Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

Telex tűr látta a hetet hírmagyarázénk, Pálfy József: Dél-európai feszültségi gócok MÁSODIK HETE visszhangzik Nyugat-Európa méltatlankodó hangoktól: hogyan merészelt a bonni kancellár, Helmut Schmidt beavatkozni az olasz belügyekbe az egyik amerikai tévé-társaságnak tett emlékeze­tes nyilatkozatával? A kancellár nem kevesebbet • állított, mint hogy Puerto Ricóban a hét nyu­gati nagyhatalom csúcstalálko­zóján a „négy nagy”, azaz az USA, az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország vezetői elhatá. rozták: nem adnak pénzügyi se. gítséget Itáliának, ha az új ró­mai kormányban kommunisták is helyet foglalnak. Schmidt, aki az Egyesült Ál­lamokban tett hivatalos látoga. tása után Kanadába ment (no, persze, azért is, hogy közelebb­ről is pillantást vethessen az olimpiára), fölényesen 'igyeke­zett elintézni az egész ügyet, mondván, hogy ez nem egyéb, mint „vihar egy pohár vízben”-. Inkább azt lehet mondani: „Vihar a Földközi-tengeren!”. Kétségtelen, hogy Schmidt nem csak a saját véleményét juttatta kifejezésre, amely szerint az olasz kormányban a kommu­nisták jelenlétét valósággal meg akarta tiltani: a választások előtt Kissinger amerikai kül­ügyminiszter is így beszélt, ugyanígy fenyegetőzött. Olaszor. szág a NATO legfontosabb földközi-tengeri országa, jelen­tősége csak megnő akkor, ami­kor a görög—török ellentét meggyöngíti a NATO délkeleti szárnyát. PÁRIZSBAN ÉS RÓMÁBAN egyformán rendkívül hevesen tiltakoztak a baloldali pártok, mellette még az olasz keresztény- j demokraták is a reakció új „szent szövetsége” ellen. Andre, otti, a kijelölt miniszterelnök ugyanakkor folytatta kormány­alakítási tárgyalásait, valamint kormányprogramja összeállítá. sát. Andreotti a beruházások növelését, új munkahelyek léte. sítését javasolja, új társadalom. I biztosítási rendszert ígér, ami I pedig a külpolitikát illeti, a NATO-hűség mellett az enyhü­lési politika folytatását helyezi | kilátásba. Egyelőre a kérész- j ténydemokratákon kívül még j egy párt sem mutatotx készsé- j get arra. hogy minisztereket ad. | jón Andreotti kormányába... Lisszabonban megalakult Má. rio Soáres kisebbségi kormánya, be is mutatkozott a parlement. ben. Soáres Szocialista Pártjá­nak tagjai mellett néhány füg­getlen. párton kívüli politikus és három tiszt foglal helyet a kabinetben. Az új portugál kor. mány a parlamentben számít­hat a Demokrata Néppártra és a 4 Jobboldali Demokratikus Centrum Pártra, támogatásukkal kényelmes többséget élvezhet. Persze csak akkor, ha a kor­mány a jobboldal szája íze sze­rint politizál... A nyugati sajtó nagy örömmel fogadta a Soáres. kormányt és siet kihangsúlyoz­ni: két év elteltével ismét olyan kormánya van Portugáliának, amelyben már nincs ott a Kom. munista Párt képviselője. DÉL EURÓPÁBAN Ciprus kö­rül. illetve a görög—török vi­szály miatt forrósodik a politi­kai légkör. Most volt a második évfordulója a Makariosz érsek megdöntését célzó puccsnak, a török csapatok partraszállása, nák, a görög fasiszta rendszer bukásának. Immár ezek az év-' fordulók is időszerűvé tehették volna a görög—török—ciprusi probléma kiéleződését, kívülük 2 tíMMŰI^ 1916. JÚLIUS 25. azonban egész sor kisebb-na- gyobb esemény szítja a feszült­séget. Egy török olajkutató hajó elindult az Égei-tengernek abba a térségébe, amelyet a görögök j magukénak mondanak; az athé. ni kormány hadgyakorlatokat j szervez, nyilván a Törökország-1 gal szembeni erődemonstráció céljából; Cipruson felelősségre vonták Szampszontót, aki két éve a köztársasági elnöki tiszt­séget bitorolta. Amint várható volt, a dzstd- dai hármas arab csúcs (Khaled szaúd-arábiai király, Szadat egyiptomi és Nimeri szudáni el. nők találkozója) után Kairó újabb támadásba lendült, meg­ismételte a vádaskodásokat a J tripoli és a damaszkuszi vezetők ! ejlen. Líbia és Egyiptom viszá- j lyának jellemzésére elegendő elmondani, hogy Szadat nemes egyszerűséggel „őrültnek” titu­lálta Kadhafit, amaz pedig „dik. tátornak” a kairói elnököt. Egyiptomban Szíriát teszik fe­lelőssé a libanoni vérontásért. Asszad Szíriái elnök a damasz­kuszi egyetemen mondott beszé. dében azt állította, hogy Szíria éppen a testvérharc megszűnte, tésére avatkozott be Libanon­ban. Egyiptomnak szemére ve. tette, hogy az Egyesült Államok és Izrael kedvében jár... LIBANONBAN a harcok ismét kegyetlen hevességgel folynak, amerikai lap jelentések szerint Izrael fegyvereket szállít a jobboldali keresztény falangis- táknak, akik — például 'leli Zaatarnál — a palesztin táboro. kát támadják. A ki tudja há­nyadik fegyverszünet meghirde. tésekor kijelölt bejrúti „ütköző, övezetbe” a héten vonultak be az első arab rendfenntartó egy. ségek, de a falangisták tüzet nyitottak rájuk. Ezer sebesült vár elszállításra a rommá lőtt Tell Zaatarbol, a vöröskereszte. sek azonban a jobboldali állá­sokból érkező zárótűzön nem tudnak keresztülvergődni. Afrikában Uganda és Kenya szembenállása hozhat drámai fordulatokat. Hírek szerint Ugandában kiürültek a benzin­kutak, megbénult a termelő munka, a pénzügyi nehézségek miatt pedig még a katonák zsoldját sem tudják fizgtni. Nincs mostanában hét terror- cselekmény nélkül. Az úgyneve­zett ír Köztársasági Hadsereg merénylői a levegőbe röpítették Nagy-Britannia dublini nagykő, vetőnek kocsiját. A bombarob­banás kioltotta az angol diplo­mata és egyik munkatársa éle­tét, ketten életveszélyes sérülé­seket szenvedtek. BOMBÁK sűrűn robbantakiäpa- nvolország városaiban is, Mad­ridban éppúgy, mint a Baszk­földön. Az ember ismeri a spa­nyol anarchisták múltját, tud­ja, hogy sokan vannak, akik hajlanak a forradalmi terror nevében egyéni akciók szerve­zésére, mégis elképzelhető: egyik-másik merényletet éppen a szélsőséges francoisták szer­vezik. így teremtenek ürügyet a „Lám. mi megmondtuk!” jelszó hangoztatásával a Suarez-kor. mány félénk reformpolitikájá­nak elutasítására. Santiago Car­rillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára a Guardiana cí­mű hetilapnak adott nyilatkoza. fában maga is elítélte a me­rénylethullámot és rámutatott arra, hogy az egyéni akciók nem oldják meg a mai Spanyolország problémáit. Carrillo a nemzeti megbékélésen alapuló ideiglenes kormány megalakítását sürgette, minden politikai erő összefogá­sát tartja szükségesnek a de­mokrácia visszaállítására. Moszkva A Szovjetunióban pénteken újabb Molnyija—1 jelzésű táv­közlési mesterséges holdat jut­tattak föld körüli pályára. A szputnyik segítségével nagy távolságú telefon- és távírókap­csolatot tartanak fenn és az Or- bita-hálózaton belül biztosítják a szovjet központi televízió adá­sainak vételét az ország távolab­bi vidékein is. A mesterséges hold nyújtott ellipszis alakú pályán kering. A Molnyija—1-et a televízió programjának leadására és a többcsatornás rádiókapcsolat biztosítására szolgáló készüléke­ken kívül irányító-mérő, pálya- igazgató és energiaellátó egység­gel szerelték fel. Az eddigi ada­tok szerint a mesterséges hold berendezései normálisan működ­nek. Bonn Bonnban hivatalosan bejelen­tették, hogy ezekben a napokban a nyugatnémet fővárosban tár­gyalásokat folytatnak az NSZK és az Egyesült Államok hadügy­minisztériumának magas rangú képviselői. A megbeszélések középpontjá­ban a fegyvergyártás területén megnyilvánuló kétoldalú és mul­tilaterális együttműködés áll. A nyugatnémet sajtó szerint a tár­gyalások célja, hogy megállapod­janak a „nyolcvanas évek tank­ja” közös gyártásában, A tervek szerint ez a harckocsi lesz a NATO-országok páncélos erői­nek gerince. NSZK részről az új harckocsit a Flin-konszern gyár­tott „Leopárd” típus alapján kí­vánják kifejleszteni. Caracas Jelentős üzleti eredményekkel zárult a caracasi önálló magyar kiállítás. Több mint 200 000 dol­lár értékben adtak el szerszám­gépeket. orvosi műszereket, iz­zólámpákat. Peruból, Brazíliá­ból, Kolumbiából és több karib- tengeri országból érkeztek üzlet­emberek a magyar bemutató megtekintésére. A kiállítást felkereste dr. Diego Aria. Caracas kormány­zója és több venezuelai minisz­ter. Diego Aria nagy elismerés­sel nyilatkozott a Caracasbnn közlekedő magyar autóbuszok­ról. (MTI) Kuba — július 26 Huszonhárom éével ezelőtt, 1953. július 26-án bontott zász­lót az a népi, nemzeti mozga­lom, amely Batista kubai diktá. tor uralmának megdöntését tűz. te ki célul. A „Július 26-i moz_ galom” élgn egy ifjú ügyvéd: Fidel Castro állt. Hat évvel Wé_ sőbb, 1959. januárjában a fel­kelők forradalmi hadserege el­űzte a diktátort. A latin-ameri. kai államok történetében először lépett egy ország szocialista út. ra. / Kubát azóta vörös színnel jel. zik a „Zöld Kontinens” térké- i pein: a hazánknál három Bor- I sód megyényi területtel nagyobb i szigetország, karnyújtásnyira az I Egyesült. Államok partjaitól, ne. gyedik éve tagja a KGST-nek, s j az utóbbi években egyre na- j gyobb sikereket ér el népgazda, j ságának stabilizálásában, szoci. : alista társadalmi és gazdasági I rendjének megerősítésében. Fontos mérföldkő az ország újkori históriájában a Kubai j Kommunista Pártnak a múlt év decemberében megtartott, fórra. | dalom utáni első kongresszusa. 1 A tanácskozáson Kádár János vezetésével részt vett az MSZMP küldöttsége is. A kubai I kommünisták kongresszusa vi. j lágszerte érdeklődést keltett. Internacionalista kötelessé, güknek eleget téve, a szigetor- I szág önkéntesei segítséget nyúj. toltak Angola haladó erőinek győzelméhez, s ez a körülmény a nemzetközi politika figyelmét Havannára irányította. Kuba nemcsak az angolai szakadárok katonai szétzúzásában játszott fontos szerepet, hanem forradal. mi tapasztalatait is készséggel ! megosztottá a luandai népi kor. | mányzattal. Hogy mennyire gaz. | dagok ezek a tapasztalatok, azt elegendő néhány sokatmondó adattal illusztrálni: a latin- amerikai országok sorában Ku. ba — lélekszámát tekintve — az első helyen áll az egészség- ügyi ellátásban, amelyet 11 ezer orvos irányit. Tanköteleseinek 99 százaléka jár iskolába és a kö- zépiskolások száma eléri a fél­milliót. míg a forradalom előtt mindössze 80 ezer volt. Kuba cementgyártása megháromszoro. zódott. Az 1976. január 1-vel indult első ötéves tervben — a többi között — olyan dinamikus fejlesztést irányoztak elő, amely a kontinens egyetlén államában sem tapasztalható. Tökéletesítik a gazdaságirányítás rendszerét, s fokozottabb mértékben gyü- mölcsöztetik a szocialista integ. rációból fakadó előnyöket, mindenekelőtt a nikkelbányák fejlesztésére irányuló KGST kö. zös beruházások révén. Kétszáz, ezer állami lakást adnak át öt éy alatt, 110 egészségügyi intéz­ményt, 62- szállodát építenek, s az ifjú generáció érdekében 400 óvodát és ezer középiskolát avatnak. Kuba nemzeti ünnepén ha­zánk közvéleménye nagy rokon, szenvvel tekint a távoli sziget- országra. Testvéri, baráti együttműködésünket nemcsak az jelzi, hogy a múlt évben keres­kedelmi árucsere-forgalmunk meghaladta a 60 millió dollárt, s ezzel minden addigit túlszár­nyalt. Beszédes bizonyítéka kap­csolataink szívélyességének a havannai Budapest óvoda, a Magyar Népköztársaság nevét viselő középiskola, a Kubai— Magyar Barátság Uvegkombinét, s szakembereink hozzájárulása a kubai forradalom vívmányainak továbbfejlesztéséhez. Gy. D. Arma-bál Balatonfüreden Balatoni üreden, a SZÓT-sza- natórium nagytermében szom­baton tartották meg — a nyári szezon kiemelkedő eseménye-, ként ,a 151. Anna-bélt. A kalo­csai népművészek kézzel festett meghívóját küldték szét az öt világrész több mint húsz orszá­gába, ahonnan több százan, több­ségükben távolban élő magya­rok, hozták Balatonfüredre első bálózó lányukat. A kalocsai motívumokkal dí-! szített meghívók ^egyben azt is 1 kifejezik, hogy ez évtől kezdve az Anna-bál a magyar folklór­nak kíván fórumot teremteni. Az idén a magyarországi nép­rajzi tájegységek közül elsőként a kalocsai népművészek mutat­koztak ^ be. A bál programja annyiban tért el a hagyomá­nyoktól, hogy az előadó művé­szek műsora közben, fellépett az öregcsertői néptánc csoport, amely a Kalocsai lakodalmas című táncjátékot mutatta be. (MTI) A Francia Kommunista Párt felhívására carizs es külvárosainak dolgozói hatalmas tömegtünte­tésen tiltakoztak a Tuerfo Ricó-i döntés ellen, a népek szuverenitásának védelmében; megbélye­gezték az Olaszország ellen intézett négyhatalmi fenyegetést, amely » francia baloldal ellen is irányul (Telcfotó— AP—MTI—Kő) Tömegtüntetés Párizsban \

Next

/
Oldalképek
Tartalom