Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

Virágpompa az arborétumban

Május utolsó vasárnapján napfényes szép idő köszöntött a Körösök völgyére. A szarvasi Arborétumba az ország minden tájáról érkeztek a külön- járatos autóbuszok, a személy- gépkocsi- és motorkerékpárkaravánok. A családok zöme egész napra „birlokába” vette a csodálatos kertet, A kisgyerVidám gyermeknap Imegyeren

A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Szakközépiskola Luis Corvalan KlSZ-alap- szervezete másfél esztendeje patronálja a bélmegyeri általános iskola 1—4. osztályos állami gondozott diákjait. A csabai j középiskolások több alkalommal találkoztak a szeretetre vágyó kisdiákokkal, akik különböző okok miatt kénytelenek nélkülözni a családi otthon melegét.

Így történt ez. május utolsó vasárnapján, a gyermeknapon, is. A KISZ-aiapszervezet tagjai a testvér katona-alapszer- vezet tagjaival együtt érkeztek Bélmegyerre. A gyerekek nagy örömmel fogadták a jól ismert patronálókat. Eiébük szaladtak, csakhamar kialakultak a „párok’’ s kellemes órák várlak a kispajtásokra. A középiskolások és a kiskatonájí előadták a Hamupipőke című mesét, majd verseket szavaltak. A szereplők felejthetetlen jutalma volt a gyermekek figyelése, öröme. A műsor befejeztével kiosztották szerény ajándékaikat, majd búcsút vettek a Bélrnegyeren élő állami gondozott gyermekektől.

mekek szaladgáltak, labdáztak a zöld pázsiton, megcsodálták a felduzzasztott Holt-Köröst., amelynek víztükrén csónakok siklottak tova.

A felnőttek sétáltak, napoztak. órák hosszat elüldögéltek a kényelmes padokon. A természetvédelmi kert tavaszi virágpompával ejtette bámulatba a látogatókat. Az örökzöld fenyőfélék, díszcserjék között mesz- szire virított a sok labdarózsa, az illatos jázmin, a kínai fehér és lila orgona, a fehér és rózsaszínű akácvirág. A kései virág- zésű szelídgesztenyefákon még sok gyertyaszerú virág díszlett, itt-ott bazsarózsabokrok virítottak. A bemutató rózsakertben a szivárvány minden színében pompáztak a nemesrózsák.

A büfé sült hurkát, kolbászt, hűsítő italt, kávét kínált. A szabadtéri „étterem" asztalainál vígan lakmároztak a vendégek, A kapubejáratnál könyvet, fagylaltot árusítottak, hogy minden korosztály megtalálja a számára „legfontosabb” árucikket.

Május utolsó. vasárnapján ezernél többen keresték fel az Alföld „tündérkertjét”, ' a szarvasi Arborétumot, amely kellemes pihenést, szórakozást és kikapcsolódást nyújtott gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A legnagyobb szerelőcsarnok

Gyulán a Henyci uii ipartelepen épül a megye legnagyobb acélszerkezetű szerelőcsarnoka. A Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységében összesen három ilyen csarnok épül az ötödik ötéves terv időszakában. A készülő csarnok 1400 négyzet- méter alapterületű, és öt tonna teherbírású daruval van felszerelve. A 14 millió forintba kerülő műhelyt a megyei tanács építőipari vállalata a tervek szerint ősszel adja át rendeltetésének.

(Fotó: Béla Ottó)

Á Béke és Szocializmus

u] szama

A kispajtások az autóhuszig kísérték a vendégeket. Kitörő \ örömmel vették tudomásul, | hogy bár nyári vakáció következik, de a békéscsabai közép- j iskolások és a sorkatonák az; elkövetkező hetekben sem feledkeznek meg róluk. A patronálok hamarosan társadalmi munkásokként érkeznek Bélmegyerre, hogy munkájukkal még szebb otthont, családiasabb környezetet teremtsenek a kispajtásoknak.

Balogh Ágnes

A kommunista és munkáspártok elméleti es tájékoztató folyóiratának májusi számából legelőször is arra a cikkre hívjuk fel az olvasok figyelmét, amelyben Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára méltatja az SZKP XXV. kongresszusát és nemzetközi jelentőségét. Az SZKP XXV. kongresszusa demonstrálta azokat az új eredményeket, amelyeket a szovjet nép a kommunista építés minden területén elért. A kongresszus egyik fő témája, amely

végrehajtásáért. Közben persze ugyanúgy dolgozik, mint a társa, hiszen ketten vagyunk oda- fönt egymásra utalva.

— Család?

— Feleségem gyógyszerészegyetemet végzett, van egy hétéves fiam, Misa.

— Misa természetesen űrhajós akar lenni.

— Nem. Misa azt mondja, mérnök lesz. De még lehet belőle űrhajós is.

— Hogyan fogadja egy gyerek apja hősiességét, rendkívüli hírnevét? >

— Azt hiszem, ezt könnyen

elviseli, hiszen láthatóan nagyon büszke az apjára, de a „kimaradásaimat”, azt .már nehezen. Igaz, nekem sem volt köny- nyű az a 63 nap, amelyet oda- fönt töltöttem, család nélkül,. Misa nélkül.

S hogy mindezt komolyan mundja, elmesél egy kedves történetet.

— Már több mint két hete keringtünk, amikor egyszer csak váratlanul meghallottam a fiam hangját. Köszöntött, beszélt hozzám és kérdezgetett és ismételte: Válaszolj apa!

Én meg csak forgattam a mhuyXont, egy szó nem jött ki a számon, x majdnem elsírtam magam. Azt hittem ugyanis, hogy Misa magnetofonról beszél. A központ meglepetést akart nekem szerezni, ezért nem közölték előre, hogy a családomat beviszik a vezérlőterembe.

— Mit csinál szabad idejében egy űrhajós?

— Szabad idő? Naponta négy órát repülök, aztán különböző

vizsgálatok, ellenőrzések. Ha mégis alkalom adódik, horgászom, vadászom, olvasok, s a családdal vagyok.

— Azt mondják csodálatos érzés repülni, s odafent minden olyan szép, nagyszerű. így igaz?

— Én nem azt mondanám, hogy csodálatos érzés, inkább azt, hogy nagyon nehéz feladat repülni. És egyre nehezebb, bonyolultabb. Az első napok azzal telnek el, hogy az ember megszokja a súlytalanságot, a kozmikus állapotot, s aztán jön a munka. Az űrhajósok nem azért repülnek a kozmoszba, hogy lenézzenek a Földre, s megfigyeljék, milyen szép és csodálatos a ..kilátás”. Ilyen is van, de mindez néhány perc csupán. Az idő nagy részét a munka tölti ki. Több mint kétszáz kísérletet végeztünk odafönt, több ezer felvételt csináltam az üstökösökről, a napfoltokról, amelyeket most dolgoznak fel. Kutatunk, tanulmányozunk, hogy még jobban megismerjük a naprendszert és a Földet, amin élünk.

Hatalmas méretű munka, energia és anyagi áldozat összpontosul az űrhajózásban. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a mi utazásunk előkészületein csaknem egy fél ország dolgozott. A kozmoszban keringeni persze szép és nagyszerű feladat, de olyan jó dolga az embernek sehol sincs, mint itt a Földön. Ezt nekem elhiheti, kolléga — teszi hozzá mosolyogva.

— Elhiszem. ,

Markusz László

áthatotta az összes kérdések megvitatását, a proletár internacionalizmus, a kommunisták hatékony szolidaritása volt. A testvérpártok képviselői kongresszusi felszólalásaikban megfogalmazták, azt a gondolatot, hogy a marxista—leninista pártok egysége politikai és erkölcsi erejük, befolyásuk és tekintélyük forrása.

Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára „A perui forradalom barátai és ellenségei'’ című cikkében a jelenlegi perui helyzetet ismerteti.

A Béke és Szocializmus tudósítói interjúkat készítettek afrikai forradalmi demokratikus rendszerek — a Szórnál: Demokratikus Köztársaság. a Bissau-Guinea Köztásaság, a Kongói Népi Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság és a Malgas Demokratikus Köztársaság — állami és politikai vezetőivel. Ezek az államok a fejlődés különböző fokain állnak, de közös bennük az a fő törekvés, hogy olyan társadalmat építsenek fel, amelyben örökre véget vetnek a kizsákmányolásnak. •

A Béke és Szocializmus májusi száma közli Erényi Tibor írását Nemes Dezső: „A magyar munkásmozgalom történetéhez” című könyvéről. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi- zotteágánk tagja, a Politikai Főiskola rektora ebben a könyvében a magyarországi munkásmozgalom történetének

mintegy két évtizedét világítja meg: a századfordulótól, az imperializmus kibontakozásától, az 1918-i magyar polgári demokratikus forradalom kitöréséig terjedő időszakot. (KS)

I barátság szálai

N

emsokára véget ér az idei békehónap,

amelynek keretében számos rendezvényt bonyolítottak le az MSZBT-tagcso- portok megyénkben is. A magyar—rs-zovjet barátság elmélyítése azonban nem áll meg, sőt tovább erősödik.

Barátság — druzsba — mondjuk a szót, amely az elmúlt 30 év alatt új értelmet, szocialista tartalmat kapott nyelvünkben. Ázsiában még dörögtek a fegyverek, amikor a hazánkat felszabadító szovjet katonák megismertettek bennünket e szónak igazi jelentésével. Már 1945 augusztusában egyezményt kötöttünk a Szovjetunióval, amely hozzájárult a romokban heverő országunk újjáépítéséhez, gazdasági helyreállításához. Alig telt el két év, megszületett a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A zivataros időkben is mellénk álltak, hiszen 1956- ban az ő segítségükkel véd- tük meg a néphatalmat az ellenforradalommal szemben. Az egyezmények egész sorát tudnánk felsorolni annak bizonyítására, hogy a testvéri nép milyen önzetlenül vett 'és vesz részt a magyar gazdasági, kulturális, tudományos élet fellendítésében. Az 50-es évek végén szovjet segítséggel üzembe helyeztük az első magyar atomreaktort, 1962 őszén felavatták a Barátság kőolaj- vezeték magyarországi szakaszát, 68-ban létrejött a két ország között a kulturális-tudományos egyezmény. Szólhatnánk még a szintén szovjet segítséggel felépült metróról, az 1975 márciusában átadott Testvériség gázvezetékről, amelyen évente 600 millió köbméter földgáz érkezik hazánkba a Szovjetunióból.

A barátság ápolását sajátos eszközeikkel1 elősegítik az MSZBT-tagcsoportok. Megyénkben 49 -ilyen szervezet van, amely részt vállal a laAz Erkel Művelődési Központ Nysa mikrobusz vezetésére D kategóriás jogosítvánnyal rendelkező

keres. Bérezés a 16/1971. MŰM. KPM rendelet alapján. Jelentkezés a gyulai Várost Tanács V. B. művelődésügyi osztályán.

kosság internacionalista neveléséből. Politikai eszközökkel magyarázza, hirdeti a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus dialektikus egysegét. Különösen figyelemre méltó, hogy ezek a kollektívák eredményes munkát fejtenek ki. az ipari üzemekben, a termelőszövetkezetekben, intézményekben. Ezt bizonyítja a megyei pártbizottság megállapítása is: „...az MSZBT munkahelyi kollektíváinak nőtt a tömegbefolyása és a pártszervek irányításával ma már hatásosabban részt vesznek, a helyi politikai életben.”

A közelmúltban több MSZBT-rendezvénynek voltunk tanúi, elsősorban a megyeszékhelyen. A téglagyár-^ ban, a konzervgyárban vagy a BARNEVAL-nál szervezett találkozók tartalmasak, színvonalasak voltak. A zsúfolásig megtelt termek azt fejezték ki. hogy az embereket érdekli a Szovjetunió népeinek élete, gazdasága, kultúrája. Megkapó élményben volt részük azoknak, akik végighallgatták a konzervgyárban a Szovjetunióban tanult megyei ösztöndíjasok beszámolóját. Voltak közöttük idősebbek, mint Papp Károlyné, aki 26 évvel ezelőtt az elsők , között utazhatott tudását gyarapítani a baráti országba. Sokat tudna még mesélni a szovjet emberek példamutató magatartásáról, barátságáról Varga István, .a szeghalmi járási pártbizottság első titkára vagy Felesik Mátyásné üzemvezető. A fiatalabbak közül dr. Murányi Miklós, a megyei tanács osztályvezetője, Le- hóczki Mihály, a füzesgyarma- ti Vörös Csillag Tsz főagronó- musa és még sorolhatnánk.

Sokak számára emlékezetes marad a BARNEVÁL-i rendezvény, ahol egy szovjet alakulat adott csodálatos műsort. Az előadott szovjet és magyar dalokat, táncokat a résztvevők vastapsa kísérte. A színvonalas rendezésért dicséret illeti az üzem pártszervezetét, MSZBT-tagcsoport- ját.

E

’ zek természetesen kiragadott példák. A tagcsoportok azon munkálkodnak, hogy a KlSZ-szer- vezetekkej, a népfronttal, a TIT-tel, a Penza klubbal és egyéb társadalmi szervezetekkel együtt erősítsék a barátság szálait, erősödjön a mozgalom politikai jellege.

Seres Sándor