Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

Támogatás, de nem ingyen! Eredendően érzékeny pontja a beruházás a gazdaságnak. Nem csupán azért, mert egyik fősze­replője a bővített újratermelés­nek. hanem azért is, mert az el múlt évtizedekben számtalan gond kapcsolódott hozzá. Alig­ha véletlen: az V. ötéves terv új lapot nyitott egész beruhá­zási rendszerünkben, a fejlesz­tésnek támogatási módozatait is újraszabályozta. A legfontosabb változás két­ségtelenül az, hogy a beruhá­zásokat elsősorban gazdaságos­ságuk alapján támogatja az ál­lam, ezzel is tudatosan befolyá­solja a vállalatokat arra, hogy megalapozottan tervezzenek, s a népgazdasági céloktól ne tér­jenek el. Az állami erőforrások „odaítélési” szabályai ennek egyenes folyamányaként szintén újak: a költségvetésből eddig ingyen kiutalt (vagy kialku­dott ...) pénzek helyett a jövő­ben pályázattal elnyerhető hite­lek, különféle kedvezmények se­gítik a beruházások finanszíro­zását. A nemrég életbe lépett pénzügyi rendelet ennek szelle­mében például megszüntette az egyes beruházási támogatások közötti indokolatlan különbsé­geket, — ma az állam, eltekint­ve néhány kivételtől —, a meg­térülési elv szerint adja pénzét a vállalati beruházásokhoz. Nézzünk egy példát. Ha egy vállalat fejleszteni kíván, s eh­hez nem elég a saját pénze, ál­lami támogatást kérhet. Ám kérvényét nagyon meg kell gon­dolnia, hiszen azt a bank pá­lyázatként fogadja csak el, s később (az Állami Fejlesztési Bank) a pályázatban vállalt fel­tételek teljesítését szigorúan fi­gyelemmel kíséri. Azaz: időről időre elszámoltatja a vállalatot — miként forgatja, hasznosítja a társadalom erőforrásainak egy hányadát. Ha ígéretei nem tel­jesülnek — a támogatást rész­ben vagy egészben megvonhat­ják. A bank és a vállalat kap­csolata tehát nem szűnik meg a pénztártól való távozás után... Az sem érdektelen, hogy a költ­ségvetésből eddig ingyen jutta­tott hozzájárulás helyett a jö­vőben elsősorban adókedvez­ményt kaphat a kérelmező, te­hát a támogatás — közvetett. A beruházás nyeresége után fi­zetendő adó mérséklésével vagy elengedésével nyújtja az állam a pénzügyi támogatást. Aligha kell tehát bizonygatni: miért lett egyszeriben nagyon fontos érdeke a vállalatnak az, hogy a támogatott beruházás nyereséges, hasznos legyen! Hi­szen a nagyobb nyereség után fizetendő nagyobb adóból az állam tetemesebb részt enged­het el, könnyebb lesz a törlesz­tés. Az adókedvezmény termé­szetesen csak azután vehető igénybe, miután a beruházás megvalósult, a gépek termelnek — az új kapacitás nyereséget hoz. Szellemes, közigazgatásilag nem akármilyen megoldás, hogy az utólagos adókedvezményt a Magyar Nemzeti Bank előre hi­telezi — támogatási hitelt nyújtván —, ezt a vállalat az üzembe helyezés után igénybe­vehető adókedvezményből fizet­heti vissza — a hitelhez hasonló feltételek szerint. Megjegyzen­dő: ha egy beruházás elsőrendű népgazdasági érdeket szolgál és hatékonysága nem éri el a kí­vántat — az állam további ked­vezményként —, abból a válla­lati nyereségadóból is visszaad­hat bizonyos részt, amely a be­ruházástól független vállalati tevékenységből keletkezik. Az új támogatási rendszer in­dítékai, elvei magától értető- dőek, s logikusak. Olyan beru­házásokra ösztönöz, amelyek a népgazdasági terv fejlesztési céljainak racionális, gazdaságos, és ezért hatékony teljesítését te­szik lehetővé. Ebben van jelen­tősége, nagy előnye elődjéhez képest: a gazdaság érzékeny szabályozásra képes eszköz. M. I. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. JÚNIUS 1(1., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM a Kezdődik a főszezon konzervgyárban és a hűtőházban A zöldborsó feldolgozásával kezdetét veszi a konzerviparban a főszezon. Az idei gazdag ter­més tartósítására jól felkészült a Békéscsabai Konzervgyár és hűtőház. A konzervgyár szezonjellege az elmúlt években megszűnt. Egész évben folyamatosan üze­melnek a tésztagyártó gépsorok, s az évszakoktól függetlenül az idén 380 vagon száraz tésztát készítenek, többségében a hazai fogyasztóknak. Az elmúlt hetek­ben fejezték be szovjet export­ra a 400 vagonnyi zakuszka gyártását. Az NDK-nak pedig 40 vagon finomfőzelék konzer- vet készítenek még az év első felében. Jelenleg félkész ter­mékből — 55 vagon körtebe­főttet töltenek üvegekbe. Az igazi szezon kezdetét minden évben az első zöídborsószállít- mány érkezése jelenti. Az első szállítmányt péntekre várják. Az elmúlt napokban befejezték a feldolgozó gépsorok műszaki felkészítését, a termék nélküli próbajáratás kifogástalanul si­került. A gyár Békés megye mező- gazdasági üzemeivel időben megkötötte a szerződéseket, csupán paradicsomból mutatko­zik némi hiány. Ebben a sze­zonban 1970 hektár zöldborsó termését dolgozzák fel, s ez mintegy 5800 tonna szemmeny- nyiséget jelent. A kedvezőtlen időjárás ellenére országosan is kiemelkedőnek ígérkezik Békés megye zöldborsótermése, s a szerződésekben rögzítetteknél többre számítanak. Minden bi­zonnyal a tervezett 1100 vagon készterméknél többet kapnak majd a hazai és külföldi fo­gyasztók. A termés betakarítá­sát gyorsítja, hogy a konzerv­gyár nyolc cséplőgépet helye­zett ki a meglevő 20 borsócsép­lő gép mellé. A feldolgozás új technológiájával is kísérletez­nek: két gazdaság ömlesztve szállítja a zöldborsószemeket a feldolgozóhelyre, így a jármű­vek gyorsabb fordulását, a za­varmentes árufogadást szeret­nék elérni. A zöldségféleségek feldolgo­zását a zöldbab, a paprika, a paradicsom, az uborka tartósítá­sa követi. Újdonságnak számít, hogy a KISZ KB szervezésében Békés és Borsod megyéből két­hetes turnusokban mintegy 350 középiskolás segítségével igye­keznek enyhíteni a munkaerő­gondokon. • Az idei tervben 543 millió fo­rint termelési érték előállítása szerepel, s ennek többsége a 46 ezer 300 tonna zöldségféle és a 2 ezer 640 tonna gyümölcs fel­dolgozásából származik majd. Nemzetiségi pedagógusok továbbképzése Az Országos Pedagógiai Inté­zet évente megszervezi a nem­zetiségi óvodákban, iskolákban és kollégiumokban tanító peda. gógusok nyári nyelvi tanfolya­mait. Az Oktatási Minisztérium az idén hagyta jóvá a nemze­tiségi pedagógusok továbbkép­zési ötéves tervét, s az idei tan­folyamokat már az elfogadott irányelveknek megfelelően tart­ják. 40 német, és 30—30 román, szerb-horvát és szlovák nyelvet tanító nemzetiségi pedagógus vesz részt a június 21-től július 3-ig Székesfehérvárott rende­zendő tanfolyamon. Az előadá­sokat a baráti szocialista or­szágokkal érvényben levő kul­turális egyezmény keretében vendég-előadók tartják; 4—4 szakember érkezik Csehszlová­kiából, Jugoszláviából, az NDK- ból és Romániából. Százharminc nemzetiségi pe­dagógus vesz részt a szocialista országokban megrendezendő tan­folyamokon, Június 14-én kez­dődik Ljubljanában az a kéthe­tes tanfolyam, amelyre 15 szlo­vén nyelvű nemzetiségi pedagó­gus utazik hazánkból. Egy nap­pal később kezdődik Crikvenni- cán 40 szerb-horvát nyelvet taní­tó pedagógus háromhetes tanfo­lyama. A német nemzetiségi is­kolák 30 pedagógusa Zwickau- ba, csehszlovák nemzetiségi is­kolák 35 nyelvtanára Pozsony­ba, a rolnin nemzetiségi iskolák 10 pedagógusa pedig Romániá­ba utazik a nyár folyamán. A nyári hazai és külföldi tur­nusok fő célja a nyelvi tovább­képzés. Előadásokat hallgatnak az adott nyelv irodalmából! Elő­adásokkal kombinált konzultá­ciók témája lesz a két ország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak számos kérdése. Megismerkednek a nemzetiségi iskoláink pedagógusai a vendég­látó ország nyelvtanító pedagó­giai módszereivel is. (MTI' A Békéscsabai Hűtőházban május utolsó napjaiban hozzá­láttak a földieper feldolgozásá­hoz. A tervek és a termésbecs­lések szerint az idén több mint 200 tonna földiepret tartósíta­nak, s a késztermék 80 száza­lékát gyorsfagyasztva exportál­ják' a svéd Findus cégnek. A hűtőben a zöldborsósze­zon június 10-én kezdődik, elő­reláthatóan július 15-ig tart. A hűtőház 1900 hektár zöldborsó- termését dolgozza fel, melyből 4200 tonna készárut várnak. A késztermék 60 százalékát a tő­kés országokba exportálják, a többit a hazai piacon értékesí­tik. Az idén a korábbi évekhez képest több — főleg a nagyvá­rosokban — mirelitborsó kerül a hazai fogyasztók asztalára. Gyorsfagyasztott zöldbabból 300 tonnát készítenek, ennek két­harmadát Svédországba expor­tálják. Az elmúlt 14 év tapasztalatai alapján sárgarépából és zeller­ből Békés megyében rekordter­mésre számítanak a szakembe­rek: a hűtőház szerződés sze­rint több mint 6 ezer tonna nyersárut dolgoz fel. Gyorsfa­gyasztott paradicsompaprikából — piros, zöld és bronz érett­ségben — 2100 tonnát készíte­nek, ennek 95 százalékát tő­kés exportra szállítják. Újdonság, hogy 1000 tonna vöröshagymát gyorsfagyasztva, szeletelve és kockára vágva, konyhakész állapotban értéke­sítenek. Az idén mindössze 400 tonna karfiolt dolgoz fel a csa­bai hűtőház, mert — sajnos — nincs rá termelő, a mezőgazda­ság nem tudja kielégíteni a fel­dolgozó ipar igényeit. Sz. A. MSZMP-külüöttség utazott Berlinbe Szerdán Berlinbe utazott az MSZMP küldöttsége, amely Gye- nes Andrásnak, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével részt vesz az európai kommu­nista és munkáspártok konfe­renciáját előkészítő szerkesztő bizottság soron következő ülé­sén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Bereez János, a KB külügyi osztályának vezető­je búcsúztatta. Jelen volt Ger­hard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Fiatalok a húsprogramért A KISZ Központi Bizottsága húsprogram védnökgégi operatív bizottsága szerdán befejezte kétnapos üléséit, amelyet ezúttal Szegeden, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Válla, lat központi telepén tartottak meg. A kibővített ülésen „Ki­váló húsprogrami védnökségért” zászlót, oklevelet, illetve emlék­plakettet adtak át a prog­ram megvalósításában sikeresen részt vevő KISZ-bizottságoknak, szocialista brigádoknak, fiata­loknak, valamint a munkájukat leginkább segítő más dolgozók­nak. A szegedi fiataloknak a több mint egymilliárd-százmillió fo­rintos helyi rekonstrukció fel­adatainak megoldásában kiemel­kedő a szerepük. Nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy ez a ki­emelt beruházás gyors ütemben halad, s így az egyik legfonto­sabb gyárrész: a szalámifeldol­gozó üzem négy hónappal a ha­táridő előtt már megkezdte a termelést. Befejeződött a TIT módszertani hónapja Nemrégiben Gyulán tartotta továbbképzését a művelődési központok országos munkakö­zössége, ahol egyebek mellett sok szó esett a művelődési- in­tézményekben rendezett külön­féle ismeretterjesztő előadások­ról. Az egyik előadó igen lé- nyegretapiritóan fogalmazta meg: az előadás eredményessé­gének kulcskérdése, hogy az előadó mennyire képes aktívvá tenni hallgatóságát, mennyire tudja elevenné, érdekfeszítővé tenni mondanivalóját. történelem, politika, környezet- védelem, gazdaságpolitika — megrendezett előadás-sorozatot egy Békéscsabán tartott beve­zető előadás előzte meg, melyet dr. Almási György főiskolai ta­nár tartott, „Az előadásos mód­szer az ismeretterjesztésben” címmel. Ezt követően Szeghal­mon, Békésen, Gyomán, Sarka­don, Gyulán, Tótkomlóson, Me- zőkovácsházán és Orosházán tartottak az említett témában mintaelőadásokat és konzultá­ciókat. Tisza II. KISZ védnökség! napok A Kiskörei Vízlépcső és ön- | tözőrendszereinek építése, a víz hasznosítása, a tározótó kör- j nyéki üdülési, idegenforgalmi központtá való fejlesztése felett vállalt KISZ-védnökség kereté­ben június 12-én és 13-án Ti­sza II. KISZ védnökségi napo­kat rendeznek. Június 12-én, szombaton délelőtt Szolnokon lesz a megnyitó, amelyet a bi­zottság kibővített plenáris ülé­se követ. Ezen előadások hang­zanak el az öntözésről, az V. öt­éves terv ezzel kapcsolatos cél­kitűzéséiről. a beruházási lehe­tőségekről. Itt vitatják meg a védnökség idei feladatait maid kihirdetik a „Kiváló Védnök- ! ség” mozgaldm eredményeit. Szombaton délután és vasárnap délelőtt a fiatal öntöző szak- és betanított munkások versenyé­re kerül sor. Éppen ilyen meggondolások alapján rendezi meg a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete minden évben a módszertani hónapot. A tavasszal sorra kerülő program keretében minden járásban és városban tartanak egy-egy elő­adást az illető terület előadói ré­szére. Ennek kettős a célja: egy­részt bemutatja az előadásos módszert, másreszt az előadást követő konzultáció során mér­legre teszik az elhangzottakat. Értékelik, hogy az elhangzottak milyen mértékben szolgálták a hatásos ismeretterjesztést. Az öt témában — irodalom, A módszertani hónap témájául azért választották az előadásos forma elemzését, mert a TIT rendezvényein ez a leggyako­ribb. Az előadás kifejezés azon­ban ma már többet jelent ma­gánál a fogalomnál, hisz a kor­szerű módszerekkel dolgozó elő­adó eszköztárából a vetítő, a magnetofon, a zenei illusztráció éppúgy nem hiányzik, mint a modern technika kínálta többi segédeszköz. Az idei módszertani hónap is jól szolgálta az előadók munká­ját, s ennek haszna már bizonyá­ra az őszi előadásokon is kama­tozik. F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom