Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

így látta a hatat hírmagyarázónk, Pálfy József Szovjet—szíriai tárgyalások alán LIBANON AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN — SANTIAGÓBAN ÜLÉSEZIK AZ AÁSZ — WASHINGTON SZALONKÉPESSÉ TESZI PINOCHETET ÉS VORSTERT — A PORTUGÁL KÜL­ÜGYMINISZTER MOSZKVÁBAN A tokiói pénzügyi intézet 35 tagú, japán bankok és pénzinté­zetek képviselőiből álló delegá­ciója, amelyet Isao Masamune, a japán Industrial Bank igazgató| tanácsának elnöke vezetett, az elmúlt napokban hazánk pénz­ügyi és gazdasági életével is­merkedett. A küldöttség tagjai, __ köztük a japán külügymi­f aß 1076. JŰN1US 6. nisztérium és pénzügyminiszté­rium képviselői — a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában kerek- asztal-megbeszéléseken is részt vettek. A magyar hivatalos szer­vek képviselőivel megvizsgálták az együttműködési, illetve érté­kesítési lehetőségeket. A küldött­ség vezetőségét fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese is. Senkuro Saiki budapesti japán nagykövet és Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke fogadást adott a küldött­ség tiszteletére, amely szombaton elutazott hazánkból. (MTI) LIBANONRA szegeződik a vi­lág tekintete. A több mint egy esztendeje tartó polgárháborús válság új vonatkozása a szír hadsereg páncélosainak megje­lenése a libanoni főváros köze­lében. A damaszkuszi kormány azzal indokolta ezt a lépését, hogy meg akar ja menteni az or­szág békéjét, szét kívánja vá­lasztani az egymással szemben­álló feleket, végeredményben a tárgyalásos rendezést próbálja elérni. Szíria fővárosában tartózko­dott négy napig Alekszej Koszi­gin szovjet kormányfő és nagy horderejű tárgyalásokat folyta­tott Asszad szír köztársasági el­nökkel és a damaszkuszi kor­mányfővel, Al-Ajubival. (A szí­riai csapatok azt megelőzően in­dultak Libanonba, hogy a szov­jet miniszterelnök Damaszkusz­ba érkezett.) A tárgyalások végén kiadott szovjet—szíriai közös közle­ményt különös figyelemmel fo­gadta a világ. A fontosabb pon­tok: a genfi konferencia megfe­lelő fórum a közel-keleti rende­zés megvalósításához, azon ott kell lennie az első naptól kezd­ve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. A Szovjetunió és Szíria eluta­sítja az Izraellel való különmeg- állapodásokat — a libanoni vál­ság az imperialista és a cionista erők akcióinak a következmé­nye —, a két oiszág a jövőben is hozzájárul a vérontás meg­szüntetéséhez, a biztonság és a béke helyreállításához, Libanon területi épségének és független­ségének biztosításához. KHADDAM szíriai miniszter­elnök-helyettes és külügyminisz­ter Párizsban járt, előzőleg pe­dig Lílbia, Tunézia/ és Algéria fővárosaiban. A szíriai diplomá­cia vezetőjének a francia fővá­rosban volt tárgyalásai termé­szetszerűen összefüggésben áll­hatták Giscard D’Estain.g , köz- társasági elnöknek azzal a leg­utóbbi kijelentésével, hogy fran­cia csapatok rendfenntartó sze- repre vállalkozhatnának Liba­nonban. A libanoni válság fokozta a flották tevékenységét a Földkö­zi-tenger keleti medencéjében. Sajtóértesülések szerint Francia- ország jelentős flottaegységeket tart készenlétben Libanon köz­vetlen közelében. Magában Libanoniban a harci cselekmények hevessége a hét végére alábbhagyott. Egyes for­rásokból olyan hírek terjedtek el, hogy rövidesen kerékasztal- tárgyalások indulhatnak ,meg a libanoni pártok és a palesztin csoportok részvételével. Ugyan­akkor diplomáciai kezdeménye­zések történtek az Arab Liga ér­tekezletének összehívására, hogy ott tárgyalják meg a libanoni válságból kivezető utakat, mó­dokat. A HÉT VÉGÉN ült össze Chi­le fővárosában, Santiagóban az amerikai államok szervezetének külügyminiszteri értekezlete. A washingtoni diplomácia mindent elkövetett, hogyjráerőszakolja az AÁSZ tagjaira Santiagói, mint konferenciájuk színhelyét. Ezzel az USA „a kemény kéz politiká­ját” igyekezett bizonyítani a nyugati féltekén levő szövetsé­gesei előtt. A novemberben ese­dékes amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni vezető körök be akarják biztosítani magukat a tekintetben, hogy monopóliu­maik „védett vadászterületén” senki se próbáljon kiszökni az észak-amerikai tőke uralma alól. Washington egyébként megle­pő következetességről tesz tanú­ságot a különböző népszerűtlen, fasiszta vagy fajüldöző rendsze­rek megítéléseben: mindegyikkel szorosabbra akarja fűzni viszo­nyát. A hét végén hozták példá­ul nyilvánosságra, hogy egy egyelőre meg nem nevezett nyu­gatnémet városban még ebben a hónapban találkozni fog Kissin­ger külügyminiszter és a dél-af­rikai elnök. Ugyancsak a „nyugati világ” stratégiai érdekeire hivatkoznak az amerikai vezetők az USA és Spanyolország kapcsolatainak elmélyítésekor. János Károly ki­rály személyében először járt spanyol uralkodó az Egyesült Államokban, és egyáltalán a nyugati féltekén, amelynek je­lentős része századokkal ezelőtt spanyol gyarmat volt. Ma Ford elnök „mérföldkőnek” mondja János Károly amerikai látogatá­sát, és újra kifejezésre juttatja, hogy a jövőben egyre fontosabb szerep vár Spanyolországra „az atlanti közösség” életében. Ez nyílt utalás arra a lehetőségre, hogy a madridi kormány egy szép napon csatlakozhat a NA- TO-hoz. A PORTUGÁL külügyminisz­ter, Meló Antunes a héten Moszkvában tárgyalt. Gromiko külügyminiszterrel áttekintették a két ország kapcsolatainak ala­kulását és a nemzetközi helyze­tet. Fogadta Antun^st Leonyid Brezsnyev is; ez a tény szintén jelezhette, milyen fontosságot tu. lajdonítanak Moszkvában a nemzetközi enyhülés elmélyíté­sében a szovjet—portugál vi­szony alakulásának. taa«Baii«R«aBa«aaaavaaaa«aa*»i»««9 •■■«■■■!»«* sóért. A7j egységes tettek alapja mindig iz azonos vélemény, az egysege^ szemléletmód. Ennek a kialakításában pedig az egyet­len hatékony eszköz a meggyő­zés. A végrehajtás fegyelmének is alapvető összetevője ez. Vannak alapszervezeti veze­tők. vannak párttagok, akik még ma is úgy vélekednek, hogy a kommunista azért kommunista, hogy vita nélkül hajtsa végre a határozatokat. Ez igaz, mert amikor a tetteken van a sor, akkor már nincs' helye semmi­féle Vitatkozásnak. De amíg a tennivalók meghatározásár« ke­rül a sor, addig nem is kevés munkát .és türelmet igényel az érvelés, a vita egészen a meg­győzésig, az egységes vélemény kialakításáig. Taggyűléseinken gyakran nem használjuk ki eze­ket a lehetőségeket. Aki pedig nemcsak a helyes határozatho­zatalt, hanem annak sikeres végrehajtását is szívén viseli, „ügyet csinál belőle”, .az nem mondhat le a véleménycseréről, a meggyőzés eszközeiről a pár­ton belül, a kommunisták köbé­ben sem. Nem az ilyen vita gyengíti a párt egységét és fe­gyelmét, hanem éppen ellenke­zőleg: a pártegység, a pártfegye­lem nélkülözhetetlen eszköze ez. I gazunkat bizonyító, érve­lő, meggyőző szó felbe­csülhetetlen erejű a pár- tonkívüliek körében is. A mi pártunk tömegpárt. Tömegpárt olyan értelemben, hogy befolyá­sa, szava sok-sok emberre, tár­sadalmunk több milliós töme­geire hat: formálja gondolkodá­sát és magatartását, mozgósítja a fejlett szocialista társadalom építésére. Ez a befolyás alakí­totta ki szocialista alapon né­pünk olyan politikai, nemzeti egységéi, amilyen magas szinten Kilencven éve született Bajcsy-Zsilinszky Endre „Küldetéses ember volt” — írták róla. 1933-tól kezdve már­tírhaláláig a képviselöházban el­mondott beszédeiben, a kormány tagjaihoz intézett leveleiben és baráti körben egyaránt vissza­visszatérő motívumként bukkan fel az az elszántsága, hogy ha kell, kész életét is feláldozni nemzetéért. Kezdettől fogva jól tudja, hogy a hitlerista Német­országból nem csupán hazáját, hanem személy szerint őt is ha­lálos veszedelem fenyegeti. Vál­lalja a harcot mindhalálig e fe­nyegetéssel szemben. .......Magyarországon ezer é ven át nem volt német világ, s nem is lesz, és ebben a harc­ban, ha kell, elmegyünk a go­lyóig és az akasztófáig” — mon­dotta egyik képviselőházi felszó­lalásában. Ezt a kijelentését a második világháború éveiben többször is megismételte, és nem hagyta magát megfélemlíteni. Parla­menti beszédei — az újvidéki pogrom ügyében elhangzott pél­dátlanul viharos körülmények között elmondott interoellációia — eseményszámba mentek és németellenes élük miatt nem­egyszer estek a sajtócenzúra ál- dazatául. Nem a maga sorsa, hanem a haza jövője izgatta. Azt szerette volna, hogv Masrvarország felké­szül ion a várható német agresz- szióval szemben. „Magyarország­nak semmi szín alatt nem sza­bad hehódolnia ea'r némát meg- szá'’ási szándéknak” — írta. „Ha Quisling-kormánv ion és még élek. fegyvert fogok ellene". Valóan, amikor a történelem 1944. március 19-nek végzetes reálén arra késztette, hogv a tettek rnezetépe lénjeo, nem ha­bozott. és msztnívt rántott a la­kásába lépő német megszállók­ra. A hndaoest Attilq út 37-eo szá­mú házon emléktábla hirdeti Baiesv-Zsi'inszkv End-rtiek a Gestano hóhérai e'l“n vívott bareát. A leghitelesebb tanú. a mártírhel^lt ba’t peljtilrns öz- vewp ígv mnndia e' a legdrá­maibb percek történetét: „Naffvof reccsent az • a’tó. lö­vések hallatszottak, a németek­nek sikerült kilóéi a zárat és behatoltak az e'ószobába. Az uram lövésre készen tartott feavverrel a hálószoba aitaiáhan állott. A kü'ső szoba, bomélvos üvegaitaján keresztül megielent az egvik fegyveres G°stano­legénv árnyalata............Hinaus! H inaus!” — hallatszott, ordításuk az ajtón kereszt"]. Endre ekkor, lőtt először. A Gestano génpisz- tolysorozattal válaszolt. Azután úira Endre lőtt, s a németek is­mét sorozattal válaszoltaK. Az altóüvegek. az ablakok, a tükrök szilánkjai csörömnölve szóródtak szét a lakásban. A rádiót is el­találták. Amikor pedig a másik oldalról, a fürdőszobán át akar­ták megközelíteni, ő a hang irányába lőtt, és a fürdőkályhát keresztüllyukasztotta a golyó, úgy, hogy azonnal folyni kezdett a víz .. . Mint utóbb megállaní- tottam, összesen 345 lövést adtak le hárman a Gestapo részéről a lakásban. És a lövések közepet­te hallottam Endre szavait: „Egy haslövés ... egy váll-lövés ...” Azt hittem, hogy az ő lövései­nek a találataif közli velem, de kiderült, hogy a saját sebeit mondta be.” Végül is eldőlt az. egyenlőtlen harc. „Adjuk meg magun­kat ...” — mondtam neki, ami­kor az utolsó golyót is kilőtte pisztolyából. Ekkor a pisztolyt kidobta az ajtón a nappaliba, mire a gestapósok berohantak a szobába, a több sebtől vérző Endre kezeit hátrakötötték és elvezették. Még a kabátját és a kalapját sem engedték felvenni. Mielőtt belökték volna az autó­ba, a közben odasereglett embe­rek felé kiáltotta: „Éljen a füg­getlen és szabad Magyarország1” A több sebtől vérző Zsilinsz- kyt előbb a főkapitányság egyik cellájába, majd a Mosonyi utcai rabkórházba szállították. Állapo tárói dr. Pazár Zoltán ny. rend őr orvos őrnagy levele tudósít bennünket, amelyet 194B-ban vetett papírra. Így ír a politikus sebesüléséről: „Fél tízkor az akkori rendőr főorvos, dr. Levitzky Károly fel szólított, hogy azonnal menjek fel vele a 200-as cellába, ahol eg.v sebesültet kell átkötöznöm és róla látleletet vennem. Odaér­ve. megrendülve láttam magan' előtt Bajcsy-Zsilinszky Endre or­szággyűlési képviselőt, vértől át. itatott ruházatában... Bemutatko. zásom után levetkőztettem és megáll anítottam. hogy két lövé­si sérülést szenvedett: egy benn­rekedt lövés hal vállízülete tá­ján és egy áthatolót alhasán a bal oldalon... Ezért azonnal jelentettem, hogv a képviselő úr sérülése isién súlyos és azonnal kórházba kell őt szállítani”. Később — bizonytalan sorsára való tekintettel — végrendelke­zik. Utolsó akaratának egy ré­sze a nemzetnek szól: „Az én forrón szeretett ma­gvar nemzetemnek azt üzenem, térjen vissza a régi. az igazi ma­gyar történelem útjára, a sza­badság. a függetlenség és bátor önvédelem, tisztult demokrácia és télies önkormánvzat útiára, melvet én beszédeimben, cikke­imben. könvveimben mesielől- tem éq ne feledje Herzsenvi hal- halat'an sorait; Nem sokaság, han°m lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat!” A Gestano-börtönbőt kijutta­tott leveleiben Zsilins/kvt első­sorban a haza sorsa izgatja. Ma­gáról csak annyit ír, hogy neki minden eshetőségre fel kell ké­szülnie. De ha véget is vetnek az életének, abban reményke­dik. hogy a magyar nép szívé­ben sohasem ha! meg .. 1944 december 24-én. Sopron­kőhidán a nvilasok kivégezték. Ma lenne 90 éves. A szocializmust építő magyar nép szívébe zárta a szabad, független és demokratikus Ma­gyarországért szóval, tollal és fegyverrel egyaránt bátran küz­dő fiát. Vígh Károly A japán pénzügyi küldöttség budapesti tárgyalásai Meggyőző, türelmes szóvá! A kommunisták politikai fegyvertárában minden­kor fontos eszköz volt a meggyőzés. Még az illegalitás és a legélesebb osztályösszeülközé- sek idősfeakában sem halványult el ennek fontossága. A párt szervezeti felépítésének alapel­ve, amióta leninista párt létezik, a demokratikus centralizmus. Ennek az elvnek az alkalmazása egyszerre jelenti a pártban a szervezett, egységes akarat ér­vényre juttatását, amely nélkül nem lenne képes a forradalmi élcsapat Szerepét betölteni, és jelenti ezzel együtt, egészen pontosan fogalmazva: ennek ér­dekében a döntések demokra­tikus előkészítését. Ez pedig so­ha nem nélkülözhette a vitát. A vita nem egyéb, mint vélemé­nyek összeütköztetése azzal a céllal, hogy az egyik álláspont igazáról, helyességéről meggyőz­zük a más véleményen levőket. Alkotó légkör ez. mert csak a 'vélemények csatájában tisztul a gondolat, születhet helyes dön­tés. A párton belül, a kommunis­ták között nemcsak fontos ennek ébrentartása, hanem a mun­kásosztály érdeke diktálta szük­ségesség is a vélemények egyez­tetése, a meggyőzés — egészen a döntés meghozataláig. Ezután már csak a végrehajtásnak a megvalósításnak van helyei és létjogosultsága. A viták újrakez­dése a semmittevés elleplezése csak. A tagkönyvcsere előkészítése sorún folytatott beszélgetése­ken számosán szóvátették. hogy nagyobb következetességet vár­N nak és remélnek a jövőben a határozatok végrehajtása érde­kében. A párttagok nagy részé­nek igénye, hogy az alapszerve­zetek vezető kollektívái nagyobb eséllyel szervezzék a döntések végrehajtását. Személy szerint is számoltassák el a kommunistá­kat arról, hogyan vesznek részt hozott döntéseik megvalósításé­ban, a párt politikájának helyi érvényesítésében. era vitatható egv pillana­tig sem ennek az igény­nek a jogossága. A cím­zés és a javasolt módszer azon­ban egyoldalú. Tévedés lenne ugyanis azt hinni, hogy az alap­szervezetek vezetőségei a párt­tagság támogatása, segítése nél­kül egymagukban képesek ezek­nek a megalapozott igényeknek eleget tenni. A taggyűlések, púrtcsoportülések alkotó, vitázó, a legiobb megoldásokat kereső őszinte légkörének kialakítása, megteremtése csak a párttagok közös erőfeszítése nvnmán ala­kulhat ki. A vezetőség szerene ebben nyilvánvalóan naBvobb, mint egy-egy kommunistáé. A véleményt nem vagv csak alig nyilvánító taggyűlés hozhat ugyan egyhangú határozatot, de semmikénnen sem biztosíthatja az egységes végrehajtást. Nem. mert a vélemények kifejtésének elmaradása, a meegvőzés hiánva miatt az egységes szemlélet nem alakulhat ki. Régi igazság, hogy minden határozat annyit ér. amennyit megvalósítanak belőle. Viszont a végrehajtás sikere főleg azon múlik, hogv mennyire akarják és tudják egységesen tenni azt, amit kell a döntet, megvalósító­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom