Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

Ljra aszá Néhány csapadékos év és nyár után, szinte meglepetésszerűen tört ránk az immár hetek óta tartó száraz, kánikulai meleg. Az ember hajlamos arra, hogy a kellemetlen dolgokat hamar elfelejtse. Így sok üzemben, amelyekben jelentős területeken lehetőség van az öntözésre, az elmúlt néhány csapadékos év hatására szinte leszoktak az ön­tözésről. Felbomlottak az öntö­zőbrigádok, az öntözőberende­zések karban- és készenlétben tartása a negyedrangú feladatok közé került. Ott, ahol az időjá­rástól függetlenül nem tartják bevetésre kész állapotban az ön­tözést, nehéz újra működésbe hozni az öntözőapparátust. Ez a mostani időjárás is azt igazolja, hogy hazánkban, különösen az Alföldön — így Békés megyé­ben is — állandóan megvan a lehetősége annak, hogy a jó ter­mések alapos reményeit az aszály lehervassza. Az öntözést nem lehet alkalmi feladatnak tekinteni, a tűz oltását sem ak­kor kezdik megszervezni, ami­kor már ég a ház. Alapelv legyen, hogy ha csa­padékos az idő és nincs szükség kiterjedt öntözésre, az nem ka­pacitás-kihasználatlanság, ha­nem a legjobb öntözés, de ami­kor — mint jelenleg is — az időjárás aszályosra fprdul, az öntözés teszi lehetővé a bizton­ságos nagy termések elérését. A száraz tavasz után a má­jusi 60 mm körüli és megyénk­ben sok helyen ezt meghaladó csapadék kedvezően hatott a nö­vények fejlődésére. De a június kevés csapadékával (fele se volt a sok évi átlagnak), száraz le­vegő és tartósan magas hőmér­séklet társult. A növények a hideg április, május következtében fejlődésük­ben elmaradtak. így a gyökérzet sem jutott még el azokba a mé­lyebb rétegekbe, ahonnan vízigé­nyüket jobban kielégíthetnék, a festő talajszint pedig erősen ki­száradt. A nap jelentős részében a növények nem képesek fedezni az erős napsugárzás és meleg kö­vetkeztében tetemesen megnőtt vízigényüket, ezért sok helyen lankadnak, a kukorica „furulyá­zik”. Ennél kategorikusabb „ön­tözésjelzés” pedig nincs. Az ön­tözés ideje már egy hónapja el­érkezett. Nincs tehát vesztegetni való idő. Éjjel-nappal működjön min­den berendezés. Ahol mód van rá, a felületi öntözést is be kell indítani még akkor is, ha a víz­rtt, mert sok a betörő köztünk, naponta takaríthatsz, a porszívó a kamrában, a tévét óvatosan töröld, a frigóról olvaszd le a jeget, égve ne hagyd a gázt, in­kább egyél hideget három hétig, inget ne vasalj, a telefont húzd ki, a szőnyeget anyád felszedi, de azért a padlóra ne köpj, a szomszédok nem szeretik, ha éj­félkor rádiózol, kávét itthon ne főzz. azaz óvakodj a robbanás- veszélytől, mindennap moso­gass, mert beköpnek a legyek. Az öreg remek pofa, tűz,bejött. Aranyláz az ócskapiacon. Ma­gam vagyok az áldozat, makacs halott, Nem szállók be a párbe­szédbe. Mindig eredményesebb az egyszemélyes vita, Csak tud­nám, hogy mit művelsz te itt egész nyáron? Ez nem fér a fe­jébe. Végül is már nem bírom, csak úgy kidumálok az újság mögül. Alapítványt létesítek, mondom, alakítom a jövő vá­rosképét, valakinek ezzel is kell foglalkozni, feltaláltam az in­jekciót romos lakások felújítá­sára. A néném finoman kacag, befogja az orrát, az anyám csuklik és kimegy a szobából. Beleszúrják az injekcióstűt a padlóba, és feltámadnak a fa­lak. így zajlik egy este, vagyis, ami még abból hátra van. Csi­nálhatok. amit akarok, mindig én vagyok a központ. .Az öreg fűti magát, hátrateszi a kezét, úgy sétál. Még egy pillanat és lyveszély! szétosztás nem Is a legideálisab- ban sikerül. A helyzet mind veszélyesebbé válik és jelenleg nincs kilátás esőre. Mivel mindent nem tu­dunk egyszerre öntözni, a sor­rendiséget meg kell határoznunk. Első természetesen a zöldségnö­vények öntözése. A szántóföldi növények közül első helyre a burgonyát kell tennünk. A mostani szárazság a gumókötést gátolja és az alapi­jában behatárolja a termést. Ráadásul a későn jövő csapadék hatására a burgonya felújul, ké­sőn takarítható be, egyenlőtlen az érés és sok lesz az éretlen gumó. Megyénkben nerry jelen­tős a nagyüzemi burgonyaterü- let, de a háztáji gazdaságokban számottevő. A kukorica ugyan kevésbé érzékeny a szárazságra, fejlődé­sének jelenlegi helyzetében vi­szont az aszály nagyon súlyos következményekkel járhat. Még, ha később kap is elegendő vi­zet, a csőképződés igen sok nö­vénynél elmarad és a termés- csökkenés igen nagy mértékű le­het. Ezért — különösen, ahol máris jelentkezik, a furulyázás —, a kukorica öntözése halaszt­hatatlan, mert itt a jelenlegi szárazság hatása jóvátehetetlen lehet. A kukorica után a szója kö­vetkezik. Igaz, hogy a szója- növények lankadtsága sok he­lyen ijesztő képet mutat, de ha öntözésére hét-tíz nappal később kerül is sor, az nem okoz akko­ra veszteséget, mint a kukori­cáknál. A cukorrépa öntözését nem az elsők között említettem, de nem véletlenül, mert — bár nem viseli el kár nélkül a szá­razságot, de egy stagnáló álla­pot után — ha elegendő vizet kap —, képes igen gyorsan, ha nem is teljesen — behozni a le­maradást. Milyen víznormával öntöz­zünk? Jelenleg az a cél, hogy minél nagyobb területen szün­tessük meg az aszály hatását. Tehát nem indokolt nagy víz­adagokat alkalmazni, a 60 mm-t még a kötött talajokon se ha­ladjuk meg. Indokolt lehet a vízadagot 50 mm-ben maximál­ni, hogy minél nagyobb terület­re mielőbb jusson el a víz, hogy az előbb-utóbb megérkező eső minél több táblán találjon jó termésre képes növényállo­mányt. Dr. Posgay Elemér tudományos főosztályvezető. Öntözési Kutató .Intézet bekövetkezik a legrosszabb for­dulat, Bírálat érkezett a címed­re, folytatja, tavasz óta dumá­lok, töröld le a képeket, poro­sak, mint egy tavalyi színda­rab. A néném anyám után megy, otthagynak az öreggel, úgy ér­zem magam, mint bárány a far- kasbörzén. Csakhogy kimentek, mondja az öreg. Annyi eszed nincs, hogy enni kérj, amíg ké­szítik, addig is a konyhában vannak. Veszem a lapot, az tör­tént ugyanis, hogy az anyám későn jött haza. bizony még ma is csinos asszony, mondják, ha­sonlítok rá. Szóval, nem nálam a baj, hanem az anyám lett gya­nús. Elkerülhető szépséghibák. Sajnos, mint tudják, ez a leg­jobb családban is előfordul. Ebben az összefüggésben figye­lem a felnőttek, világát, kár, hogy nem tudok rajtuk eliga­zodni. Ami világos előttem, mindössze annyi, hogy az em­beriség két nemből áll, és ami­lyenek a kilátások, egyhamar ezen nem is lehet változtatni. Még akkor se, ha történetesen a házasság intézménye már hol­nap megbukik, amely intézmény olyan zseniális, mint a világító kocsikerék, amellyel se utazni, se világítani nem lehet. Mon­dom. figyelem a világot, s ami­re eddig rájöttem: növekszik a sertésállomány. Nézem az öre­get, zsebonjszlán a szobában. Ahol a hivatástudat mellett az emberség az elsődleges Életet menthet égy gyógyszer, életet menthet egy műszer vagy éppen a gyors beavatkozás, a segítség. Az egészségügyi dolgo. zók magasztos hivatásának jel­lemzői ezek, sok minden más mellett. Vannak, akik átérzik ennek felelősségét és hivatástu­dattal dolgoznak, becsületesen, lelkiismeretesen látják el a be­tegeket. Ez természetes és ma­gától értetődő, hiszen esküjük is erre kötelez. És vannak olya. nők — mégpedig nem kevesen —, akik ennél sokkal többet ad­nak, akiknél a hivatástudat mel. lett a humanitás az elsődleges. Ilyen emberekkel beszélgettem a minap Semmelweis évforduló ürügyén. — Lehet, hogy banálisán hangzik, de ha újra kezdeném, ezt a pályát választanám, mert szép, mert emberi, s nemcsak a szakmai tudás, hanem lélek is kell hozzá. Nem mindegy, ho­gyan adom át a gyógyszert, hányszor mondom el vagy ma­gyarázom, hogyan használja. Is. mernem kell az embereket. A fizikai állapotukat, a betegséget, de talán még a lelki tényező­ket is. Ez ugyan apróságnak tű. nő, de nagyon felelősségteljes dolog. Felelősség és szépség, a mi szakmánkban egyet jelent. Dániel Lajosné mondja eze­ket a szép meghatározásokat. Elmélázok a helyzeten, de gon- j dolataim úgy haladnak, mint : vízi taxi a sivatagban. Végül is • leesett nálam a húsz fillér, pi- | rossal aláhúzom, jó reggelt, ; mondom magamban, s már ve- ! szem is elő a konyakosüveget, Ü töltök az öregnek, valamivel ■ többet magamnak. Ügy várom a j fogadtatást, mint aki hentéskés- ■ sei megy látogatóba. A szeme se : rebben, lehajtja a magáét. Üd- ■ vözlet a dolgozóknak, én se sze- ; retek lernaradnj. Persze, hogy megjelenik az ■ anyám, mint mindig, most is a J legrosszabbkor, a szövege vég- I zetes. Megfigyelésem szerint az : öregem egyetlen dologban zse- : niális: hogyan lehet aljálmarad- • ni. Mit is tehetne mást, gitáro- j zik a nadrágtartóján. Ezzel is j múlik az idő, bár lassan, mert : mindenki hallgat, és már azt se • tudni, ki miért haragszik. Be- ; vallom, magam is megtorpan- I tam. mint a rákbetegség elleni : támadás. A mai napról nincs is : más feljegyezni valóm. Épp elég • ez, még sok is. Az anyám el- • dugja a konyakot, a néném be- • zárja magát a fürdőszobába. Be- : látom, ebben az összefüggésben ; annyit érnek erőfeszítéseim a ; családi béke helyreállítására, ; mint kedvezményes tüzelőakció í a kánikulában. Holnap a Vidáék indulnak S olaszba. (Folytatjuk) ■ Békéscsaba munkáskerületében, i Erzsébethelyen a 14/2-es gyógy­szertár vezetője. Közvetlen szomszédságában van ez a gyógyszertár az erzsébethelyi j rendelőintézetnek. Ebből már i sejteni lehet, hogy milyen mun. j ka vár nap mint nap azokra, akik itt dolgoznak. A központi | gyógyszertáron kívül ez a má­sik olyan, ahol éjjel-nappal ügyeletet tartanak. Pedig kisforgalmú gyógyszer, tárként indult, ahol Dániel La­josné 15 évvel ezelőtt egyedül kezdte. Azonban az új rendelő létrejöttével a forgalom tízsze­resére nőtt. Természetesen a lét. szám is ehhez igazodott. Most három gyógyszerész és több asz. szisztens is dolgozik. Hogyan került Dánielné a pá­lyára ? Huszonnyolc évvel ezelőtt egy súlyos betegség erősítette meg benne a tudatot: egészségügyi pályán kell dolgoznia, hogy tör. lesszen valamit abból az adós­ságból, amivel tartozik élete megmentéséért. — Közhelynek tűnik —mond­ja —, de akkor úgy éreztem, tartozom valamivel, s azt más­képp nem róhatom le, csak ha ezt a pályát választom. Harminc, évesen végeztem el az egyete­met. Felnőtt fejjel tanulni el­képzelhető, milyen nehéz. .Még­is sikerült, mert az akarát fű- tütt. A régen vágyott pályára térhettem. Mit jelent az, hogy az ember tudatosan készül erre? Ma is úgy dolgozom, hogy adós­ságot törlesztek... — Ha úgy tetszik azt is mond. hatnám, hogy a kórház egész történetét ismerem, hiszen 1046. május 28-a óta itt dolgozom egy helyen és mindig műtős voltam — mondja Megyeri Pál, a bé­késcsabai városj kórház sebésze, ti műtőse. — A felszabadulás előtti kórházról itt hallottam először, de a következő évek ne­hézségeit már személyesen ta­pasztaltam. Csak néhány röpke perc amit beszélgetésre szánhatunk. Éppen műtétes nap van, s ilyenkor Pa. li bácsinak két műtét között van csak szabad ideje. S míg beszélgetünk, máris hangzik a hívó szó: — Pali bácsi, beteg- csere! A 60 éves ember korát meghazudtoló , fürgeséggel sza­lad a tolókocsiért, a helyére vi. szí a beteget. Amikor visszatér folytatja: — Ezt a munkát tiszta szív­ből kell szeretni. Pillanatokon múlik sokszor az emberi élet és ha nincs gyors segítség, ment­hetetlen. Ügy kell te­hát mindent csinálni, mint­ha magunkért tennénk, vagy a legkedvesebb gyerme­künkért. Nem elég az igyekezet, tudás is kell, sajnos a mai fia­talok elsősorban az anyagiakat veszik számításba és nem a munka szépségét. Alig van után. pótlás, pedig mi kiöregszünk. Én is 60 éves vagyok, rövide­sen nyugdíjba megyek. Szerin­tem ezen csak úgy lehetne se­gíteni, ha műtőstanfolyamokat szerveznének, ahol nemcsak szakképesítést kapnának, ha­nem megismernék a pálya ne­hézségeit, és csali azok válasz­tanák, akik igazán hivatástudat­ból tennék ezt. Enélkül ezén a pályán nem lehet helytállni! — Az intenzív osztályon a leggyakrabban találkozik az em­ber a halállal. A legsúlyosabb betegek kerülnek ide, ezen nem lehet meglepődni. Sokszor hiáDa van a legmodernebb műszer, a legjobb gyógyszer és a leggon­dosabb ápolás, ha a szervezet nem tud ellenállni. Éppen ezért ezt a munkát csak szeretni kell és a legtöbb pluszt fit hell ad­nunk. Mert az emberi élet leg- válságosabb pillanatai itt zajla. nak le. — Érszegi Magdolna, a békéscsabai kórház intenzív ősz. táljának főnévére vallja ezt im. már húsz éve, amióta az egész­ségügyi pályát választotta. Nyolc éve van az intenzív osztályon. — Sok ember élete függ azon, hogyan dolgozunk. Nálunk nincs és nem is lehet, hogy ha letelt a műszak, veszem a kabátom és hazamegyek. Tudni kell az ajtó. ból visszafordulni, ha ez szüksé­ges. És ide nem lehet az ottho­ni problémákat, az idegességet sem magunkkal hozni. A beteg­nek nagy nyugalomra van szűk. sége, megérzi, ha az, aki vele foglalkozik ideges. Ezért hát egész emberként kell odafigyelni a beteg legkisebb megnyilvánu­lásaira is. Viszont sokszor visz. szűk haza az itteni gondokat, vajon hogy van a beteg, meg­éri-e még . a hajnalt, mindent megtettünk-e a gyógyulásáért? Ez foglalkoztat otthon is, és ez bizonyos feszültséget okoz. Aki tehát ezt a munkát választja, annak számolnia kell mindez­zel. Ez áldozattal jár. De van-e áldozat, ha az érző szív nem hal ki az emberből? © A Semmelweis ünnepségek a napokban zajlanak le megye- szerte. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetés, a minisz­teri dicséret, az oklevél, a törzsgárdajelvény az elismerés jelképe, azok kapják, akik a hl. vatástudat mellé a pluszt is ad. jak. Mi tehhez csak annyit te­szünk hozzá: kívánjuk, továbbra is így dolgozzanak, hogy ez ma. radjon is meg, az emberség so­hase hiányozzon senkinél, aki ezt a hivatást választotta. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom