Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
1976. JÚNIUS 2. SZERDA Ara: 80 tiller XXXI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Áz ügyvitel korszerűsítéséről, a számítástechnika alkalmaA legjobbak között a banyai Hunyadi Tsz zásának tapasztalatairól tárgyalt a gazdaság- és szövetkezet- politikai bizottság A megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága — Csatári Bélának, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának elnökletével — június elsején, tegnap ülést tartott. Elsőként a megye V. ötéves tervét vitatta meg, majd az ügyvitel-korszerűsítés és a számítástechnika alkalmazásának tapasztalatairól tárgyalt. Ez utóbbi témával kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy az elmúlt tervidőszakban megteremtődtek a korszerű ügyvitelszervezés és a számítás- technika feltételei. A fejlesztés irányát a Gazdasági Bizottság és a kormány 1971-ben elfogadott határozata szabta meg. Ennek szellemében a megye vállalatainak, szövetkezeteinek zöme felmérte helyzetét és intézkedéseket tett. Az egyre bonyolultabbá váló gazdasági kapcsolatok közepette a döntések megalapozása, a vezetők és testületek megfelelő tájékoztatása szükségszerűen megköveteli az információs rendszer, így az ügyviteli szervezet korszerűsítését is. A megnövekedett információ- igény csak a szervezési eredmények gyakorlati hasznosítása és a gépesítés útján elégíthető ki. A korszerűsítés során elértük. hogy a szövetkézetek, ezen belül a termelőszövetkezetek ügyvitele általában megfelel a Nemzetközi követelményeknek. Az ügyviteli rendszer korszerűsítésével szemben — hangsúlyozta a bizottság elé terjesztett jelentés — nem elsősorban a létszámcsökkentés igénye támasztható, hanem kedvező hatása a munka- körülmények javulásában, az információ gyorsaságában, a megalapozott döntések feltételeinek megteremtésében van. Az ügyviteli munka gépesítésével kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy ez lassan halad, az elektronikus adatfeldolgozásnak például csak a kezdetén tartunk. Ugyanakkor az is igaz, hogy e munkában nem a látványosság a döntő, hanem az, hogy megyénk mennyire kapcsolódik az országos hatáskörű, tröszti szervezésű gazdasági egységekhez, mennyire teljes ez a lánc. Ebben pedig van eredmény, hiszen valamennyi jelentős szervvel, gazdasági egységgel kialakult a kapcsolat. A bizottság a továbbiakban az általános következtetéseket, feladatokat összegezte. Szólt azokról a tényezőkről, amelyek gátolják e munka gyorsítását, nevezetesen a néhol lelbukka- nó idegenkedő szemléletről, szakembereit és pénzeszközök hiányáról. Hangsúlyozta, hogy az említett kormányhatározat végrehajtása szervesen kapcsolódik az "üzem- és munkaszervezéshez, javításához, ami ma is napirenden levő feladat, s megvalósítása a munka hatékonyságát javítja. Nagy öröm érte nemrég a hunyaí Hunyadi Tsz dolgozóit: elmúlt évi eredményük alapján a mezőgazdasági et, élelmezésügyi miniszter „Kiváló” címmel tüntette ki őket. Minek köszönhető ez a szép siker? Természetesen a tagság és a vezetőik jó munkájának, a szervezettségnek és az okos, ügyes gazdálkodásnak. Több területen ért el kiemelkedő eredményeket a Hunyadi Tsz. Dániel Imre, a szövetkezet főagronómusa elmondotta, hogy a közös gazdaságnak 2732 hektár szántóterülete van, és ezt 290 dolgozó tag műveli meg. Van 287 nyugdíjasuk is, róluk sem szaibad megfeledkezni mikor az érdemekről beszélünk, mart erejükhöz képest ők is kiveszik részüket a munkából. A növénytermesztési ágazat főként búzát, kukoricát és szóját termel. Búzából a IV. ötéves terv átlaga 43,3 mázsa volthekTárgyalások a távvezeték A Nehézipari Minisztériumban kedden Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes megnyitotta az Albertirsa és Vinnyica közötti 750 .kilovoltos távvezeték építésében érdekelt szocialista országok megbízottainak 3. ülését. A négynapos budapesti ülésszakon felmérik az előkészítésben és az építésben eddig végzett munkákat, és meghatározzák a legközelebbi tennivalókat. Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK képviselőjének beszámolója táronként. Kukoricából 74, szójából 17,2 mázsa volt az átlag, de ez utóbbiakból az elmúlt évben már 83,6, ílleve 20,6 mázsát takarítottak be egy hektárról. A növénytermesztés eredményei mellett nem marad el az állat- tenyésztésé sem. A malacszaporulat az előző évi 38öl-gyel szemben 4491_re emelkedett, a tákarmányéntékesítés mutatószáma is egészen kiváló, 4,26 kilogrammból sikerült 1 kilogramm hús előállítani. A „Kiváló” cím pensze kötelez és a szövetkezet vezetői, dolgozói szeretnék megismételni ezt a sikert. Tudják azonban, hogy ehhez nem elég csalt a tavalyi szintet teljesíteni. Még jobb gazdálkodással, munka- szervezéssel és fegyelemmel tesznek meg mindent azért, hogy legközelebb is az elsők között említsék a hunyai Hunyadi Tsz nevét. L. L. 750 kilovoltos r #, f f rr| építéséről alapján áttekintik a 750 kilovoltosról leágazó távvezetékek létesítésének előkészületeit, amelyek célja, hogy egymással összehangoltan épüljenek és egyszerre kapcsolódjanak be a villamos energia szállításába. Tárgyalnak a vezetéképítéshez szükséges anyagok, berendezések beszerzéséről, egyeztetik a villamosenergia-tranzit költségkompenzálására, az üzemvitelre kidolgozott javaslatokat, terveket. (MTI) tanácskozás a föld alatti vízkészletek hasznosításáról A fold alatti vízkészletekről, hasznosításukról kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött kedden a Magyar Állami Földtani Intézet szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermében. A tanácskozáson kétszáz hazai és külföldi szakember vitatja meg a felszín alatti vizek háztartásának kérdéseit. Hazánkban az elmúlt 80 évben mintegy 60 ezer kutat fúrtak a vízellátásra, s jelenleg is körülbelül 40 ezer működik. Amíg ezek szétszórtan helyezkedtek el, nem is okozott gondot a felszín alatti vízkincs szinten tartása, az urbanizáció nyomán azonban a nagy meny- nyiségű víz folyamatos kivétele a föld alatti vízkészlet csökkenésének veszélyével fenyeget. Annál is inkább fontos ez a kérdés — mert — mint a tanácskozás több előadója is kifejtette — a steril, tiszta ivóvizet mindinkább növekvő arányban a felszín alatti készletekből nyerik, a szennyezett folyók vizének tisztítása ugyanis egyre bonyolultabb, drágább berendezéseket, technológiákat követel. A konferencián' elhangzó számos előadás a föld alatti vízkincs jobb megismeréséhez, s így a körültekintőbb gazdálkodáshoz járul hozzá. (MTU Megalakult az ország első úttörőgárda-zászlóalja A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán az úttörőmozgalom fennállásának 30. évfordulója alkalmából az országban elsőként úítörö - gárdazászlóalj alakult, amelynek tagja a szentciiurtt járás mintegy háromszáz úttörője. Az ünnepségen a katonai főiskola csapatzászlót adományozott a gárdazászlóaljnak (MTI Fotó: Koppány György felv. — KS> Oktatás és tudásvágy Közhelyeink között is előkelő hely illeti meg a kitételt: a műszaki-technikai forradalom korában élünk. Az állítás igaz, a műszaki * tudományokban járatlan ember is érzékeli a rohamos fejlődést, s nemcsak a világra szóló újdonságokban, hanem példának okáért a hazai műszaki-technológiai színvonal alakulásában. E fejlődés sokféle következménnyel jár. Talán a legfontosabbról tanácskoztak május 26- án az országgyűlés ipari és kulturális bizottságának együttes ülésén, nevezetesen: a műszaki szakemberképzés feltételeiről, ‘ a várható igényekről szóltak a disputa résztvevői. A tanácskozás legfőbb tanulságát hadd írjuk le mindjárt: a szakember- képzésnek összhangban kell lennie a mindenkori igényekkel. Nem lehet jó az a képzési rendszer, amely elszakad az ipar, avagy a mezőgazdaság tényleges állapotától. Szellemi és anyagi erőink pazarlása, ha hiányzik a harmónia, ha nincsen elegendő szakember ott, ahol igénylik, ] többlet található másutt. A műszaki szakemberek száma növekszik. Tíz év múlva a mainál várhatóan 30—40 százalékkal több közép- és felsőfokú végzettségű műszakira lesz szükség, mint napjainkban. Hogyan egyeztethető ez a társadalmi szükséglet az egyéni ambíciókkal? Miként bővülhet a közép- és felsőfokú oktatás a kívánatos mértékben? Alapkérdéseket említünk, s máris bonyolult összefüggésekre utalunk. Például a mainál pontosabban kell meghatároznunk a középfokon képzett műszaki szakember fogalmát. A műszaki szakközépiskolákban — hangzott el a tanácskozáson is — évente 10—11 ezren tesznek érettségi vizsgát. Éppen a műszaki fejlődés következtében az lenne a legjobb, ha a szakközépiskoláknak ez a típusa alapvetően szakmunkásokat, magasan kvalifikált szakmunkásokat képezne. Mind több gépsoron, munkahelyen a „csak” szakmunkás besoroláshoz elengedhetetlenül hozzátartozik a középfokú iskolázottság, a szakmai és általános műveltség „érettségi” szintje. A tervek, elképzelések valóra váltásához szükség van állami intézkedésekre. Az Oktatási Minisztérium 1977 végére elkészíti a műszaki felsőoktatási intézmények távlati fejlesztésének programját. Még ebben az ötéves tervben kidolgozzák a műszaki főiskolák képzésének korszerűsítését, s mindazokat az esti, levelező oktatási formákat, amelyek a műszaki pályán dolgozók továbbtanulását teszik lehetővé. A tanácskozás egyik legfőbb tanulsága volt ugyanis, hogy az állami, központi intézkedések önmagukban aligha elégségesek. El kell fogadtatni a közvéleménnyel, a műszaki pályán dolgozókkal. hogy a legjobb iskola ismeretanyaga is elévül előbb- utóbb, hogy rendszeres továbbképzés nélkül senki sem tudja ellátni tiz-húsz év múlva munkakörét. Azaz: senki se elégedjék meg a diplomájával, az érettségijével, a műszaki területen különösen gyors a fejlődés, nap nap után újab ismeret- anyaggal gyarapodnak az egyes szakterületek. A népgazdaság szakemberigényének kielégítéséhez nem elegendő az oktatási intézmények színvonalának növelése; szükséges hozzá az e pályákon tevékenykedő szakemberek igényessége, más szóval, tudásvágya is. M. D.
