Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
Miért késett a vonat? Á gondosság — biztonság is Megyénkben az üzemi balesetek száma évek óta kis eltéréssel ötezer körül mozog' Ebből halálos az utolsó öt esztendő adatai szerint évente atlag tizenhét. S egy év alatt százezer munkanap kiesés, ami esak nagyon minimálisan számolva is, nyolcvan— százmillió forint termelési érték elmaradását okozza a népgazdaságnak. És hol vannak meg a gyógyászati, ápolási költségek, a körülbelül S milliós táppénz kifizetése és a huszonöt százalékos keresetkiesési különbség megtérítése. De ez esak a gazdasági oldal. Az ember károsodása, különösen halál és súlyos csonkolás esetén, pénzben ki sem fejezhető. Ha törvényszerű, kivédhetetlen lenne a balesetek bekövetkezése, ebbe akkor sem szabadna belenyugodni. De államunk törvényei, rendeletéi mind a dolgozó ember testi épségének megvédése érdekében születtek, csak meg kell azokat tartani. És a szocialista munkavédelem alapja a megelőzés, a biztonságos munka feltételeinek megteremtése. Az, hogy ne kövétkezhessék be a baleset, s ezért jelentős összegeget biztosítanak erre a célra. De azt igénybe is kell venni, akár több, akár kevesebb szükséges erre a célra. Nem egyszer néhány száz forintos védőburkolaton múlik valakinek a testi épsége. mint nemrég egv tizenhat éves fiú esetében Békéscsabán. ö az egyik kezét veszítette el néhány nappal azután, hogy hiába kérte, tegyenek a gépre valamit. Egy huszonnyolc éves, kétgyermekes családapa Mezőkovácshá- zán a hanyag és gondatlanul végzett villanyszerelési munkának lett halálos áldozata. A telepen, ahol dolgozott, vizet szivattyúztak és ő a nyomócső táján akart az udvar másik végébe menni. A talajon áramütést kapott, ráesett az áram alatt levő vízvezetékcsőre és olt halt meg a kissé távolabb álló munkatársai szeme láttára. A szakértői vélemény szerint, bár villanyszerelő szakmunkás végezte a bekötést, az teljesen rossz volt. Nem olyan anyagokat — vezetékeket, biztosítékokat, konnektorokat — használt, mint amiket az előírás szerint kellett volna. És nem úgy, mert a szerelési mód, tehát a kivitelezés is szakszerűtlen volt. Mindezek ellenére, ennyi gondtalanság, könnyelműség után sem történt volna meg a halálos baleset, ha legalább azt a szabályt megtartják, hogy az ilyen jellegű munkák befejezése után kötelező a mérőműszeres ellenőrzés. De ezt sem csinálták meg. Így vezettek a sorozatos gondatlanságok halálos balesethez. Pedig, mint a legtöbb baleset — ez is elkerülhető lett volna. Vass Márta VÁLASZOLT A MÁV SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA Lapunk június 2-i számában „A menetrend és a valóság" című jegyzetünkben szóvá tettük a Békéscsaba—Orosháza között délután közlekedő munkásvonat állandó kései indítását. Észrevételünkre Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának igazgató-helyettese válaszolt. Hét percnél többet nem késhet... Íme a levél: „A Békéscsabáról Orosházára induló 1633 számú vonat indítási idejét május 29. és június 16. között figyelemmel kísértük és megállapítottuk, hogy a fenti 19 nap alatt 3 esetben hat, 3 esetben tíz és 4 alkalommal húsz perc késéssel indították útnak. A menetrendtől eltérő indítás a pályaépítési munkák miatt Szegedről késve érkező 1614. számú személyvonat, valamint a Budapestről ugyancsak késve érkező 6604 számú gyorsvonat bevárása miatt vált szükségessé. Mivel az említett vonatot főleg a munkából hazatérő dolgozók veszik igénybe — akiknek a vonatkésés valóban sok bQsszú Ságot okoz — ezért annak közlekedését úgy szabályoztuk, hogy csak akkor várhat a csatlakozás céljából a 6604 számú vonatra, ha az 15 percnél többet nem késik. Ez esetben is az 1633 számú vonatot legkésőbb 17 órakor (7 perc késéssel) indítani kell. Június 16-tól a Szolnok—Békéscsaba vonalon levő/ pálya- fenntartási munkák miatti lassújelek lényegesen kedvezőbben alakultak, hasonlóan a Szegedről érkező 1614 számú vonat közlekedésénél is javulásra számítunk — így reméljük mind kevesebb- szer okozunk utasainknak a vonat kései indításával kellemetlenséget. Természetesen végleges megoldás csak az előidéző okok megszűnése után várható. Addig is a kérdéses vonat közlekedését fokozott figyelemmel kísérjük.” Bemutatjuk élenjáró ifjúsági brigádjainkat Akikre mindig lehet számítani Ember legyen a talpán, aki első próbálkozásra megtalálja a Meaőhegyesi Cukorgyárban a Műszerész , ifjúsági szocialista brigád műhelyét. De ha megtalálja, nem hiába vette a fáradságot. A 14 fiatalemberrel érdemes megismerkedni. — Brigádunk 1967-ben alakult és hat éve kaptuk meg az ifjúsági szocialista címet — kezdi a beszélgetést a jó kötésű, mokany Kristóf Kálmán, a brigád „második embere”. A gyárban a mi feladatunk a berendezések, au- tomatikák karbantartása, az új gépek felszerelése. Most is az új finomító veszi el minden időnket, hiszen szeptemberben már működnie kell. A cukorgyártás őszi kampánya előtt sorra vizsgálunk valamennyi gépet, a csúcs alatt nem állhat egy sem. így van az, hogy a legtöbb munkánk látható papír ötlik az olvasó a „holtszezonban” akad, de a ré- ] pabetakarítás, feldolgozás idején j maradunk benn három műszakban. * Körénk gyűlnek a brigádtagok és a napló is előkerül, amit Mráz Zoltán vezet. Lapozgatás közben lassan kiderül, miért kapta meg a brigád az Állami Ifjúsági Bizottság (ÁIB) „Ifjúságért” elnevezésű nívódíját, a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét, a megyei bizottság vándorzászlóját és négyszer az Élenjáró címet. Ahogy a brigádtagok tréfásan elmondták, nem győzik már bekereteztetni a különböző okleveleket, annyi van. Ilyen komoly elismerések mögött nem kis munka lehet. Érre adnak választ a brigádnapló lapjai. Elsőként egy naplókban ritkán szemébe. Egy anyagvisszaváltási jegy. —- Munkánkhoz sokféle anyagot használunk fel — magyarázza Brezina Rezső. Gondoltunk egyet a fiúkkal és a pH- mérőket használt anyagból javítottuk ki. ötvenezer forintot takarítottunk így meg. A következő oldalon egy fényképen óvodáskorú csöppségek pádon ülnek és vidáman néznek ránk. — Patronáljuk az óvodát — veszi át a szót Czuth Ferenc. Társadalmi munkában festettük újra a padokat, s éppen most is nálunk van néhány játékuk, hogy „újjávarázsoljuk” őket. Az a jelzőlámpa pedig az úttörők KRESZ-parkjába készül — mutat a sarokba. Körbenézve a műhelyben egy furcsa gépen akad meg a szemem. Kérdő tekintetemre Nagy Sándor mondja el, hogy ezt a gépet az Alkotó Ifjúság pályázatra készítette a brigád. A műanyag csomagolózacskók „hegesztésére” használják. A régi géppel sokkal nehézkesebb volt dolgozni. A brigád találmánya oly jól sikerült, hogy a pályázat cukoripari fordulóján 3. helyezést ért el vele. Hamarosan már ezen a gépen dolgoznak az asz- szonyok. Megérkezik Beeenyi János, a brigádvezető, aki éppen szabadságon van, de benézett, hogy vannak a fiúk. — A brigádban csak 3 KISZ - tag és ugyanennyi párttag van — mondja. De bármiről is van szó, mindig, mindenben együtt cselekszünk. Ha valakinek van egy újítása, akkor azt a brigád nevében nyújtjuk be. Közösen tudunk csak igazán dolgozni, élni. Egy műszerészcsoport munkájától az egész gyár termelésbiztonsága függ. Ebben dolgozik kiemelkedően a Mezőhegyes! Cukorgyár Műszerész ifjúsági szocialista brigád. S többek között, ettől szocialista egy brigád. Időszerű kérdésekről tárgyal a brigád Kép, szöveg: Parzsa János Diákok nyári munkán A tanév utón számtalan Bé-| kés megyei általános és középiskolai diák Vállalt nyári munkát. Megyénk termelőszövetke-> zetei, állami gazdaságai, üzemei, vállalatai, szövetkezetei sok száz fiatalt vártak és várnak. A Hidasháti Állami Gazdaság évek óta rendszeresen foglalkoztat iskolásokat nyári idénymunkára. Az idén 70 gyerek — ötödiktől nyolcadik osztályosokig — naponta hat órát dolgozik. A Libellula olasz vetőmagbúzából a másfajtát válogatják ki (képünkön) és a kukorica utócímerezésében segítkeznek majd A KEVIÉP körösladányi munkahelyén tíz általános és középiskolás dolgozik 8 forintos órabérben. A középiskolás fiúk az ács és vasbetonszerelő brigádok tevékenységét segítik — eddig igen jól A hőségben jól esik egy kis pihenés Fotó: Veress Errnrt
