Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-17 / 168. szám
Megbízatás ~ Magdi! Tegnap kerestek Békéscsabáról. — Engem? Ugyan ki? — A személyzetis, a KISZÖV székhazából... — Nem értem. Talán csináltam valami rosszat? — Nem tudom, Magdi. Majd ők megmondják. Felkeresnek ... * * * Kulik Magdolna, az endrődi Szabóipari Szövetkezet fiatal, alig húszéves szakmunkása, amíg nem találták a „keresői” töprengett magában: ugyan mi lehet az oka, hogy Békéscsaba, ról keresik? Tudomása szerint semmi rosszat nem tud rá senki mondani. Sót... Azért mégis végigfésűzte a szövetkezetnél töltött hat esztendejét. 1970-ben került ide ipari tanulónak. Három év múlva női szabó szakmunkás lett. Aztán, Békéscsabán, különbözetivel, két év alatt leérettségizett. A konfekciós szalagra került, s ifjú társaival, a KISZ-istákkal együtt, megalaki. tották a Radnóti Szocialista Brigádot. A brigád folyamatosan túlteljesíti a termelési tervét és becsülettel megvalósítja a vállalásban tett fogadalmait. Ezért nemrégiben kapták meg az Ifjúsági Brigád Élenjáró címet. Egyénileg sem lehet baj, hiszen a szövetkezet vezetői is elismerően nyilatkoznak munkájáról. Vagy lehet, hogy csak a szemébe dicsérik? Áh! Az itteni vezetők nem olyanok! Tagja a felügyelő bizottságnak, szakkör, vezető, a szabad idejének nagy része társadalmi munkára ..megy” bent a szövetkezetben és kint a községben, a kollégium patronálásában stb. Szeretik, becsülik őt a kollégái. Ki mondhatott» rá valamit is?! * ♦ * ... — No, végre, hogy megtaláltuk. Ugye maga Kulik Magdolna? — Igen. Így hívnak... — Arról van szó, hogy magát b KISZÖ V-küldöttközgyűlés re jelölték szövetkezetének dolgo. zói. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha esetleg ez a megyei tanácskozás valami funkciót bíz magára, elvállalná-e? Az egyenletes fejlődés, a hatékonyabb együttműködés érdekében Beszélgetés Takács Kálmánnal, az Országos Közművelődési Tanács titkárával Mintha kő esett volna le Magda szívéről, azon nyomban megkönnyebbülten felelt: — Igen. • # • Remegett a hangja, amikor szót kért a megyei küldöttközgyűlésen : — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ennek a jelentős tanácskozásnak tagja, résztvevője lehetek... De most, hogy szólhatok, még kérek is: a szövetkezet fiataljainak, valameny. nyiünknek kérése, hogy a szövetkezeti fiatalok lakásépítési gondjainak megoldásában is, mint az állami vállalat dolgozói, ugyanolyan mértékű állami, vállalati segítséget kapjunk . .. Kulik Magdolnát — felszólalásakor még nem tudta — beválasztották a KISZÖV elnökségébe, az Országos Tanács Ifjúsági Bizottságába és egyben természetesen OKISZ-kongresz. szusi küldött lett, * * * — No, Magdi, ezentúl mi fogunk téged keresni, hogy harcolj is azért, amit a megver tanácskozáson mondtál... — ölelgették szaktársai a küldöttközgyűlés után. Varga Dezső Javult az ügyintézés és a tájékoztatás megyénk városaiban A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei Bizottsága legutóbbi ülésén egyebek között megtárgyalta az ügyintézés, tájékoztatás városi tapasztalatait. Egyöntetű volt a vélemény: megyénk minden városában javult i az ügyfélfogadás kulturáltsága, az ügyfelek sokoldalú tájékoztatást kapnak lakás-, adó-, gyámügyi és egyéb kérdésekbe!?! Békésen és Békéscsabán a munkanap minden órájában fogadják az ügyfeleket, a tanácsok szakigazgatási szervei. Az orosházi, gyulai és a szarvasi példa azonban azt igazolja: helyesebb, ha meghatározott napokon, vagy órákban állnak az ügy felek rendelkezésére. A lakosság megszokja az ügyfélfogadás rendjét és így több idő jut konkrét határozatok meghozatalára. Természetesen sürgős esetben és vidékiek ügyintézésénél Gyulán, Orosházán és Szarvason is a nap minden órájában rendelkezésre állnak a tanácsi dolgozók. Jók a tapasztalatok az ügyfélszolgálati irodák békési és békéscsabai munkájáról, a kihelyezett ügyfélszolgálatok tevékenységéről, a fórumokról. Orosházán a nagy ügyforgalmú osztályokon egész napos ügyfél, fogadó irodát jelöltek ki, s ezzel hatékonyabbá vált a tevékenység. Jogos igény, hogy a szakigazgatási szerveknél a munkaidő egy részét „ügyfélmentessé” kell tenni — állapították meg a bizottsági ülésen. Alig két év telt el a közművelődési párthatározat megszületése óla, s — a sok gond mellett — máris több területen szembetűnő változások tanúi lehetünk. E változásokban jelentős szerepe van a közművelődésben érdekelt különböző szervek közötti elvi összhang és gyakorlati együttműködés javulásának is. A közművelődés egyenletes fejlődése, a határozatban kitűzött célok elérése további erőfeszítéseket,. a jelenleginél is színvonalasabb' irányító, szervező, összehangoló és ellenőrző munkát kíván. Ezekről a kérdésekről — elsősorban a hatékonyabb együttműködés érdekében tett országos erőfeszítésekről — beszélgettünk Takács Kálmánnal, az Országos Közművelődési Tanács titkárával. — Mint tudjuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közművelődési határozata megerősítette a közművelődés sokszektorúságát és jelentősen ki is szélesítette magát a fogalmat — kezdte Takács Kálmán. — Mindez még inkább indokolja, hogy az érdekeltek egységes koncepció alapján, észszerű munkamegosztással és tervszerű együttműködéssel dolgozzanak. A Minisztertanács a közművelődési tevékenység irányításának összehangolására, ellenőrzésére, hatékonyságának fejlesztésére 1974’ őszén létrehoz-, ta az Országos Közművelődési Tanácsot. Eddigi, másfél éves tevékenysége során természetesen csak kezdeti lépéseket tehetett a tanács. Teljes plénuma ez- ideig öt alkalommal ült össze, és tizenegy napirendi pontot tárgyalt. Az elnökség pedig tizenkét ülésen harminckét, előterjesztést vitatott meg és hozott e témákban döntéseket. — Kérem, mondjon néhány ilyen témát, példának. — A megvitatott előterjesztések között voltak a közművelődés egészét, illetve több szerv közművelődési tevékenységét érintők, mint például a közművelődési törvény és végrehajtási jogszabályának tervezete vagy a közművelődés távlati fejlesztési tervének irányelvei. De napirendre kerültek a közművelő- déspolitika egyes szakterületeken történő megvalósulását értékelő, illetve néhány szerv gyakorlati közművelődési tevékenységének összehangolását célzó témák is. Például az amatőr művészeti mozgalom helyzetének értékelése és továbbfejlesztési programja, a termelő bárcák beszámoltatása a hozzájuk tartozó dolgozók művelődési lehetőségeiről és közművelődési terveikről, a rádió és a televízió távlati köz. művelődési terve és így tovább. — A tanács fórumain szereplő témák közül mire hívná fel elsősorban a figyelmet? — Nehéz a választás, de feltétlenül fontosnak tartom, hogy mielőbb megismerjék a közművelődés távlati fejlesztési tervének irányelveit. Az irányelveket a Kulturális Minisztérium és az Országos Tervhivatal dolgozta ki, s a tanács ülése után ióvá- hagyta a Minisztertanács is. Az irányelvek, amellett, hogy a párthatározat alapján összefoglalja a közművelődéspolitika távlati, elvi célkitűzéseit, iránymutatást ad ahhoz, hogy miként kell fejleszteni a közművelődés feltételeit, intézményrendszerét. — Az irányelvek a többi között tartalmazza a kulturális ellátás modelljét. A teljes szöveg tanulmányozására az érdekelteknek hamarosan lehetőségük lesz. Arra kérem, addig is szóljon a modell lényegesebb kérdéseiről. — A kulturális intézmények egymásra épülő, településtípusonként, hatókörében és funkciójában differenciált rendszerét nevezzük a kulturális ellátás modelljének, miként azt az irányelvek meghatározza. Az egyes ellátási szintek egymásra épülve, egymás munkáját kiegészítve gondoskodnak az ország lakosságának kulturális ellátásáról. A modell egységesen orientálja a különböző típusú települések, illetve a különféle intézmények hosszú és közép távú fejlesztési tervének kidolgozását. Valóban csak példákat mondhatok itt, meg sem közelítve az irányelvek teljességét. A központi intézmények körében például a tömegközlekedési eszközök fejlesztése az elsődleges feladat. Cél, hogy a rádió főműsorai az ország egész területén jól vehetők legyenek. Ugyanígy a öoooooooooooooooqoooooo oooooooooooooooo x;oco<xxxxx)ooo<x>o<x)oocofxx>oooooo<> MEGINT FOGALOM LESZ? Debrecen híres, s patinás szállodája az Arany Bika új szárnnyal bővül. Befejezéséhez közeledik a 149 szobával és szolgáltatórészleggel épülő új rész. A 100 milliós beruházás befejeztével megkezdik a régi Arany Bika teljes felújítását is (MTI Fotó—Balogh P. László—KS) televízió műsorainak vételi lehetőségeit is — mindkét csatornán — kielégítően meg kell teremteni egész Magyarországon. — Általában és röviden megfogalmazva, mi a középfokú, illetve az alapfokú ellátási intézményrendszer feladata? — A középfokú ellátás intézményrendszere az adott település könyvtári, művelődési otthoni, múzeumi és filmszínházi ellátása mellett folyamatosan közművelődési szolgáltatásokat nyújt a vonzáskörzetébe tartozó helyi művelődési intézményeknek, segíti munkájukat szakmailag és módszertanilag. Az aktív helyi tevékenység megteremtése tehát az elsődleges ebben az intézményrendszerben, s a vonzáskörzet kiszolgálása a másodlagos cél. Az alapfokú intézmények fejlesztésének fő szempontjai szerint biztosítani kell az egyenlőbb oktatási és művelődési feltételeket, a művelődés folyamatosságát. Ez legjobban a gazdaságosan építhető és működtethető komplex — iskola, művelődési otthon, könyvtár, filmszínház, sporttelep és egyéb — intézmények létesítésével és összehangolt tevékenységével érhető el. Mint ahogy a komplex intézmények biztosítják leginkább az oktatás és a művelődés egymásra épülését is a gyakorlatban. — Tudomásom szerint az Országos Közművelődési Tanács elnöksége már több alkalommal foglalkozott a Közművelődési Alaphoz érkezett igények elbírálásával is. Hogyan lehetne összefoglalni az ezzel kapcsolatos, eddigi tapasztalatokat? — Nem árt például ismét elmondani, hogy a Közművelődési Alap fele beruházásokra, fele a művelődési tevékenység korszerű formáinak támogatására adható. Eddig a beruházások támogatására érkezett több igény. Bizonyos fokig érthető és magyarázható, hiszen a múlt esztendőben az új ötéves terv előkészületei folytak, mindenütt , előtérbe került az intézményfejlesztés. A tanácsok és más szervek a most indult ötéves terv időszakára több mint háromszázhatvanmillió forint támogatást kértek. Az alapnak ennél jóval kisebb a lehetősége a beruházások támogatására. Nehéz tehát dönteni, s ez is egyik oka annak, hogy a beruházások támogatására érkező igények elbírálása elhúzódik. Öt évre összesen százötvenmillió forintot tud az alap biztosítani erre a célra. De ugyanekkora a közművelődési tevékenység támogatására fordítható rész. Ám erre jóval kevesebb igény érkezett, ami arra enged következtetni, hogy több helyen „elfelejtették” : a beruházáson kívül másra is kérhetnek támogatást. (Emlékeztetőül idézzük a Köz- művelődési Alap végrehajtási utasításának egy részletét „Az alap céltámogatás jellegű pénzeszközeiből a közművelődési politika céljait elősegítő, elsősorban a munkásság és az ifjúság kulturális ellátásának fokozását biztosító tevékenységi formák, módszerek és megoldások kialakítására, bevezetésére és korszerűsítésére lehet kiegészítő támogatást igényelni. A támogatás legfeljebb két éven át folyósítható”.) » A kérdések sorolását, a feladatok részletezését természetesen sokáig folytathatnánk. A célunk csak az volt, hogy néhány példa segítségével ismételten arra a sokrétű, fontos, tervszerűséget, szervezeti és intézményi együttműködést — ugyanakkor sok helyi ötletet és egyéni leleményességet is — igénylő munkára irányítsuk a figyelmet, amelyet közművelődésünk eddigi egyenletes fejlődésének további biztosítása, növelése megkíván. (mátyás)
