Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-30 / 179. szám
Természetvédelem Tovább erősödött barátságuk Békés megyében Július 31-én, szombaton délelőtt 11 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban kiállítás nyílik megyénk természetvédelméről. Sterbetz István, az Országos Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi főfelügyelője és a Madártani Intézet megbízott igazgatója mond ünnepi beszédet. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg a múzeumban. Lakótelepi gyerekprogramok A békéscsabai Penza lakótelepi gyerekek július 31-én, szombaton 2 órakor gyülekeznek a KRESZ-parkban, majd együtt indulnak a strandra. Augusztus 2-án, hétfőn pedig nyári élményeiket rajzolják az aszfaltra délután 5 órától. Á jaminai úttörők hétfőn délután 3 órakor ellátogatnak egy óvodába, ahol mesélnek az apróságoknak. A Lencsési úti pajtások pedig augusztus 2-án, hétfőn délután 4 órától asztalitenisz-bajnokságon vetélkednek, majd este 8 órakor szabadtéri filmvetítést láthatnak. Rz ésszerű, takarékos gazdálkodás újabb eredményei a hadseregben Amióta hadseregszerte előtérbe került az ésszerű, takarékos gazdálkodás szemléletének és gyakorlatának erősítése, egyre inkább bebizonyosodik, hogy az erőfeszítések nem hiábavalóak. Az egyik harckocsiegységnél különösen az elhelyezési szolgálati ág területén értek el kiemelkedő eredményeket. Számos olyan javítási. karbantartási munkálatot, amelyet a korábbi években különböző polgári vál. 1 álatokkal végeztettek, most je. lentős részben „házon belül”, saját erőből végzik. Egyebek között a kiszolgáló-karbantartó brigád létrehozása és munkába állítása is ezt a célt szolgálja. E brigád tagjait az alegységeknél szolgáló, már a polgári élet. ben szakképzettséget szerzett sorkatonák közül választották ki. Munkájukat az elhelyezési szolgálat szakemberei irányítják. Több épület-átalakítási, karbantartási, festési, mázolási, hegesztési és lakatosmunkát vé. geztek el már sikeresen. Felújították és korszerűsítették az őr. ség épületét, berendezését, kialakították a kisalegységek elhelyezésére szolgáló, a korábbinál otthonosabb, egészségesebb hálóhelyiségeket, a csapatmúze. um termét, s lambériával burkolták be a folyosók, a klub- helyiségek lábazatát. Az elhasználódott, kiöregedett bútorokat is nagyrészt saját erőből javítják. Ennek ered. ményeként 1975-ben csaknem 50 ezer forint keretösszeget sikerült megtakarítaniuk, amelyet más fontos beszerzésekre fordítottak. Legalább ilyen jelentős, hogy bútorjavítási ügyben sem kellett az illetékes — egyébként is túlterhelt — szakipari vállalathoz fordulni. A régi, hagyományos világító, testek helyett a laktanyában nagyrészt neoncsöveket szereltek fel. Ezeknek- ugyanis kisebb a fogyasztása, viszont a fényereje. A laktanya belső útjainak és a telephelyeknek a meg. világítását is korszerűsítették: a régis világítótesteket higanygőzlámpákkal cserélték ki. Mindez egyik forrása annak, hogy a korábbinál kevesebb elektromos energiát fogyasztanak. Az elektromos energiában elért megtakarítás összege ennél az alakulatnál 1975-ben meghaladta a 116 ezer forintot. (K^. T.) Mindkét fél számára hasznos volt Amint arról már beszámoltunk, csaknem három hetet töltöttek a moszkvai, Gorjacskin- ról elnevezett Mezőgazdasági Műszaki Egyetem végzős növendékei a’ Békéscsabai Állami Gazdaságban. Hat évvel ezelőtt a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának javaslatára választották az akkor Gyulai Állami Gazdaságot a moszkvai diákok gyakorlati foglalkozásának színhelyéül. Azóta évről évre szorgalmasan érkeznek a leendő mérnökök a gazdaságba, egyrészt, hogy segítsenek a nyári munkák dandárjában, másrészt, hogy hasznos és későbbiek során munkájukban felhasználható tapasztalatokat szerezzenek, gyűjtsenek. így volt ez az idén is. Nemrégiben visz- szautazásuk előtt beszélgettünk a tapasztalatokról a csoport vezetőjével, Lacsago Jurij Vedo- rovics docenssel, az egyetem levelező karának dékánjával. Elmondta, hogy 1969-ben végzett a rosztovi főiskolán, s a diploma megszerzése után egy gépkisérleti intézetben helyezkedett el. Itt a mezőgazdasági gépek minősítésével foglalkoztak, főkéfio a KGST-országok- ban gyártott mezőgazdasági gépekével. Sok jót hallott Magyarországról — ahol először járt — és a Gyulán, valamint . Lacsago Jurij Fedorovics: Mindkét fél számára hasznos volt a Telekgerendáson járt kollégák is nagy elismeréssel szóltak a gazdaságról, főleg a műszaki fejlettségről, es az itteni tapasztalatokról. A tárgyalóteremből Rablásért öt év és hat hónap szabadságvesztés Sztojka Péter Lökösháza, [ Nagykörút 14. szám alatti lakos már több ízben volt büntetve lopásért és különböző erőszakos bűncselekményekért. Szabadság- vesztésének letöltése után nem helyezkedett el. Időnként alkalmi munkát vállalt. Pénzét igen gyakran költötte italra. , Február 11-én a gyulai járásbíróság lopásért hét hónap szabadságvesztésre ítélte. A büntekeli letöltenie, s feltételes szabadságra nem bocsátható. /Ugyanakkor a bíróság elrendelte a vádlott szigorított őrizetét is. , A vádlott és védője a büntetés enyhítéséért a szigorított őrizet mellőzéséért jelentett be fellebbezést. A megyei bíróság a fellebbezést alaptalannak találta. Az ítélet jogerős. — di. A hallottak után kíváncsian indultak ők is a hosszú útnak, s most már, joggal állapíthatják meg, hogy a növendékekkel itt töltött idő nagyon hasznos volt. Több olyan gépet ismertek meg, amelyeket eddig csak prospektusban- láttak. Náluk, a Szovjetunióban alapvetően a hazai gyártmányú gépeket használják és azokat, amelyeket a KGST- országokból importálnak. Elmondta, hogy körültekintő előkészítő munka előzi meg a diákok kijelölését, azt, hogy kik jöhetnek számításba a magyar- országi gyakorlatra. Az idén is kétszáz növendékből választották ki az itteni tizennyolcat, akik tanulmányi előmenetelükkel és magatartásukkal érdemeitek ki a válogatók bizalmát. Valamennyien kom6zomolisták, sőt közülük öten a Párt tagjai. A beszélgetések során könnyen megértettük egymást, mert bár én nem beszélek oroszul, ők sem magyarul.. a hallgatók között volt egy hazánkbeii fiatalember, aki szívesen elvállalta a tolmácsolást. Nem csak ő az egyedüli magyar az egyetemen, nyolcán képviselik hazánkat, közülük ketten az idén végeztek. Szeretettel beszélt a docens a magyar hallgatókról, köztük a tavaly végzett sarkadi Mari Péterről. Lacsago Jurij Fedorovics a búcsúzáskor hangoztatta, hogy ez a gyakorlati munka jól szolgálta a moszkvai egyetem és a békéscsabai gazdaság barátságát. Reményét fejezte ki, hogy a gazdaság vezetői elégedettek voltak a szovjet fiatalok munkájával, nagyon szerettek volna hozzájárulni a „kenyércsata” sikeres megvívásához. Úgv érzi, hogy az itt töltött idő mindkét fél számára hasznos volt. A búcsúzáskor az állami gazdaság vezetői köszönetüket fejezték ki a fiatalok példás viselkedéséért és lelkiismeretes munkájáért. Remélik, hogy ez a kapcsolat a jövőben sem szakad meg, és hosszú évekig vendégül láthatják a kedves vendégként idejövő moszkvai egyetemistákat. tés letöltését azonban csak április közepén kezdte meg. Ezalatt újabb bűntettet követett Könyvjelző Illyés Gyula: Kháron ladikján el. Március 20-án a 44 éves férfi a lökösházi ÁFÉSZ italboltjában töltötte a délelőttöt. Itt találkozott K. Györggyel, aki előző nap kapta meg a nyugdíját. Sztojka magához intette, italt kért az idős t embernek. K. György nem akart adós maradni, hát viszonozta a rendelést. Amikor fizetett, Sztojkának feltűnt a tömött pénztárcája. Elhatározta, hogy ellopja. Mgg nem tudta hogyan, a szándék azonban cselekvésre késztette. Elkezdte dicsérni az idős ember kabátját, hogy az neki nagyon tetszik és feltétlenül megveszi tőle. Végül 300 forintban egyeztek meg. És most jön a nagy adu. Sajnos — mondta Sztojka. az egyik ismerőse 300 forinttal tartozik. Délután érkezik Kever- mesről. A község szélén megvárhatják. Ezzel a mesével csalta ki K. Györgyöt a község határába. A kevermesi út közelében leheveredtek a földre. Jókora idő múlva Sztojka kiment az útra. hogy jön-e a barátja. A környék elhagyott volt. Visz- szament K. Györgyhöz, s egy hirtelen mozdulattal fejbe ütötte. Kivette pénztárcáját, melyben 1050 forint volt. A pénzt magához vette, a tárcát elhajította. A gyulai járásbíróság Sztojka Pétert visszaesőként elkövetett rablás miatt öt év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül 5000 forint értékű vagyonelkobzással sújtotta, mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegyházban 1975-ben jelent meg Fodor Ilona: Szembesítés című esszégyűjteménye, melyben Illyés Gyula életútját elemzi Párizsig. A kötet 309. öldalán Illyés — főbbek között — ezt mondja, a szerzővel folytatott 1972-es beszélgetés alkalmával: „Az emberi jogok elseje szinte a magányhoz való jog. Az egyedülléthez való jog. Azonban ezt az ember már a fejlődés bizonyos fokán kívánja, amikor egyéniséggé válik.” Ezeket a gondolatokat, az akkor hetvenesztendős költő- és íróóriás fogalmazta meg; s amiért én felidéztem, annak oka az, hogy a Szépirodalmi zsebkönyvtár sorozatban 1976-ban jelent meg Kháron ladikján című esszéregénye, melyben az öregedés testi és lelki tüneteit teszi vizsgálat tárgyává, az anatómiával és a kórbonctannal foglalkozó orvos alaposságához hasonlóan. És ami e vizsgálódás legfőbb erénye: nem mások a vizsgálódás alanyai, hanem önmaga, mások csak annyiban „szólnak bele” a szigorú tanúimén'’sorozatba, amennyit az összehasonlítás keretei megengednek. A vizsgálódás alaphangját Illyés így összegzi: „Sem a halál, sem gazdája, az isten nem vesz komolyan bennünket. Erre egy válaszunk lehet, emberhez méltó. Ha mi sem vesszük komolyan őket.” Ez persze nem könnyű, hiszen az emberi félelmek közölt a halálfélelem a legerősebb, a leggyötrőbb. Olyan potenciálisan kísértő valóság, mely születésünk pillanatétól nyomunkban van. hiszen az élet magában hordozza dialektikus ellenpólusát a halált, melyhez Kháron ladikján haladva létezésünk minden percével közelebb érünk, életkorunktól függetlenül. Mert önégetésünk kezdetben tábortűzként lobogó lángjai fokozatosan takaréklángra zsugorodnak, s egv ponton már a láng sem észlelhető, csupán a parázs fényei vibrálnak, jelezvén az egykori tűz létét. Bár Illyés kategorikusan kijelenti, hogy az öregedésnek, az öregkornak nincs filozófiája, irodalma — érdekes módon maga sem filozofikusan dolgozza fel saját öregedésének tüneA gyulai vás&ron Ma este a gyulai nyár évadzáró bemutatója a vár színpadán Egyetlen néző se induljon üres zsebbel a Várszínház ma esti bemutatójára. S az sem, akinek a következő két este előadására sikerült jegyet kapnia. Ebben az évben a folklór-játék vonzó érdekessége lesz, hogy mintegy 12 sátor nyújt bő választékot a vár előtt különféle népművészeti tárgyakból, enni-, innivalókból. Debrecenből fafaragó szakkör, bőr- és fémdíszmű- ves, kékfestő mester jelezte érkezését a gyulai vásárra. De lesz itt Kunmajsáról gyékényfonó, Békésről a ko6árgyár árusai, a gyulai Háziipari Ktsz szőtteseivel, kézimunkáival, Csabáról cukros-mézeskalácsos. s pecsenyesütő sátor. Az előadás előtti jó hangulat feltámasztására a gyulai művelődési központ cite- razenekara húzza a talpalávalót az árusok között. A népművészeti műsor fél 9 órakor kezdődik a várban. Közreműködnek az esten Lukács József, a Békés megyei Jókai Színház művésze, Bige József és Pri- bojszki Mátyás hangszerszólisták, az eleki német Röpülj páva kör és a román üregtáncosok Nyisztor József vezetésével. A debreceni népi együttes műsorának vezetője Béres András, a békéscsabai Balassi és a gyulai szövetkezetek Körös táncegyüttese Born Miklós irányításával, aki az egész műsor rendezője is. Díszlettervező Kabódl Sándor, zenei vezető Vavrinecz Béla. Zárul a békési alkotótábor Szombaton, július 31-én ér véget Békésen a művelődési központban az amatőrfilmesek és képzőművészek kéthetes alkotótábora. Délelőtt fél 10-kor a táborban készült alkotásokból ösz- szeállított kiállítás nyílik, majd 10 órától a „Parasztportré” pá- lyázat díjnyertes filmjét mutatják be a közönségnek. Délben búcsúznak el egymástól az alkotótábor részvevői és rendezőiteit, s nem is irodalmi igényességgel, ahogy ezt a szó klasszikus értelmében gondolnánk. Mert az, hogy orra, füle észrevehetően megnyúlik, s tükör helyett ujjhegyével tapogatja le borostás arcát borotválkozás közben — szemmel látható tény. De, hogy a szem által a tükörből közvetíthető ingereket nem engedi eljutni agyába, s azon keresztül leikébe, ez mór „a fejlődés bizonyos foka”, a'zé a lassú érésé, mely csak. az öregek sajátja. Azoké az öregeké, akik arcukra a legkényesebbek, mert: „Miért öregszik vajon legkorábban épp az arc? Erre ezernél több a magyarázat. Az a pajzs. A külvilággal való küzdelemben az kapja a legtöbb ütést és próbát. Nem csak a széltől, a fagytól és a jégveréstől. A többi élőlény tekintetétől is, azaz lelki nyilától; valamint az eseményektől, a kis és nagy történelem nyilaitól.” Ezért haragszik Illyés a fényképezőgépre, mert az lakkozás nélkül adja vissza a valódit, s haragjában megkockáztatja azt is, hogy az öreg arcok fényképezése — becsület- sértés! Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy miközben teljesen emberközelbe akarja hozni a halál tüneteit, s magát a halált, néha-néha őt is elkapja a filozófia gépszíja, s azzal tetézi elmúlásának keserveit, hogy a testi halandóság ellen a szellemi halhatatlanság sem aH vigaszt, s a puhuló köröm in
