Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1976. JÚNIUS 11., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Budapestre érkezein Oskar Fischer Kádár János fogadta az NDK külügyminiszterét — Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások A föld és A műtrágya-felhasználásban bekövetkezett jelentős változás nem kis mértékben járult hozzá aihhoz, hogy a hazai mezőgazda­ság — különösen a búza. és a kukoricatermesztésben — évről évre nagymértékben növelhette termésátlagait, miközben az ágazatból a munkaerő számotte­vő kiáramlása folytatódott A fejlődés szakadatlanul új feladatokat állít a szakemberek elé: a földek jó termőképessége megköveteli a nagy mennyiségű műtrágya felhasználását, csak­hogy a műtrágya nem válogat — élteti a gyomot, a gazt, a gombákat, a kártékony növénye­ket, s általuk a rovarokat is. A jó, hatásos tápszerektől ezek „hozama” is ugrásszerűen nö­vekszik a műtrágya-felhasználás egy adott színvonalán túl. Ha­zánk ezt a kritikus mértéket a 70-es évek közepére érte el. A fejlett mezőgazdaságokban, szerte a világon, végbement ez a folyamat A nemzetközi ta­pasztalatok szerint már az is ismert, hogy a hektáronkénti 350—400 kg-os — hatóanyagban számolt — műtrágyafogyasztás felett — általában 60 kg műtrá­gyához 40 kg növényvédő szert is felhasználnak azért, hogy a nagymérvű tápszeradagolás mel­lett mutatkozó gyomosodás ne vezethessen a fajlagos ter­méseredmények csökkenéséhez vagy stagnálásához. A hazai vegyipar a IV. ötéves terv­időszakban megkezdte a felké­szülést a mezőgazdaság fejlődé­sével óhatatlanul együttjáró, egyre növekvő növényvédőszer- kereslet kiszolgálására, 1971— 1974 között mintegy három és félszeresére emelkedett a hazai növényvédőszer-termelés. Jó né­hány korszerű összetételű gyom­irtót, csávázót, gombaölő szert és talajfertőtlenítőt kezdett gyártani a magyar vegyipar. A hazai választék is alkalmas ma már arra, hogy az agronómusok a védöszerek variációjával is vé­dekezhessenek a kártevő növé­nyek rovarok immunitásának kialakulása ellen. A növényvédőszer-ipar fej­lesztésére az utóbbi 5 évben csaknem 900 millió forintot köl­töttek, s ennek jelentős része vállalati forrásból származott. A következő öt évben —. e termék­csoportban — újabb két és fél­szeres kapacitásnövelésre lesz szükség, hogy az igen gyorsan r • rr r növekvő szükségletekkel vala­melyest is lépést tarthasson az ipar és csökkenthesse a változat­lanul magas importot. A következő 5 évben azonban már aligha lehet majd a fejlesz­tést olyan módon és viszonylag kevés pénzzel megoldani, mint eddig. Ennek az a magyaráza­ta, hogy az utóbbi 5-6 évben a gyárak többnyire meglevő ka­pacitásaikat állították át más termékek gyártásáról — nö. vényvédőszer-termelésre. Ha gé­pet esetleg vásároltak is, építe­niük nem kellett. 1980-ig azon­ban építeni is kell a további temelésnövekedés érdekében. Ezért a tánca, mintegy 10 mil­liárd forintot irányzott elő en­nek az ágazatnak a fejlesztésé­re. Tízszeresét az előző 5 évben erre a célra fordított összegnek. Ebből viszont már telhet az alapanyaggyártás fejlesztésére is. Eddig ugyanis a legtöbb ké­szítmény, az eredeti magyar sze­rek is, jelentős részben külföldi alapanyagból készültek. Kétség­kívül emelné tehát a magyar növényvédőszer-gyártás nemzet­közi tekintélyét — és exportké­pességét is —. ha legalább az eredeti magyar készítmények nagy részéhez — hazai alap­anyagokat használhatnának. A részleteiben még készülő magyar—szovjet agrokémiai egyezmény szilárd alapot ad majd a legkorszerűbb magyar készítmények teljes gyártási fo­lyamatának kiépítéséhez. Az egyezmény ugyanis több ter­mék nagysorozatú gyártását te­szi lehetővé. biztos piacra. A mai, évenkénti 4—600 tonnás mennyiségek, az egyezményben szereplő készítményeknél — 4— 5—8 ezer tonnára emelkedhet­nek. így hamarabb térülhet meg a beruházás, a fejlesztés, a ku­tatási ráfordítások. Az egyez­mény keretében termékcserére is mód nyílik majd. ami pedig a fejlesztés, kutatás összpontosí­tására ad alapot: nem kell min­dent itthon gyártani, mégsem lesz szűk a választék. Mindez, a hazai tervekkel együtt, megteremteni annak le­hetőségét. hogy a mezőgazdaság a következő évékben is gyors ütemben korszerűsödhessen és ne billenjen meg a nagyobb ho- j zamokat biztosító vegyszerek j egyensúlya a növénytermesztés technoi ógiá já ban. Gerencsér Ferenc Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön dél­előtt hivatalos, baráti látogatás­ra Magyarországra érkezett Ős- kar Fischer, a Német Demokra­tikus köztársaság külügyminisz­tere. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatás­nál Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete és dr. Szű­rös Mátyás, a Magyar Népköz- társaság berlini nagykövete. Csütörtökön a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Ős- kar Fischer, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügyminisz­terének tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Koska István külügyminiszter-helyet­tes, dr. Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Népköztársaság berlini nagykövete, Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete, s a két külügyminisztérium több vezető munkatársa. A külügyminiszterek tájékoz­Ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács Az Országos Közművelődési Tanács — Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének elnökletével — csütörtökön ülést tartott a Par­lamentben. A tanács a Kulturá­lis Minisztérium előterjesztése alapján megvitatta a könyvki­adásnak és a könyvterjesztés­nek a közművelődési párthatá­rozat végrehajtását szolgáló te­vékenységét és terveit, majd a Nógrád megyei Tanács beszá- ; mólóját az MSZM,P KB közmű­velődési határozata végrehajtá­sának megyei tapasztalatairól. tatták egymást a két ország helyzetéről, pozitívan értékelték az országaik- között kialakult sokoldalú kapcsolatokat, s fog­lalkoztak azok további fejlesz­tésének lehetőségeivel. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Oskar Fi­sokért, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes, elvtársi találko­zón jelen volt Púja Frigyes kül­ügyminiszter, dr. Szűrös Má­tyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykö­vete. (MTI) MA SZERVEZETT MUNKAKÖZVETÍTÉS (3. oldal) * KONGRESSZUSRA KÉSZÜL A MLZÖKO- VÁCSHÁZA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ (4. oldal) * A NÉVTELEN LEVÉL (4—5. oldal) * REALITÁSOK ÉS A MŰVELŐDÉSPOLITIKA (5. oldal) Losonczí Pál Somogy megyébe látogatott Losonczí Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön délelőtt kétnapos látogatásra Somogy megyébe érkezett. A vendéget Kaposvárott Varga Péter, a me­gyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei -ta­nács elnöke fogadta. Losonczí Pál somogyi programja során részt vett a megyei pártbizott­ság végrehajtó bizottságának ülésén, majd több üzemet, in­tézményt tekint meg, (MTI) Magyar—szovjet barátsági találkozó Békéscsabán Újabb szocialista brigádok csatlakoztak a békéscsabai iskolaépítési akcióhoz Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára köszönti N. Zabelkint Fotó: Veress Magyar—szovjet barátsági na­Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Békéscsabai Kö­töttárugyárnak a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja cí­met viselő November 7. Szocia­lista Brigádja csatlakozott az MSZMP békéscsabai városi vég­rehajtó bizottság felhívásához, s részt vállalt a megyeszékhe­lyen felépítendő új általános is­kola költségeiből. Most újabb vállalásokról számolunk be. A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat Előre Szo­cialista Brigádja a következő so­rokat juttatta el hozzánk: .A felhíváshoz — hogy a város minden dolgozója öt éven át összesen 1000 forinttal, vagyis havonta átlagosan mintegy 20 forinttal járuljon hozzá egy új iskola felépítéséhez — csatla­kozunk. Tekintettel arra, hogy a hozzánk legközelebb állókról, gyermekeink javáról, jövőjéről van szó, vállaljuk, hogy az üdítőital-gyárban három vasár­nap 8—8 órás műszakokban dol­gozunk, s keresetünket e nemes célra felajánljuk.” Az Előre bri­gád értesítette a vállalat dolgo­zóit. kérve őket, hasonló mó­don tegyenek eleget a felhívás­nak. A Békés megyei Tanács 1-es számú Sütőipari Vállalat 7. sz. üzeme Áchim L. András Szo­cialista Brigádjának tagjai ér­tekezletükön egyhangúan hatá­rozták el, hogy szabadnapjukon munkába állnak, s keresetüket az új iskola felépítésére adják. Egyben kérik a vállalat vala­mennyi szocialista brigádját és valamennyi dolgozóját, csatla­kozzanak hozzájuk hasonlóan a városi párt-vb felhívásához. A felajánlott szabadnapi műszakra I július 31-ig sor kerül. pót rendezett Békéscsabán csü­törtökön a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Ebből az al­kalomból Békéscsabára érkezett N. Zabelkin, a Szovjetunió Hő­se, az APN budapesti tudósító­ja, a Fáklya főszerkesztője. A vendéget többek között dr. Fe­kete Antal, az MSZMP békés­csabai városi bizottságának első titkára, Nyári Sándor, a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­gának titkára és Dcálc Ferenc, a megyei tanács művelődéspoliti­kai osztály helyettes vezetője fogadta. Fekete elvtárs tájékoztatta N. Zabelkint a városban működő szocialista brigádok munkájá­ról, a brigádtagok élet- és mun­kakörülményeiről. Deák Ferenc | Békés és Penza megyei testvér- kapcsolatairól beszélt. Délután Békéscsabán, az AG- ROKER Vállalathoz látogatott el a szovjet vendég a párt-, ta­nács és társadalmi szervek me­gyei, illetve városi vezetőinek társaságában. Az MSZMP KB oklevelével kitüntetett Novem­ber 7. Szocialista Brigád kéré­sére N. Zabelkin arról tartott előadást, hogyan történt 1944 telén Budapest felszabadítása. A meghívott vendég ugyanis része­se volt a fővárosunk felszaba­dításáért vívott harcnak. A szo­cialista brigád tagjai a kérdések özönével árasztották el a ven­déget, aki örömmel válaszolt a magyar—szovjet barátsági talál­kozó résztvevőinek. t \

Next

/
Oldalképek
Tartalom