Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

Véget ért a magyar-szovjet együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka Két kormányközi és öt tárcaközi megállapodást írtak alá termék gyártási kooperációjá­nak további bővítésével, vala­mint egyes ipari létesítmények más országokban való építésé­ben folytatandó együttműködés fejlesztésével kapcsolatos mun- kai-endjét. mélyítésére, meghatározva az ezzel kapcsolatos feladatokat. A bizottság javaslatokat hagyott jóvá egyes magyar és szovjet főhatóságok közötti közvetlen műszaki-tudományas együttmü­Jegyzőkönyv aláíráséval csü­törtökön délután véget ért a ma­gyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság 17. ülésszaka. A jegyzőkönyvet a Parlament delegácios termében dr. Székén- Gyula és Mihail Le- szecsko miniszterelnök-helyette­sek, a kormányközi bizottság társelnökei írták alá. A bizottság nagy figyelemmel v izsgálta a két ország kormány­főinek múlt év októberi tárgya­lásaiból adódó feladatok végre­hajtásának menetét. Ennek je­gyében egyebeik között két kor­mányközi egyezményt írtak alá a Magyar Hajó- és Darugyár re­konstrukciójához, illetve ásvány­olajtermék-vezeték építéséhez nyújtandó szovjeit műszaki se­gítségről. Jóváhagyták a két or­szág minisztériumainak és főha­tóságainak javaslatait a hazánk területén létesítendő négy, ösz- szesen évi 7,8 millió tonna ka­pacitású szénbánya és egy 1500 megawattos hőerőmű építésé­ben folytatandó együttmüködés- ről, továbbá arról, hogy fokozok tan gondoskodnak az 1976—1960 közötti időszak kölcsönös keres­kedelmi áruszállításainak vas­úton és vízi úton történő zavar­talan lebonyolításáról. A bizottság jóváhagyta az atomerőművi berendezések, nö­vényvédő szerek és néhány más Zsívkov Ankarába érkezett Fahrí török köztársasági elnök meghívására Todor Zsivkov bol­gár államfő csütörtökön három­napos hivatalos látogatásra An­karába utazott. A látogatás kapcsán a Rabot- nicseszko Delo, a BKP központi lapja szerkesztőségi cikkben foglalkozik a bolgár—török kap­csolatok fejlesztésével, s emlé­keztet rá, hogy nem egészen egy esztendő leforgása alatt Todor Zsivkov ezúttal negyedszer ta­lálkozik majd Süleyman Demi- rel török miniszterelnökkel. Ez a tény — hangsúlyozza a bolgár lap — önmagában is jól szem­lélteti a két ország kölcsönös tö­rekvését, hogy állandóan újabb utakat keressenek a bolgár— török együttműködés bővítésére, valamint a béke és az egyetér­tés megerősítéséhez a Balkán­félsziget térségében. A bolgár vendéget a repülő­téren Korutürk elnök és más hi­vatalos személyiségek fogadták. (MTI) Marcos elutazott Elfogadta az ülésszak az ille­tékes magyar és szovjet minisz­tériumok javaslatait a távlati termelesi-műszaki együttműkö. des további szélesítésére és el­A hivatalos baráti láto*gatáson Szíriában tartózkodó Alekszej Koszigin, az SZKF Politkai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fel­kereste Kunéitra városát, ame­lyet az 1973-as háború eredmé­nyeképpen szabadítottak fel az izraeli megszállók uralma alól. Koszigint a látogatásra elkísérte Mahmud Al-Ajubi, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterel­nökié. A magas rangú szovjet vendé­get Ammas Dzsedia, Kunéitra polgármestere üdvözölte. Beszá­molt arról a tragédiáról, ame­ködésrol. A bizottság munkája a testvé­ri barátság és a kölcsönös egyet­lyet a város az izraeli megszál­lás időszakában átélt, és kifejez­te őszinte köszönetét a Szovjet­uniónak azért a segítségért, amelyet a Szíriái Arab Köztár­saságnak nyújt az izraeli agres­szió következményeinek felszá­molásáért vívott harchoz. Alekszej Koszigin a követke­zőket írta a város emlékköny­vébe: Kunéitra tragédiája úgy kerül be a történelembe, mint' az izraeli agresszor észté le tősé­gének és kegyetlen embertelen­ségének bizonyítéka és az arab népek önfeláldozásának jelképe. (TASZSZ) Áz Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság állásfoglalása a chilei katonai junta tömeges terrorcselekményei ellen ér les légköreben zajlott le. (MTI) . Koszigin Szíriában A szovjet kolónia tag iái köszöntik a hivatalos látogatáson Szí­riában tartózkodó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnököt * (Teiefotó — AP—MTI—KS) Moszkvából Ferdinand Marcos Fülöp-szi- geti köztársasági elnök és fele­sége, Imelda Marcos, akik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívásá­ra hivatalos látogatáson hétfő óta a Szovjetunióban tartózkod­tak, csütörtökön elutaztak Moszkvából. A vendégeket a repülőtéren Nyikolaj Podgomij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese és Andrej Gromiko kül­ügyminiszter. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai bú­csúztatták. (MTI) Az Országos » Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság állás- foglalásban ítélte el a chilei ka­tonai junta újabb terrorcseleke­deteit. A fasiszta junta rettegve a chilei nép gyűlöletétől, az erő­södő és szélesedő szervezett el­lenállástól, az amerika-közi ta­nácskozás előestéjén újabb tö­meges letartóztatást hajtott vég­re — hangzik az állásfoglalás. — Pinochet hajtóvadászatra és kín­zásra kiképzett terrorosztagai mintegy ezer embert hurcoltak él: hazafiakat, keresztényde­mokratákat és kommunistákat, azokat, akik bátran védelmezik és következetesen képviselik né­pük érdekeit. Az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság kifejezi mélységes felháborodását a chi­lei fasiszta junta újabb terror hullámával szemben. Az újabb tömeges gaztettek megakadályozására a világ min­den jóérzcsú emberével együtt követeljük Luis Corvalán, Victor Diaz, Mario Zamorono, a fasisz­ta junta börtöneiben sínylődő kereszténydemokraták, kommu. nlsták, valamennyi letartóztatott hazafi szabadon bocsátását. A chilei nép és az egész em­beriség ellen elkövetett fasiszta merénylet leleplezése, megbé­lyegzése, a békeszerető erők nem­zetközi összefogása és egységes fellépése, a Pinochet-junta még fokozottabb nemzetközi elszige­telése kikényszerítheti a letar­tóztatottak szabadon bocsátását, segíti a chilei nép felszabadítá­sát a fasizmus uralma alól. Anilines portugál külügyminiszter Moszkvában Csütörtökön Moszkvában meg­kezdődtek • Andrei Gromiko szovjet és Ernesto Meló Antu- nes portugál külügyminiszter tárgyalár ;. A portugál diplomá­cia vezetője a szovjet koirnány meghívására érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. A spanyol király Amerikában János Károly spanyol király és felesége hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Ez a király első útja a trónra lépése óta. s ez egyben egy spa­nyol államfő első látogatás® az amerikai kontinensen. Félreérthetetlen jelek mutat­ták, hogy ennek a látogatásnak nemcsak protokolljellege van. A Franco utolsó miniszterelnö­ke. Arias Navarro által vezetett kormány szükségszerűen komp­romisszum szülötte a régivágá- sú fasiszták és egy konzervatív burzsoá reformpolitika hívei kö­zött. Ilyen körülmények között János Károly az utóbbi hetek­ben már kilépett korábbi „poli­tika feletti” pózából és félre­érthetetlen szövetséget kötött a konzervatív reformistákkal. Tudta ugyanis, hogy csak egy ilyen reform mentheti meg Spa­nyolországot a társadalmi-poli­tikai robbanástól és kialakult át­meneti rendszerét a bukástól. Az amerikai utazás alapvető politikai célja ilyenformán az, hogy szentesítse az amerikaiak jóváhagyását, amelyet eddig is nyújtottak a konzervatív reiorm embereinek. Még közvetleneb­bül: arról van szó, hogy külpo­litikai eszközökkel is biztosítani keli! a konzervatív reformerek által kidolgozott választási me­netrend sikerét. Ennek az lenne a feladata, hogy egy részleges polgári demokratikus rezsimet hozzon létre Spanyolországban a kommunista párt kizárasával. Sőt: törvényen kívül tartásával. Ez egyaránt megfelel a kor­mány oan helyet foglaló, de a nyílt fasisztákkal pozícióharcban álló konzervatívok érdekeinek és a NATO válságával szembe­néző Washington elképzelései­nek. A program lényege a követke­ző. Először októberben népsza­vazást kellene tartani Spanyol- országban a trónutódlási tör­vény módosításáról és a parla­ment átszervezéséről. Ennek a népszavazásnak az lenne a cél­ja, hogy megkerülje az ellenzék által igényelt alapvető kérdés- feltevést: köztársaság vagy mo­narchia legyen-e Spanyolor­szág. E világos és egyszerű kér­dés helyett a „trónutódlás mó­dosítását” dönti majd el a nép­szavazás. s ezt úgy fogják értel­mezni. minta monarchia állam­formájának hallgatólagos jóvá­hagyását. > A monarchia persze sokféle politikai valóságot takarhat. Ezért az októberi népszavazás­nál lényegesen jelentősebb a program második része. Eszerint „1977 első hónapjaiban” általá­nos választásokat terveznek Spanyolországban. Két házból álló törvényhozást választaná­nak. Az alsóházat általános és titkos választójog alapján hoz­nák létre, mégpedig úgy, hogy korlátozott módon visszaállna a többpártrendszer. Korlátozottan, mert a kommunista párt tevé­kenységét nem akarják engedé­lyezni. A többi pártokét viszont (beleértve az ellenzéki tömörü­léshez tartozó kereszténydemok­rata és szocialista pártét) igen! A felsóházban. a szenátusban a tagok körülbelül kétharmada kapna helyet választás útján. Egyharmadot fenntartanának azoknak a tisztségviselőknek, akiket még Franco nevezett ki. valamint a monarchia által ki­választott személyeknek. Látnivaló, hogy az egész vá­lasztási terv alapkérdése a nagy tekintélyű, rendkívül nagy befo­lyású és a spanyol politikai élet valóságának megfelelő program­mal rendelkező Spanyol Kom­munista Párt legalitásának prob­lémája. E pillanatban az összes számottevő spanyol ellenzéki erő egy „Demokratikus Koordiná­ció" nevű egységszervezetet ho­zott létre. Résztvevői egyetérte­nek abban, hogy a kommunista párt törvényen kívül szorítá­sával nem lehet megoldani a spanyol társadalom sürgető kér­déseit. A többpártrendszert te­hát nem korlátozottan kell be­vezetni, hanem úgy, hogy az minden párt legalitása, egyenjo­gúsága alapján jöjjön létre. Voltaképpen ez a spanyol po­litika kardinális kérdése. Ettől függ, hogy egyáltalában lesz-e igazi értelme a tervezett válasz­tásnál?. Feltehető, hogy János Károly amerikai megbeszélései­nek is ez áll majd a közép­pontjában. Ugyanakkor nejfn lehet elfelej­teni azt sem, hagy a spanyol barikádnak van egy harmadik oldala is. A Franco-rezsim örö­kösei: a hadsereg jobbszárnya, a rendőrség apparátusa, a ki­szolgált miniszterek, a francois- ta mozgalom „nemzeti tanácsá­nak” tagjai és a hivatalos ál- szakszervezetek apparátusa még igen nagy befolyással és szerte­ágazó személyi kapcsolatokkal rendelkezik. Ezek az erők tud­ják, hogy egy választás — még ha ezt torz formában, a kommu­nista párt törvénytelen kizárá­sával hajtanák is végre — eddi­gi egyeduralmuk végét jelente­né. Ezért még a konzervatív re­formterwel és a korlátozott vá­lasztások programjával sem ér­tenek egyet. Spanyolország döntő hónapok előtt áll. Az alapkérdés az, hogy a király körül tömörülő konzer­vatív politikusoknak az ameri­kaiak támogatásával sikerül-e kettészakítani az ellenzéket. Pontosabban: sikerül-e „elcsábí­taniuk” a kereszténydemokratá­kat és szocialistákat; rábírni őket a kommunista párt tör­vényen kívül tartására. Erre a kérdésire a társadalmi és politi­kai harc adja meg a választ. En. nek a kimenetelétől függ. hogy formai vagy lényegbeli változá­sok történnek-e a közeljövőben Spanyolországban. 2 békés 1976. JÚNIUS l

Next

/
Oldalképek
Tartalom