Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Felszólalások a berlini konferencián Kádár lános felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista körök megmegújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka számára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Kedves Elvtársak! Az európai helyzet az elmúlt éveli ben jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy-Varyban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta .eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista^ országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információ kölcsönös javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányba^ foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem. hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékithetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga. hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszmélt, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. Kedves Elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. ~így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, f népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzet, közi kommunista munkásmozgalom számára a cselékvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus— leninizmus általános érvényű tanításait íw. egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembevételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista —leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazták meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává, A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, s a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát. az egymás belügyeibe való be nem avatkozást.. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében. Ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át. és állásfoglalásainkat. tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szó v jelel lenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és sza- kadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja. hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacio- | nalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért, a nemzeti érdekeket semmibevevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves Elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a beke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vet- : tünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait, Biztosíthatom Önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és kékeszefető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekébe, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — kezdte beszélték Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. Az NSZEP főtitkára a továbbiakban hangsúlyozta: a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus olyan mérhetetlen módon tovább fegyverkezik. A politikai enyhülést katonainak kell követnie. Az imperializmus egyik legnagyobb csalása, amikor- úgy tünteti fel a dolgot, hogy az enyhülés egyúttal területi status quót is jelent a kapitalista kizsákmányolás és a szocializmus között. Olyan elméleteket hirdetnek. mintha a világot befolyási szférákra osztották volna fel. Ezért aztán igyekeznék beavatkozni más népek belügyeibe.. Ilvesmi elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK uralkodó köreiben jelentkezik. Ez egyértelműkig a népek nemzeti önrendelkezési jogának megtagadása. Ez a konferencia is visszatükrözte: a szocialista és a kapitalista országok mnkáso&ztályá- nak közösek az érdekei. Senki sem felejti el, hogy a harci fel.; tételek természetesen különbözőek. hiszen ezek a teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszerekből fakadnak. De elválaszthatatlanul • összekapcsol bennünket a cél közössége. Közös. ellenségünk az imperializmus, amely nemcsak a békét, hanem az emberiség haládását is veszélyezteti. Joszip Broz Tito, a IKSZ elnöke Joszip Broz Tito beszédében kijelentette: meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilár- dulásához, az európai általános, mindenfajta együttműködés fejlesztéséhez és az európai társa,, dalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen jellemzi a kapitalista rendszer válsága, a régi ellentmondások halmozódnak és újakat hívnak életre. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai és erkölcsi válság is egyúttal. Ebben az időszakban, amikor a kapitalista országokban a gazdagok még gazdagabbá. a szegények pedig még szegényebbé válnak, az a jelen parancsa, hogy a szocializmus és a demokrácia erőinek tovább kell fokozniuk harcukat. Korszakunkban egyre erőteljesebb szerepet játszanak a dolgozó tömegek, s azok növekvő politikai öntudata. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már be hatoltak a nemzetközi porondi A katonai tömbön kívül álló' országút mozgalma közvetlen el. lenállást tanúsít az imperialista politikával szemben. A kommunista mozgalom problémáiról szólva, Tito hangsúlyozta, hogy minden forradalmi mozgalom közvetlen saját mun. kásosztályának és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésé, re. ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcnak különböző útjai lehetségesek. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt föti.kára Enrico Berlinguer beszéde bevezetőjében íelfnvta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és a világsajtó tanúsít a:; európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen, nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik” — mondotta. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszas és fáradságos előkészítő munka előzte meg az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve. nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, végül hogy az okmány nem érintheti egyetlen párt függetlenségét sem. Az. Olasz KP főtitkára ezutá í a nemzetközi helyzfet enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségességét a reakciós erők ellen,, amelyek nem mondán le arról, hogy ilyen vagy oly módon hátráltassák vagy vi szafordítsák az enyhülési tol; ma tot. „Minden kommunista párt nveges vonása az internacio lizmus — hangsúlyozta Enr Berlinguer. — Ez azt jele hogy elkötelezettén részt v abban az akcióban, amely ha jában és nemzetközi méret ben kibontakozik, részt vés dolgozók, a népek közös mozs mában, akik, illetve amelyek ját társadalmi és politikai szabadulásukért, a nemzeti 1 getlenségért, az egész ember! békéjéért és haladásáért kü. nek.” Berlinguer annak a vélő nyének adott hangot, hogy kemozgalom már túlnő a 1 munista pártokon, s a legk: bözöbb szellemi irányzatú n kai és társadalmi erőket r ja magával. Ebben a szél differenciált mozgalomban kodó tendencia a mai tál lom problémáinak mego olvan úton keresni, amely cializmushoz vezet. (A felszólalásokat a i. v kon folytatjuk.)
