Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

Színvonalasabb honvédelmi nevelés és oktatás Versenyben az eredményekért Az MHSZ békéscsabai aktívaértekezlete Tegnap, június 26-án aktíva- ertkezlete't tartott a Magyar Honvédelmi Szövetség békés­csabai városi vezetősége a , me­gyeszékhelyen, a . Fegyveres Erők Klubjában. A rendezvé­nyen — amelyen értékelték a békéscsabai és a városkörnyéki MHSZ-kiuboknak elmúlt négy évi munkáját és meghatározták a következő őt év feladatait —, részt vett Ivicz Imre alezredes, az MHSZ megyei titkára, Rich- weisz Ferenc, az MSZMP me­gyei bizottságának munkatársa, liotyánszky Pál, az MSZMP bé­késcsabai városi bizottságának munkatársa, s jelen voltak a város párt-, állami, gazdasági szerveinek, fegyveres erőinek, testületéinek, MHSZ-klubjainak képviselői. Vitaindítót Béres János, az MHSZ városi titkára mondott Írásos és szóbeli beszámolójából kitűnt, hogy a tanácsadó testü­let az elmúlt négy évben mind jobban segítette a városi veze­tőség munkáját, de szükség van a testületi tagok közvetlen is­meretszerzésének bővítésére a klubokban és a bázisokban. Az MHSZ-vezetőség eredményesen együttműködött és együttműkö­dik a hadkiegészítő és terület- védelmi parancsnoksággal, a KISZ-szel. az Ifjú Gárdával, az úttörőszövetségg'el, az oktatási intézményekkel, a klubok bázis­helyi párt- és gazdasági vezetői­vel. Az elkövetkező időben el kell érni, hogy a klubok még tervszerűbben kapcsolódjanak be a KISZ, az Ifjú Gárda, az iskolák és az úttörők honvédel­mi jellegű tevékenységébe. Az előadó szólt új klubok lét­rehozásáról, s- egyes , meglevő szakági kluboknak honvédelmi klubbá való alakításáról, • amely az ifjúság szélesebb körű bevo­nását teszi lehetővé. Érte elő­ször a városi tanácsnál és a hű­tőházban kerül sor. Fontos fel- | adat a nők arányának növelése a klubokban, elsősorban azok­ban az üzemekben, ahol a dol­gozók túlnyomó többsége asz- szony. vagy lány. így a kon­zervgyárban, a Férfifehérnemü- gyárban, s a kötöttárugyárban is. Az elmúlt négy évben javult az MHSZ-klubok szervezeti éle­te. Ezt bizonyítják a különféle sikeres szellemi vetélkedők és tanfolyamok, illetve élőadások. Különösen jól sikerültek a tar­talékos klubok előadássorozatai. Négy éve 48 ilyen rendezvényt tartottak, 1975—76 telén a TIT hadtudományi szakosztálya 96 előadáson bővítette a hallgató­ság ismereteit. Tevékenyen részt vettek az MHSZ szervei a fel­szabadulási évforduló és a XI. pártkongresszus tiszteletére ren­dezett munkaversenyeken. Ezek­Bányaművelési rekord Visentán A Mátraaljai Szénbányák Vál. falat Thorez bányaüzemében bányaművelési rekord született. A visontai bányászok szombat reggel 6 órakor, a műszakvállás- kor bejelentették, hogy az elmúlt 24 órában összesen 165 ezer' köb­méter földet távolítottak el a szénmezőről. Ez volt mostaná­ig a legmagasabb napi teljesít, meny amelyet a visontai szén- mezőn dolgozó íöldkotró óriás­gépek elértek. Visontán ezzel az eredmény-- nyel hazánkban példa nélkül ál­ló bányaművelési rekordot ál- lílotlak fel. A Gagarin Hőerőmű és Thorez külfejtéses bányaüzem együtt- működésének eredménye, Hogy az idén mindkét üzem egyen­letesen tudta növelni termelését, a fűtÓanyagellátás pontos meg­szervezése eredményeként za­vartalan volt a villamosenergia- eilátas. (MTI) ben kiemelkedő eredményeket ért el a Féríífehérnemű-gyár MHSZ Szocialista Brigádja. Sző esett az aktivaerteke'zle- ten az általános honvédelmi ok­tatásról. Az MHSZ folyamato­san ismerteti a fiatalokkal a párt honvédelmi politikáját, a honvédelmi törvényt. További cél az agiiációs és propaganda munka javítása, a honvédelmi nevelés, a sport- és mozgalmi feladatok minél színvonalasabb végrehajtása. Az MHSZ városi titkára elemezte a modellezők, a rádiós klubtagok tevékenysé­gét, a gépjárművezető- és köny- nyűbúvár-képzést, a tanintézeti honvédelmi nevelésben való MHSZ-segítést. Az Ifjú Gárdá­val közös akcióprogramot készí­tenek s helyes lenne a tanév kezdetén a tanintézetekkel is akcióprogramokat kidolgozni, összességében megállapítható, hogy az elmúlt években mind színvonalasabb a megyeszékhe­lyen és a városkörnyéki közsé­gekben a honvédelmi nevelés és oktatás. Az előadó ismertette az MHSZ minőségi sporteredményeit, szólt az évről évre sikeresen megren­dezett honvédelmi tömegverse­nyekről. s beszélt az MHSZ gaz­dasági feladatairól. Ezután hoz­zászólások következtek, majd az MHSZ városi titkárának zá”sza- vával ért véget az aktívaérte­kezlet. (Vi(aszek) — Hát ez olyan nehéz kérdés. Én csak azt teszem, ami érzé­sem szerint választott köteles­ségem. Ez volt a huszonegyedik tanévem. Orosházáról kerültem a szegedi tanárképzőbe, Szegha­lomra csak gyakorlatra jöttem. Aztán végleg itt ragadtam, re­mélői)) nyugdíjba is innen me­gyek egyszer, öt nemzedék nőit fel a kezem alatt. Ha új gyerek érkezik az osztályba, egy-egy mozdulatáról, jellegzetes 'voná- 'sáról ráismerek az anyja-apja rebbenésére. Játszottam már így az emlékezetemmel. Csodára tetszett gyerekeimnek a próba: — Te a Kovács Jani fia vagy, éppannyi elevenség szorult be­léd. mint az apádba! Ennek a pisze kislánynak szerény pirulása a Tóth Jolira emlékeztet, ugye ő az édesa­nyád? A mi iskolánkba sok hát­rányos helyzetű gyermek kerül, néhány év alatt nagyon sokat változik az életük. Megérzik ők is. hogy a különóra, foglalkozás nekik segít — meséli a sokai ta­pasztalt pedagógus biztonságával Váradi Gyuláné, Margitka tanár néni a szeghalmi Sebes György I Általános Iskola földrajz—törté­nelem szakos pedagógusa. — A legérzékenyebb anyaggal, az emberi aggyal a pedagógia dolgozik. A fejlődő, változó vi­lágban hogyan hasznosítja a pe. dagógia változásait? . — Sohasem szerettem a me­rev óravezetéseket, olyankor ón is unnám magam, hát még a gyerekek! Egy kis mosoly, hun­cutság, kötetlen »beszélgetés nem gátja a tanulásnak. Ami­kor a testnevelés óra után fá­radtan szuszognak a gyerekek a pádban, érzem, hogy nekem kell frissnek lennem, érdekeser) be­szélnem a történelemről az or­szágok földrajzáról. Minden új módszert, eszközt kipróbálok, amit jónak tartok. Kicsit bösz- szant, ha a kifejező diafilmek, könyvek, képek mellett például olyan sematikus diát találok, amellyel az Alpoktól az Appa- lache-hegységig minden csú­csot szemléltethetnék. Tartottam | attól én is, hogyha nem osztá- | lyozunk, nem tanulnak majd a , gyerekek, Szerencsés tévedésem I Az első fél év végéhez köze­ledve a vállalatoknál, üzemek­nél a gazdasági vezetők mellett a munkáskollektívák is áttekin­tik munka verseny-felajánlásaik teljesítését. értékelik eddigi eredményeiket/ Az alábbiakban három gazdasági egység kollek­tívájának versenyéről szólunk. Gazdaságosabb a termelés A Hidashóti Állami Gazdaság­nak a vetőmagtermesztés a fő profilja. Az idén 4200 hektáron termesztenek búzát, kukoricát, /borsót, olajretket és fűmagot ve­tőmagnak, melynek termelési ér­téke meghaladja a 85 millió fo­rintot. A búza kivételével vala­mennyi növényíéleseg vetőmag­jából több száz vagonnal expor­tálnak a KGST és a tőkés or­szágokba. Az állattenyésztésben legjelentősebb a szarvasmarha és sertéstenyésztés. A szarvas­marha-állomány 25 százaléka intenzív tejhasznosííású, a többi vegyes hasznosítású. A gazdaság évek óta kísérletezik fajtaátala­kító keresztezéssel. Ennek nyo­mán honosították meg az adott­ságaiknak legjobban megfelelő állományt, s így az idén már tehenenként 3700 liter tejhoza­mot terveztek. Az eltelt időszak eredményei jónak mondhatók, hiszen az év első öt hónapjában a tehenek átlagosan 1670 liter tejet adtak. A Hidasháti Állami Gazdaság az idén 7400 hízott sertést érté­kesít, ez a tavalyinál hat százu­volt. Nem veszítik el a kedvü­ket, ha gyengébben sikerűi a felelet, a dicséret ugyanúgy ősz, tönzi őket, mint a kitűnő jegy. A tudásszint feltérképezésére szociometriái mérés-rendszert j szerkesztettem, ezt osz.ályonként ! feladatlapok formájában meg- j íratjuk a gyerekekkel. Sok i olyan gyermeki kapcsolatot, jel­lembeli tulajdonságot, vagy tu­dáshiányt felderítünk így, ame-| lyet másként nem ismerhettünk j volna meg. Váradiné tudja, hogy minden ember nevelhető, alakítható, ti­zenöt éve felnőtteket is tanít. A járási pártbizottságon tanfolya- j mókát vezet szemináriumi elő- j adóknak. Régi tanárával, az j orosházi Imreházi Károllyal | együtt vette át a Parlamentben a Kiváló Tanár címet 1976 pe­dagógusnapján. Váradiné tanít­ványai közül sokan lettek peda. gógusok, a szeghalmi iskola egyik tanítónője is az ő osztá­lyába járt egykor. — Most érettségizik a fiam a gimnáziumban. Talán époen ezekben a percekben húzza a vizsgatételt. Azt hiszem ő is pe. dagógus lesz néhánj esztendő múlva... Uedc Zsoltit Miért lett kiváló tanár? lékkai több. A gondos munka nyomán és a jobb minőségű ta­karmány felhasználásával az el­múlt év időszakához, képest ked­vezőbb hizlalási eredményeket értek el. Tavaly az év első öt hónapjában az egy sertésre jutó havi súlygyarapodás átlaga 14,8 kilogramm volt, az idén viszont már meghaladja a 15,2 kilo­grammot. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak több sertést ad­nak a fogyasztóknak, hanem gazdaságosabb a hizlalás. To­vább fáradoznak a súlygyarapo­dás intenzívebb növelésén és a hízásidő rövidítésén. Az első fél év mérlege még nem készült el. Az előzetes fel­mérések alapján a gazdaság a kitűzött feladatait időarányosan néhány százalékkal túlteljesítet­te. Mindezekhez hozzájárul a 46 szocialista brigád vállalása. Je­lentős energiamegtakarítást ter­veztek, s ezt arányosan túltelje­sítették. A gyorsszáritóüzem- ben, a vetőmagfeldolgozó üzem­ben és a szárítóknál az év első felében mintegy 3 millió forint­tal csökken a fajlagos olajfel­használás, így 400 vagonnal több árut szárítottak. Tavaly 10 mil­lió forint értékű anyagot taka­rítottak meg, az idei terv is eny- nyi. A szocialista brigádok ver­senyvállalásait figyelembe véve, a Hidasháti Állami Gazdaság az idén 340 millió forint értékű árut ad a népgazdaságnak, s ez 64 millió forinttal több, mint tavaly. fl gépek jobb kihasználásával: többet» jobbat A Csepel Autógyár szeghalmi gyáregysége az elmúlt évben vált „nagykorúvá”, vagyis ké­szített erre az évre önálló ter­melési tervet. Az idén — a pa­rányi csavartól a , nagy egyedi darabokig — mintegy 3000-féle alkatrészt készítenek, s ez bizo­nyos fokig gondot okoz. Kis szé­riában, gyakori átállással, nem a legkorszerűbb gépparkkal ké­szítik az elemeket a törzsgyár és a többi gyáregység szerelősza­lagjaihoz igazodva. Ebben az év­ben 54 millió forint értékű kötő­elemet, szervokormányt és egyéb alkatrészt gyártanak. Az év első három hónapjában a gyáregység I nehezen teljesítette tervét. A második negyedévben Szeghal­mon öt lépcsőben, 20 nagy telje­sítményű automata gépet he­lyeztek üzembe • a meglevő, el­avult gépek helyett. A gépcsere termeléskiesést, okozott, féléves szinten csak 95—96 százalékban teljesítik célkitűzéseiket, A má­sodik fél évben viszont az újon­nan tizembe helyezett gépek ga­ranciát jelentenek a lemaradás pótlására, sőt az éves terv túl­teljesítésére. A gyáregység munkabrigádjai az utóbbi két évben szerveződ­tek, s ma már 23 kis kollektíva tömöríti soraiba a sárréti gyár­egység dolgozóinak kétharma­dát. A brigádok a tervek túltel­jesítése mellett a minőség javí­tását, a selejt további 4 százalé­kos csökkentését vállalták. Az első fél évben 350 ezer forint ér­tékű energiát és több mint 300 ezer forint’ értékű — többségé­ben import — anyagot takarí­tottak meg. A még jobb gazda­sági eredmények eléréséért a kö­zeljövőben fokozzák a nagy tel­jesítményű gépek és berendezé­sek kihasználását, tökéletesítik a szerszámok, gyártóeszközök előkészítését, javítják és szigo­rítják a munka- és technológiai fegyelmet. Mindezek figyelembe­vételével az év hátralevő idő­szakában 6-3 százalékos norma­óra-megtakarítást szeretnének elérni. Több baromfihúst kapnak a fogyasztók Az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozó üzeme a bé­késcsabai. A vállalat idei prog­ramjában 3100 vagon élő barom­fi, 100 vagon nyúl, 120 millió to­jás, s mintegy 20 vagon galamo felvásárlása és feldolgozása sze­repel. Mind a felvásárlásra ke­rülő élő áru és késztermék mennyisége meghaladja a tava­lyit. Baromfiból például 180 va­gonnal többet vásárolnak és dol­goznak fel, így az év végére több mint 2380 vagon árut ad­nak a fogyasztóknak. A felvásá­rolt tojásnak ipinfegy 70 száza­lékát exportálják. A feldolgozott baromfiból 1440 vagonnal a tő­kés országokba, 263 vagonnal pedig a KGST-országokba szál­lítanak. A többi a hazai fogyasz­tóknak jut, valamint konzerv­ipari alapanyagként dolgozzák fel. A vállalat 49 szocialista bri­gádja versenyvállalásával igyek­szik segíteni a kitűzött célok el­érését. A felvásárló brigádok a terven felül 20 vagonnal több élő baromfit vásárolnak fel. Az anyagtakarékosság eléri a 4—5 százalékot, s ez vállalati szinten mintegy 50p mázsa termelésre adott többletnyersanyagot je­lent. Az egy kilogrammra jutó készáru-felhasználást is 5 száza­lékkal csökkentik. A gyár szá­mottevő villanymotorral és igen jelentős gépjárműparkkal ren­delkezik. Az ésszerűség mintegy 2 millió forintos energia-megta­karítást eredményez. A brigádok takarékossági vállalása az idén összességében meghaladja az 5 millió forintot. A technológiai sorok felújításával, a jobb munka- és üzemszervezéssel je­lentősen csökkent már az év eddig eltelt időszakában is az élőmunka felhasználása. Igaz, a túlórafelhasználás — az épülő 3 00 vagonos hütőház szez.onra való befejezése miylt — 20 szá­zalékkal növekedett. A válla­lat idöarányosun — az előzetes adatok alapján — 4—6 százalék­kal túlteljesítette a féléves ter­vét, s tröszti szinten is a leg­jobbak között áll. A második fél év gazdasági eredményei még kedvezőbbnek ígérkeznek, ugyanis a nagy testű szárnyasok — hízott liba, pulyka — feldol­gozása ősszel kezdődik. A lehe­tőségek figyelembevételével a vállalat minden bizonnyal túl­teljesíti a tervezett egymilliárd 52 millió forintos árbevételi tervét. (Sz. A.) Különnifomaiok a Békési Elei második számából A Békési Élet című folyóirat megjelenésének tizedik évfordu. lója alkalmából 1975, szeptembe­rében országos konferenciát ren­dezett megyénk a vidéki tudo­mányos és közművelődési folyó­iratok munkatársainak. A ta. nácskozéson elhangzott előadá­sok és viták lényegét összefog­laló beszámoló jelent meg nem­régiben „A Békési Élet első év­tizede címmel” a lap ezévi má­sodik számának különnyomata­ként. Dr. Krupa András megnyitó gondolatait Nagy'János beszá­molója követi Békés megye köz­művelődési helyzetéről és fel­adatairól, Szabó Ferenc és Oláh Józsefné pedig a Békési Élet múltjáról és jelenéről írt a kü­lönkiadásban. Hasonlóképpen jelent meg Vonsik Gyula: „A természettudományok szerepe a korszerű műveltségben című ta­nulmánya is a TIT megyei szer­vezete kiadásában. 3 békés ^ 1976. JÚNIUS 37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom