Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-17 / 168. szám
\ Szeressük okosan az öregeket ló neked, öregem, holnaptól nincs rohanás, nincs idegeskedés, hajtani sem kell... — búcsúznak a nyugdíjastól a munkatársak, néhány szál virág még és ... kész. Másnap tán szelíd örömet is érez, amikor évtizedek szoktatta pontossággal felnyitja a szemét: „No, a kollégák ott, a műhelyben, a hivatalban, az intézetben... Én meg szépen leballagok a térre, és megmártom magam a napsütésben ... Viszem a sakkot i$, hátha akad valami...” ÉS aztán? Mi lesz aztán? Néha még útra kel, beleszippantani újra a volt munkahely levegőjébe. Ügy véli, az ottaniak kitörő örömmel fogadják. Legközelebb, mintha terhes lenne a je- lenléte... Jó. Akkor nem megy többet. „Ne döcögjön mindig utánam; papa, látja, mennyi a dolgom” — hárítják el a fiatalabb családtagok, ha beszélgetést kezdeményez. S előbb-utóbb akkor is leintik, ha véleménye van a családi vitában: „ugyan nagyapa, maga ehhez nem érthet, maga már öreg”. Jó neked, öregem — mondták a munkatársak, amikor elbúcsúzott. Gondolkodjunk ei egy pillanatra. Eddig csak „nagypapáról” beszéltünk, és nem véletlenül. Mert a „nagymama” az egészen más! Persze, vannak egyedülálló idős nők. Mielőtt azonban a nyugdíjas kor magányosságáról beszélnénk, el kell ismernünk: a családban élő, aktívan már nem dolgozó nő: a nagymama lényegesen előnyösebb helyzetben van a beilleszkedés, az új viszonyokhoz való alkalmazkodás dolgában, mint a hasonló korú férfi. A magyarázat nagyon egyszerű. Akár együtt élnek, akár nem, a fiatalasszony: a lány, a meny fellélegzik, hiszen a nagymama most majd többet jön — és segít. Megfőzi a vasárnapi ebédet, talán még a mosást is vállalja, s ami a legfontosabb: vigyáz a gyerekekre! Ellátja, ápolja, ha beteg. A nagymama -r- kincs. A nagymama pótolhatatlan. A nagymama érték. A nyugdíjas nő így soha nem lesz magányos; akár akarja, akár nem: erről gondoskodik a családja. A nagymama hálás, és nem boldogtalan. De mi legyen a nagypapával? (És a nagymamák közül is némelyikkel ?) Az idős ember — a pszichológia tanúsága szerint — általában megértő, szemlélődő, nyugodt. De csak akkor, ha a munkából való kiesés nem alakul át nála a tétlenség állapotává. Ha volt munkahelyén nem látogatóként kezelik, hanem továbbra is óvják, vigyázzák a meghitt kapcsolatot. Ha nemcsak meghallgatják, hanem kérik, sőt, elvárják tapasztalatait, ötleteit, élesztgetik munkakedvét. Ha nem sajnálják az időt arra, hogy elmagyarázzák neki az újdonságokat, hiszen az ismeretek befogadásának nincsenek korszabta határai. így a munkahelyhez fűződő szálak nem szakad-, nak el, s a nyugdíjas kiegyensúlyozott marad. A „feleslegesség" önkínzó, testet-lelket őrlő gondolata fel sem merül benne; felfrissülő energiával, beidegződött rutinnal, gazdag tapasztalatokkal még igen hasznos tagja lehet a közösségnek. ' A szervezet végső, visszafordíthatatlan sorvadása, a szellem hanyatlása akkor következik be, amikor az idős ember visszalép társadalmi feladataitól, mindenfajta munkatevékenységtől, közömbössé válik a mindig megújuló élet iránt Vagyis „feladja”. Ne engedjük, hogy eljusson idáig. Szeressük okosan az öregeket! Segítséggel, persze. Amit nemcsak volt munkahelyétől, a népművelés különböző fórumaitól, hanem a családjától is meg kell kapnia. És nem úgy, hogy éppen szerétéiből vagy féltésből az öregeket mindentől megkímélik. Legyenek önálló feladataik. Bármi, amit szívesen végeznek, csak rendszeresen, következetesen csinálhassák. Gondjaikkal pedig soha ne hagyjuk magukra őketf Folesinszky Veronika ÉTELEK CSIRKÉBŐL Csirke mexikói módra: 15 dkg hüvelyes bab, fél liter víz, 1 egész mélyhűtött csirke, 4 evőkanál olaj, 2 hámozott vörös- h agy ma-, 1 gerezd fokhagyma, 8 dl erőleves (forró). 8 dl fehérbor, 2 babérlevél, 3 paradicsom, 1 késhegynyi bors, 6 evőkanál paprikakrém (erős). A babot előző este vízbe áztatjuk, majd kb 1 órán át főzzük az áztató vízben. A csirkét hagyjuk felengedni, majd 8 részre vágjuk, és forró olajban mindkét oldalán ropogósra sütjük. Kivesszük az átsült csirkét a serpenyőből és az apróra vágott vöröshagymát és a fokhagymagerezdet kevés sóval a forró olajban pároljuk, aranybarnára sütjük. A húslevest, fehér bort, babérlevelet és az erős paprikakrémet hozzáadjuk, megkeverjük. A csirkehúst ismét beletesszük a serpenyőbe, és 30 percig pároljuk. A paradicsomot rövid ideig forrásban levő vízbe rakjuk, bőrét lehúzzuk és felnégyeljük. Kb 5 perccel a főzés befejezése előtt hozzáadjuk a paradicsomot és a puhára főzött babot. Végül borssal ízesítjük. „Lepke” csirke: Hozzávalók: 1 sütnivaló csirke, só, bors, vaj. Szósz: 1 evőkanál citromlé, 2 evőkanál brandy. Töltelék: 4-6 db banán, 2-3 alma, 1 evőkanál mazsola, 1 evőkanál erős paprikakrém, 20 dkg vaj. Körítés: 2 banán, citromlé, petrezselyem, citrom héja. Elkészítés; A banánt és az almát meghámozzuk és darabokra vágjuk, kevés vajban megpirítjuk és mazsolával, reszelt citromhéjjal és paprikakrémmel elkeverjük. A csirkét megsütjük. A szószt citromlével és brandyvel ízesítjük. A körítéshez 2 banánt hosz- szában három részre vágunk és leöntjük citromlével. A banándarabokat a csirkemellre erősítjük fogpiszkalóval. Pfettezse- lyemmel és citromszeletekkel díszítjük. * Védett értékeink 8 Békés mm. PUJSACt 1976. JÚLIUS 17. Külföldi modellek Kardoskúti Fehértó; a nagy madárvonulások pihenőállomása A Kardoskit-pusztnköz|x>nti F>liértó térképvázlata A nyár nagy divatja a csíkos minden változata. Első képünkön két kedves csíkos délelőtti ruhát mutatunk be. Rendkívül divatos a fehér-piros és sötétkék színösszeállítás. A második képünkön bemutatott ruha Ízlésesen ötvözi mindhárom szint; a ruha alapszíne fehér, a csikdiszítés piros és sötétkék. Ez a diszkrét összeállítás minden korosztálynak alkalma« és rendkívül elegáns. Most még nyári kánikula van, és ha ilyenkor kimegyünk a pusztára, csak a forrón vibráló levegőt látjuk, s benne távoli tanyákat, magános fasorokat Kevés madarat láthat ilyenkor az avatatlan szem. Inkább csak a vizes, tocsogós, iszapos foltok körül találkozhatunk a puszták madaraival. Persze a vakszik melletti székíűvirágos földpadkákon is költenek madarak, mint például a széki lile, de most nyár derekára már szétfutattak apró fiókáik. A pacsirták énekét is ritkábban hallaná. A madarak nagy részénél befejeződött a fiókanevelés, és öregek, fiatalok egyaránt táplálékkereséssel, nyári kóborlással töltik az időt. Egyes fajok költözése már nyár végén megkezdődik, de a vízimadarak többségének vonulása szeptember, október, november hónapokban zajlik le. A „mieink” ilyenkor már délebbi országokban vannak, hozzánk pedig Észak-Eu- rópából és a sarkvidéki tundra- övezetből jönnek a hatalmas vadréce-, vadlúd- és darutömegek. Más madarak vonulását is megfigyelhetjük, de ezek a leg- szám ottev őb bek. A 488 hektáros kardoskúti-természetvédelmi terület 1966-ban létesült. Az egykori ős-Maros egyik mellékága hömpölygőit valamikor erre, és annak íeltöl- tödött maradványa a 3 km hosszú, sekély, szú kés tómeder. A védett terület 100 hektárján ■tó és nádas,, valamint 150 hektár legelő van, mely most tompa szalmasárga színével unalmas látványnak tűnhet a felületes szemlélőnek. De a szikesedő talajon meghúzódó szántók, legelők és maga a Fehértó változatos talajformák, növény- és madártórsulások kincsesbányája. A Fehértó onnan kapta nevét, hogy nyáron, amikor kiszárad, hófehér sziksó „virágzik” rajta. Augusztusi estéken a felforrósodott mederből a vad- récék ezrei „húznak ki” az éjszakai legelőkre; finom, fehér por kaivarog utánuk ... A kardo&kúti természetvédelmi terület madárvonuláskor a Kárpát-medence legjelentősebb pihenőállomása. Tehát indokolt volna már a védett terület nagyságát megnövelnünk, hiszen a terület nyugalmának és jó fekvésének köszönhető, hogy mind nagyobb vízivad — madártömegek keresik fel. Lassan kicsi lesz a terület. Egy-egy ilyen pihenőszigetre pedig feltétlen szükség van vadgazdálkodási szempontok miatt is. Jelentőségét igazolja az a tárny is, hogy az UNESCO felvette nemzetközi jelentőségű természetvédelmi értékei közé. Kardoskút különleges értéke az őszi daruvonulás, mely az utóbbi évtizedekben talán tavaly ősszel tetőzött a legnagyobb számban; a hideg-ködös, sötét novemberi hajnalokon mintegy 4000 daru indult a környező legelőkre, elhagyott kukoricatarlókra! Ma már páratlan élmény az októberi, novemberi éjszakákon hajnali derengésben krúgató darvak megfigyelése. Madarásznak is ritkán adódó élmény. Olyan létszámmal pedig, mint tavaly volt, talán sosem lesrz többet — bár tévednék. A dairuvonulással egy időben tetőzik a vadludak és récék mozgalma is. Létszámuk általában 50—;Ö0 ezer körül mozog, de 1975-ben a vadlibák csaknem százezies, a vadrécék pedig százhúszezres létszámmal tetőztek. Az észak—déli irányú vízivad vonulásának mindig is fő útvonala volt a magyar Alföld keleti szegélye, és nemcsak a hortobágyi. hanem a biharugrai, csabacsűdi, kígyósi legelők és vadvizes területek is jó étsza- kázóhelyei voltak e vadaknak. Jelenleg a legvédettebb vidékünkön, a kardoskúti természet- védelmi területen találkozhatunk legnagyobb létszámukkal. Réthy Zsigmond muzeológus 'jf Fűszernövényeink történetéből A fűszerek hatóanyagai különböző illő, éleres, aromatikus olajok, festő és csípő« vegyületek, alkaloidák:. Ezért nagy részüket csak mértékletesen lehet használni, sőt ©gyes betegségeik — vérnyomás, Vese-, •fcív- gyomorbantalmak — esetén teljesen mellőzni kell őket. A fűszernövények részben a gyöktörzsükben rejtik fűszeres anyagukat, mint a gyömbér, a kálmos, másutt a lak kérge termel olyan vegyűleteket, amelyek alkalmassá teszik az ételek ízesítésére. A kéregííiszerek közül a legértékesebb a minden háztartásban közismert fahéj. A fiatal ágak kérgét lehánt/ják és szárítva hozzák forgalomba. Sok növény virág«, is köz- ísmeri, közkedvelt fűszer, ilyen a Molukki szigetekről származó szegfűszeg: a mirtuszfélék családjába tartozó örökzöld fa 'fürtben csoportosuló kis virágait még bimbó korukban szedik le. A termésíűiszerek közűi a bors a legismertebb. Ázsiától Dél-Európáig igen gyakori gyomnövények a mustárok (fehér, fekete és indiai mustár). A magvakból kipréselt olajat étkezésre és világításra, vagy szappangyártáshoz használják, a magok őrleménye szolgáltatja az étkezési mustárt. Az amerikai kontinensről származik a paprika, a sz/egfubors és a vanília. A Földközi-tenger fűszernövényeinek leveleit vagy fiatal szárrészeit használják. Ismeretesek a kapor, a tárkony, a majoránna, a csombor, a koiiander. László Zsuzsa 9
