Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

Egy választás krónikája 3. Á másik számottevő ellenzéki tényező a Demokrata Néppárt lett. Katolikus egyházi színezet­tel, viszonylag mérsékelt ellen­zéki programmal lépett fel a vá­lasztásokon. (Hazánk, 1947. au­gusztus 2.). A párt vezére, Ba- rankovics, tudta, hogy az ellen­zéki pártok közül az kerül ki győztesen, amelyik a katolikus egyház abszolút támogatását él­vezi. Mindszenty és az egyházi körök — jóllehet formálisan egyik ellenzéki csoportosulással sem lépteik szövetségre, hogy megőrizzék a pártatlanság szí­nezetét — elsősorban a Demok­rata Néppártot támogatták a vá­lasztások idején.. A támogatás feltétele nyilvánvalóan az volt, hogy beleszólhassanak a párt vezető testületének személyi összetételébe. Többek között ez­zel magyarázható, hogy a Ba- rankovics—Eckhardt Sándor-fé- le, viszonylag lojális taktikáju ellenzéki irányzat szószólói mel­lett vidéken, elsősorban KÁLÓT vezéregyéniségei, valamint a volt jobboldali kisgazdák jutot­tak döntő szerephez. Választási jelszavukat slágervereikében fe­jezték ki: „Lendülj kereszt a magasba, keresztet a hatosba! ’ ) A további négy ellen-j zéki párt közül még a i Független Magyar Demok­rata (Balogh) Párt szerepelt gyakrabban a korabeli újságok hasábjain. Ezt a pártot a legkü­lönfélébb politikai utat megjárt közéleti személyiségek tákolták össze a választások küszöbén: dr. Balogh István — vagy a ko­rabeli szóhasználattal élve. Ba­logh páter —. aki a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökségi államtitkára­ként jutott politikus pályafutá­sának csúcspontjára, Kovács Imre, aki 1947 áprilisáig a Nem­zeti Parasztpárt főtitkára volt, majd a párton belüli jobboldal szóvivőiéként vereséget szen­vedve, kilépett a pártból, vala­mint Parragi György, a Magyar Nemzet szerkesztője. Ide, a Füg­getlen Magyar Demokrata Párt­ba gyülekezett az akkor már fel­oszlatott, eredetileg szintén a Kisgazdapártból kivált Sulyok­párti képviselők egy csoportja ©s a megújult Kisgazdapártból kiszorult jobboldali képviselők egy része is. Az újságok a pártöt találóan nevezték Balogh-partnak, mert önálló programja nem volt. Jó­formán semmi egyéb nem tar­totta együtt, mint Balogh pá­ter személye és politikai ru­tinja­A másik három ellenzéki párt a felfoltozott választási harcban szinte alig jutott szóhoz, a Ke­resztény Női Tábor például csu­pán röplapokon próbálkozott to­borozni választásra jogosult hí­veket A választási harcok finisében a Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép, amely eb­ben az időben már az ország legnagyobb politikai napilapja volt (hétköznap 110 ezer, va­sárnap 160 ezer példányban je­lent meg), az ellenzéki partokra ©s természetes szövetségesükre, a rémhírterjesztőkire irányította az össztüzet. Pfeifferék már idézett válasz­tási jelszavára utalva, a Szabad Nép felteszi a kérdést: „Ki él­jen félelem nélkül?” „Azt a félelemnélküliséget, amit ezek az urak visszahozni szeretnének, a tízezer holdas birtokok parkjaiban lakó föl­desurak félelemnélküliségét, vagy a bányabárók rettenthe­tetlen bátorságát negyvenezer csendőr szuronya őrizte — szö­gezi le a lap. — A néhány ezer kastély vagy villa lakóinak féle­lemnélkülisége hárommillió ma­gyar állandó rémületét, s a má­sik hárommillió nyugtalanságát es bizonytalanságát jelentette. Pfeiffer és társai mögött fel- rémlik az összeesküvők. a gyúj­togatok alaíkja. Ott sötétlenek a hazaáruló politikusok, a már mepzököttek és a még itthon levők, akik készülnek eladni az országot...” Augusztus 5-én a Szabad Nép csaknem egész oldalas riportot közöl Fehér Klára tollából: „Be- léotem mind a négybe!” Vagyis néhány forint ellenében — egy délelőtt belépett mind a négy ellenzéki pártba. Mindegyik képviselője biztosította az újság, írót arról, hogy saját pártja ..te­remti meg egyedül a szabad, ke­resztény, magyar életet.” Miközben a polgári saitó ol­dalakon át borzalmas gyilkossá­gokban „vájkált”, a Kommunis­ta Párt központi lapjának mun­katársai — elsősorban Máté György és György István — fel­derítették: a tőkések hogyan emelik.az árakat, hogyan pró­bálják szabotálni a hároméves terv beruházásait, mit tesznek a körzeti pártszervezetek a ma­gukra maradt, idős emberek, a nagyobb családok gondjainak enyhítése érdekében. A lap másik riportere, Patkó Imre az ellenzéki pártvezérek Pályafutását derítette ki a leg­apróbb, legintimebb részletekig Sorra-rendre megszellőztette azt is: „Hogyan vélekednek egy- masról az ellenzéki pártok kép­viselői ?” 1 Ami a rémhíreket illeti: a Szabad Nép több alkalommal megírja, hogy választási fegy- v?r a lágalmazás és a hazug­ság. Azoknak a fegyvertárából kerui el°, akik nem a munká­jukkal, nem elért eredményeik­kel, szándékaik tisztaságával, nanem olcsó választási trükkök­kel igyekeznek megszerezni a nép rakonszenvét. A legsandább rágalom az volt: ha a kommunisták uralomra ke­rülnek, közös vályúból, csajká­val fogják etetni a népet. A Szabad Nép minden alkalmat megragadott, hogy ezt a rágal­mat visszaverje. Augusztus 19- én külön tudósítást közöl a lap dr. Kemény Györgyné kecske­méti kommunista képviselője­lölt gyűléséről, amelyen kijelen­tette; „azok terjesztik a csajka- meset, akik már nemegyszer csajkát adtak a magyar dolgozó nép kezebe. Amikor elkezdő­dött a háború, a régi rend urai tejjel, mézzel folyó Kánaánt ígértek, de csajkával való sor­ban állás lett belőle a Don part­ján ...” — égi — (Folytatjuk) ADK—63 típusú PANTHER darura keres a Volán 8. sz. Vállalat orosházi üzemegysége darus gépkocsivezetőt orosházi telephelyre. Fizetés kollektív szerződés szerint. Volán orosházi üzemegysége Magyar—lengyel együttműködés Látogatás a magyar kereskedelmi kirendeltségen Katowicében Katowice — Lengyelország legnagyobb iparvidékének fővá­rosa—különleges helyet foglal el a lengyel—magyar kapcsolatok­ban. Itt alakították meg az el­ső lengyel—magyar vállalatot, a „Haldex”-et, itt van Len­gyelország egyetlen olyan kö­zépiskolája, ahoL magyart is ta­nítanak, s végül itt magyar ke­reskedelmi kirendeltség tevé­kenykedik. Lengyelországban két magyar kereskedelmi kirendeltség mű­ködik — Varsóban és itt, Ka­towicében. Miért éppen itt? — tesszük fel a kérdést dr. Győző Gábornak, a kirendelt- ség vezetőjének. — Jelenlétünk Katowicében többszörösen is indokolt — mondta —, hiszen itt van a bá­nyaipari minisztérium, a vas- és acélkohók egyesülése, és több külkereskedelmi vállalat központja. A Magyar Népköz- társaság- szenet, kokszot, henge­relt árukat, bányászati gépeket és öntödei berendezéseket im­portál Lengyelországból. Ezek­nek a többsége innen, a katowi- cei vajdaság területéről szárma­zik. Es az ezzel kapcsolatos mindennapi problémákat sokkal egyszerűbb itt, helyben elintéz­ni, mint az innen 300 km-re le­vő Varsóból. Kirendeltségünk tevékenysége különben nem csupán egy vajdaságot ölei fel Egész Dél- és Nyugat-Lengyel- orszég, összesen 18 vajdasága tartozik a hatáskörünkbe. — Űgv tudjuk, Ön nem rég­óta, 1974 ősze óta tartózkodik Lengyelországban. Eddigi Fogalmak — közelről \ Gazdaságpolitikai kislexikon 2. Szelektiv ipariejlesztés A szelektív iparfejlesztés a je­lenlegi iparfejlesztési politika megvalósulási formája, amely­ben a gazdasági irányítás a gazdaságosság követelményét érvényesítve, tudatosan törek­szik az ipari termelés hazai adottságokra épülő és korszerű struktúrájának kialakítására. Az ipart tehát oly módon fej­lesztjük, hogy nem növeljük egyformán valamennyi iparág, vállalat termelését, ehelyett az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyag- és energiaigé­nyes magas képesítésű munkát megkövetelő, korszerű, keresett és gazdaságos gyártmányok elő­állítására összpontosítjuk. A szelektív iparfejlesztés szükség­szerűen az ipar ágazati és ter­melési szerkezetét is átformálja, mert a rendelkezésre álló erő­ket és eszközöket felhasználá­suk hatékonysága jegyében igyekszik elosztani, egyes vál­lalatok számára dinamikus fej­lődést biztosít, míg másoknál csak közepes ütemet, ismét má­soknál a termelés visszafogá­sára, csökkentésére is sor ke­rülhet. A magyar iparstruktúrá­ban a hatvanas évek eleje óta a legdinamikusabban fejlődő iparágak a híradástechnika, a műszer-, a gyógyszer-, valamint a vegyipar. A szelektív iparfejlesztés megvalósításában fontos szere­pük van a pénzügyi szabályo­zóknak, eszközöknek, általában a hitelezésnek. A központi gaz­daságirányítás a gazdaságos ter­melés fejlesztéséhez kedvezmé­nyes beruházási hiteleket biz­tosit, s ha ezek egyúttal a tő­kés kivitelt is növelik, a válla­latok egyéb pénzügyi kedvezmé­nyekre is igényt tarthatnak. munkája során mivel a leg­elégedettebb? — Mindenekelőtt azzal, hogy igazán jó kapcsolatokat sikerült .kialakítanunk. A vajdasági párt. és gazdasági szervekkel, keres­kedelmi kamarákkal és a len­gyel iparvállalatok képviselői­vel sorozatos konzultációkat tartottunk, hogy felmérjük a lengyel és a ma°''ar gazdaság köziötti együttműködés kiszéle­sítésének a lehetőségeit. — Milyen tervei vannak a kirendeltségnek a jövőre 'vo­natkozóan? — Mindenekelőtt növelni sze­retnénk a lengyel kohó. és ön­tödei berendezések exportját Magyarországra. Ennek jegyé­ben magyar kohó és öntödei szakemberek csoportja jön majd Katowicébe, később pedig ugyanígy lengyel szakemberek látogatnak Magyarországra, hogy részletesebben megismerkedhes­senek az együttműködés lehető­ségeivel. — Milyen lépéseket kíván még tenni a lengyel—magyar kapcsolatok fejlesztése érde­kében? — Szeretném, ha minél több honfitársain megismerkedhetne Lengyelországnak ezzel az érde­kes részével. A magyarok főleg Krakkóba, Zakopanéba, néha Varsóba járnak, néhanapján a tengerhez vagy a Mazizri-tavak- hoz is eljutnak. Pedig Szilézia nem csupán iparvidék, sok itt az értékes műemlék. a szép vidék, érdekes a folklór. — Ami pedig a magam és munkatársaimnak a gazdasági életen kívül eső kapcsolatait il­leti, el kell még mondanom, hogy nagy örömet jelentenek számunkra a katowicei A. Za- wadzki Gimnázium tanulóival rendezett találkozók. A fiatalok­nak az országunk irányában ta­núsított őszinte érdeklődése, és nagyszerű előmenetelük a ma­gyar nyelv tanulásában azt a meggyőződésünket érlelték meg. hogy a jövőben is sok odaadó barátra lelünk bennük. Andrzej Salamon (P. A. INTERPRESS—KS) Nyelvtanulás kölcsönösen Tanulók Weimarból A Gyulai 3-as számú Általá­nos Iskola az 1952—53-as tanév­től mint német nemzetiségi nyelvet oktató iskola is tevé­kenykedik. Az intézmény veze­tői, pedagógusai már akkor el­határozták, hogy az intenzív ta­nulás, a jobb nyelvgyakorlás elősegítésére felveszik a kapcsou latot egy NDK-beli iskolával. Ez a kapcsolatfelvétel a hat­vanas évek derekán alakult ki és 1967 nyarán megtörtént az első cseretáborozás a gyulai és a weimari Ernst Thälmann- iskola tanulpi között. Elsőként a gyulaiak keresték fel a tör­ténelmi nevezetességű város is­koláját, ahol a pedagógusok és a gyerekek egyformán nagy sze­retettel vették körül a gyulaia­kat. Ott-tartózkodásuk során a nyelv jobb megismerése mellett, ellátogattak több városba, fel­keresték a hírhedt Buchenwal- dot, ahol minden évben úttörő­vé avatják az iskola tanulóit. A viszontlátogatáskor a gyulai pajtások nemcsak városukat mutatták be részletesen a ven­dégeknek, hanem elvitték őket hazánk más nevezetes tájadra is, többek között a Balatonhoz. Gyulán a Várfürdő osztatlan el­ismerést aratott a weimari paj­tásak körében. Simon György­né, az iskola igazgatója — aki­nek elévülhetetlen érdemei van­nak a kéj: iskola között kiala­kult barátság elmélyítésében —, elmondotta, hogy a csaknem egy évtizeddel ezelőtt megrendezett cseretáborozást az idén újra megismétlik. Július 24-én most a weimariak jönnek elsőként, akiket az iskola vezetői már Bu­dapesten fogadnak és a főváros, sál való ismerkedés után indul­nak Gyulára. A tervek szerint az ide érkező félszáz tanulót ez­úttal a hatékonyabb tanulás elő­segítésére családoknál helyezik el. Augusztus 5-én ugyancsak ötven gyulai tanuló a német pajtásokkal együtt utazik Wei- marba, ahol két hetet töltenek tanulással, szórakozással. Szó van arról is, hogy a német gye­rekek itt-tartózkodása alatt a két iskola vezetői barátsági szerződésit kötnek. — tó — Éj ..hullám” A Dunaújvárosi Hullámvertikum első egysége megkezdte a próbagyártást. A 120 nictcr hosszú papírgyártó gcpóriás elké­szült, s legyártották rajta az első papírtekercseket. Az új gép t-cljes felfutás után évente 100 ezer tonna hullám alappapírt állít majd eló (MTI Fotó—Jászai Csaba—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom