Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

Fiatalok, életükről, munkájukról A 3ohn Deere traktor meg a lovak — Tavaly hot nyaraltak? — Nem mentünk sehová, ott­hon töltöttem a szabadságom. — Es tavalyelőtt? — Akkor is. Mióta megnősül­tem, 1967-ben, nem voltunk még nyaralni. Nem is a pénz miatt, inkább idő nem jut rá. De most már talán jobban sor kerül erre is. Tegnap hoztuk haza az új Zsigulit, meg a gyerek is na­gyobb, már ötéves. A gépműhelybe igyekszünk Madarász István traktorossal, akire az orosházi Béke Tsz köz­pontjában, egy irodafélében si­került rátalálni — éppen a va­sárnapi lóversennyel kapcsolatos ügyes-bajos dolgokat beszélték meg a szakosztály vezetői. Ke­rülgetjük a sarat, így persze szó esik az időjárásról, aztán a nya­ralásról, vagyis a nem-nyaralás­ról. Közben a műhelybe érünk, és az egyik Kolossz típusú kom­bájn mellett folytatjuk a meg­kezdett beszélgetést a család­ról, megélhetésről, szórakozás­ról. —■ Lakásgondunk szerencsére nincs — ha lenne, nyilván nem vettük volna meg a kocsit: Apá- mék házában vagyunk. Ajánlot­tam, megveszem, kifizetem, de hallani sem akarnak róla. A fe­leségem otthon van, jószágot tartunk, azzal vesződik. Az is jár annyi dologgal, mintha munkába állna. — Járnak-e szórakozni, mozi­ba, színházba? Kis, zavart csend. A satupad­nak támaszkodik és nehéz mun­kához szokott* kézzel meglepően könnyedén játszik egy szerszám­kulccsal : — Az itteni munka utón. ha hazamegyek, még nem a fotel­be ül ám az ember, mert vár a kert — nagyon szeretek vele bí­belődni, csak sok időmet leköti —, aztán a másik hobbim a ga- lambászat, úgyszintén. És a ne­hezebb ház körüli munkában is segíteni kell a feleségemnek. — No, és a lovak? — Úgyis mondhatom, az az egyes számú hobbim. Régebben magam is versenyeztem, de most már nincs elég időm edzésre, versenyekre járni. Viszont tel­jesen elszakadni sem tudtam et­től a szép sporttól, így hát a tsz-lovascsapat edzője lettem. Az egyik ember a gépeket, a másik a lovakat, a jószágot sze­reti jobban. Én egyszerre mind a kettőt. Megint elfogy a szó. Tesz- vesz maga körül, míg visszata­lál á kiinduló témára: — Nekünk a tv a fő szórako­zás. Bár most, hogy könnyebben tudunk majd kimozdulni, vasár­naponként jó lenne kirándulni. No és itt van a brigádunk, amely február végén alakult. Azt hiszem, a brigád jóvoltából, mi is többet járunk majd szín­házba, erre-arra. A nyáron me­gyünk pl. a szegedi szabadtéri já­tékokra, a Gyulai Várszínházba. Úgy van ezzel az ember; ha megy az egész brigád, pont én maradjak ki!? Inkább alacsony, mint magas — különösen annak tűnik a kombájnmonstrum mellett —, vékony, de szívós, céltudatos fiatalembernek ismerem meg Madarász Istvánt. Igazít egyet az olajos munkásöltöny kabát­ján. Elemében van; a munkájá­ra terelődik a szó. — Azt kérdezte az előbb — fordít hátat a félig szétszedett sebességváltó-szerkezetnek —, hogy a fiamnak milyen foglal­kozást kívánnék, ha majd meg­nő. Én ezzel úgy vagyok; a munkája után értékelnek min­denkit, hát inkább legyen jó la­katos, mint rossz tanár vagy mérnök. Persze, majd amihez kedve és tehetsége lesz. Egy a fontos; úgy szeresse a munkáját, mint én. Tizenhat éve, szinte gyerekfejjel ebben a tsz-ben kezdtem, mint kisegítő család­tag. Kaszáltam, voltam fogatom, aztán 12 év óta traktoros. Elő­ször egy jó öreg MTZ-t kaptam, aztán egy újat, a moatani, ez a John Deere-traktor pedig tavaly érkezett. — Itt, a műhelyben, vagy a határban dolgozik szívesebben? — Kint sokkal jobb. Nyáron ez­zel a Kolossz-szal — int a kom­bájnra — aratok, ősszel, tavasz- szal pedig az új traktorral já­rom a határt. Jobban érzem magam a szabadban, és az is az igazsághoz tartozik, hogy sokkal jobban lehet keresni. Egyébként a szántást kedvelem leginkább. Jó érzés végignézni egy szépen felszántott, beforgózott táblán. Mert megvan annak is a sora, mint minden munkának. Ha’ rossz helyen kezdem az első ba­rázdát, vagy nem cserélem ki az elkopott ekevasat, rossz ránéz­ni a táblára. Az éjjeli műszak­ban van egy-két óra, ami nehéz ott kinn, egyedül, az ember sze­me majd leragad, de hát ez ve­le jár. Néhány héttel ezelőtt, ünnep­lő öltönybe»!, Madarász István is ott volt az orosházi, művelő­dési központ koncerttermében azon az ünnepi közgyűlésen, melyen a kiváló címmel tüntet­ték ki a Béke Tsz-t. Az ezzel járó oklevél átadása után az ö neve hangzott el elsőként a mik­rofonba. Jó munkájáért a Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Tóth Ibolya Napirenden: A fi ÉK tevékenysége és az élelmiszer- gazdaságok kooperációja Ülést tartott a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága A megyei tanács termelési és ellátási bizottsága június 11-én, pénteken ülést tartott. Napi­rendjén a MÉK Vállalat tevé­kenységéről szóló beszámoló megvitatása, a megye élelmi­szergazdasági kooperációs kap­csolatainak, valamint a tanácsi helyiipari vállalatok múlt évi terveinek értékelése szerepelt. A MÉK Vállalat alapvető fel­adatát, a burgonya, zöldség, gyümölcs forgalmazását a IV. ötéves tervben az előirányzott 29 százalékkal szemben 30,5 százalékra teljesítette. Az 1970. évi 700 vagonnal szemben ta­valy 1205 vagon árut forgalma­zott a megyében. Zöldségtermesztés—- rendszerekben A MÉK több társulás létreho­zását szorgalmazta. így az in­tenzív, bőtermő burgonyafajták hazai meghonosítása lehetővé tette a megyében az egyszerű burgonyatermesztési társulás megvalósítását. A békéscsabai Szabadság, a telekgerendási Vö­rös Csillag és a csanádapácai Széchenyi Tsz a MÉK gesztor­ságával 800—1000 vagon burgo­nya termesztésére vállalkozott. Ennek hatása csak egy-két év múlva érezhető. Ebben az évben megalakult a vöröshagyma-ter­mesztési egyszerű társulás, amely lehetővé teszi, hogy 1980- ra 3000 vagonra növekedjen a vöröshagyma mennyisége. A dinnyefélék termesztésére — 500 vagonoa árualap biztosításá­ra — szintén társulást szervez­nek. A vállalat a IV. ötéves" terv­ben a megyén belül 4905 vagon burgonyát, zöldség-, gyümölcs- félét értékesített. Az V. ötéves terv ellátási előirányzata 6980 vagon, 42 százalékkal több, mint az elmúlt tervidőszakban volt. A lakosság téli-tavaszi ellátá­sára, export- és ipari célra a IV. ötéves tervben 3380 vagon árut tároltak, ebben a tervidőszak­ban pedig 5030 vagont. Mint a bizottság hangsúlyozta, a jövő­ben — a csoportérdek mellett — fokozottabb gondot kell for­dítani a lakosság érdekeire, vagyis jobb ellátására. A kooperáció haszna A második témáról, a megye élelmiszergazdaságainak koope­rációs kapcsolatairól szólva megállapították, hogy tavaly 33 önálló jogi személyű és egysze­rűbb társulás működött, ame­lyek közül 13 volt a mezőgazda- sági, 7 élelmiszeripari, 4 for­galmazási, 5 építőipari és 4 egyéb. Az önállóan működő fej­lettebb gazdasági társulásokban 221, az egyszerűbb társulások­ban 64 gazdasági egység vesz részt. Ezek egyötöde, 60 gaz­daság mezőgazdasági termelés­re, ezen belül szántóföldi nö­vénytermesztésre, sertéstenyész­tésre és hizlalásra, baromfite­nyésztésre és keltetésre 13 vál­lalkozásban társult Ezek terme­lési értéke tavaly meghaladta a 351 milliót. , Élelmiszeripari tevékennységgel 29 gazda­sági egység 7 társulásban fog­lalkozik. amelyek termelési ér­téke 490 millió forint. Forgal­mazásban 4 társulás, 154 gazda­sági egység vesz részt, több mint 200 millió forintos terme­lési értékkel. Építőipari tevé­kenységet 5 szövetkezeti közös vállalkozás, 32 gazdasági egy­séggel folytat évente csaknem 117 millió forintos értéket dó állítva. Mint a bizottság megállapítot­ta, különösen jelentősek a me­gyében több éve eredményesen működő növénytermelési rend­szerek, amelyek lényegesen hoz­zájárultak! a megye IV. ötéves tervének túlteljesítéséhez. A rendszerekben megyénk súlyát jelzi, hogy az' összterület csak­nem 15 százaléka Békésben van. A nagyüzemi kukorica több mint kétharmadát, az összes ku­korica 45, a cukorrépa 45, a napraforgó 52 és a lucerna 52 százalékát termesztik rendszer­ben. Tervszerűbben, hatékonyabban A feladatokról szólva a bi­zottság megállapította, hogy a 5 BÉKÉS ffíHUSACl 1976. JÜNIUS 12. • Faramuci, a kecskeszakállas, bölcs öreg poé­ta „halkan bal_ lagott” a víz­parton. Am mégsem olyan halkan, hogy ész­re ne vegye öt Szeleverdi, a Sódar és Vidéke versrovatának apadhatatlanul szorgos telitöltó- je. Szeleverdi, a lendületes és piás ifjú reménység hatalmasat csapott hátulról a vén Faramu­ci lapockái közé. Faramuci le­vegő után kapkodott, miközben vasderes kecskeszakállá. ener- válian lengett a tavaszi szélben, ám csakhamar észrerázódott Szeleverdi bikabődülésétől: — Aptya, hé!! De jó, hogy itt lellek, Aptya, a bimbózó cicka­farkak és eszmélkedő vadrep­cék tavaszillatú fuvalmában! Oltári hassa verset sikerítettem, Fattikám! Haliga csak, haliga! S eszmélj! S még mielőtt az eszmélcshez szükséges levegőmennyiség be- szippantására módot adott vol­na a vén Faramucinak, nagy­szelesen szavalni kezdett Szele­verdi, ferde pillantást vetve fél szemmel egy pacalpörkölttől pe­csétes papírlapra, fél szemmel meg a hálást lesve a vén poéta arcán: Dér Endre: Költői lelkek ,,Aléló lélek zizg a Léthe náne bársonyán, lágy far billeg bamba bokron; bár sovány:..," Szeleverdi mindkét szemével ráfürkészett Faramuci aszott ar­cára, s büszkén bömbölte: — Csak eddig van készen, egyelőre, de kezdetnek is oltá­ri, nemde, Aptya?! — De, de >— makogta bizony­talan hangon Faramuci. — Ha­nemhát ... i — Hanemhát?! Ki a fársávul, Aptya, bírom én a kritikát! , — Oltárt kassán hangzik:{ ne érts félre, de... mifene az a „náne"? — Á „náne”? Te elmaradtál a kortól, Aptya! Egy költő — ma, per ma — ciganológus, szo­ciológus és belgyógyász cgyszc­mélyben! Hát a „náne" cigá­nyul: „nincs", Apikám! A Lét­he vize nem lehet „bársonyos”, a Léthe vize kusza és zavaros! Világos?! — Világos, mint a vakablak! — Na, hálistennek! Remélem, nincs több hézag meszesedé) agyad ágbogán, Aptya! Vagy igen?! — Nem, nem ... de, tu­dod, az a „láQy> far billeg bamba bok­ron” — ezzel túl mélyre szán­tottál, fiam, .. Mit akarsz ezzel a lágy farral?! — Ejnye, Aptya, hát a szex, a szex! Azért mondtam, s még egyszer nyomatékosan figyel­meztetlek: belgyógyászati isme­retek nélkül — ma, per ma! — verset írni, vagy akár megérte­ni... abszurdum! Haladj a kor­ral, Fattikám! Míg nem késő... — Jó-jó, de ... mért „sovány”, ha már far?! Muszáj pont so­ványnak lennie? — Muszáj, Aptya! Hogyne muszájna! Mondtam, hogy a szociológia —r mily perdöntő! Jelkép ez, nem érted? Az em­beriségét létében fenyegető éh­ínség jelképe! Ej, ej, hiába fi­gyelmeztettelek, hogy egy mai költő — képzett ciganológus, szociológus és belgyógyász, egy- személyben! — Tudod mit? — mélázott, köhécselve is kissé az agg poé­ta. — Nem lehetne a mai költő — csupán csak képzett költő, egyszemélybcn? S nem írhatja ember hangon? Világosan, ért­hetően? Hogy az olvasók is tud­ják: mit akar mondani?! meglevő közös vállalatoknál, vállalkozásoknál, egyszeri! tár­sulásoknál a tervszerűség javí­tására, a hatékonyság fokozásá­ra van szükség. Indokolt, hogy a rendszergazdák a szolgáltatás­ban nagyobb súlyt helyeznék a költség, a hozam és a jövedelem elemzésére, az érdekeltségi rendszer tökéletesítésére. A zöldségtermesztés tervszerűbb fejlesztése érdekében célszerű, hogy több gazdaság csatlakoz­zon az országban már működő termelési rendszerhez. Megvizs­gálják, hogy a megyében a zöld­ségtermesztés, felvásárlás és fel­dolgozás korszerűsítésének mi­lyen lehetőségei vannak, s ho­gyan lehetne a kooperációba bekapcsolni a megyében műkö­dő állami vállalatokat. Végül a tanácsi helyiipari vál­lalatok múlt évi tevékenységét hasznosnak, eredményesnek ítél­te a bizottság. A hét vállalat együttesen csaknem 400 millió forint termelési értéket állított elő, s egy év alatt több mint 13 millió forinttal növelte nye­reségét. s. r. Törvényerejű rendelet a könyvtárak tevékenységéről Üj törvényerejű rendelet sza­bályozza a könyvtárak felada­tait, tevékenységét. A szocialista magyar könyvtárügy első nagy törvényerejű rendelete húsz­éves. A rohamos fejlődés miatt szükségessé vált az új könyv, tári alapjogszabályok kidolgozó, sa, a könyvtári és tájékoztatási szakemberek közreműködésével elkészült az új törvényerejű rendelet tervezete, amelyet az Elnöki Tanács május 28-án elfo­gadott. A kormány már koráb­ban elfogadta a tvr. végrehajtá­sáról intézkedő minisztertanácsi rendelet tervezetét. A két jog­szabály azt a követelményt tá­masztja a könyvtárak iránt, hogy a közművelődési, szakmai és tudományos értékű kiadvá­nyok fokozott gyűjtésével és ren. delkezésére bocsátásával, ezen­kívül a könyvtári szolgáltatások körének bővítésével és korsze­rűsítésével mozdítsák éíő a la­kosság általános és szakmai mű­velődését, támogassák a kutató fejlesztő tevékenységet; a hazai könyvtárak egyetlen, egységes könyvtári rendszert alkossanak. Jogszabályba foglalták a nem­zetiségi lakosság anyanyelvű könyvtári ellátását, nagyobb le­hetőséget biztosítanak a szak­emberek könyvtári ellátására és tájékoztatására. A könyvtár feladataként írja elő az új törvényerejű rendelet: működjék közre az általános művelődési igények állandó fej­lesztésében és kielégítésében, a szocialista tartalmú általános művelődés terjesztésében és gyarapításában, a szocialista vi­lágnézet, életmód és ízlés fej­lesztésében, az általános. a szakmai, a politikai, és a világ­nézeti tájékozódásban, valamint a szabad idő hasznos eltöltésé­nek megszervezésében. Vegyen részt a termelési, kutatási, fej­lesztési, tervezési, közművelődé­si, oktató-nevelő, valamint az igazgatási tevékenység szakiro­dalmi igényeinek kielégítésé, ben. A könyvtár állományát — ál­lapítja meg a tvr. — védelem­ben kell részesíteni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom