Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-28 / 177. szám
Előadások, irodalmi esték Vésztőn évek óta eredményesen működik a könyvtárban a nők' klubja. Havonta egy alkalommal rendszeresen tartják a foglalkozásokat, a téli hónapokban viszont kéthetenként. A klub vezetősége a TIT-tel közösen előadásokat szervez, ezenkívül zenés irodalmi esteket, s egyéb rendezvényeket tart. Az összejövetelek népszerűek és a nőklub tábora egyre bővül. Az idei évadban szeretnék még tartalmasabbá tenni a foglalkozásokat, hogy több kismama, háztartásban dolgozó nő Is részt vegyen ezeken. Növekszik a szovjet turistaforgalom Bokor Pál, MTI tudósítója jelenti: Mint a szovjet fővárosban hivatalosan közölték, az elmúlt évben több mint hárommillió külföldi turista járt a Szovjetunióban, s csaknem hárommillió szovjet állampolgár utazott külföldre. Az INTURISZT szovjet idegen- forgalmi egyesülés „minimálisan másfélszeresére'" kívánja növelni forgalmát a következő években. A tizedik ötéves terv folyamán évente legalább tíz százalékkal növekszik a szovjet idegenforgalom, s a fejlődés gyors üteme az- | zal függ össze, hogy a Szovjet- unió ezen a téren is lépéseket ! tesz a helsinki biztonsági érte- j kéziét záróokmányában foglalt megállapodások végrehajtására. I Öltözködésünk és a ruhaipar A DIVATOS öltözködés régebben szinte kizárólag az ifjúságot érdekelte. Bár ma is fiatalok költik jövedelmük viszonylag nagyobb hányadát ruházkodásra, napjainkban minden korosztály igényesebben, korszerűen, választékosán kíván öltözködni. Minden korosztály: ezen nem csupán a középkoriakat és az időseket, hanem a legfiatalab- bakat. a gyermekeket, sőt, a csecsemőket is értjük. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy az ország egész lakosságát érintette a Minisztertanács egyik legutóbbi határozata, amely a könnyűipar további rekonstrukciójáról döntött, s az a tájékoztató, amelyet a kormány ülésének másnapján a könnyűipari miniszter tartott a belföldi és a külföldi újságíróknak e téma részleteiről. A ruházati ipar elmúlt öt évben lezajlott rekonstrukciójának eredményeit mindannyian érzékelhetjük a boltokban, ahol divatosabb, korszerűbb ruhákat, kabátokat, pulóvereket, cipőt, fehérneműt találunk, mint azelőtt. Az iparág rekonstrukciójának második szakaszában, ebben a tervidőszakban az előzőnél többet, 17 milliárd forintot fordítanak ű.j gépek beszerzésére, a legújabb technika meghonosításaid, a műszaki színvonal emelésére. Az elképzelések szerint 1980-ig 100—110 millió rubel és 110—120 millió dollár értékben importálnak termelőbersndezé- seket a ruházati ipar számára. A MODERNEBB gépekre nemcsak azért van szükség, mert. azok korszerűbb ruházati termékeket állítanak elő, hanem azért is, mert — nagyobb termelékenységükkel — részben pótolják a hiányzó munkáskezeket. Miközben ugyanis az iparág termelésének mennyisége növekszik, a munkáslétszám csökken; a budapesti ruházati üzemekben például ma 20 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint 1970- ben. 1 A létszámcsökkenést nemcsak pótolja, hanem talán mérsékli is a ruházati ipar rekonstrukciója. Hiszen az új, jó gépeken köny- nyebb a munka, s a gépek beállításával egy időben általában felújítják az egész üzemet, javítják a munkakörülménveket, továbbfejlesztik a szociális létesítményeket is. A ruházati ipar rekonstrukciójával magától értetődően együtt 4 SÉMMMBSS 1976. JtLIUS it. jár a „gyártmányszerkezet korszerűsítése", ami közérthetőbben azt jelenti, hogy mind több divatosabb, szebb, könnyebben kezelhető áru kerülhet forgalomba. A cél azonban nem kizárólag a lakosság jobb áruellátásának közvetlen szolgálata; más célokat is szolgál a rekonstrukció. Ilyen az export, amely végül is alapot teremt további gépek, gyárberendezések vagy akár fogyasztási cikkek behozatalához. A tőkés cégekkel főként a tartós termelési kapcsolatok kialakítására törekszünk. A KGST- országokba irányuló exportunkat a közös beruházásokban való részvételünk, a szakosodás és egyéb együttműködések segítik. A NEMZETKÖZI munkamegosztás, a külkereskedelem, az export fokozása is része tehát annak a rekonstrukciós programnak, amelyet a kormány elfogadott, s amelynek végső célja a lakosság ellátása jobb, szebb, korszerűbb ruházati cikkekkel. Gál Zsuzsa A szovjet idegenforgalmi szervezet sorozatos lépéseket tesz a nyugati turistaförgalmi vállalatokhoz fűződő kapcsolatainak bővítésére, a kétoldalú szerződésekben az eddiginél nagyobb kontingensekre törekszik, s hosz- szabb lejáratú megállapodásokat köt. Igyekeznek kedvezőbb feltételeket teremteni a külföldi vendégek tömegméretű szovjetunióbeli látogatásához, egyszerűsítik a beutazással kapcsolatos formaságokat, a valuta kivitelét és behozatalát külföldi állampolgárok számára. Míg korábban az Idegenforgalmat kizárólag az egyes turista- irodákkal fenntartott közvetlen kapcsolatok útján bonyolították le, újabban kormányközi megállapodásokkal igyekeznek biztosítani a forgalom tervszerű bővítését. Ilyen szerződést kötött a Szovjetunió a KGST tagországaival és Jugoszláviával, továbbá Belgiummal, Irakkal, Olaszországgal. Libanonnal, Finnországgal és Franciaországgal. 107 ezer egyetemi és főiskolai hallgató Több mint 107 ezer hallgató tanult a most befejeződött tanévben hazánk 56 felsőoktatási intézményében a különböző tagozatokon. Az oktatók száma meghaladta a 12 ezret. Az egyetemi számítóközpont napokban megjelent összesítése áttekintést j ad az utóbbi 10 év fejlődéséről. Eszerint az összes hallgatók szá- j ma 13 és fél ezerrel magasabb a 10 évvel ezelőttinél. Elsősorban | a levelező oktatás iránt nőtt meg az érdeklődés: az elmúlt tanévben a korábbinál 6 ezerrel többen, 34 300-an tanultak munkájuk mellett. Mintegy 1 300-zal emelkedett a nappali hallgatók száma, és megközelítette a 05 ezret. A 10 évvel ezelőttinél viszont 4 és fél ezerrel kevesebben, 9 ezren tanultak esti tagozaton. Az összes hallgatóknak mintegy a fele nő. Az esti tagozaton csökkent, de a levelező és a nappali tagozaton több mint egyhar- madával nőtt a számuk. Komplex oktatási, közművelődési és sportközpontok a községeknek Több éves vizsgálat, tanulmány és kísérlet alapján bővítik az ország településhálózatában az alsófokú ellátási központ feladatkörének megfelelő 3000— 5000 lakosú községekben a kor. szerűbb oktatás, közművelődés és sport lehetőségeit, az alapfokú ellátás feltételeit. A vizsgálódások és egyeztetések szerint kiforrott elképzelések olyan komplex intézmény, központ léi. tesítését tartják célszerűnek, amely az általános iskola, a sportlétesítmény, a könyvtár, a művelődési ház és a filmszínház ötvözete egy épületben. Az új típusú intézmény meg. tervezésére hirdetett most országos pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Kultu. rális Minisztérium és az Országos Testnevelési és Sporthivatal. A tervezőknek ebben az épület, ben kell megfelelő feltételeket teremteni az adott település általános iskolájának kiegészítése, ként a szakrendszerű oktatásra olyan korszerűen felszerelt helyiségcsoporttal, amely tulajdonképpen megfelel a négy osztálytermes felsőtagozatú általá. nos iskolának. Az érdeklődők már átvehetik a tervpályázati kiírást az Építésügyi és Városfejlesztési Mi-1 nisztérium gazdasági hivatalában (Bp. V. Beloiannisz u. 2— 4.), s a kész terveket legkésőbb október 18-ig kell beküldeni a minisztériumnak. A legjobb pá. lyamunkák díjazására és megvásárlására 460 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb november 30-ig hirdeti ki a pályázat eredményét. Néhány szakma kivételével általában minden egyetemen és főiskolán többen tanulnak, mint 10 éve. A legtöbb — mintegy 21 ezer — fiatal a műszaki tudományokat sajátítja el. Az egyetemek és a főiskolák különböző tagozatainak első évfolyamán 1965-ben mintegy 26 ezren. 1975-ben 35 600-an kezdték meg tanulmányaikat; a legtöbben, 17 250-en a nappali és 15 ezren a levelező tagozaton. Érdekes képet mutat az első évfolyamos nappali hallgatók számának elővégzettség szerinti alakulása. 1965-ben gimnáziumban 74.8, szakközépiskolában 3,6 százalékuk végzett,, ez az arány 10 év alatt 65,2, illetve 28,7 százalékra változott. Minden évben akad 30—40 olyan első éves hallgató, aki már egy felsőfokú diplomával a zsebében kezd hozzá a második megszerzéséhez. A felsőoktatási intézménvek- ből most kikerülők számáról csak kora ősszel lesznek pontos adatok, annyi ismeretes, hogy a különböző tagozatokon 26 ezer várományosa van az okleveleknek. (Tíz évvel ezelőtt mintegy 6 ezerrel kevesebben voltak.) A most zárult tanévben a nappali tagozatok utolsó évfolyamán 14 625-en tanultak. Tavaly a 13 806 utolsó éves nappali hallgató közül 13 562 kapta kézhez a diplomáját. Érdemes összevetni: 1955-ben 5 669, 1965-ben pedig 8 836 fiatal szerzett diplomát nappali tagozaton. Tíz évvel ezelőtt 47 és fél ezer egyetemi és főiskolai hallgató részesült rendszeres állami támogatásban, a most befejeződött tanévben már több mint 52 ezer. II Nemzetközi Szemle kettős száma A testvérpárlok kongresszusai rovatában összeállítást közöl a folyóirat az NSZEP IX. kongresszusáról, s részleteket ad a Mongol Népi Forradalmi Párt íj böieiőde Gyomán Gyomán a közelmúltban elkészült a 60 személyes, 63 helyiségből álló új bölcsödé. A 4 és fél millió forint költséggel épült gyermekintézmény kivitelezéséhez a nagyközség gazdasági egysegei 1 millió forint értékű társadalmi munkával segítették a bölcsőde átadását. Az apróságok augusztus első napjaiban veszik birtokukba az új gyermekintézményt. Ax impozáns épületet a Gyomai Építőipari Szövetkezet készítette. (Veress Erzsébet) XVII, kongresszusának irányéi* veiből. Dokumentumként közli a lap a teljes portugál alkotmányt, amelynek befejező része a következő számban olvasható. „A minőség, a hatékonyság, az arányosság ötéves terve” címen összeállítást közöl a Szovjetunió tizedik ötéves népgazdaságfejlesztési tervéről. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szellemének gyakorlatával és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kétéves tapasztalatainak összegezésével foglalkozik a lap három cikke. Indokína — egy évvel a győzelem után — rovatcím első cikke a Nhan Dannak, a Vietnami Dolgozók Pártja lapjának sorozata alapján közöl részleteket a felszabadulás megpróbáltatásokkal, hősiességgel teli útjáról, a másik cikk Indokína országainak mostani helyzetével ismertet meg. Kína — nincs alku — e rovatcímen belül hongkongi és kínai kiadvány alapján igyekszik a lap magyarázatot adni a mai Kína bel- és külpolitikájáról. Afrika — az Egyenlítőtől délre: a rovat magában foglalja a Rinascitánek Samora Machel- lel, Mozambik elnökével készített interjúját; a Le Monde cikke Rhodesia fekete többségű és fehér kisebbségű lakosainak immár változásra megérett helyzetképét tárja elénk; a harmadik cikk a Dél-afrikai Köztársaság katonai erejére hívja fel a figyelmet. (KS)
