Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-31 / 180. szám
I ▼éggtém láttuk: Gabonatárolók—műanyagból A fűzfői Nitrokómia Ipartelepek Vállalat ez év májusában kezdte meg Vésztőn négy, egyenként ezer köbméter térfogatú gabonatároló építését műanyagból. Az új tárolókat az építők ősszel szeretnék átadni, s ezzel a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vésztői üzemegysége űjabb 320 vagon szemes terményt tud majd tárolni (Fotó: Kocziszky László) WUHminiTl---------------------- -----------------------.......■.■.■■.»««■■■■«■■WMOWMOIOMOWOMOM —«■■ A ugusztus l-től; Új ügyfélfogadási rend az Állami Biztosítónál | Miért nincs elegendő Körkép egy Országosan az Állami Biztosító ma már több mint 7 millió biztosítást tart nyilván. Az elmúlt évben közel másfél millió esetben fizettek kártérítést, ami azt is jelenti, hogy a lakosság évente több millió órát. fordít biztosítással kapcsolatos ügyei intézésére. Az ügyfélszolgálat korszerűsítése érdekében az elmúlt időszakban a biztosító több intézkedést hozott. Megállapodásokat kötöttek a partnervállalatokkal a kárrendezés gyorsítására, a díjbeszedés egyszerűsítésére. Így sikerült elérni, hogy felére csökkenjen az az idő, amelyet a biztosítottak kárrendezés, vagy más problémák miatt, a biztosítónál kénytelenek eltölteni. Változatlanul gondot okozott A Társadalmi ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda hétvégi rendezvényeken közreműködő orgonistát keres. Jelentkezés személyesen 1976. augusztus hó 20-ig az iroda igazgatójánál. viszont, hogy az ügyfélfogadás ideje egybeesett az ügyfelek munkaidejével. Az Állami Biztosító vezetősége éppen ezért elrendelte az úgynevezett nyújtott szolgálatot. Ezentúl valamennyi fióknál és kirendeltségnél, valamint a központi panaszirodán minden szerdán délután 18 óráig az ügyfelek rendelkezésére állnak a biztosító munkatársai. A megyénk területén levő fiókoknál — Békésen, Békéscsabán, Gyulán, Mezőkovácshá- zán, Orosházán, Szarvason, Szeghalmon — augusztus I-töl szintén minden szerdán délután 6 óráig lesz ügyfélfogadás, amely a hét többi napján változatlan marad. A tapasztalatok azt mutatják, hogy — különösen a nyári hónapokban — a budapesti Gépjármű-kárrendezési Igazgatóságot és a Nemzetközi Gépjárműbiztosítási Osztályt a hét végi balesetek miatt hétfői napokon keresi fel a legtöbb autós, ezért itt az ügyfélfogadás minden hétfőn 19 óráig tart. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetősége úgy döntött, hogy a megyei gépjármű-kárrendezési fióknál, Békéscsabán — a helyi körülményekhez igazodva — minden hétfőn és szerdán 18 óráig tart az ügyfélfogadás. A hét többi napján itt is változatlan az ügy- félfogadási rend. Téma lett a zöldség. A fo_ gyasztó drágasága miatt emle. geti, a feldolgozóiparnak meg azért okoz gondot, mert kevés. Csak egy példát: a Békéscsabai Konzervgyár 1975-ben nyers, anyag-felvásárlási tervét 51 százalékra teljesítette. A termelő sem elégedett: nem szívesen foglalkozik a zöldségfélék termesztésével még a kertészeti hagyományokban gazdag termőtáj sem, kivéve néhány primőrcikket — amely főleg a magántermelőnek — a társadalmilag indokolt, munkaráfordítás feletti jövedelmet biztosít összességében tehát a probléma az, hogy a zöldség sem mennyiségben, sem időarányo. san, sem fajtaszerkezetben nem elégíti ki a fogyasztói igénye, két, ugyanakkor a termelési kedv sem alakul megfelelően. Nézzük ezeket egyenként. I termelés nehézségeiről T, téren elmaradottságunkat tükrözi az a tény, hogy a zöld. ségfélék termésátlaga jóval a világszínvonal alatt mozog, hol. ott lehetőségeink jóval nagyobb eredményekre jogosítanak fel bennünket. Tény ezzel szemben, hogy a még korábban jövedelmezőbben termesztett zöldségfélék (zöldborsó/ vöröshagyma) i termése is visszaesett az utóbbi I időben. Népgazdaságunk fejlődésének megváltozott körülményei között a mezőgazdasági termelés lehetőségei is megváltoztak. A feltételrendszerben a kézi munkaerő további csőkké, nésével, az ipari eredetű anya. gok felhasználásának bővülésé, vei kell számolnunk. A termelés műszaki technoló. giai alapjait ennek megfelelően kell formálni. Számolnunk kell mindkét költségtényező növekedésével. Önköltségcsökkentésre csupán egyetlen lehetőségünk marad: a hatékonyság növelér se. (Természetesen a biológiai határokon belül.) Szakmailag itt a lehetőségek a tudományos kutatási eredményekkel együtt bővülnek: jobb vetőmagtermesztés, analitikára alapozott tápanyagutánpótlás, a növényvédelem, a kézi munkát felváltó géprend. szerek alkalmazása. Hangsúlyozzuk: lehetőségekről van szó, amelyeket nem jól használnak ki! Meg kell álla. pítanunk, hogy a zöldségterme, lés területi koncentrációja és spéci alizác iója színvonalában messze elmarad a mezőgazdaság általános követelményeitől. Ma a termelőszövetkezetek átlagos területe 5 000 hektár, halmozat. lan termelési értéke 85 millió forint. Adott üzemen belül a zöldségtermelés ágazati súlya csak ezekhez a mérőszámokhoz igazodhat, különben ágazati méretről nem beszélhetünk. Zöldségkertészeteink súlya a termelési szerkezetben átlagosan jóval a 20 százalék alatt van, a legnagyobbak is csak közelítik ezt az arányt. Ilyen körülmények között nem képzelhető el, hogy a gazdálkodásbap fő hang. súlyt kapjon a zöldségtermelés. A zöldségtermelés fejlődése ugyanakkor nem azért maradt el a kívánalomtól, mert Zöldség áruforgalom vg. Zöldség árbevétel m/Ft Zöldség árrés m/Ft Zöldség forg. létszám fő Vállalati létszám fő Az eddigiekből következően termelési szemlélet nem érvé. nyesül a forgalmazó vállalatok, nál. fi feldolgozók törekvéseiről A konzervipar befejezte re. konstrukcióját, jelenlegi feldől, gozó technológiája azonban csak nagyobb figyelmet igénylő megnövekedett a termelőszövetkezetek területe, hanem azért, mert a gazdálkodás egészében kiesik a közgazdasági odafigyelés látómezejéből. A zöldségtermelés összes teljesítményén belül külön gondot jelent a területi koncentráció és a specializáló. A korszerű nagyüzemi technoiéi a nem tűri el a kisüzemi kereteket; kevés növényt nagy területen kell termelni, mert az anyagi, szellemi tőkebefektetés így térül meg a leg. hasznosabban. Ezzel elérkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez: a jőve. delmezöséghez. A zöldségtermesztés jövedelmezősége az utóbbi időben — főként a mun. kaerőlétszám csökkenése és az ipari eredetű anyagok fokozódó felhasználása (mint költségnövelő tényezők), valamint a fel- vásárlási árak értékarányos lemaradása következtében — romlott. A romlás okait a termelés oldaláról a termésátlag növelését szolgáló műszaki-tech. nológiai alapok szűk összegére, a forgalom oldaláról az anarchi. kus viszonyok kialakulására vezethetjük vissza. Végül szólni kell az integrációról, melyhez oly nagy reményeket fűzünk manapság. Ennek oka az, hogy — rájöttünk: a társadalmi szükségletek emelt szintű kielégítése csak egységes érdekrendszerben történhet. Ennek formája a gazdasági élet. ben az integráció, amely áttöri a tulajdonból fakadó ellent.' mondásokat. Ilyen vonatkozás, ban a szövetkezetek lehetőségei korlátozottak. Az élelmiszer-gazdaságban a felvásárló, feldolgozó vállalatok részéről integrációs törekvésekről beszélni ma még illúzió lenne. Az egyébként ésszerű, egymás közti kooperációs kapcsolat kiépítésének sem látjuk tanújelét. A vállalatok részéről — esetenként tudatosan is — megnyilvánuló, a nyersanyagtermelést előmozdító be. avatkozások a termelés szférájába nem tévesztendő össze a 'tartalmában egészen mást jelen, tő integráció fogalmával. Az elmondottakon kívül említsük meg — a kifejtés igénye nélkül — a jól képzett szakemberek ebben az ágazatban is újabb feladatot érdemelnének! A forgalmazás gondjairól A termelő szemszögéből ítélve a forgalmazás problémái az alapvető érdekazonosság hiányán túlmenően a következők: Hiányzik a kulturált zöldségkereskedelemhez szükséges műszaki-technológiai bázis (szállítás. átmeneti és tartós tárolás, kiszerelés konyhakész forrná, ha). Pedig ez az, amely előse. gíthetné a kiegyenlített ellátást még szélsőséges termelői felhozatal esetén is. Ezzel egy időben a kereskedelem munkaerő, hiánnyal küzd, nem „terhelik” integrációs kötelezettségek, s így szervezetileg viszonylag önállósult, vagyis esetenként csak a szűkös vállalati szempontok irányítják az ellátási feládatok teljesítésével szemben. Ennek szemléltetésére mutatjuk be a Békés megyei MÉK-re vonatkozó adatokat: Index 1970 1975 1970 2 974 2 396 80 108 731 141 171 130 26 127 35 152 134 264 424 161 502 916 182 a hagyományos zöldségtermelés produktumainak fogadására képes. Üj ellentmondást szül a gépi betakarítású nyersanyag, amely viszont a termelés egyedüli távlata. Ez a helyzet zsákutcába juttatta a termelésfejlesztést, például a paradicsom, zöldbab esetében. A nyersanyag megtermelteté- se „begyűjtcses” módszerrel történik, mert a feldolgozás tér. zöldség? ágazatról ■* melésszervező, irányító szakap. parátussal nem rendelkezik, il. letve kezdeti próbálkozásai van. nak csak ez irányban. A konzervipari céltermelés a cikkek döntő többségében ráfizetéses vagy jelentéktelen jövedelem- termelő a jelenlegi termelési keretek között. A konzervipar gazdálkodási rendszere oly mértékben tér el a termelő üzemekétől, amely megenged például egy 50 százalékos nyersanyagfelvásárlás esetén is bizonyos mértékű nyereségosztást (Békéscsabai Konzervgyár). Fokozza az ipar—mezőgazda, ság közti feszültséget a konzervipar azon belső problémája is, hogy meleg eljárással készült végtermékeinek piaci verseny- képessége elmarad a mirelitáruk mögött, ezért a nyersanyag-felvásárlási- árak emelé. sere kisebb lehetőség kínálko. zik. A hűtőipar termelésének jelentős része tőkés export, ehhez igazodik a nyersanyaggal szemben támasztott minőségi követelmény. Területünkön ennek érvényesítése a viszonylag magas átlagárakkal történik, azonban a területegységre eső hozamban, például még a zöldborsónál sem realizálódik a magasabb bevétel. A hűtőház nyersanyag-ter. meltetési apparátusa kis’létszáma miatt nem képes tartós és rendszeres termelési körzetet kialakítani, így a termelők fiuk. tuációja itt a legnagyobb. Mi a leendő? A megoldást illetően csak egy alternatívánk van: a differen. ciált fogyasztói szükségletek nö. vekvő szintű kielégítése. (Gondjaink ez ideig többnyire abból fakadtak, hogy áruhiánnyal küszködtünk.) Ezért a differen. ciált fogyasztói igényeket összhangba kell hozni a lehetséges termesztéstechnológiával, ennek alapján meg kell teremteni a termelés műszaki-technológiai alapjait, amely megköveteli a szubjektív feltételek (szakem. berlépcső) kialakítását is. Ugyanakkor integrációs szervezeti egységet kell létrehozni a termelés, forgalmazás, feldől, gozás vertikumában a fogyasztói szükségletek kielégítésére. Gyakorlatilag tehát központi hatáskörben meg kell teremte, ni a zöldségtermesztés, forgalmazás, feldolgozás jövedelmezőségének feltételeit ügy, hogy az optimális termőtájon koncentráljuk az állami támogatást. Megyei hatáskörben pedig gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezni kell a koncentrált nagyüzemi termelés kibon. takozását ott, ahol a feltételek megteremthetők. Ugyanitt elő kell segíteni az élelmiszergazdaság integráció kialakítását, objektív helyzetmegítéléssel, na. gyobb realitásérzékkel fokozot. tan kell támogatni a zöldségtermelés ágazati méretének kibontakoztatását. Szocialista alapon szervezett mezőgazdaságunk rövid történelmi távlatban is jelentős eredményeket vallhat magáénak a nyersanyagtermelésben. Elérhette ezt azért, mert két tényezőt sikerült gazdaságpolitikánknak egységbe kovácsolni: a világosan meghatározott feladatot, mint célt és a megoldáshoz szükséges feltételrendszert. Nem lehet ez másként a zöldségtermesztésben sem! Sicz György Tsz-szövetség, Békéscsaba § mM.ssa 1976. JULIES 31. A békéscsabai Szabadság Mg. Tsz. paradicsom és vöröshagyma szedésére idénymunkásokat vesz fel Jelentkezni lehet a tsz központjában.
