Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Felszólalások a berlini konferencián Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma (Folytatás a 2. oldalról) Olaszországban, ahol a de­mokrácia kivívásáért, megvédel- mezéséért és fejlesztéséért foly. tatott harc fő ereje mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadság- jogok értékének és biztosítéka­inak megerősítésén épül fel — jelentette ki Enrico Berlinguer. Beszéde további részében ele. mezte a nyugat-európai testvér- pártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt. Az olasz pártvezető hangsú­lyozta, a be nem avatkozás el­vének tiszteletben tartása nem A szerdai napon felszólalt a Francia Kommunista Párt ve­zetője, Georges Marchais. Beve. zetőül jelezte, pártja egész te­vékenységében a franciaországi válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki, majd a továbbiakban kijelentette: — Franciaországban mélyre­ható demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell ten­ni a nemzetnek, hogy saját gaz. dasági és szociális fejlődésének ura legyen, mégpedig a nagy­monopóliumok államosítása út­ján. Biztosítani kell a dolgozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, be­leértve a kormányt is. A nemzetközi enyhülésről szólva Marchais megállapította: Európa népei még soha nem rendelkeztek ilyen lehetőségek, kel ahhoz, hogy tartós békében éljenek, a leszerelés útján ha­ladjanak, biztonságban munkál­kodhassanak mint napjainkban. Ez a békés egymás mellett élés azonban semmiképpen sem je­lent országunkban társadalmi és politikai status quó-t — hang­súlyozta. A francia pártküldöttség ve­zetője élesen bírálta a francia katonapolitikát, annak kalandor elemeit, az amerikai stratégia el. A berlini értekezlet szerdai ülésén szólalt fel Alvaro Cu- nhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. A portugál forradalom — mondotta többek között — meg­teremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvéte­lére a Szovjetunióval és a többi .szocialista országgal, valamint a harmadik világ országaival és az egykori portugál gyarmatok­kal. Kivételt képez a Kínai Nép- köztársaság, amely mind a ma* .napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azon­ban kifejezte készségét kapcso­latok létesítésére abban az eset­ben, ha Portugáliában a kom­munisták részvétele nélkül jobb­oldali kormány alakul. A reakciós konzervatív erők, valamint mindazok, akik Portu­gáliában a külföldi imperializ­mus érdekeit szolgálják, nem érdekeltek ezeknek a kapcsola­toknak a fejlesztésében. A rá­galomhadjáratok. a provokáci­ók, az állami szervek részéről megnyilvánuló közömbösség és hanyagság, a különböző szinte­ken elkövetett szabotázsakciók mind azt a célt szolgálják. hogy akadályozzák a szocialista or. Anyag torlódás miatt mai számunkból kimaradt a folytatásos regény. (Szcrk ) zárja ki. hogy szabadjon meg­ítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait, . vala­mint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fej­leményeit. „Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elv­társak is kifejtettek beszédeik­ben és cikkeiben — egyenesen vagy közvetve — bíráló meg­jegyzéseket orientációnkról vagy meggyőződésünkről. Óhajunk is, hogy^ a nagy témákban tovább folytatódjék a vita a munkás- mozgalomban, a barátság és a megtrtés szellemében, mind sza­badabban és nyíltabban". Enrico Berlinguer beszéde be­fejező részét a parlamenti vál­tozások utáni olaszországi hely­zet elemzésének szentelte. fogadását, a magas katonai ki­adásokat. Beszélt Marchais a szocialis­tákkal és a keresztényekkel való együttműködés lehetőségeiről, majd a benini konferencia mun­káját tekintette át. Az FKP főtitkára befejezésül kijelentette: ‘ — Szolidárisak vagyunk a szocialista országok kommunista pártjaival és a tőkés országok kommunista pártjaival. Szolidá­risak vagyunk a szocialista Ku­bával és Indokína népeivel. Szo­lidárisak vagyunk az algériai FLN-nel, amely a szocializmus útján vezeti az emiatt imperi­alista támadások célpontjává vált országot. Szolidárisak vagyunk a Szu­dánban, Iránban és Indonéziá­ban, Chilében, Urugayban és Brazíliában üldözött kommunis­tákkal, szakszervezeti aktivis. tákkal és demokratákkal. Szolidárisak vagyunk Djibouti függetlenségért harcoló népével, a felszabadulásért küzdő nvu- gat-szaharai néppel. E napok­ban külön szolidaritásunkról biz. i tosítjuk a kommunista pártot, az összes demokratikus erőket, I amelyeket kíméletlen megtorlás ! sújt Spanyolországban. Szolidá­risak vagyunk Libanon kommu­nistáival és más haladó erőivel, a Palesztina! ellenállással. (MTI) szagokkal való együttműködés tóvá bbí e j lesztését. Portugália két évig tartott rendkívül bizonytalan, ideigle­nes jellegű demokratikus hely­zet után — most új alkotmány életbe lépésével egy új demok­ratikus rerfd kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, j hogy a forradalmi erők, különb- i sen a PKP, olyan ritmust erői-, tettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszo­nyoknak. Az igazság az — szö­gezte le a PKP főtitkára—, hogy Portugáliában már régen resta­urálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a mun­kásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellen­őrzését a gazdaság számos fon­tos területén,. Ennek az értekezletnek a meg­rendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívüli je­lentőségű a pártjaink közötti baráti1 kapcsolatok, együttműkö­dés és szolidaritás megszilárdítá­sa szempontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően nézetkülönbözőségek vannak kö­zöttünk, noha a különböző or­szágokban kialakult helyzet sa­játosságai sajátosságokat köve­telnek meg, a koncepciókban, a taktikában és a társadalmi ha­ladás felé vezető utat tekintve is, alapvető célunk közös. (Folytatás a 3. oldalról) vözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított új Portugália haladó irányú fejlő­dését. Támogatnak minden arra’ irányuló lépést, hogy akcióegy­séget hozzanak létre a kommu­nisták, a szocialisták, a Fegyve­res Erők Mozgalma, s az összes demokratikus erő között, ame­lyek azt a ma már az alkot­mányban is kinyilvánított célt tűzték maguk elé, hogy felépí­tik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Por­tugáliát. A konferencia részvevői ki*, nyilvánítják szolidaritásukat Ciprus népével. Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének,» szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását, az összes külföldi csa­patok Ciprusról történő azonna­li és feltétel nélküli kivonását. A konferencia részvevői kife­jezik szolidaritásukat Görögor­szág kommunistái és összes de­A konferencia résztvevői ab­ból indulnak ki, hogy az együtt­működésnek az emberi tevé­kenység legkülönbözőbb terüle­tein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a né­pek biztonságát, a személyiség gazdagítását a béke, a demokrá­cia és a humanizmus eszmé­nyeinek szellemében. Ennek elő­feltétele és elengedhetetlen ve­lejárója minden ország népe ama jogának tiszteletben tartá­sa, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önál­lóan határozhassa meg és fej­leszthesse, történelmi és kultu­rális értékeit megvédhesse és gyarapí thassa. Ezért a konferencia résztve­AZ EGÉSZ VII,AGON A konferencián íészt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a poli­tikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden or­szág .egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozi­tív változások kedvező feltéte­leket teremtenek a népek felsza­badító harcához, a háború ve­szélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az új gyarmatosítással és a nem­zeti elnyomás minden formájá­val szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkás, pártjai hangsúlyozzák az euró­pai biztontsági és együttműkö­dési értekezleten részt vevő or­szágok által arra vonatkozóan vállalt kötelezettségek nagy je­lentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Hel­sinkiben egyeztetett elvek szel­lemében fejlesztik. A konferencia résztvevői sík- raszállnak a háborús tűzfészkek­nek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — Vietnam, Laosz é« Kambodzsa népének további támogatósáért; az Angolai Népi Köztársaság kormányának és né­pének támogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben sínylődő ösz- szes chilei hazafiak és demok­raták szabadon bocsátásáért ; az Uruguayban, Paraguayban, Gua­temalában és néhány más latin­amerikai országban a kommu­nisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások ha­ladéktalan megszüntetéséért; a mokratlkus erői iránt, szolidari­tást nyilvánítanak Észak-íror- szág demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásá­ért. A konferencia részvevői fel­lépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta meg­különböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK- beli antidemokratikus törvény- hozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében, a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzé­se céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akár ál­cázott formában való újraéledé­sét, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szerveze­tek és csoportok létrejötte és te­vékenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztásá­ra irányulnak —- hangsúlyozza a dokumentum. vői felhívnak arra, ' hogy har­colni kell: — az államok, közöt­ti együttműködés fejlesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki értekezlet záróokmá­nyában rögzített elvekkel és megállapodásokkal. Síkraszáll- nak azért, hogy a tömegtájékoz­tatási eszközök objektív Infor­mációk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék ter­jesztését, a népek közötti biza­lom és együttműködés elmélyí­tését szolgálják; továbbá a kul­turális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, sza­badság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság lehető legnagyobb tá­mogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, min­denfajta külső beavatkozás nél­kül történő, demokratikus egye­sítéséért vív; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmato­sítás és a fajüldözés ellen har­colók antiimperialista küzdel­mének támogatásáért. A nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálása és a nemzetközi együttműködésnek az egyenjo­gúság és a minden nép számá­ra kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelen­tőségű óéi az imperializmustól ás a neokolonializmustól mentes olyan nemzetközi közösség ki­alakításáért vívott harcban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságokat .ki lehet kü­szöbölni, és amely "minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok moz­galma, a fejlődő országod for­radalmi és haladó erői. valamint a Munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságoa és az egyenjogú, ságon alapuló nemzetközi po­litikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kapcso­latok a béke, a feszültség eny­hítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész vi­lágon, és teljes mértékben meg­felelnek Európa munkásosztá­lya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békesze­rető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függetlenségét védelmező népével való szoli­daritás fokozása érdekében te­gyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságuk legfontosabb té­nyezője és fontos hozzájárulás az egész világ békéjéhez, bizton­ságához és társadalmi haladá­sához. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevőinek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, amelyekért sík- raszóllnak, számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészé­vé való átatalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló el­tökéltségüket. hogy a feszültség enyhülésével létrejött lehetősé­geket olyan kézzelfogható ered­mények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti ér­dekeinek és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokrati­kus erővel, azok sajátosságának/ és önállóságának teljes megőr­zésével történő konstruktív párbeszédért, hogy a békéért, biztonságért és a társadalmi ha­ladásért vívott harcban gyü­mölcsöző együttműködés ala­kuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a középrétegek­hez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiata­lokhoz, minden haladó demok­ratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tö­megszervezetekhez, hogv sok­szorozzák meg erőfeszítéseiket földrészük békés jövője és min­den nemzetének és népének fel­virágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy 2 győzelem ót*. Európának a tar­tós béke földrészévé való átala—*«* kítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életü­ket adták. A berlini konferenci­án részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győ­ződve arról, ho^y a találkozó­jukon kitűzött nagy célok meg­valósítása megfelel minden nép érdekeinek és fontos hozzájáru­lás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciá­hoz és a szocializmushoz az egész földkerekségen. Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozó Berlin Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezs- ny’ev, az SZKP KB főtitkára megbeszélést folytatott Berlin­ben. A két párt vezetői foglalkoz­tak néhány nemzetközi kérdés­sel és megállapították, hogy az európai kommunista és mun­káspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kom­munista és munkásmozgalmá­nak összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egy­mást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfo­gadott határozatok végrehajtásá­nak alakulásáról és kifejezték teljes megelégedettségüket afe­lett, hogy állandóan mélyül a magyar—szovjet párt- és állam­közi együttműködés. A találkozó meleg baráti lég­körben zajlott le. Georges Marchais az FKP főtitkára Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára O A KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYŐS EGYÜTTMfüKÖDÉS kialakításáért, a népek küäütti jobb KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉSÉRT O A BÉKÉÉRT. A BIZTONSÁGÉRT. AZ EGYÜTT­MŰKÖDÉSÉRT, A NEMZETI FÜGGETLENSÉGÉRT ÉS A TÁRSADALMI HALADÁSÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom