Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
Az épülő Felszabadulás téri aluljárórendszer Az észak-déli metró átadásáEltartott és az eltartó: Szópárbaj életre halálra val egyidőben uj forgalmi csomópont alakul ki a Felszabadulás téren is. Egymás alá bújtatják az úttesteket, így a Károlyi Mihály utcából szintbeni kereszteződés nélkül juthatnak el a járművek a Petőfi Sándor utcába, illetve az Erzsébet-hidra. Már elkészült a csomópontból a Petőfi Sándor utcába, illetve az Erzsébet-hídra vezető közúti aluljáró. A képen: munkában a vasbetonszerelők a Károlyi Mihály utcai részen. (MTI fotó: Bara István felvétele — KS) Gyula. Csendes utca a város I szélén. A házban még nagyobb a csend. Mintha a természet visz- szafojtotta volna a lélegzetét. És } sehol senki. Az ajtó félig nyitva. Ezen a résen lopakodik a napfény a szobába és rávetödik az asztalra. Körös-körül azonban félhomály van. Csak ahogy az ember megszokja, rajzolódik ki M. Istvánné arca. Egy ócska, kopott fotelben ül. Ráncos, sovány keze a karfán, moccanatlan. Arca sem rezdül. A levegőnek súlya van, ránehezedik a szempillákra. * * * — Elezenderedtem — szólal meg. — Nem fél, hiszen minden tárva-nyitva. Bárki bejöhet a lakásba. — Ugyan mitől féljen az ember, amikor túl van a 80. évén” Amióta a fiam meghalt, azóta egyedül vagyok. Annak pedig idestova 15 éve. Persze akkor is egyedül voltam, ő ugyanis Pesten dolgozott. De az a tudat, hogy van valaki, aki az én vérem, ez valahogy biztonsággal töltött el. — Most sincs egvedük Hangja hirtelen megtelik keserűséggel. — Igen, igen szerződést kötöttem D-ékkel. Halálom után ők kapják ezt a házat meg mindent, ami utánam marad. Es ők csak erre az egyre gondolnak. A télen megbetegedtem. Még ennivalóm sem volt. A körzeti orvosom üzent D-éknek, hogy jöjjenek el. A férfi el is jött. Mondom neki, hogy mit vásároljon a boltban És tudja mit válaszolt? Nem lesz-e az egy kicsit sok? — Miért kötött velük szerződést? — Mert először nagyon jók voltak hozzám. Majdnem mindennap meglátogattak. Eljött a felesége is a gyerekkel. Ám ahogy megkötöttük a szerződést... — A szerződésben az áll, hogy lakását nem adhatja ki albérletbe. Eszerint maga szegte meg a szerződést. — Én ezt a bíróságon is elismertem. Arra viszont senki sem volt kíváncsi, miért adtam ki a lakás egyik felét. Mert heteken keresztül rám se nyitották az ajtót. Elmentem a tanácshoz panaszommal. Ott mondták, hogy kérjem a bíróságtól a szerződés felbontását. Végül én kaptam szemrehányást. Az öregkor méltóságával uralkodik magón. Mégis megérezni a szavak mögött vibráló fájdalmát. • » * Néhány utcával arrébb egy csinos kertes házban laknak D-ék. Az asszony az előszobában fogad. Mentegetőzik, hogy a férje a fiával gépkocsival elment horgászni. A hangsúly a gépkocsin van. Ahogy a szerződésre terelem a szót, kedvessége nyomban elpárolog. Vékony, zárt ajkai és keskeny álla kissé száraz é6 számító kifejezést adnak arcának. Hangjában is van valami, ami taszít. — Kibírhatatlanul viselkedik, ez mindennek az oka. Képzelje el, még be is perelt, holott ő szegte meg a szerződést. — Mivel? — Mert a nagyobb szobát kiadta albérletbe. — Egyedül van, rá se nyitják az ajtót— Mi betű szerint megtartjuk a szerződést... Az ügyvédünk is nagyon nyomatékosan felhívta erre a figyelmünket. A néni olyan dolgokat követel, ami nem áll a szerződésben. Abban a hi- szemben van, hogy eltartási szerződést kötöttünk vele, holott életjá'radéki szerződésről van szó. És ez kérem, egészen más. | Minden hónapban pontosan fizetjük a járadékot. — Ha a néni meghal, akkor két házuk lesz. — Nem lesz két házunk, azonnal átíratjuk a gyerek nevére. — Miért nem 'járulnak hozzá a szerződés felbontásához, ha nem tudnak kijönni az idős asz- szonnyal? — Mi soha sem panaszkodtunk rá, pedig egy párszor alaposan megbántott bennünket. Különben nekünk ebben az ügyben több mint 30 ezer forintunk lek-, szik. — Ügy? Valahogy furcsán hangzik. Hiszen egy idős asz- szonyról van szó. Arra nem gondolt, hogy egyszer ön is megöregszik? — Hogy mi lesz velem 80 éves koromban, az engem nem érdekel. Mi megtartjuk a szerződést. • * * Bizonyos korban az öregség hihetetlenül távolinak tűnik. Valami olyan rendellenes állapotnak, amibe csak mások eshetnek bele. A biológiai-fiziológiai folyamatok azonban kérlelhetetlenek. S ebben valamennyiünk sorsa közös. Persze, D-ék az idős asszonnyal kötött életjáradéki szerződést betűről betűre meg-f tartják. A jogszabályt figyelembe véve tehát semmit sem lehet a szemükre vetni. A bíróság éppen ezért utasította el M. Istvánné keresetét. A tárgyaláson sem tudta kellőképpen indokolni panaszát. Hiszen mindent megkapott, amit. a szerződésben kikötött. Csak éppen azt nem, amit a legjobban várt. Ami a szerződésen kívül megillette volna. Emberi szót, bánásmódot, egy csöpp ragaszkodást, mely öreg napjait megszépítette volna. Ehelyett hideg közömbösséggel veszik körül azok, akikre vagyonát hagyja. Vajon ez nem elég indok? Vagy tegyük fel eként a kérdést: van ennél alaposabb indok az ilyen szerződések felbontására? Hiszen a tartási és életjáradéki szerződésekben éppen az emberi kapcsolatoknak kell dominálnia. Éneikül az eltartott, de az eltartók élete is megkeseredik. (Serédi) Több tejet iszunk! Rákosy Gergely: AZ ÜZENET Eredményesnek bizonyult az a sok-sok intézkedés, amely az ország tejtermelése fokozásának érdekében született — ezt igazolja a Tejipari Tröszt legutóbbi gyorsmérlege. Bár az erőteljesebb javulás körülbelül két év múlva várható, a felvásárolt tej mennyiségét jelző grafikon máris felfelé tart. A múlt év első felében 696 millió litert, az idén pedig 714 millió liter tejet szállítottak a feldolgozó üzemekbe, s I ez 2,7 százalékos növekedésnek felel meg. Az ország tizenöt tejipari vállalata felkészülten várja a több tejet. Nagyobb fennakadások nélkül folyik a felvásárlás; minden nap óriási gépezetet tartanok működésben. A tejüzemekhez közelebb eső településekről hétszáz tartállyal ellátott teherkocsi szállítja a fehér italt, a távolabbi vidékekről vagonok viszik a tejet. Néhány vállalat hatalmas területről kapja a tejet; a Budapesti Tejipari Vállalat például — amely naponta átlagosan egymillió liter tejet dolgoz föl — szinte az egész országból fogadja a szállítmányokat. Az ország legnagyobb tejipari vállalatának termékeit nemcsak a budapestiek, hanem a. vidékiek is élvezik. Szoros a kapcsolat a tejipari vállalatok között, ha valamelyiknél hiány * mutatkozik néhány termékből, a közeli testvérvállalatok küldeményeikkel rögtön kisegítik egymást. Az a cél, hogy az ivótejből és a napi termékekből — például iejszínből, tejfölből és túróból — az egyes körzetek önellátóak legyenek. Az ellátásból egyre inkább kiveszik a részüket a termelőszövetkezeti tejüzemek is, amelyek évente 70 millió liter tejet' dolgoznak fel. A terv szerint 1980-ra ez a mennyiség 170 millió literre nő, ehhez természetesen a tsz-iejüzemek számát is gyarapítani kell a jelenlegi huszonnégyről. (A Cegléden fölépülő tsz-tej üzem naponta 50 ezer liter tejet fogad majd!) Az j’ állami tejipari vállalatok több- : féleképpen segítik ezeket az : üzemeket: szakembereket adnak « és rendszeresen ellenőrzik a fel- I dolgozást. Ha kevés az alapanyag. rögtön útnak indítják a teherkocsikat, vagonokat, s ha a tsz-üzem termékei már megtöltötték a raktárakat, haladéktalanul átveszik a „fölösleget”. Az ország tejtermelése tavaly elérte az egymilliárd kilencszázmillió litert, ebből majdnem másfél milliárd liter került a tejipari vállalatokhoz és a tsz-tej- üzemekhez. Sokféle tejből áll össze ez a mennyiség, s néha bizony gondot jelent a szakembereknek a megszokott minőséget előállítani. Az üzletekben leggyakrabban vásárolható lej zsírtartalma 2,8 százalékos, a csecse- mőtejé 3 százalékos, a minőségi tejé pedig 3,6 százalékos. (Többféle zsírtartalmú tejet hoznak forgalomba a termelőszövetkezeti üzemek is.) A megfelelő minőség egyik fontos biztosítéka, hogy a frissen fejt tej minél gyorsabban a feldolgozókba jusson. A tejet egy nap múlva, de legkésőbb 36 órán belül feldolgozzák. A sajt és a vaj gyártását ésszerűtlen lenne szétaprózni, itt nem érvényesülhet a körzetek önellátásának elve. Vas megyében, Győr-Sopronban és Baranyában működnek az ország legnagyobb sajtgyárai, ezek fedezik a szükséglet háromnegyed részét. Dr. Vinnay Géza, a Tejipari Tröszt piackutató osztályának vezetője elmondta, hogy a tej és tejtermékek népszerűségének emelkedését a választék folyamatos bővítésének is tulajdonítják, Nemcsak a tejfelvásárlás, hanem a tejfogyasztás gyorsmérlege is kellemes meglepetést szerzett. Az év első hónapjaiban 6,8 százalékkal több tej, 12 százalékkal több sajt és 17,1 százalékkal több túró fogyott el az országhan, mint a múlt évb-m! : Pintér Dezső i o A nagy ovális ebédlőasztal körül ültek, a rókaképű vő kivételével. 0 a felesége mögött állt, hanyagul megroggyantott lábbal, hosszú orra és vékony bajusza között fölényes mosoly lengedezett. Ezt a pózt valamelyik filmből leste el, de lehet, hogy színdarabból, s az sincs kizárva, hogy olvasta. Nem emlékezett rá. magáénak hitte. Elleső képességének s a lengedező mosolynak köszönhetett mindent, többek közt párizsi, közel egyéves kiküldetését, ahonnan még vékonyabb bajusszal, még fölényesebb mosollyal, s egy használt, de jó állapotban levő szürke Citroen kocsival tért haza. Kollégái hallgattak, mert a mosoly hátterében egy minisztérumi unoka- báty állt, s a kiküldetés leteltével már maga az Eiffel-torony — s a torony mögött, egyre messzebb, egyre a ködbe ve- szőbben a TUnya menti volt uradalmi majorban élő két teesz- tag szülő, ök még a Citroent sem látták. Pedig mutatós kocsi volt, Ernő úgy tízpercenként kipillantott, nem mintha a széles, nyugodalmas út szélén baja eshetne, hanem csak maga és a többiek előtt nyugtázandó a tény: ott lenn áll a Citroenje. A taxit is ő vette észre. Általában havonta egyszer jöttek össze az öregeknél, a felesége szüleinél. Azelőtt évekig ők is itt laktak, most az egyetlen fiúval, a legkisebb gyerekkel élt együtt a két öreg. A lakás hárornszobás volt, á nappali ablakai a széles gesztenyefasor- ra néztek. Ősszel néha olyan csend volt. hogy ablakon keresztül is behallatszott a tüskés burkukból kiszabadult, fényes vadgesztenyék koppanása az aszfalton. A harmincéves ház még egy tatarozást sem kapott, a vakolat sok helyen hullott, az ereszcsatorna teljesen tönkrement, nagyobb záporoknál zu- hatagban folyt végig a kásás malterrel keveredő esővíz az ablaküvegeken. A házkezelőség évek óta csak ígért, de még a külső ablaktokokat sem javította meg. Muszáj volt az öregekkel a kapcsolatot tartani, mert napokra, hetekre ideadhatták a gyereket, hiszen a lakás nagy, s úgy sincs más dolguk. Meg kert is van. Ahol ők laktak, ott is volt kert, de hát a zuglói levegő mégsem budai. Pedig eléggé unalmasak voltak ezek a vasárnap délutánok. Megették a vasárnapi ebédet, a mama mindig kitett ilyenkor magáért, egyszer sem maradt el a kávékrémés, tejszmhabos rólad, ez volt a lánya kedvence. A nagyobbik lánya kedvence is ez volt, de őt már hét éve nem látták. 56-ban disszidált. Klári elssőorban nem az országból, a családból disszidált, ö nem tudott olyan fapofával elkülönülni, mint Gyuszi, az öccse. Gyuszinak megvolt a képessége,-mintha búváröltönyben járna-kelne a család többi tagjai között, mintha Piccard professzor gömbjéből figyelné ezeket a családi összejöveteleket is. Azért ami élénkség egy-két percre belevillant beszélgetéseikbe, mindig ő hozta. Múlt hónapban például ezt mondta: — Tegnap mászkáltam a belvárosban. Dühroham fogja el az embert, hogy mi pénzt költenek azoknak a csúnya épületeknek a restaurálására. Ronda épületek szűk és korszerűtlen utcákban, s döntik rá a pénzt és a munkát. Megáll az ész! — Ernő éles hangon válaszolt. Építészmérnöki tekintélyével egyszerűen le akarta bunkózni Gyuszit. Kifejtette, hogy aki mérnökhallgató, az még korántsem mérnök, legfeljebb csak hiszi magát annak, s az ifjúság gőzét az alkoholmámorhoz hasonlította. Hosszan, tudálékosan, felülről magyarázott. Gyuszi azonban nem várta ki a végét, félbeszakította: — Hivatalos fórumok jóváhagyták, mi, akkor csak rendben van, igaz, Ernő? Minisztérium ráütötte a pecsétet, tehát helyes, igaz, Ernő? Közben viszonylag modern lakóházak százai, ezrei mennek tönkre, rohadnak el piszlicsári javítások el nem végzése miatt. Nem kell messzire mennünk példáért. — Békeperspektíva — válaszolta az Eiffel- torony tetejéről Ernő. — Lehet — mondta Gyuszi —, de: perspektíva. Mondd, neked a lelked mélyén nincs önálló véleményed? Nem veszed észre, hogy ma mai- erre semmi szükség? 'le
