Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

Technika I A férfi — negyven felett A férfi negyvenéves korá­ban éri el teljesítőképességé­nek legmagasabb fokát; mun­kájának termelékenysége, szellemi alkotóképessége nagy. Fizikuma már nem olyan erős, mint húszéves ko­rában, mégis jobban megáll­ja a helyét az élet dolgaiban. Testileg-lelkileg kiegyensú­lyozott, mert hosszú évek so­rán összegyűjtött tapasztala­taira támaszkodhat. A negy­ven év körüli férfi a társada­lom értékes tagja. Ezek az évek jelentik számára az iga­zi „aranykort” — elsősorban a szellemi képességek tető­pontját — és ez az állapot hosszú ideig megmaradhat. Csakhogy éppen itt mutat­kozik az első nehézség: a testi erő nem képes lépést tartani^ a szellemi erővel, lemarad tő­le. Az agy még kifogástalanul működik, amikor a férfi fizi­kumában egyre több kedve­zőtlen változás következik be. Észrevehetővé válik, hogy az öregedés már előreveti ár­nyékát. Csökkenni kezd az egyes szervek teljesítőképes­sége, jelezve, hogy az örege­dés még messze van ugyan, de napról napra közeledik, feltartóztathatatlanul. Az öregedés gyorsasága na­gyon sok mindentől függ. Be­folyásolja a veleszületett haj­Filatéíiai hírek június 5-én hozta fogalomba a Magyar Posta a* „Évfordulók— Kemények 1976” sorozatban a ÍVJ*­lam, a kiállt betegségek, az életkörülmények, az életmód és még sok minden egyéb. De késleltetni lehet az öregedést. Nem jó módszer, ha a férfi megvárja, amíg eléri a negy­venedik évét, és csak akkor kezd a közeledő öregségre gondolni. Ez megbocsáthatat­lan hiba lenne. A hosszú éle­tért időben el kell kezdeni a harcot. Amint valakinek „be­nőtt'a fejelágya”, már elgon- dolközhat azon, a fiatalság nem tart örökké, s aki sokáig fiatal szeretne maradni, an­nak be kell tartania bizonyos életmódbeli szabályokat. A fiatal férfi még olykor-olykor különös károsodás nélkül fi­gyelmen kívül hagyhatja, a negyvenéves embernek már gondolnia kell arra, hogy je­lentéktelennek tűnő hiba is súlyosan árthat az egészség­nek, ami azután öregedését is meggyorsíthatja. B. Urlanisz szovjet demog­ráfus nemrégiben megjelent közleményében így ír: „Vi­gyázzatok a férfiakra!” Azt állítja, hogy bár általában több fiú születik, mint lány, az első életév végéig 1000 új­szülött közül 23 lány és 29 fiú hal meg. A lányok tehát élet­képesebbek a fiúknál. Később azután a különbségek még nagyobbak lesznek a férfiak hátrányára. A gyengébb bi­ológiai alkathoz még hozzájá­rul a mértéktelenebb, szerte­lenebb életmód; így pl.: a fér­fi több alkoholt fogyaszt és általában erősebb dohányos, mint a nő. A papírsárkány története A papírsárkány egyi­ke a legősibb repülőeszközök­nek. Egyes feljegyzések szerint a papírsárkányt időszámításunk előtt a IV. évszázadban egy gö­rög matematikus fedezte fel, míg más keleti krónikák szerint kínai találmány. A kínaiak ál­lítólag i. e. 206-ban. egy erőd ostrománál használták ezt a szellemes játékszert. Az ostrom­lóknak az volt a terve, hogy az erődben makacsul védekező el­lenséget föld alatti aknán keresz­tül közelítik meg. A papírsár­kányt állítólag a távolság bemé­résére használták fel az ostrom­lók. Ókori kínai, japán, koreai, sziámi krónikákban egyébként gyakorta történt említés arról, hogy népi és vallási ünnepek alkalmával papírsárkányok ra­ja borította az eget; lepke-, ma. dár-, bogár-, emberfigurák ci­káztak az égen. Kínában és Ja­pánban sporteszközként is hasz­nálták a „sárkány párviadalo­kon”. A küzdelem során a sár­kányok farkát szurokba mártot­ták és ebben üvegcserepeket he­lyeztek el. Ily módon próbálták a küzdők a levegőben elvágni az ellenfél sárkányának tartó­zsinegét. Mint minden találmányt a papírsárkányt is korán kezdték hadi célokra alkalmazni. Egyes források szerint a IX. században a bizánciak egy katonát emel­tek sárkány segítségével az el­lenséges tábor fölé, aki gyú­lékony anyaggal leöntötte, így felgyújtotta a sátrakat Oleg, ki­jevi herceg szintén papírsárká­nyok segítségével foglalta el Isztambult 1096-ban. Erről az ütközetről az egykori krónikás feljegyezte: „Az ellenséges tá­bor felett papírból készült, fel­fegyverzett emberek jelentek meg.” A meglepetés morális ha­tása gyengítette valószínűleg eb­ben az esetben a védőket Európában meglehetősen ké­sőn, a reneszánsz idejében ter­jedt el a papírsárkány kultusz. A XVIII. században ez a ka­tonai eszköz, majd játékszer a tudósoknak is segítséget nyúj­tott 1749-ben Milson, skót csil„- lagász a magasabb légrétegek hőmérsékletét mérte sárkány se­gítségével. Néhány évre rá Franklin Benjámint sárkány sei gítette a villám kutatásában. Newton is gyakran mérte sár­kány segítségével a légrétegek elektromosságát A sárkány egyre szélesebb lehetőségeket kapott a tudomá­nyos kutatásban. 1879-ben egy .50 négyzetméter nagyságú sár­kánnyal 90 méter magasságba emeltek egy fmbert. 1900-ban a bostoni csillagvizsgáló sár­kánya 4600 méteres magasságba emelkedett A múlt évszázad vé­gén Európa egyes országaiban, így elsősorban Franciaország­ban és Belgiumban annyira el­terjedt a sárkánykultusz, hogy a rendőrség tűzrendészeti okok­ból kénytelen volt szigorú in­tézkedéseket hozni. A liege-i rendőrhatóság a múlt század vé­gén például betiltotta a sárká­nyok feleresztését, mert a far­kukra akasztott égő lampionok több tűzesetet okoztak. Érdekes, hogy ezt a kezdetle­ges, több ezer éves repülőesz­közt a XX. század elején, elvét­ve ugyan, de hadicélokra is alkalmazták. Az orosz—japán háborúban, majd az első világ­háborúban a cári orosz hadse­regben még dolgoztak sárkány­különítmények'. Á fényképezőgépekkel ellátott sárkányokat felderítő célokra használták, tehát az ellenséges állások és terep kikémlelése volt a cél. Előnyük volt a léggömbj- bel szemben, ha egyszer-kétszer kézi fegyverrel át is lőtték a sárkányokat, nem zuhantak le, megtartották repülőképessé'gü- ket. A sárkány napjainkban már csak a gyermekek játéksze­reként szolgál, és ilyen minő­ségben ismerik mind az öt vi­lágrészen. ey» Úttörők Szövetsége megalaku­lásának J*. évfordulójáról megem­lókezö i forintos bélyeget. A bélyeg íokvö téglalap alakú, készült a Pénzjegynyomdában négyszínű <vö- kék, sárga, fékét«) ofszetnyo- mással, .7 249 ooo fogazott és 5000 fo- gazatlan példányban 50 bélyeget tar­talmazó kisívekben. a bélyeg Ga­bor» Eszter iskolai tanúié terv« alapján készült és a keretrajzát Vertei József grafikusművész készí­teti«. Több gyűjtőtírsiink érdeklődésére közöljük« hogy a március 19-cn megjelent Idegenforgalmi blokk a bélyegnyomási eljárás új technikai oka miatt hosszabb jdőt vesz igény­be éj? a kiküldése ezért késedel­met szenved, de mindenki meg fog­ja kapni az igényelt mennyiséget. A MABÉOSZ kéri a gyújtók szíves türelmét. A Magyar Pe*ta előrejelzés* see- rint még júniusban kerül fogalom­ba. amelynek felirata arra figyel­meztet: „Előzzük meg a balesete­ket!” felírás szerepel. A SZOT- rmblémás munkavédelmi bélyegen teherautó, traktor és munkás- portrék álthatók. Előreláthatólag au év első felében adja ki a Ze^szinf vizsgálat— üzemekben post» • montreali versenyeket köszöntő sorozatot és blokkot. A so­rozat 7 bélyegből áll IC forint név­értékben. a blokk, amely már 20 forintos lesz a stadion részletét örö­kítette meg. Tervezője Dudás Lász­ló. A blokk keretrajza az olimpiai láng útját jelképezi. A sor cs blokk is a szokásos korlátozott mennyi­ségben jelenik meg. Mit gyüjtsünk? Ez a problémája minden kezdő gyűjtőnek ma, de sok esetben a nagy gyakorlattal rendel kező fUatélistáknak is. Az ország gyűjtés ma már a sok kiadás miat lehetetlen. Hatalmas lendülete adott a filatéliának az egyéni elgon dolásokhoz alkalmazkodó témalsö rök szerinti gyűjtés. Ve« Tibor A technika fejlődésével ugrásszerűen megnö­vekedett a zajos üzemek száma, a munkahe­lyeken a zaj szintje — és ezekkel együtt a zaj­ártalomnak kitett és már zajártalmat szenve­dett dolgozók száma, amely hazánkban jelenleg 12—14 ezerre tehető. A veszélyeztetettek ennek többszörösét teszik ki, s ez kényszerítőén köve­teli a zai elleni küzdelem megszervezését, a za­jos munkahelyek hallásvédelmi programjának a kidolgozását. A zajártalom elsősorban a hallás­csökkenésben nyilvánul meg, de élettani kísér­letek bizonyítják, hogy a vérkeringésre is káro­san hat a zaj. A zajártalom megelőzése elsősorban műszaki feladat. A zajvédelem leghatásosabb módja az üzemi zaj keletkezésének a megakadályozása. A már létrejött zajt ugyanis nem lehet megsem­misítem, vagy semlegesíteni, csupán terjedéséi akadályozhatjuk meg, illetve hangelnyeléssel az erősségét csökken the tjük. Az üzemi zaj keletkezésének megakadályozá­sára legjobb megoldás a zajos munkafolyamatok megszüntetése, a zajos gép kicserélése, pl. sze­gecselés helyett hegesztés, kovácsolás helyett — ahol lehet — hengerlés, vagy sajtolás alkalma­zása. A keletkezett üzemi zaj tovaterjedését akadályozza, ha a zajforrást, vagy helyiséget hangelnyelő burkolattal veszik körül. Ha a mű­szaki megoldások nem kielégítőek, egyéni védő­eszközökkel is csökkenthető a zajhatás. A megelőzést segíti elő az is, ha zajos mun kahelyeken felvétel előtt orvosi vizsgálatot vé­geznek, amely különös gonddal terjed ki a hal­lásszerv és az idegrendszer vizsgálatára. Ugyancsak fontos a munkahelyek zajszintje­nek állandó ellenőrzése, amint képünk mutatja az NDK-beli Hans Beimler Mozdonygyárló Elektrotechnikai Műveknél. Az NDK előírásai szerint a megengedhető zajszint. a munkahelye­ken nem haladhatja meg a 90 decibel erősséget, Váratlan vendég (Tragikomédia) (Szín: szerényen berendezett szobácska. Amikor megszólal a csengő, a 70 év körüli nénike kimegy ajtót nyitni.) Lajos: (40 éves, elegánsan öl­tözött férfi): özvegy Klammers- • tock Károlyné? Néni: Én vagyok az. Drága fiam! Lajos: Mama! (Átölelik egy­mást.) Néni: Micsoda meglepetés! Lajoskám, ülj le. Négy éve nem láttalak. Kérsz egy kamillateát? Lajos: Köszönöm, mama, de már uzsonnáztam. Hogy van a reumája? Néni: Megvan, fiam. Lajos: Miért nem megy or­voshoz? Néni: Megyek én, fiam, de az orvos is reumás. Egymásnak szoktunk panaszkodni. Ti hogy vagytok, fiam? A feleséged még mindig a zöldségfeldolgozóba jár? Lajos: Dehogy. Kávéfőzőni Budán. Néni: Magda otthagyta « zöldségfeldolgozót? Lajos: A feleségem sohasem dolgozott a zöldségfeldolgozóban, és nem Magdának, hanem Irén­nek hívják. Magdától egy év* elváltam mert nem tudott fóz­ni. Néni: Pistike kinél van? Lajos: A gyereket nekem ítél­te • bíróság. Nagyon jól meg­vannak h kis Katival. Néni: Kati is van? Lajos: Tavaly született, négy kiló húsz dekával. • Néni: Így kell megtudnom? Lajos: Nézze, mama, én az ötödik kerületben lakom, maga a tizenharmadikban. Az ember­nek annyi gondja, baja van. El­feledkezik az ilyesmiről. De hoz­tam ám magának valamit (Kis csomagot ad Tessékl Néni: Mi ez? Lajos: Savanyúmkor, rúd©«!«, hogy szereit Néni: Köszönöm, de mért ve­red magad ilyen költségekbe? Lajos: Szóra sem érdeme«. Szeretnék valamit mondani... Tudom, hogy a mama elég ne­héz körülmények között él. Néni: Ne hozzál zavarba, fiam. Pénzről ne beszéljünk. Lajos: De beszéljünk. Nagyon örülnék, ha a mama nélkülözni tudna kétszáz forintot.,. Becs­szóra visszaadom. Néni: Szerencséd van, fiam. Éppen tegnap kaptam nyugdi­jat. Tessék a kétszáz forint. Majd megadod azzal a három­száz forinttal együtt, amit két éve kértél becsszóra. Lajos: Köszönöm, most me­gyek, nincs több idom. De ne feledje el, mama, ha bármilyen problémája van, anyagi vagy egyéb, csak Írjon! Rám mindig számíthat! Kézit csókolom! (El. rohan.) G. Sz. Gyerek — logika Osztályfőnöki órán a családi életről folyik a vita. A tanító- néni éppen a kis. Tadeuszt szó­lítja: — Mit szónál hozzá kisfiam, ha kistestvéred születne? — Azt mondanám, tanító né­ni, hogy pechünk van. — Ugyan miért? — Azért, mert az apukám sarkkutató, és már egy éve az AnLarkiásson dolgozik... *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom