Balatonra is szerveznek szá­mukra egynapos kirándulásokat. Látogatott ifjúsági klub Vésztőn az ifjúsági és úttörő- házban jól működik az ifjúsági klub, sikerült kialakítani egy törzsgárdát, s a hetenkénti fog­lalkozásokon szép számmal vesz­nek részt a fiatalok. Megalakí­tották az ifivezetők klubját is, amely központi program alap­ján végzi munkáját. Az ifjúsági és úttörőház egyébként három KISZ-alapszervezetnek ad ott­hont. Az ÁFÉSZ, a tanács és a pedagógus KISZ-esei itt tartják foglalkozásukat. Felavatták a szabók szövetkezetének üzemházát A~, elmúlt napokban rövid ün­nepség keretében avatták fel Gyulán a szabók szövetkezeté­nek új üzemházát. Az esemé­nyen jelen volt Goldberger Já­nos, a KISZÖV elnöke, Szebe- gyinszki Györgyné, az MSZMP városi bizottságának munkatár­sa. Vadász József, a HUNGA- ROCOOP külkereskedelmi vál­lalat osztályvezetője. Névjegye és védjegye: a minőség „Idegen" építő Békés megyében AZ ELMÜLT hónapokban mind több Békés megyei létesít­mény építését kezdte meg a DÉLÉP, vagyis a Dél-magyar­országi Épitőipari Vállalat. Az V. ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósításában nem­csak megyénk építőiparára vár jelentős feladat, de a DÉLÉP-re is. A 6 ezer dolgozót foglalkoz­tató és évi 2 milliárd forint ter­melési értéket produkáló válla­lat igazgatójával, Sipos Mi­hállyal és a műszaki főosztály- vezetővel, Csala Jánossal beszél­getünk a DÉLÉP előtt álló Bé­kés megyei munkákról. A hatékonyság érdekében négy — magas-, mély-, szak- és szerelőipari, valamint házgyári — üzemigazgatóságra tagozódik a vállalat, amit lehet a műhe­lyekben előre legyártanak, el­készítenek. — Mikor léptek a megyehatá­ron túl? — A DÉLÉP legnagyobb épí­tési tevékenysége az olajprog­ram volt, amely jelentősen meg­növelte a lakásigényeket is. Ma a vállalat építési tevékenységé­nek jóval több mint felét a la­kásépítés, vagy azzal közvetle­nül összefüggő építési kivitele­zés jelenti — mondja Csala Já­nos. — Még sem lakásépítéssel, kezdtük megyén kívüli tevé­kenységünket. Az épülő Gyulai Húskombinát közmű-, mélyépí­tési, /valamint mélyalapozási munkáihoz 1974-ben láttunk hozzá. Ez jelentette megyén kí­vüli tevékenységünk első állo­mását. ORSZÁGOSAN a DÉLÉP ré­szére dolgozták ki a csúszózsa- lüs technológiával a gabonatá­rolók és víztornyok építését Ezeknek a létesítményeknek a kivitelezésével mind szélesebb körű a megyén kívüli tevékeny­ségük. Ezzel egyidőben országo­san emelkedtek a lakásigények, a megye pedig nem kötötte le a házgyári kapacitását, tavaly is több mint 2660 lakást gyártottak és adtak át. A három műszak bevezetésével a házgyári kapa­citás tovább fokozható. Valószí­nű megyénkben is mind nagyobb szükség lesz a szegedi házgyár termékeire, mert a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat poli gon üzemének rekonstrukció­ja elhúzódik. — Hogyan oldják meg a pa- nelszallitást és hogyan progra­mozzák az építkezések ütemét? — Valamennyi házgyári ele­met, panelt közúton szállítunk a munkahelyekre. Az anyag, a gyártás, a szállítás, a tárolás, a gépi mozgatás, de az egyéb építkezések programozásához is igénybe vettük és vesszük a szá­mítástechnika kínálta lehetősé­geket. Arra törekszünk, hogy egyre több vezetési, tervezési, műszaki-adminisztrációs felada­tot oldjunk meg kibernetikai eszközökkel, az R—20-as számí­tóközpontunkkal — mondta Sí­pos Mihály. — Az elemeket nem tároljuk, közvetlen gépkocsiról szereljük be. — A számítógépes programo­zás akkor kifizető, mennél több célra használjuk. A szállítás maximum 14 ezer forinttal nö­veli a lakások árait — folytatja Csala János. — Békés megyében az V. ötéves tervre mintegy 750 —800 millió forint értékű kivi­telezői szerződést kötöttünk. TÖBBEK KÖZÖTT 1978-ig 1159 új lakást adnak át me­gyénkben. Már hozzáláttak Bé­késcsabán a négy középmagas, egyenként tízszintes, hatvan la­kásos pontház építéséhez, s au­gusztusban szeretnék a panele­ket szerelni. Ezekben az épüle­tekben levő lakások egyharma- da másfél szobás, egyharmada egy szoba és két félszobás, míg a többi: két és fél szobás. A DÉLÉP a jövő év június 30-ig valamennyit átadja. Gyulán 1978-ig folyamatosan 250 házgyári lakást adnak át, 1977-ben periig egy SZOT-üdü­1 őszálló építését kezdik. A terv­időszakban 1400 négyzetméter­rel bővül a kereskedelmi háló­zat. A megyeszékhelyen a már említett középmagas házakon kívül további 300 célcsoportos lakást adnak át 1977. és 73-ban. Az ÁÉV-nek alvállalkozóként egy épületet alapoznak. Orosházán szennyvíztisztító telep, 60 célcsoportos lakás és két tízszintes, 60 lakásos OTP- épület alapozásához látnak hoz­zá. Az ÁFÉSZ pedig 1977-től egy 100 ágyas szállodát épít — házgyári elemekből. A VIZT.G- gel közösen oldják meg a városi csapadékvíz-hálózat építését, s 1979-re átadják az új autóbusz­pályaudvart is. Szarvason öt szerelt szintes épület készül 30 lakással, a földszinten vendéglátóipari egy­ségekkel. Épül egy óvoda, amely 250 gyermek és egy bölcsőde, amely 40 kisbaba részére ad második otthont. A város ide­genforgalmát bizonyára növeli a jövő évben átadásra kerül«) 100 ágyas horgásztanya és kemping- tábor, a kereskedelmi hálózatot javítja a 2 ezer négyzetméteres áruház. Az V. ötéves terv má­sodik felében pedig bővítik a gyógyfürdőt. Mezőhegyesen 1979-ig három ütemben . 350 lakást adnak át, felépítik a nyolc tantermes isko* lát. Már a jövő évben elkészül az ÁFOR telepe, s a tervidőszak második felében — előregyártott elemekből — az állami gazda­ságnak kezdenek építeni egy 1200 férőhelyes tehenészeti te­lepet. A nagyközségben befeje­zéshez közelednek az 500 köb* métei’es víztorony munkálatai, valamint Mezőkovácsházán már tárolásra alkalmas a 2230 va- gonos gabonasiló. — A vállalat országosan is el­ismert, jó minőségű munkájáért. Ezt hogyan érték el? — A nagyfokú szakosítással, az úgynevezett szalagmódszer­rel és nem utolsósorban a DH- mozgalom bevezetésével és ki- szélesítésével. Ennek eredmé­nyeként gz első fél évben továb­bi 2-3 százalékos minőségjavu­lást értünk el — mondja az igazgató. — Hiánypótlásra, ga­ranciális javításra az a brigád megy vissza, amelyik készítette a létesítményt. A jó minőség másik «titka a kifogástalan mű­szaki felszereltségünk. Vállala­tunk 750 millió forint állóesz­közzel rendelkezik, egymilliárd 150 millió forint a forgóeszkö­zünk. Névjegyünk és védje­gyünk: a jó minőség. — Számokban? — Tavaly majdnem kétmilli­árd forint értékű beruházást va­lósítottunk meg. Garanciális ja­vításra alig egymillió forintot fordítottunk — válaszolt az igazgató. EZ SOK VAGY KEVÉS? A termelési értéknek mindössze a fél százaléka. Mindenesetre egy olyan vállalat dolgozik me­gyénkben, amelynek tevékeny­ségére, eredményére és munka- módszerére érdemes odafigyelni, lehetne tőlük tanulni és lehet­ne velük kooperálni. Bizonyár^ megérné! Szekeres András Balogh László, a szövetkezet elnöke köszöntötte a részvevő­ket. Nem is az avatás ezúttal az elsődleges — mondotta —, hi­szen már csaknem egy éve ter­melnek a dolgozók a jól felsze­relt üzemben, hanem inkább az üzemház bemutatása az időköz­ben felvetődött gondok, és az esetleges módosítások megbeszé­lése. A munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a termelés mércéjét magasabbra lehet emelni, hiszen a gépek kapaci­tása nincs megfelelően kihasz­nálva. Szükséges a termelést növelni, mert az itt készült ru­hák keresettek a piacon, és jó­val nagyobb mennyiség is el­kelne. Szót kért Goldberger Já­nos is, aki elismeréssel beszélt a szövetkezet vezetőinek és dol­gozóinak erőfeszítéséről. Az ünnepség üzemlátogatással fejeződött be. (Fotó: Béla Ottó) A nagyobb termésért és cukortartalomért A Mezőhegy esi. Cukorgyár körzetéhez tartozó tsz-ek ez év­ben 4 ezer 467, az állami gazda­ságok pedig 2 ezer 424, összesen 6 ezer 891 hektáron termelnek cukorrépát. A korszerű vetőmag felhasz­nálása lehetővé tette az egyelés nélküli vetést. A szelektív gyom­irtó szerek maximális használa­ta a tavaszi gyommentesítést biztosította. A répakultúrák fej­lődése kielégítő, remélhető, hogy a nyári teendők ellátása után több és jobb beltartalmú cukor­répa terem, mint tavaly. A tavaszi id'őszakban felhasz­nált gyomirtó szerek — mint is­meretesek — hatástartamban nem érvényesülnek a teljes te- nyészidőre, ezért feltétlenül szükséges a nyári gazoló kapálá­sok elvégzése. E munka a levél­tetű, a cercospóra és hernyókár­tétel elleni védekezés alapja. A gyár körzetében — kedvező időjárás következtében — ta­pasztalható a levéltetű kártéte­le. Ugyanakkor a párás, meleg levegő hatására — amint a nö­vényvédő állomás előrejelzése is közli — a cercospóra közeli fer­tőzésével is számolni kell. Ta­pasztalati tény " az is, hogy a káposztalepke és a vetési ba­golypille hernyóinak kártételé­vel is számolni kell. E munka jobb elvégzése a jelenlegi levél- zet mellett kisebb taposási kárt okoz és a jelenlegi tisztább ré­pakultúrák mellett jobb fedést és védekezést biztosít. Az említett kártevők elleni eredményes védekezés— 20 __30 s zázalék gyökérterméstöbbletet es ^ 10 százalék cukorhozam­növekedést eredményezhet. Ez utóbbi annál is fontosabb, mi­vel ez évben először a gazdasá­gok a cukortartalom után is kapnak prémiümot, amennyiben megfelelő átlagszint fölé emelik. Dr. Vitay Jártai oszt. ve*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom